Bulgária
VÁRNI. VÁRNI? VÁRNI ?: Bolgár blokk a macedón csatlakozás előtt – kire számíthat Szkopje?
A bolgár ügyvivő kormány sem enged a korábbi álláspontból Észak-Macedóniát illetően: a 2 milliós balkáni szomszéd uniós csatlakozási tárgyalásainak vétóját fenntartják, amíg Szkopje nem ismeri el bolgár kötődését történelmileg és nyelvileg. A vita nem újkeletű, lényegében a mai Észak-Macedónia legújabb kori történelmét végigkíséri.
Bolgár-macedón osztoszkodás
A 19. század elején a mai Észak-Macedónia, Délnyugat-Bulgária és Észak-Görögország nagyjából hatvanezer négyzetkilométeres területét nevezték Macedóniának, mint földrajzi egységnek.
A terület etnikailag vegyes volt: a tengerparton főleg görögök, nyugati részén albánok, a középső és keleti vidékein szlávok éltek jelentős török lakossággal. A környező államok statisztikái mind a saját maguk etnikai csoportjait hozták előnybe.
A szláv lakosság identitását illetően már akkor is vita folyt: a bolgárok minden esetre bolgárnak tekintették a macedónokat.
A terület függetlenségéért számos szervezet harcolt (1903-ban ki is kiáltottak az ilindeni felkelés után a kérészéletű Kruševói Köztársaságot), azonban a várt önállóság helyett felosztás következett.
Az 1912-13-as két balkáni háború eredményeképp a területet Görögország, Szerbia és Bulgária szerezte meg – a bolgárok legnagyobb sajnálatára pontosan ők kapták a legkisebb részt (amiből újabb pár ezek négyzetkilométert fel kellett adniuk az I. vh. végén, így lényegében a formálódó jugoszláv államban kialakultak a mai Észak-Macedónia határai.
A II. világháború alatt Bulgária ugyan pár évre megszerezte a mai észak-macedón területek jelentős részét (az albánok lakta területeket leválasztva az olasz fennhatóság alatt lévő, rövid életű Nagy-Albániához került), ezt fel kellett adniuk.
Macedón identitás
A hat tagállamból álló titói Jugoszlávia idején a macedónok megkapták a saját köztársaságukat, ahol nagy erőkkel megindult az önálló, bolgártól független identitás kiépítése. Ebbe bekerült az ősi, makedón múlt – később ez vezetett komoly vitákhoz a görögökkel, amit Zoran Zaev macedón és Alexisz Ciprasz görög miniszterelnöknek a 2018-as Preszpa-tavi megegyezéssel sikerült feloldani (a névvita margójára: míg az angol nem (Macedonia), addig a magyar nyelv különbséget tesz az ókori állam, Makedónia és makedónok, valamint a modern, Észak-Macedónia és macedónok között).
A macedón nemzetépítésben ráadásul a területhez kötődő számos uralkodó, szabadságharcos macedón lett. Akiket pedig a bolgárok bolgárnak tartanak.
Bulgária ugyan az elsők között ismerte el 1991-ben a függetlenné váló Macedóniát, a nyelv és az identitás kérdése azonban többször feszültséghez vezetett a két ország kapcsolatában.
A viták rendezésére 2017-ben a két ország külön bizottságot állított fel, azonban az események azt mutatják, hogy a politikai érdekek újfent felülírják a szakmai megfontolásokat.
A bolgár lakosság döntő része mind a mai napig bolgárnak tekinti a macedónokat, különösen (szélső)jobboldalon, így választási kampányban pragmatikus okokból mindig elő lehet venni a „macedón-bolgár kártyát”.
Ez történt tavaly novemberben is, amikor Bulgária blokkolta Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megindítását, s ezt az álláspontját azóta is tartja.
A kis balkáni ország ebben a helyzetben nem sokat tehet.
Most mit adjon fel?
