Connect with us

Kína

A HALASI ÉS A BRÜSSZELI CSIPKE: Lerakták a Budapest-Belgrád közötti vasút magyarországi korszerűsítésének alapkövét, de senki sem lapátolt

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

acdc alapko
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Tomislav Momirović szerb építésügyi, közlekedési és infrastruktúráért felelős miniszter, továbbá Csi Ta-jü, Kína budapesti nagykövete, Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, meg Font Sándor és Bányai Gábor fideszes országgyűlési képviselő Kiskunhalason lerakta a Budapest- Belgrád vasútvonal magyarországi korszerűsítésének alapkövét, miután Szerbiában már évek óta korszerűsítenek. Az alapkő valójában alapvas, de apróságokon nem akadunk fenn. Tehát az alapkő vagy az alapvas letételén készült képen (by MTI) lapát nincs még mutatóban sem, ráadásul a kép közepén látható szerb miniszter alig fért hozzá az alapkőhöz/alapvashoz. Ennyi embernek vagy nagyobb alapkövet kellett volna biztosítani, vagy több kicsit, hogy a fényképre tolakodó minden személynek jusson belőle.

Minden szuper

A fotó egyúttal arról is árulkodik, hogy Magyarország és Szerbia eltérő jelentőséget tulajdonít egy ilyen eseménynek, most nem feltétlenül a szereplők számára, hanem inkább a beosztására kell gondolni.

Szerbiában egy hasonló jelentőségű, de akár egy kisebb fontosságú infrastrukturális beruházás megnyitására is maga a szerb elnök vonul ki a sleppjével együtt: Aleksandar Vučić szerb elnök és legfőbb vajdasági helytartója, Miloš Vučević áprilisban sajátkezűleg lapátolt az újvidéki kórház alapkőletételén.

Arról nem is szólva, hogy Vučić áltában megjelenik egy-egy útszakasz átadásán is, ha az építkezés elhúzódik, akkor többször is lehet átadási ünnepséget rendezni több rövidebb szakaszra bontva a projektet.

A Belgrád és Újvidék közötti szakasz egyik részét az oroszok, a másik részét a kínaiak építik – ez is lehet szorzószám az átadások tekintetében. Vučić többször is felkereste már a kínai és az orosz céget, ám ami a hasonló esetekben eléggé furcsa, a egyik fél: sem az oroszok, sem a kínaiak munkájával nem volt elégedett.

Az Európai Uniónak is voltak kifogásai a Budapest- Belgrád közötti „szupervasút” megépítését illetően, amire szerb részről azzal vágtak vissza, hogy az EU-nak is van külön testülete, amely az Európai Unió és a Kína közötti együttműködéssel foglalkozik, és Brüsszel több közös projektekben is együttműködik Kínával.

– Szerbia nyitott ország, amely szívesen együttműködik bárkivel, és sok közös projektje van Kínával az infrastruktúra terén

– mondta 2019 júliusában Zorana Mihajlović, aki akkor a szerbiai közlekedési tárcát vezette; őt talán közelebb engedték volna az udvarias magyar férfiak az alapkőhöz/alapvashoz, ha marad az említett tárcánál, és netalán felfárad Kiskunhalasra.

Az Európai Uniónak egyébként sikerült „kigolyóznia” a kínaiakat egy szerbiai vasúti projektből, és ezt nem elcsépelt ideológiai vagy csatlakozási dumával tették, hanem a leghatékonyabb meggyőzési eszközzel.

– Olyan árat kínáltak, ami szinte hihetetlen, és ami “drasztikus változásokat” hoz az országnak. Ez nekünk legfeljebb 1,2 milliárd euróba kerül (a kínaiakkal által kínált közel 2 milliárd euró helyett), vagyis 35-50 százalékot ajándékba kapunk az Európai Uniótól

– mondta áprilisban a szerb elnök, aki “szuper heppi” volt, mert Szerbia 700 millió eurót nyert azzal, hogy végül nem a korábban kiszemelt kínai CRBC-nek (China Road and Bridge Corporation) adta a Belgrád- Niš közötti „szupervasút” építését. Ennyivel lettek volna drágábbak az „minden occó” kínaiak.

Viszont ez azt jelenti, hogy az EU is besegít abba, hogy még gyorsabban jusson el a kínai áru Közép- Európába, miután a délebbre lévő Niš és Preševo közötti szakaszon a szerbek orosz finanszírozással már megkezdték a felújítást.

