A HALASI ÉS A BRÜSSZELI CSIPKE: Lerakták a Budapest-Belgrád közötti vasút magyarországi korszerűsítésének alapkövét, de senki sem lapátolt

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Tomislav Momirović szerb építésügyi, közlekedési és infrastruktúráért felelős miniszter, továbbá Csi Ta-jü, Kína budapesti nagykövete, Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, meg Font Sándor és Bányai Gábor fideszes országgyűlési képviselő Kiskunhalason lerakta a Budapest- Belgrád vasútvonal magyarországi korszerűsítésének alapkövét, miután Szerbiában már évek óta korszerűsítenek. Az alapkő valójában alapvas, de apróságokon nem akadunk fenn. Tehát az alapkő vagy az alapvas letételén készült képen (by MTI) lapát nincs még mutatóban sem, ráadásul a kép közepén látható szerb miniszter alig fért hozzá az alapkőhöz/alapvashoz. Ennyi embernek vagy nagyobb alapkövet kellett volna biztosítani, vagy több kicsit, hogy a fényképre tolakodó minden személynek jusson belőle.

Minden szuper

A fotó egyúttal arról is árulkodik, hogy Magyarország és Szerbia eltérő jelentőséget tulajdonít egy ilyen eseménynek, most nem feltétlenül a szereplők számára, hanem inkább a beosztására kell gondolni.

Szerbiában egy hasonló jelentőségű, de akár egy kisebb fontosságú infrastrukturális beruházás megnyitására is maga a szerb elnök vonul ki a sleppjével együtt: Aleksandar Vučić szerb elnök és legfőbb vajdasági helytartója, Miloš Vučević áprilisban sajátkezűleg lapátolt az újvidéki kórház alapkőletételén.

Arról nem is szólva, hogy Vučić áltában megjelenik egy-egy útszakasz átadásán is, ha az építkezés elhúzódik, akkor többször is lehet átadási ünnepséget rendezni több rövidebb szakaszra bontva a projektet.

A Belgrád és Újvidék közötti szakasz egyik részét az oroszok, a másik részét a kínaiak építik – ez is lehet szorzószám az átadások tekintetében. Vučić többször is felkereste már a kínai és az orosz céget, ám ami a hasonló esetekben eléggé furcsa, a szerbek egyik fél: sem az oroszok, sem a kínaiak munkájával nem volt elégedett.

Az Európai Uniónak is voltak kifogásai a Budapest- Belgrád közötti „szupervasút” megépítését illetően, amire szerb részről azzal vágtak vissza, hogy az EU-nak is van külön testülete, amely az Európai Unió és a Kína közötti együttműködéssel foglalkozik, és Brüsszel több közös projektekben is együttműködik Kínával.

– Szerbia nyitott ország, amely szívesen együttműködik bárkivel, és sok közös projektje van Kínával az infrastruktúra terén

– mondta 2019 júliusában Zorana Mihajlović, aki akkor a szerbiai közlekedési tárcát vezette; őt talán közelebb engedték volna az udvarias magyar férfiak az alapkőhöz/alapvashoz, ha marad az említett tárcánál, és netalán felfárad Kiskunhalasra.

Az Európai Uniónak egyébként sikerült „kigolyóznia” a kínaiakat egy szerbiai vasúti projektből, és ezt nem elcsépelt ideológiai vagy csatlakozási dumával tették, hanem a leghatékonyabb meggyőzési eszközzel.

– Olyan árat kínáltak, ami szinte hihetetlen, és ami “drasztikus változásokat” hoz az országnak. Ez nekünk legfeljebb 1,2 milliárd euróba kerül (a kínaiakkal által kínált közel 2 milliárd euró helyett), vagyis 35-50 százalékot ajándékba kapunk az Európai Uniótól

– mondta áprilisban a szerb elnök, aki “szuper heppi” volt, mert Szerbia 700 millió eurót nyert azzal, hogy végül nem a korábban kiszemelt kínai CRBC-nek (China Road and Bridge Corporation) adta a Belgrád- Niš közötti „szupervasút” építését. Ennyivel lettek volna drágábbak az „minden occó” kínaiak.

Viszont ez azt jelenti, hogy az EU is besegít abba, hogy még gyorsabban jusson el a kínai áru Közép- Európába, miután a délebbre lévő Niš és Preševo közötti szakaszon a szerbek orosz finanszírozással már megkezdték a felújítást.

Minden szuper 2.0

A fenti rövid bevezető után következzen az alaphír, természetesen rövidítve, mert ha a „sokszereplős” kiskunhalasi alapkőletétel minden résztvevőjét idézni szeretnénk, „akkor estig nem mennénk haza”.

Ezért maradjunk csak egynél, a legfontosabbnál. Miután Aleksandar Vučićhoz mérhető szereplője nem volt az eseménynek, így kiválasztottuk a magyar innovációs és technológiai minisztert, aki az esemény „vezéralakja” lett.

Palkovics László, aki bal kézzel kapaszkodik az alapkőbe, ebből az alkalomból kijelentette, hogy a Budapest- Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza a jelenlegi egy helyett két vágányon, óránként 160 kilométer engedélyezési és 200 kilométer tervezési sebességgel szolgálja majd ki az utasokat és fuvaroztatókat.

Emlékeztetett, hogy „a vasútvonal a pireuszi kikötőt köti majd össze Európa közepével, tulajdonképpen Magyarországgal.

– A Kínából eredő áruforgalom, amely eddig különféle módokon zajlott, alapvetően leegyszerűsödik, hiszen a tengeri kikötőig hajókon szállított áru a jövőben vasúton érkezik Európába

– határozta meg a vasút építésének a célját a magyar miniszter, bár ezt a mondatot nem könnyű értelmezni.

Nem mellékes körülmény, hogy a „várva várt kínai áru” gyors Budapestre érkezéséhez az egész vasútvonalat fel kellene újítani Pireusztól a magyar fővárosig, ezért már felmerült, hogy Észak- Macedóniát és esetleg Görögországot is bevonják a projektbe, a görögök állítólag már építenek is valamit.

Palkovics László úgy fogalmazott, hogy az elkövetkező tíz évet alapvetően az ország déli részének fejlődése határozza majd meg. A határ közelsége fontos tényező a térség szempontjából, mert a munkaerőpiac sokkal nagyobb az országhatár mellett, mint az ország belsejében, vagyis más szóval, folyik a vajdasági magyarság bevonzása. Nem a déli határnál tobzódó migránsok integrálásáról van szó!

A miniszter kifejtette, a vasúthálózat fejlesztése a helyi cégek, vállalkozások szempontjából is jelentős, mert biztosítja a települések gyorsabb elérését, valamint közútfejlesztéssel is jár.

A fenti képen szereplő összes szereplőt most nem idézzük – jóból is megárt a sok – egy dolog azonban megragadta a figyelmünket, felmerült ugyanis, hogy a természeti adottságok mellett az egyre fokozódó gazdasági aktivitás + a kínai szupervasút jót tesz a méltán világhírű halasi csipkének is. Ezt a logikát követve a kínaiak hamarosan szupervasutat építenek Brüsszelbe is, mert az ottani csipke is méltán híres.