A NATO-tagságért már feladta a nevét (tavaly év márciusában csatlakozott is a katonai szövetséghez), de a bolgárok kérése talán még ennél is nagyobb falat.
Szkopje megpróbált szövetségesek után nézni: májusban Ausztria, Csehország és Szlovénia is támogatásáról biztosította.
Úgy tűnik, hogy a jelenlegi uniós bővítési biztost adó Várhelyi Olivért adó Magyarország is Macedónia mellett kötelezi el magát – már a tavaly novemberi vétónál jelezte a jelenleg ellenzékben lévő VMRO-DPMNE jobbközép párt, hogy az ügy érdekében megpróbálja megnyerni a hasonló ideológiájú szlovén és magyar kormányt.
Ennek ellenére a bővítéshez konszenzusra van szükség, amit a jelenlegi bolgár politikai patthelyzet nem tesz lehetővé.
A jelenleg tripolárisnak tekinthető törvényhozásban egyik lehetséges koalíciónak sincs meg a megfelelő többsége a kormányalakításhoz, így mindenki a július 11-i választásra figyel.
A korábbi kormányfő, Bojko Boriszov volt szövetségeseinek, a szélsőjobboldali pártok lehetséges megerősödését megakadályozandó a jelenlegi kormány nem enged Észak-Macedóniának.
Szkopjénak nem marad más választása, mint várni tovább, amíg rendeződik a helyzet a szomszédjában.
Bulgária
Politikai patthelyzet, de újabb nekifutás: Bulgária ötödjére választ
Megint és megint patthelyzet Bulgáriában, ahol a választópolgárok április 2-án két év alatt immár ötödjére járulhatnak az urnákhoz, miután a kormányalakításra felkért harmadik párt vezetője, a szocialista Kornelija Ninova is visszaadta a mandátumot. Mivel a tavaly októberi parlamenti választás után sem sikerült működőképes kormánykoalíciót összekovácsolni a különböző pártoknak, Rumen Radev államfő bejelentette, hogy február 3-án feloszlatja a parlamentet, ügyvezető kormányfőt nevez ki, s új választásokat ír ki. Ez lényegében az előző voksolások forgatókönyvének megismétlése, és az erőviszonyok tekintetében – bár addig még sok víz lefolyik a Maricán – a politikai patthelyzet konzerválódását jelenti.
Politikai patthelyzet
Az elmúlt négy választás trendje azt mutatja, hogy a 2010-es éveket kormányzati szempontból domináló Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt továbbra is képes a legtöbb szavazatot megszerezve a legnagyobb parlamenti frakciót alakítani a 240 fős törvényhozásban, azonban nem talál megfelelő partnert a koalícióalakításhoz.
A Bojko Boriszov vezette párt rengeteg kritikát kapott az ország rákfenéjének tekintett rendszerszintű korrupció miatt, emiatt középről és baloldalról egyik pártnak sem akaródzik összeállni vele.
Kapcsolódó cikk
Persze lehetséges szövetséges épp akadna. A hivatalosan liberális, valójában a török kisebbség pártjaként működő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) adná magát, de a rendszerint megbízható, 10-15 százalék körüli szavazati arányt megszerző párt frakciója se elegendő, ráadásul maga sem túl szalonképes a korábbi korrupciós botrányai miatt – ráadásul ideológiailag sem lenne túl szerencsés az összebútorozás.
A második legnagyobb frakcióval rendelkező Folytatjuk a Változást (PP) párt ezúttal nem tudott megfelelő többséget összekovácsolni, noha 2021 vége és 2022 közepe között egy viszonylag stabil koalíciót sorakoztatott fel maga mögött.
Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja „kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából”. Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás: EPP)
A kormány nemezise végül a macedón identitásvita lett: miután Bulgária visszavonta vétóját a macedón csatlakozási tárgyalások előtt, az egyik koalíciós partner, a Van Ilyen Nép (ITN) kilépett a kormányból.