Minden szuper 2.0

A fenti rövid bevezető után következzen az alaphír, természetesen rövidítve, mert ha a „sokszereplős” kiskunhalasi alapkőletétel minden résztvevőjét idézni szeretnénk, „akkor estig nem mennénk haza”.

Ezért maradjunk csak egynél, a legfontosabbnál. Miután Aleksandar Vučićhoz mérhető szereplője nem volt az eseménynek, így kiválasztottuk a magyar innovációs és technológiai minisztert, aki az esemény „vezéralakja” lett.

Palkovics László, aki bal kézzel kapaszkodik az alapkőbe, ebből az alkalomból kijelentette, hogy a Budapest- Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza a jelenlegi egy helyett két vágányon, óránként 160 kilométer engedélyezési és 200 kilométer tervezési sebességgel szolgálja majd ki az utasokat és fuvaroztatókat.

Emlékeztetett, hogy „a vasútvonal a pireuszi kikötőt köti majd össze Európa közepével, tulajdonképpen Magyarországgal.

– A Kínából eredő áruforgalom, amely eddig különféle módokon zajlott, alapvetően leegyszerűsödik, hiszen a tengeri kikötőig hajókon szállított áru a jövőben vasúton érkezik Európába

– határozta meg a vasút építésének a célját a magyar miniszter, bár ezt a mondatot nem könnyű értelmezni.

Nem mellékes körülmény, hogy a „várva várt kínai áru” gyors Budapestre érkezéséhez az egész vasútvonalat fel kellene újítani Pireusztól a magyar fővárosig, ezért már felmerült, hogy Észak- Macedóniát és esetleg Görögországot is bevonják a projektbe, a görögök állítólag már építenek is valamit.

Palkovics László úgy fogalmazott, hogy az elkövetkező tíz évet alapvetően az ország déli részének fejlődése határozza majd meg. A határ közelsége fontos tényező a térség szempontjából, mert a munkaerőpiac sokkal nagyobb az országhatár mellett, mint az ország belsejében, vagyis más szóval, folyik a vajdasági magyarság bevonzása. Nem a déli határnál tobzódó migránsok integrálásáról van szó!

A miniszter kifejtette, a vasúthálózat fejlesztése a helyi cégek, vállalkozások szempontjából is jelentős, mert biztosítja a települések gyorsabb elérését, valamint közútfejlesztéssel is jár.

A fenti képen szereplő összes szereplőt most nem idézzük – jóból is megárt a sok – egy dolog azonban megragadta a figyelmünket, felmerült ugyanis, hogy a természeti adottságok mellett az egyre fokozódó gazdasági aktivitás + a kínai szupervasút jót tesz a méltán világhírű halasi csipkének is. Ezt a logikát követve a kínaiak hamarosan szupervasutat építenek Brüsszelbe is, mert az ottani csipke is méltán híres.

Szerbia

Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Kézfájás, Viola von Cramon
Viola von Cramon ismételten bírálta a szerb elnököt, de abban a tekintetben nem adott neki tanácsot, hogy mivel kenegesse a fájós kezét (Forrás: Viola von Cramon honlapja)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A belgrádi kormánykörökben és a szerb baráti médiában közutálatnak örvendő Viola von Cramon szerint a kézfájással történt szerb elnöki viccelődés nem is rossz, hanem kimondottan rossz visszhangot váltott ki Brüsszelben és a fontosabb európai központokban. Erről a szerb ellenzéki média Nyugat-barát fele számolt be a Nova.rs által készített interjú nyomán. Aleksandar Vučić az ohridi „szóbeli megállapodást” követő „nemzeti sajtótájékoztatóján”, amelyet szinte minden szerbiai televízió közvetített, azt mondta az EU-által felkínált dokumentumok aláírásának elutasításával kapcsolatban, hogy „elviselhetetlen fájdalmakat érez a jobb kezében, ezért nem tudja aláírni a két uniós dokumentumot”, és ez így is marad az elkövetkező négy évben.

A kézfájás „szövődményei”

A német zöldekhez (Die Grünen) tartozó Viola von Cramon, aki nem csak egy a sok EP-képviselő közül, hanem az Európai Parlament koszovói jelentéstevője, „dicséretesnek” nevezte Vučićnak azokat a nyilatkozatait, amelyeket a Szerbia és Koszovó közötti legutóbbi, ohridi találkozó előtt tett, ugyanakkor „szomorúnak” minősítette a már említett, inkriminált kijelentést.

– Mind Brüsszelben, mind az EU kulcsfontosságú fővárosaiban nagyon rosszul fogadták ezt a retorikát, és a jobb kezében érzett elviselhetetlen fájdalommal történő gúnyolódást

– mondta a szerb kormányzati körökben gyűlölt német politikus, aki hozzátette, hogy a (szóbeli) megállapodás jogilag kötelező érvényűvé vált Szerbia számára.

– Ma már Szerbia EU-csatlakozásának kritériumai közé tartozik, és csak teljes körű végrehajtása teszi lehetővé Szerbia számára az uniós tárgyalások lezárását

– mondta a „neveletlen” Viola von Cramon, aki nem kívánt jobbulást és gyors felépülést a szerb elnöknek a kézfájással kapcsoltban.

Kézfájás, Vucic, Viola von Cramon

Mintha azt mondaná, hogy „nézzék csak meg, ez a fájós jobb kezem” (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A német politikus hozzátette, hogy továbbra is napirenden tartják a demokráciával, a jogállamisággal valamint a média ával kapcsolatos kérdéseket, mert szerinte a „hazai (szerbiai) reformok kulcsfontosságúak, ezért azokat igyekeznek összekapcsolni az uniós források felhasználásával”.

– Egyszerűen fogalmazva, ha nincsenek reformok a demokratikus normák vagy a jogállamiság területén, akkor nincs pénz az EU-tól. Ezzel mindenkinek tisztában kell lennie a nyugat-balkáni régióban, nem csak Szerbiának

– tette hozzá Viola von Cramon, aki úgy vélte, hogy Szerbia szempontjából „hasznos lenne”, ha megbékélne saját múltjával, ami „nem könnyű, de szükséges”.

Az orosz kártya

A német EP-képviselő szerint Koszovó ügyét rossz célokra használják fel Szerbiában, és ezért erősödnek a (szélső)jobboldali pártok, de amikor ez a téma már lekerül a napirendről, akkor bekövetkezik ezeknek a pártoknak a hanyatlása is.

A szerbiai „nyugatos média” üdvöskéjének tekinthető Viola von Cramon szerint egészen bizonyos, hogy Szerbia nemzetközi helyzete sokkal jobb lett volna, ha szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, ami azonban önmagában nem elegendő, mert a Nyugat valójában azt várja Belgrádtól, hogy távolodjon el Oroszországtól.

A szerb nyelvű tartalmat előállító Russia Today (RS) és a Szputnyik orosz hírügynökség jelenléte ezt rendkívüli módon megnehezíti, a német politikus szerint ezért ragaszkodnak ennek a két médiaszolgáltatónak a „betiltásához”.

– A szerbiai polgári titkosszolgálat, a BIA oroszbarát igazgatójának, vagyis Aleksandar Vulinnak a jelenléte egy újabb példa arra, hogy Szerbiának miért az a híre, hogy Oroszország bábja a Balkánon

– jelentette ki Viola von Cramon, aki úgy fogalmazott, hogy elapadóban van a szerb titkosszolgálatba vetett bizalom, és ő személy szerint is félne Szerbiában bármit is tenni Oroszországgal szemben, amíg az igazgatói pozíciót Vulin tölti be.

A német képviselő ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a szerb elnök fentebb emlegetett kijelentései belpolitikai indítékokkal magyarázhatók, ám ugyanakkor Oroszországnak is szólnak, mert „nem Szerbia dönti el, hogy Koszovó beléphet-e az ENSZ-be, vagy sem”.

Viola von Cramon szerint a kézfájással történő viccelődés és az ahhoz hasonló kijelentések ugyan a hazai közönségnek szólnak, viszont az is nyilvánvaló, hogy Koszovó ENSZ-tagsága nem Szerbia, illetve Vučić (fájós) kezében van.

Miután ebben a kérdésben a Biztonsági Tanács dönt, Szerbia ezért jó kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, amely bármikor megvétózhatja Koszovó felvételét az ENSZ-be.

Ugyanezt megteheti természetesen Kína is, amellyel Szerbia egyre jobb kapcsolatokat épít ki, és amellyel a „politikai Nyugat”, vagyis az Egyesült Államok, és annak kisöccse, az Európai Unió, mindinkább szembe kerül. Nem zárható ki, hogy hamarosan Kínát is „szankciózni” fogják „Rajnán innen, és Rajnán túl”.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava