Európai Unió
SZKOPJE IS ELÚSZOTT: A fővárosi vereséget követően lemondott a miniszterelnök, az ellenzék választásokat követel Észak-Macedóniában
A macedón jobboldali ellenzék előrehozott parlamenti választásokat követel, miután lemondott Zoran Zaev baloldali kormányfő, mert pártja több körzetben is vereséget szenvedett a helyhatósági választások második fordulójában. Zaev tehát betartotta korábbi ígéretét, amely szerint távozik a miniszterelnöki posztról, ha a szociáldemokraták nem szerzik meg a szkopjei polgármesteri posztot. Zoran Zaev lemondott a Szociáldemokrata Párt elnöki tisztségéről is.
Zaev megy, de a kormány marad?
A macedón fővárost az ellenzék támogatását élvező Danela Arszovszka független jelölt “nyerte meg”, és így ő lesz Szkopje első női polgármestere. Ráadásul annak ellenére sikerült győznie, hogy az ellene felhozott vádak szerint macedón és bolgár kettős állampolgársággal rendelkezik, amit hevesen tagadott.
A Bulgáriához való bármilyen kötődés Észak- Macedóniában nem hangzik túl jól, a két ország viszonya ugyanis tele van feszültségekkel, legutóbb Bulgária megvétózta Szkopje EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.
A szkopjei kudarc miatt leköszönő Zoran Zaev miniszterelnök szerint ugyanakkor nincs szükség az ellenzék által követelt előrehozott választások kiírására, a kormánykoalíció pártjai ugyanis a törvény értelmében választások nélkül is megállapodhatnak abban, hogy ki vegye át tőle a gyeplőt.
Hrisztijan Mickoszki, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO- DPMNE) elnöke ugyanakkor úgy vélte, hogy Zoran Zaev lemondásával a teljes kormány elveszítette legitimitását.
A Magyarországra emigrált Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök egykori pártjának vezetője szerint a szociáldemokraták oly mértékű vereséget szenvedtek, hogy a kormányfő lemondása után mindenképpen előrehozott választásokat kell tartani, hogy kiderüljön: a nép milyen vezetést képzel el az ország élén.
Brüsszel is hibás
Zoran Zaev 2017 óta volt Észak- Macedónia miniszterelnöke, és vezetése alatt nyílt meg a lehetőség az ország előtt az Európai Unióhoz való csatlakozásra, mert kormánya rendezte Görögországgal az évtizedek óta tartó névvitát.
Az EU azonban egyelőre nem adott szabad jelzést a csatlakozási tárgyalásoknak, viszont a volt jugoszláv tagköztársaság immár Észak- Macedónia néven tavaly csatlakozott a NATO-hoz.
A jelek szerint azonban sem a NATO-tagság, sem a Görögországgal kötött “történelmi névszerződés” nem volt elegendő ahhoz, hogy a szociáldemokraták megőrizzék az önkormányzatok többségét.
Vučić: Zaevot az EU ábrándította ki
A glasgow-i klímacsúcson tartózkodó szerb elnök szerint Zoran Zaev macedón miniszterelnök nemcsak a helyhatósági választásokon elszenvedett vereség miatt mondott le, távozása inkább annak a “személyes kiábrándultságnak” a következménye, ami az Európai Unióval folyó, illetve éppenséggel nem folyó tárgyalásokkal hozható összefüggésbe.
– Megígérték neki, hogy az Európai Unió megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat vele, ha aláírja Görögországgal a preszpai szerződést, ám ennek ellenére ez nem történt meg
– jelentette ki Aleksandar Vučić, aki arra a kérdésre nem adott egyértelmű választ, hogy az Észak- Macedóniában történtek lassíthatják-e Szerbia csatlakozást az Európai Unióhoz mondván, hogy ennek sok tényezője van.
A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy Zaev távozását követően némileg kivárnak, de szerb részről továbbra is a Nyitott Balkán (Open Balkan) elnevezésű macedón-albán-szerb együttműködés megerősítésére törekszenek, amiről már tárgyalt is a szintén Glasgow-ban tartózkodó Edi Rama albán miniszterelnökkel.
A tavalyi parlamenti választásokon a macedón szociáldemokraták csak egy hajszállal előzték meg jobboldali riválisukat, így a 120 tagú parlamentben 62 képviselői helyet szereztek.
Most viszont a települések többsége az ellenzék kezébe került, és az ország teljes jogkörrel rendelkező miniszterelnök nélkül maradt, emiatt fokozódhatnak a belső ellentétek, és mindez hatással lehet az uniós csatlakozási folyamatra, még akkor is, ha sokak szerint Brüsszel térfelén pattog a labda.
