Connect with us

Bulgária

VÁRNI. VÁRNI? VÁRNI ?: Bolgár blokk a macedón csatlakozás előtt – kire számíthat Szkopje?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

 
A bolgár ügyvivő kormány sem enged a korábbi álláspontból Észak- Macedóniát illetően: a 2 milliós balkáni szomszéd uniós csatlakozási tárgyalásainak vétóját fenntartják, amíg Szkopje nem ismeri el bolgár kötődését történelmileg és nyelvileg. A vita nem újkeletű, lényegében a mai Észak- Macedónia legújabb kori történelmét végigkíséri.

Bolgár-macedón osztoszkodás

A 19. század elején a mai Észak- Macedónia, Délnyugat- Bulgária és Észak- Görögország nagyjából hatvanezer négyzetkilométeres területét nevezték Macedóniának, mint földrajzi egységnek.

A terület etnikailag vegyes volt: a tengerparton főleg görögök, nyugati részén albánok, a középső és keleti vidékein szlávok éltek jelentős török lakossággal. A környező államok statisztikái mind a saját maguk etnikai csoportjait hozták előnybe.

A szláv lakosság identitását illetően már akkor is vita folyt: a bolgárok minden esetre bolgárnak tekintették a macedónokat.

A terület függetlenségéért számos szervezet harcolt (1903-ban ki is kiáltottak az ilindeni felkelés után a kérészéletű Kruševói Köztársaságot), azonban a várt önállóság helyett felosztás következett.

Az 1912-13-as két balkáni háború eredményeképp a területet Görögország, Szerbia és Bulgária szerezte meg – a bolgárok legnagyobb sajnálatára pontosan ők kapták a legkisebb részt (amiből újabb pár ezek négyzetkilométert fel kellett adniuk az I. vh. végén, így lényegében a formálódó jugoszláv államban kialakultak a mai Észak- Macedónia határai.

A II. világháború alatt Bulgária ugyan pár évre megszerezte a mai észak-macedón területek jelentős részét (az albánok lakta területeket leválasztva az olasz fennhatóság alatt lévő, rövid életű Nagy- Albániához került), ezt fel kellett adniuk.

Macedón identitás

A hat tagállamból álló titói Jugoszlávia idején a macedónok megkapták a saját köztársaságukat, ahol nagy erőkkel megindult az önálló, bolgártól független identitás kiépítése. Ebbe bekerült az ősi, makedón múlt – később ez vezetett komoly vitákhoz a görögökkel, amit Zoran Zaev macedón és Alexisz Ciprasz görög miniszterelnöknek a 2018-as Preszpa-tavi megegyezéssel sikerült feloldani (a névvita margójára: míg az angol nem (Macedonia), addig a magyar nyelv különbséget tesz az ókori állam, Makedónia és makedónok, valamint a modern, Észak- Macedónia és macedónok között).

A macedón nemzetépítésben ráadásul a területhez kötődő számos uralkodó, szabadságharcos macedón lett. Akiket pedig a bolgárok bolgárnak tartanak.

Bulgária ugyan az elsők között ismerte el 1991-ben a függetlenné váló Macedóniát, a nyelv és az identitás kérdése azonban többször feszültséghez vezetett a két ország kapcsolatában.

A viták rendezésére 2017-ben a két ország külön bizottságot állított fel, azonban az események azt mutatják, hogy a politikai érdekek újfent felülírják a szakmai megfontolásokat.

A bolgár lakosság döntő része mind a mai napig bolgárnak tekinti a macedónokat, különösen (szélső)jobboldalon, így választási kampányban pragmatikus okokból mindig elő lehet venni a “macedón-bolgár kártyát”.

Ez történt tavaly novemberben is, amikor Bulgária blokkolta Észak- Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megindítását, s ezt az álláspontját azóta is tartja. VÁRNI, VÁRNI ÉS VÁRNI: Bolgár blokk a macedón csatlakozás előtt – kire számíthat Szkopje?

A kis balkáni ország ebben a helyzetben nem sokat tehet.

Most mit adjon fel?

A NATO-tagságért már feladta a nevét (tavaly év márciusában csatlakozott is a katonai szövetséghez), de a bolgárok kérése talán még ennél is nagyobb falat.

Szkopje megpróbált szövetségesek után nézni: májusban Ausztria, Csehország és Szlovénia is támogatásáról biztosította.

Úgy tűnik, hogy a jelenlegi uniós bővítési biztost adó Várhelyi Olivért adó Magyarország is Macedónia mellett kötelezi el magát – már a tavaly novemberi vétónál jelezte a jelenleg ellenzékben lévő VMRO- DPMNE jobbközép párt, hogy az ügy érdekében megpróbálja megnyerni a hasonló ideológiájú szlovén és magyar kormányt.

Ennek ellenére a bővítéshez konszenzusra van szükség, amit a jelenlegi bolgár politikai patthelyzet nem tesz lehetővé.

A jelenleg tripolárisnak tekinthető törvényhozásban egyik lehetséges koalíciónak sincs meg a megfelelő többsége a kormányalakításhoz, így mindenki a július 11-i választásra figyel.

A korábbi kormányfő, Bojko Boriszov volt szövetségeseinek, a szélsőjobboldali pártok lehetséges megerősödését megakadályozandó a jelenlegi kormány nem enged Észak- Macedóniának.

Szkopjénak nem marad más választása, mint várni tovább, amíg rendeződik a helyzet a szomszédjában.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva
Bosznia2 óra telt el azóta

Az orosz hírszerzés Orbán és Vučić elleni merénylet lehetőségével riogat, a boszniai szerbek átvették

Az Oroszországi Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának (Служба внешней разведки Российской Федерации, SVR) információi szerint a „kollektív nyugat” két újabb célpontja...

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország2 nap telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia5 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava