Connect with us

Helló, írd be ide, amit keresel

(Forrás: Military TV, screenshot)

Oroszország

MOSZKVA AGGÓDIK: Ukrajna egyre több török drónt vásárol, hogy legyen mivel kilőni az orosz tankokat

Olvasási idő: 3 perc

Vlagyimir Putyin orosz államfő december 3-án jelezte rosszallását Recep Tayyip Erdoğan török vezetőnek, hogy Ukrajna egyre komolyabb mértékben használ török pilóta nélküli repülőgépeket (drónokat) Kelet-Ukrajnában, ezzel veszélyeztetve a fennálló status quót. Ez pedig annak tükrében fontos jelzés, hogy korábban Oroszország jelezte: amennyiben nem kap biztonsági garanciákat, akkor katonai offenzívát indít Kijev ellen, ezzel összefüggésben folyamatban vannak a katonai előkészületek.

Egymásra találtak

Bár sokan egyenesen úgy láttatják, hogy a török Bayraktar drónok akár fordulatot is hozhatnak a kelet-ukrajnai fronton, hiszen a 2020 őszi karabahi háborúban rendkívül jól teljesítettek – erre valójában kevés az esély.

A karabahi örmény hadsereg sokkal felkészületlenebb volt, mint az orosz, amely jóval komolyabb drónelhárító rendszerekkel rendelkezik, illetve a szíriai és líbiai veszteségekből, vagy ha úgy tetszik, tapasztalatokból fakadóan az oroszok fejlesztik ezeket.


Ha az orosz hadsereggel szemben korlátozottabbak is a lehetőségeik a drónoknak, a kelet-ukrajnai szeparatistáknak viszont annál nagyobb gondot okozhatnak, ahogy első, októberi bevetésükkor kilőttek egy D-30 típusú (meglehetősen régi gyártmánynak tekinthető) tarackot.

Ráadásul eddig még nem láttak napvilágot hírek arról, hogy török drónok vesztek volna oda (akár harcban, akár meghibásodás miatt), ami jelzésértékű ezen eszközök strapabíróságát illetően.

A török-ukrán fegyveripari közeledés nem újkeletű, az utóbbi években azonban fellendült. A két ország egymásra találása 2016 elejére datálható, amikor a török vezetés úgy döntött, hogy az orosz Szu-24-es 2015 végén történő lelövése után bevezetett orosz szankciók ellensúlyozására bővíti partnereinek listáját, Ukrajna pedig lelkes jelentkezőnek bizonyult.

Annál is inkább, mivel Törökország már a kezdetektől elutasította a Krím-félsziget orosz annektálását, s a krími tatárok helyzete azóta is feszültségforrás Moszkva és Ankara között.

Többen már vettek, Magyarországon tesztelnek

A gazdasági és politikai kapcsolatok szorosabbra fűzésében a katonai kapcsolatok megerősítése is helyet kapott.

Számos együttműködési megállapodás született hadihajókról, közös képzésekről, még szatellitekről és rakétákról is. De ezek közül a legnagyobb publicitást a drónvásárlás kapta. Még 2019-ben érkeztek az első Bayraktar TB-2 drónok.



A karabahi háború jelentette publicitás után több állam is rögtön török drónokon kezdett gondolkodni, Aleksandar Vučić szerb államfő még a harcok alatt bejelentette, hogy országa esetleg bevásárolna magának, az albán parlament pedig 2021 júliusában döntött úgy, hogy Bayraktarokat vesz. Ősszel pedig hírportálok arról számoltak be, hogy megkezdődtek a török drónok tesztelése Magyarországon is – igaz, a három nagy török dróngyártóból az egyik kisebbiknek, a Vestelnek a gépeivel.

Ukrajna és Törökország 2020 végén pedig 48 Bayraktar TB-2-es drón közös legyártásáról állapodott meg, amely kölcsönösen gyümölcsöző lehet, mivel a török hadiipar egyik gyengeségét, a megfelelő motor előállításában az ukránok segíthetnek.

Szeptemberben az ukrán kormány bejelentette, hogy további 24 Bayraktar TB-2-est kíván megrendelni, illetve aláírt egy megállapodást a török féllel, hogy közös képzési és tesztközpontot hoznak létre.

A TB-2-esek vásárlása a viszonylag versenyképes ár-érték arányuk mellett azért is jó választás, mert a gyártócég, a Baykar egyik vezetője nem más, mint Erdoğan egyik veje, az amerikai MIT-n végzett Selçuk Bayraktar, aki a mérnök a családban.

Diplomáciai üzengetés

Ezekkel a vásárlásokkal Ukrajna lett Törökország legfontosabb drónimportőre – eléggé feszültté téve Moszkvát. Az oroszok jelezték, hogy nem látják jó szemmel a drónok bevetését Kelet-Ukrajnában, mire a török külügyminiszteri válasz az volt, hogy Ankarának nincs ráhatása arra, hogy az ukránok mit kezdenek az eladott drónokkal.

Persze a diplomáciai üzengetések ellenére Törökország mindig is igyekezett egyensúlyozni Oroszországgal szemben, hiszen a két állam érdekei számos területen ütköznek: Dél-Kaukázus, Szíria, Líbia, s immár Ukrajna, miközben Törökország számára nagyon fontos az orosz gáz, az épülő orosz atomerőmű és a vitás kérdésekben a pragmatikus orosz hozzáállás.



Emiatt Ukrajna kapcsán is mindig odafigyeltek Ankarában, hogy a gazdasági-katonai együttműködés tekintetében “ne nőjjenek túl nagyra” Moszkva szemében.

A drónokkal azonban ez most változni látszik, de az oroszok számára nagyobb aggodalmat jelent az amerikai fegyverek beáramlása az ukrán piacra, NATO-katonák állomásozása (megjegyzendő: török csapatok nincsenek ezekben a kötelékekben) és folyamatos NATO-képzések.

Az ukrán haderő jelentős mértékben fejlődött 2014 óta, amelyben kevés a török kontribúció, de a drónok már kellemetlenséget okoznak az oroszoknak.

Az eszkalálódó ukrán-orosz konfliktus tükrében érthető Erdoğan múltheti bejelentése, hogy hajlandó lenne közvetíteni a két ország között. A felajánlás ugyan nem váltott ki nagyobb visszhangot, de jól mutatja, hogy Törökország inkább a businessben, mint az elmérgesedő kapcsolatokban érdekelt.


A KOCKA: Négy oldalú találkozó Madridban Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról
Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába - jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke, miután a felek aláírták az erről ...
Bővebben…
SREBRENICA: Minden évben felforrósul a hangulat július 11-e környékén
Miután hazatért Közel-Keleti és egyéb keleti portyázásáról, a bosznia-hercegovinai talpig bosnyák külügyminiszter rögtön beszállt a belpolitikába. Bisera Turković azt javasolta, ...
Bővebben…
VÍZBE MENT TERV: Így nézne ki a medence a Palicsi-tóban (Forrás: Subotica.com)
A BALK-on B.A. Balkanac a múlt év végén tette fel a kérdést, vagy inkább állapította meg a Palicsi-tóval kapcsolatban, hogy ...
Bővebben…
Zöldülő természet, zöldülő csevapok
Az első megbetegedések akkor történtek, amikor 137 belgrádi diák nem politikai értelemben vett "zöld" csevapot evett a közismert turisztikai központnak ...
Bővebben…
SOKRÉTŰ: Szerbia Románia irányában is erősíti kapcsolatait, nem kicsit
Szerbia átadja Romániának a verseci Luceafărul épületkomplexum tulajdonjogát, hogy a románok főkonzulátust nyithassanak benne. Erről hétfőn írt alá megállapodást Bukarestben ...
Bővebben…
TONHALBÁR: Hol ér véget a szatíra, és hol kezdődik a gyűlöletbeszéd?
Körülbelül egy hónappal ezelőtt, Horvátországban rossz néven vették, hogy Orbán Viktor az olajembargó körül folytatott vita során olyasmit talált kijelenteni, ...
Bővebben…
EBÉDIDŐ: A belgrádi egyetemi városba látogató szerb belügyminiszter a menzát is felkereste
Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy amíg Aleksandar Vučić lesz az ország elnöke, addig Szerbiában nem legalizálják a marihuánát ...
Bővebben…
SZÁRNYAT KAPOTT: A vasárnapi műszakot is vállaló Aleksandar Vučić megnyitotta a Kruševac melletti Rosulje repülőteret
A szerb elnök nem annyira optimista az ország uniós csatlakozását illetően, mint Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter, aki a napokban ...
Bővebben…
UNIÓS CSATLAKOZÁS: Szerbiát az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban mostanában legalább öt dologért fogják fülön, ebből kettő újkeletű
A szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség a katonai (VBA) és a polgári titkosszolgálattal (BIA), valamint a belügyminisztérium szervezett bűnözés elleni ...
Bővebben…

Értesítések

Face – Insta

Napi hírlevél





Naptár

2021. december
h K s c p s v
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031