Az Észak- Macedóniában kormányzó szociáldemokrata párt kudarcához minden kétséget kizáróan hozzájárult az EU-csatlakozás akadozása, illetve elakadása.
A szavazók esetében tapasztalható irányváltás vélhetően azzal magyarázható, hogy a jobboldali ellenzék nacionalista érzelmek szítására használta fel a patthelyzetet, amelyet Bulgária kulturális és nyelvi követelésekkel megtűzdelt vétója okozott.
Az elmúlt hónapokban más problémák is sújtották a szkopjei kormányzatot, egyebek között a COVID-19-helyzet kevésbé hatékony kezelése, valamint a tetovói kórházban a nyár folyamán kitört katasztrofális tűz. Ez a gazdasági válsággal párosulva a jelek szerint igencsak kiábrándította a választókat.
Szlovákia
Make SLOVAKIA Great Again: Fico nyerte a szlovákiai választásokat
Hét párt jutott a parlamentbe a szeptember 30-án tartott szlovákiai választásokon, és elvileg akár több kormánykoalíció is létrejöhetne, de a legvalószínűbb, hogy Fico újra együtt fog kormányozni korábbi párttársával, Peter Pellegrinivel és korábbi szövetségesével, Andrej Dankoval. Azzal a „kis” különbséggel, hogy nem lesz ott a Híd, hogy féken tartsa őket, így ez most Pellegriniékre várhat. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb kérdése mindenképpen az lesz, hogy Szlovákia a továbbiakban szállít-e fegyvert Ukrajnának. A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.
Politikai térkép választások után
Az első exitpollok szerint a jobbközép pártoknak jó esélyük volt parlamenti többséget szerezni, de a lassan csordogáló eredmények folyamatosan lelohasztották a Progresszív Szlovákia kedvét.
Mindezek ellenére a jobbközép oldal elég jól optimalizálta a szavazatait, hiszen csak a volt kormányfő, Eduard Heger nevével fémjelzett Demokraták és a nőügyeiről híres/hírhedt, és végül az ezekbe belebukó volt kormánytag, Boris Kollár pártja maradtak ki a parlamentből.
A jobbközép populizmus azonban továbbra is jelen marad a szlovák politikában az Igor Matovič vezette Oľano és a Richard Sulík vezette SaS-nek az előadásában.
A normális pártok után vágyódó, ám a liberális túlzásoktól ódzkodó választók számára a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) jelentett mentsvárat, amely az elmúlt két választáson alig maradt a küszöb alatt, most viszont magabiztosan sétált be a parlamentbe.
Az oroszbarát oldalon elvesztegetett voksoknak tekinthetők a fasiszta Republikára és a FIDESZ propagandáját visszhangozó, egységpártnak tervezett Szövetségre leadott szavazatok, ezek a pártok pár tized százalékkal ugyan, de elmaradtak a parlamenti küszöbtől.
A Smer mégsem búslakodik, hiszen a Republika részben nehézséget is okozott volna számára a koalíciós tárgyalások során, helyettük az újjáalakult régi szövetségesükkel, a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) tárgyalhat az együttműködésről, amely a 2020-as választási kudarc után visszatért a parlamentbe.
A Republikával nem tűnnek el az oroszbarát szélsőségek a képviselői sorokból, egy részük korábban már a Smernél, más részük az SNS-nél landolt.
A Pellegrini vezette Hlas királycsinálóként tetszeleghet, de valószínűleg megtanulta a leckét, mert amikor hírbe hozták a Progresszív Szlovákiával, egyből csökkenni kezdtek a preferenciái, és elveszítette vezető helyét a népszerűségi versenyben.
A diplomatikusabb kiadású, de alapvetően a Smerrel egy tőről fakadó, nemzeti érzelmekkel és rendpártisággal átszőtt szociáldemokrácia papíron akár a jobbközép pártokkal is összebútorozhatna, de a párt képviselőinek nyilatkozatai alapján ez egyre kevésbé valószínű.
A Hlas még bepróbálkozott azzal, hogy az SNS-t a KDH-ra cseréli, de nem csak a Smer és az SNS szoros szövetségét kellene megbontania, hanem a KDH-t is rá kellene beszélnie a Smerrel való együttműködésre, ami nem túlzottan valószínű.
Játszd újra, Fico!