Néhány képviselője ugyan Kiril Petkov miniszterelnökkel tartott, de egy, pontosan az ITN által beadott bizalmatlansági indítvány végül a kormány bukásához vezetett, a költségvetés és a macedón csatlakozást illető engedékenység miatt.
S persze itt is meg lehet említeni az ukrajnai háborút, mivel komoly töréseket jelentett az Oroszország iránt nagyobb megértéssel lévő csoportok és az abszolút nyugatos Petkov vezette irányvonallal szemben.
Minden esetre a patthelyzetet valószínűleg nem élvező bolgár állampolgárok állhatatossága értékelendő: még 2021 áprilisában 49 százalékos volt a részvétel, a pár hónappal később, 2021 júliusában már 40 százalékra csökkent, a többi választásnál is 39 százalék környékén maradt.
Tehát az ország durván 6,6 millió választópolgárából úgy 2,6-2,8 millió próbálkozik egy olyan parlamenti felállást összeszavazni, amely végre egy hosszú távon is működőképes kormányhoz vezet.
Gyengülnek a korrupcióellenes pártok
Noha ezek a számok változatlannak tűnnek, volt elmozdulás két év alatt: a korrupcióellenes pártok, vagyis a „progresszívek” mandátuma csökkent, s noha most is a képviselői helyek harmadára-negyedére számíthatnak, ellenállásuk egy koalíció létrehozására megbosszulhatja magát.
A választók már tavaly ősszel kiszavazták a parlamentből a médiasztár Szlavi Trifonov által alapított ITN-t, noha 2021 folyamán sokan még tőle várták a megoldást és a korrupcióellenes harc beindítását.
A párt nem volt képes megszolgálni a választói bizalmat, különösen azután, hogy a maffia felszámolását ígérő Petkov-kormányból kihátrált.
A sokat kárhoztatott GERB ugyanakkor folyamatosan erősödik, miközben a korábbi nagy ellenfél, a szocialisták gyengülnek vagy éppen stagnálnak – ami az utóbbiak koalícióalapítási hajlandóságát növelheti.
Kapcsolódó cikk
A DPS a török szavazói miatt viszonylag stabil helyet tudhat magának, kérdés, de ki lesz vele hajlandó koalíciót kötni?
Az utóbbi választások további fejleménye, hogy a radikális pártok újra megerősödtek; az oroszpárti Sztefan Janev volt miniszterelnök/hadügyminiszter a tavaly őszi választásra sikeresen összegrundolt egy pártot, amely támogatottsága ugyan most nem elegendő a négyszázalékos küszöb eléréséhez, de messze vagyunk még a választástól.
Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)
Ám van a parlamentben jelenleg egy jóval nagyobb radikális frakció is, a Vazrazsdane. Minden esetre nem zárható ki egy GERB-radikális pártok közötti koalíció sem, ami 2021 előtt relatíve jól működött, vagy legalábbis stabil kormányt jelentett.
A patthelyzet így is valószínű, de többen arra spekulálnak, hogy az államfő által január 20-ára összehívott kormányalakítási – mint kiderült, sikertelen – tárgyalásokon megjelenő négy párt, a GERB, a DPS, a Szocialista Párt és a Janev-féle Felemelkedő Bulgária a következő alkalommal akár egy szakértői kormányt, vagy esetleg egy kisebbségi kormányt is létrehozhat külső támogatással, amivel esetleg feloldható a patthelyzet.
Erre az utóbbi évtizedben már volt példa Bulgáriában, igaz, az sem bizonyult túl tartósnak, szóval a kilátások továbbra sem túl bíztatók a nyugatos és oroszpárti, korrupcióellenes és „tradicionális” csoportok között.
Márpedig az ukrajnai háború árnyékában, ambiciózus célok eléréséhez (Schengen csatlakozás, euró bevezetése) jót tenne egy stabilan működő kormány, vagyis a patthelyzet feloldása.
- Ukrajna7 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
- Koszovó6 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
- Szerbia5 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
- Horvátország5 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak