Connect with us

Helló, írd be ide, amit keresel

Oroszország

MOSZKVA AGGÓDIK: Ukrajna egyre több török drónt vásárol, hogy legyen mivel kilőni az orosz tankokat

drón MOSZKVA AGGÓDIK: Ukrajna egyre több török drónt vásárol, hogy legyen mivel kilőni az orosz tankokat acdc bayraktar tv
(Forrás: Military TV, screenshot)

Olvasási idő: 3 perc

Vlagyimir Putyin orosz államfő december 3-án jelezte rosszallását Recep Tayyip Erdoğan török vezetőnek, hogy Ukrajna egyre komolyabb mértékben használ török pilóta nélküli repülőgépeket (drónokat) Kelet-Ukrajnában, ezzel veszélyeztetve a fennálló status quót. Ez pedig annak tükrében fontos jelzés, hogy korábban Oroszország jelezte: amennyiben nem kap biztonsági garanciákat, akkor katonai offenzívát indít Kijev ellen, ezzel összefüggésben folyamatban vannak a katonai előkészületek.

Egymásra találtak

Bár sokan egyenesen úgy láttatják, hogy a török Bayraktar drónok akár fordulatot is hozhatnak a kelet-ukrajnai fronton, hiszen a 2020 őszi karabahi háborúban rendkívül jól teljesítettek – erre valójában kevés az esély.

A karabahi örmény hadsereg sokkal felkészületlenebb volt, mint az orosz, amely jóval komolyabb drónelhárító rendszerekkel rendelkezik, illetve a szíriai és líbiai veszteségekből, vagy ha úgy tetszik, tapasztalatokból fakadóan az oroszok fejlesztik ezeket.

Ha az orosz hadsereggel szemben korlátozottabbak is a lehetőségeik a drónoknak, a kelet-ukrajnai szeparatistáknak viszont annál nagyobb gondot okozhatnak, ahogy első, októberi bevetésükkor kilőttek egy D-30 típusú (meglehetősen régi gyártmánynak tekinthető) tarackot.

Ráadásul eddig még nem láttak napvilágot hírek arról, hogy török drónok vesztek volna oda (akár harcban, akár meghibásodás miatt), ami jelzésértékű ezen eszközök strapabíróságát illetően.

A török-ukrán fegyveripari közeledés nem újkeletű, az utóbbi években azonban fellendült. A két ország egymásra találása 2016 elejére datálható, amikor a török vezetés úgy döntött, hogy az orosz Szu-24-es 2015 végén történő lelövése után bevezetett orosz szankciók ellensúlyozására bővíti partnereinek listáját, Ukrajna pedig lelkes jelentkezőnek bizonyult.

Annál is inkább, mivel Törökország már a kezdetektől elutasította a Krím-félsziget orosz annektálását, s a krími tatárok helyzete azóta is feszültségforrás Moszkva és Ankara között.

Többen már vettek, Magyarországon tesztelnek

A gazdasági és politikai kapcsolatok szorosabbra fűzésében a katonai kapcsolatok megerősítése is helyet kapott.

Számos együttműködési megállapodás született hadihajókról, közös képzésekről, még szatellitekről és rakétákról is. De ezek közül a legnagyobb publicitást a drónvásárlás kapta. Még 2019-ben érkeztek az első Bayraktar TB-2 drónok.

A karabahi háború jelentette publicitás után több állam is rögtön török drónokon kezdett gondolkodni, Aleksandar Vučić szerb államfő még a harcok alatt bejelentette, hogy országa esetleg bevásárolna magának, az albán parlament pedig 2021 júliusában döntött úgy, hogy Bayraktarokat vesz. Ősszel pedig hírportálok arról számoltak be, hogy megkezdődtek a török drónok tesztelése Magyarországon is – igaz, a három nagy török dróngyártóból az egyik kisebbiknek, a Vestelnek a gépeivel.

Ukrajna és Törökország 2020 végén pedig 48 Bayraktar TB-2-es drón közös legyártásáról állapodott meg, amely kölcsönösen gyümölcsöző lehet, mivel a török hadiipar egyik gyengeségét, a megfelelő motor előállításában az ukránok segíthetnek.

Szeptemberben az ukrán kormány bejelentette, hogy további 24 Bayraktar TB-2-est kíván megrendelni, illetve aláírt egy megállapodást a török féllel, hogy közös képzési és tesztközpontot hoznak létre.

A TB-2-esek vásárlása a viszonylag versenyképes ár-érték arányuk mellett azért is jó választás, mert a gyártócég, a Baykar egyik vezetője nem más, mint Erdoğan egyik veje, az amerikai MIT-n végzett Selçuk Bayraktar, aki a mérnök a családban.

Diplomáciai üzengetés

Ezekkel a vásárlásokkal Ukrajna lett Törökország legfontosabb drónimportőre – eléggé feszültté téve Moszkvát. Az oroszok jelezték, hogy nem látják jó szemmel a drónok bevetését Kelet-Ukrajnában, mire a török külügyminiszteri válasz az volt, hogy Ankarának nincs ráhatása arra, hogy az ukránok mit kezdenek az eladott drónokkal.

Persze a diplomáciai üzengetések ellenére Törökország mindig is igyekezett egyensúlyozni Oroszországgal szemben, hiszen a két állam érdekei számos területen ütköznek: Dél-Kaukázus, Szíria, Líbia, s immár Ukrajna, miközben Törökország számára nagyon fontos az orosz gáz, az épülő orosz atomerőmű és a vitás kérdésekben a pragmatikus orosz hozzáállás.

Emiatt Ukrajna kapcsán is mindig odafigyeltek Ankarában, hogy a gazdasági-katonai együttműködés tekintetében “ne nőjjenek túl nagyra” Moszkva szemében.

A drónokkal azonban ez most változni látszik, de az oroszok számára nagyobb aggodalmat jelent az amerikai fegyverek beáramlása az ukrán piacra, NATO-katonák állomásozása (megjegyzendő: török csapatok nincsenek ezekben a kötelékekben) és folyamatos NATO-képzések.

Az ukrán haderő jelentős mértékben fejlődött 2014 óta, amelyben kevés a török kontribúció, de a drónok már kellemetlenséget okoznak az oroszoknak.

Az eszkalálódó ukrán-orosz konfliktus tükrében érthető Erdoğan múltheti bejelentése, hogy hajlandó lenne közvetíteni a két ország között. A felajánlás ugyan nem váltott ki nagyobb visszhangot, de jól mutatja, hogy Törökország inkább a businessben, mint az elmérgesedő kapcsolatokban érdekelt.


Iratkozz fel a napi hírlevélre!

drón MOSZKVA AGGÓDIK: Ukrajna egyre több török drónt vásárol, hogy legyen mivel kilőni az orosz tankokat balkanac nagy

Időjárás

Facebook-követés


Google-válogatás