Az új kormány tehát újrajátszhatja a 2016-2020 közötti kormány felállását a Híd nélkül. Akkoriban Bugárék voltak azok, akik visszafogták Ficoékat, és így Szlovákia megmaradt euroatlanti irányultságú államnak, mi több, az EU magjához való csatlakozást tűzte ki célul a most Brüsszelt ostorozó Fico.
Ezért most Pellegriniékre várhat a Smer kampányában tapasztalt harsányság mérséklése. A 150 fős parlamentben a három párt viszonylag szűk többséggel, 79 mandátummal rendelkezne.
A gyenge pont a több nemzeti szubjektum által újjáélesztett SNS lehet, amelyet nem lesz könnyű egyben tartani a kompromisszumokkal járó döntések során.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy Szlovákia szállít-e a továbbiakban fegyvert Ukrajnának. Ebben a Smer és az SNS határozott véleményével szemben a Hlas látványosan maszatolt, de hamarosan kiderül, hogy csak a választások előtti óvatosság vezérelte, vagy valóban vannak elvi megfontolások is a kevésbé harcias álláspont mögött.
A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.
Az egységpártnak tervezett Szövetség a hidasok távozásával ideológiailag megbillent, de be tudta gyűjteni azokat a Híd-szavazókat, akik számára hívószó a magyar érdekképviselet.
2020-hoz képest 112 000-ről 130 000-re növelték a szavazatszámot, ami azt jelenti, hogy a 2020-as 60 000 Híd-szavazat harmadát tudták csak megszerezni. A korábbi hidasok fele most szlovák pártra szavazott és csak a maradék választotta a Hidat és a Magyar Fórumot.
Az, hogy a Szövetség a Híd-szavazók szétrebbenése és a magyar kormány hathatós támogatásának ellenére sem jutott be a parlamentbe, azt is jelenti, hogy a Szövetségnek nincs több tartaléka.
A társadalom FIDESZ, illetve a Smer (és részben Matovič) által erőltetett megosztottsága csak a többségi közösségben vezet eredményre, egy 8%-os kisebbségnél legfeljebb a most elért 4,4%-ra lehet elég.
A Szövetség vezetői elszalasztották a nemzeti ideológiákon felülemelkedő egységpárt kialakítását, amikor az MKP-sok mindenáron be akarták kebelezni a másik két pártot, ezért nem maradt más hátra a magyar politikai szereplők számára, hogy szlovák partnereket keressen.
Ezt a Szövetség politikusai is elismerték a mostani választási eredmények értékelése során.
Merre tovább MKP?
Nagy kérdés, merre vezethet a korábbi MKP-sok útja. Egyrészt adná magát Igor Matovič pártja, hiszen a platform vezetője, Berényi József tanácsadója volt kormányfősége idején, a párt új üdvöskéje, Gyimesi György pedig a képviselője.
Külön pikantériája a választási eredményeknek, hogy képviselő lett az a Tankó Vilmos, aki a listák leadásakor elígérkezett mind az Oľanohoz, mind a Szövetséghez, de végül Matovičot választotta. Az ügy kapcsán okirathamisítás gyanúja is felmerült, hiszen Tankó tagadta, hogy aláírt volna a Szövetséghez.
EGY AZ IRÁNY: Egymásra találtak, így már négyen vannak
Kapcsolódó cikk
3+1: Nem csak Orbán, hanem Vučić és Dodik is az elsők között gratulált Ficónak
Az MKP-sok számára a másik lehetséges irány az általuk korábban sokszor szidott Smer, ami feltehetőleg nem lenne ellenére a FIDESZ-nek sem. Bár a Szövetség határozatban foglalta, hogy kizárja a Smerrel való együttműködést (ami akkor inkább fricska akart lenni a korábban a Smerrel együtt kormányzó Hídnak), de Gyimesi a kampányban már a határozat elavultságáról beszélt, holott korábbi pártja éppen a Smerrel való szembehelyezkedésből nőtte ki magát.
Szétforgácsolódtak a korábbi hidas szavazók, akiknek a nagy része euroatlanti irányultságú. A párt korábbi tagjai, szimpatizánsai tűntek fel több szlovák párt listáján is, így képviselő lett a Hlas színeiben Erik Vlček, kajakos olimpikon, a PS színieben pedig Martin Dubéci, a SaS listáján pedig Ravasz Ábel, a párt korábbi alelnöke szerepelt.
Nehéz feladat lesz őket újra egy zászló alá terelni a megmaradt hidasokkal, pedig a nyugatbarát szlovákiai választók számára egy ilyen kezdeményezés a kisebbségi ügyekben szervezetten fellépő alternatívát jelenthetne.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is