Connect with us

Húsvéti gyermekkönyvek

Koszovó

A BÉKÉTLENSÉG FÖLDJE: Kurti kormányprogramja, a külügyi főképviselő szótára és a KFOR-parancsnok keresztje

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

acdc kis mitrovicai eletkep
A cikk meghallgatása

Mint ahogy arról a BALK is beszámolt: Magyarország vette át a parancsnokságot a koszovói NATO-misszió, a KFOR élén. Az ebből az alkalomból tartott tájékoztatón a tisztséget átvevő Kajári Ferenc vezérőrnagy és Benkő Tibor honvédelmi miniszter is a koszovói helyzet “törékenységére” hívta fel a figyelmet. A helyzet most azért “törékenyebb”, mint általában, mert helyhatósági választásokat tartanak Koszovóban, viszont abba a hitbe sem szabad ringatni magunkat, hogy a helyhatósági választásokat követően minden rendbe jön. Koszovó nem az a hely!

➕ a senki földje

Szeptember utolsó két hetében olyan feszültség alakult ki Észak- Koszovóban a szerb lakosság és a központi kormányzat rendőri erői között, hogy Szerbia harckészültségbe helyezte fegyveres erőit, mert állítólag attól tarott, hogy erőszakos pogrom áll küszöbön a koszovói szerb lakosság ellen az albánok részéről.

Mivel súlyos zavargásokra 1999 nyarán és 2004 tavaszán is volt példa, ráadásul ezek megfékezésében a nemzetközi erők anno nem bizonyultak gyorsnak és hatékonynak, Aleksandar Vučić szerb államfő aggodalmát nem lett volna ildomos félvállról venni.

Josep Borrell, uniós külügyi főképviselő csapata gyorsan akcióba lépett, és sikerrel deaktiválta a ketyegő bombát az etnikai ellentétektől fűtött térségben, amelyet az Ibar-folyó szel ketté. Alig csendesült el azonban az előző konfliktus, a hét közepén egy rendőrségi akció nyomán újabb zavargások törtek ki.

Az Ibartól délre – néhány enklávét leszámítva – mindenhol albán többség van. A folyótól északra négy szerb többségű járás fekszik.

Amikor 1999-ben a NATO megszállta Koszovót, ezt az északi területet a francia egységek felügyeletére bízták. A korábban szerbbarát politikát folytató franciák – Brüsszel csendes asszisztálásával – Észak- Koszovót kívül tartották a pristinai kormányzat hatókörén, megakadályozták, hogy ide albán rendőrök léphessenek be.

A terület így némileg a senki földéjévé vált a koszovói állam és Szerbia között, bár az utóbbinak a mindennapi életben több befolyása van. Az iskolákat és a kórházakat a szerb állam költségvetéséből finanszírozzák és a polgármesterek inkább Belgrádba, mint Pristinába járnak konzultálni.

➕ az ígéretek földje

Albin Kurti koszovói miniszterelnök alapvetően két ígérettel került hatalomra 2020-ban, majd a 2021 elején megismételt választásokon is:

  • egyenrangúvá teszi Koszovót Szerbiával az államközi kapcsolatokban,
  • leszámol az ország életét behálózó szervezett bűnözéssel és korrupcióval.

Kurtit sokan fanatikusnak és radikálisnak bélyegzik meg. Nos, annyi bizonyos, hogy a maga részéről a saját kormányprogramjának végrehajtására elszánt politikusról van szó, aki minden követ megmozgat, hogy betartsa választóinak tett ígéretét.

acdc kicsiVucsicsravarva Mitrovica2018

Szeptemberben a koszóvói albánok elkezdték a reciprocitás elvét alkalmazni a rendszámokat illetően, miután lejárt egy 2011-ben kötött és 2016-ban meghosszabbított szerződés, és egyúttal kivezették azokat a rendszámokat a saját rendszerükből, amelyeken nem voltak koszovói állami szimbólumok.

A reciprocitás arra vonatkozott, hogy a pristinai kormány rendelete alapján ideiglenes koszovói táblát kaptak volna a szerbiai rendszámokat viselő autók Koszovó területén, ahogy az már a koszovói járművek esetében Szerbiában eddig is gyakorlat volt.

Ez minden Szerbiában regisztrált gépjárműre vonatkozott, tehát azokra is, amelyek a koszovói szerbek tulajdonában vannak, de Koszovó helyett Szerbiában jegyezték be őket. Ezzel Koszovó ugyanazt a rendszert akarta bevezetni, amely Szerbiában életben volt, ezt viszont a szerbek nem fogadták el, miután nem ismerik el Koszovó államiságát, így szerintük koszovói állami jelképek sincsenek.

A rendszámtáblákkal kapcsolatos vita átmenetileg megoldódott, mert az uniós közbenjárásra létrejött megállapodás alapján a szerbiai és a koszovói autótulajdonosok egyaránt matricákkal takarják le a felségjelzést az egymás területére történő belépéskor, így mindkét oldal győztesnek érezheti magát, a koszovói szerbeknek pedig (egy ideig még) nem kell leszedniük a Szerbiában “beszerzett” regisztrációt. Albán szempontból nézve határátlépéskor tehát érvényesül a reciprocitás elve, mert Koszovóban a szerb, Szerbiában pedig a koszovói zászlót & címert takarják le.

➕ a korlátozott szuverenitás földje

A héten kitört újabb zavargások hátterében két dolog állt:

  • Kurti jelezte, hogy a bűnözés és korrupció elleni harcot sem felejtette el, és ezt az Ibaron túli területeken is véghez akarja vinni
  • ezt az üzenetét a vasárnap (október 17.) esedékes koszovói önkormányzati választások előtti napokban fontosnak tartotta aláhúzni, hiszen ő is politikus, pártja szereplését egy ilyen intézkedés mindenképpen segíti.

Szerbia és a koszovói szerbek számára a Pristina ellenőrzése alatt álló rendőrség ismételt megjelenése Északon nem kívánatos politikai fejlemény. Ők fent szeretnék tartani azt a korábbi állapotot, hogy az Ibaron túl a koszovói kormányzat csak korlátozott szuverenitást élvez, hiszen Belgrád számára ez növeli a mozgásteret. Roppant bosszantónak tartják, hogy Kurti ezt a szívességet nem kívánja megtenni nekik.

Az újabb észak-koszovói zavargások, illetve a belgrádi vezetés felháborodott nyilatkozatai újra munkát adtak Borrell EU főképviselő csapatának, ami a spanyol politikus részéről nyilvános zsörtölődést generált az újabb “egyoldalú lépések” miatt.

A diplomáciában használatos szókészletben valószínűleg kevés kifejezés van, ami ennél jobban irritálni tudta volna a koszovói albánokat. Koszovónak az EU egy 95 pontos feladatlistát szabott meg a vízummentes státusz megadásának feltételeként, amiből az egyik a szervezett bűnözés és korrupció elleni “hiteles fellépés” volt (brüsszeli hivatali nyelven: ’credible track record in the fight against organised crime and corruption’). Kissé képmutatóan cseng a koszovói füleknek most ez a szemrehányás a csempészek elleni rendőri akció miatt.

Pontosan kivel is kellene egy (magát) szuverén államnak (tekintő országnak) kötelezően egyeztetnie a bűnüldözési lépéseit? Koszovó nem tagja az Interpolnak, éppen Szerbia hatékony nemzetközi fellépése miatt, amiben történetesen Borrell szülőhazája is Belgrád oldalán áll, mivel Madrid a mai napig nem ismerte el Koszovót szuverén államnak.

➕ a KFOR-ellenőrök földje

Vučić szerb elnök szeptemberben és most is a NATO intervencióját kérte “a koszovói szerbek védelmében”.

Ez gyakorlatilag nem mást jelent, mint a KFOR békefenntartóinak fellépését annak érdekében, hogy a Pristina irányítása alatt álló rendőri erők hagyják el az Ibartól északra fekvő területeket.

A szerb elnök azt is szeretné elérni, hogy a pristinai kormány csak a KFOR parancsnokának előzetes jóváhagyásával indítson akciót ezekben a szerbek lakta járásokban, hivatkozva egy állítólag tíz évvel ezelőtt kötött szóbeli megállapodásra.

Számunkra ennek azért van most egy kicsivel több jelentősége, mert mostantól a KFOR parancsnoka nem más, mint Kajári Ferenc vezérőrnagy, aki a Magyar Honvédség soraiból elsőként kapott meg egy katonailag és politikailag ennyire kényes nemzetközi beosztást.

Biztosan számíthatunk további incidensekre a következő egy évben, amíg Kajári mandátuma tart, mivel Albin Kurti nem fogja felfüggeszteni programja megvalósítását, amivel viszont gyakran szerb érdekeket sért.

Az is borítékolható, hogy a Pristina és Belgrád egyaránt megpróbálják a maguk oldalára húzni a KFOR-t, ezek elhárítása pedig nem katonai, hanem sokkal inkább diplomáciai feladat lesz majd a magyar tábornok és csapata számára.

A BALK Hírlevele


Meteorológia


B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava