SZKOPJE IS ELÚSZOTT: A fővárosi vereséget követően lemondott a miniszterelnök, az ellenzék választásokat követel Észak-Macedóniában

A macedón jobboldali ellenzék előrehozott parlamenti választásokat követel, miután lemondott Zoran Zaev baloldali kormányfő, mert pártja több körzetben is vereséget szenvedett a helyhatósági választások második fordulójában. Zaev tehát betartotta korábbi ígéretét, amely szerint távozik a miniszterelnöki posztról, ha a szociáldemokraták nem szerzik meg a szkopjei polgármesteri posztot. Zoran Zaev lemondott a Szociáldemokrata Párt elnöki tisztségéről is.

Zaev megy, de a kormány marad?

A macedón fővárost az ellenzék támogatását élvező Danela Arszovszka független jelölt „nyerte meg”, és így ő lesz Szkopje első női polgármestere. Ráadásul annak ellenére sikerült győznie, hogy az ellene felhozott vádak szerint macedón és bolgár kettős állampolgársággal rendelkezik, amit hevesen tagadott.

A Bulgáriához való bármilyen kötődés Észak- Macedóniában nem hangzik túl jól, a két ország viszonya ugyanis tele van feszültségekkel, legutóbb Bulgária megvétózta Szkopje EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.

A szkopjei kudarc miatt leköszönő Zoran Zaev miniszterelnök szerint ugyanakkor nincs szükség az ellenzék által követelt előrehozott választások kiírására, a kormánykoalíció pártjai ugyanis a törvény értelmében választások nélkül is megállapodhatnak abban, hogy ki vegye át tőle a gyeplőt.

Hrisztijan Mickoszki, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO- DPMNE) elnöke ugyanakkor úgy vélte, hogy Zoran Zaev lemondásával a teljes kormány elveszítette legitimitását.

A Magyarországra emigrált Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök egykori pártjának vezetője szerint a szociáldemokraták oly mértékű vereséget szenvedtek, hogy a kormányfő lemondása után mindenképpen előrehozott választásokat kell tartani, hogy kiderüljön: a nép milyen vezetést képzel el az ország élén.

Brüsszel is hibás

Zoran Zaev 2017 óta volt Észak- Macedónia miniszterelnöke, és vezetése alatt nyílt meg a lehetőség az ország előtt az Európai Unióhoz való csatlakozásra, mert kormánya rendezte Görögországgal az évtizedek óta tartó névvitát.

Az EU azonban egyelőre nem adott szabad jelzést a csatlakozási tárgyalásoknak, viszont a volt jugoszláv tagköztársaság immár Észak- Macedónia néven tavaly csatlakozott a NATO-hoz.

A jelek szerint azonban sem a NATO-tagság, sem a Görögországgal kötött „történelmi névszerződés” nem volt elegendő ahhoz, hogy a szociáldemokraták megőrizzék az önkormányzatok többségét.

A tavalyi parlamenti választásokon a macedón szociáldemokraták csak egy hajszállal előzték meg jobboldali riválisukat, így a 120 tagú parlamentben 62 képviselői helyet szereztek.

Most viszont a települések többsége az ellenzék kezébe került, és az ország teljes jogkörrel rendelkező miniszterelnök nélkül maradt, emiatt fokozódhatnak a belső ellentétek, és mindez hatással lehet az uniós csatlakozási folyamatra, még akkor is, ha sokak szerint Brüsszel térfelén pattog a labda.

Az Észak- Macedóniában kormányzó szociáldemokrata párt kudarcához minden kétséget kizáróan hozzájárult az EU-csatlakozás akadozása, illetve elakadása.

A szavazók esetében tapasztalható irányváltás vélhetően azzal magyarázható, hogy a jobboldali ellenzék nacionalista érzelmek szítására használta fel a patthelyzetet, amelyet Bulgária kulturális és nyelvi követelésekkel megtűzdelt vétója okozott.

Az elmúlt hónapokban más problémák is sújtották a szkopjei kormányzatot, egyebek között a COVID-19-helyzet kevésbé hatékony kezelése, valamint a tetovói kórházban a nyár folyamán kitört katasztrofális tűz. Ez a gazdasági válsággal párosulva a jelek szerint igencsak kiábrándította a választókat.