A cikk meghallgatása

A koszovói-szerb párbeszéd egyelőre nem folytatódik. Ezért a szerb elnök egyedül ment Brüsszelbe, miközben a koszovói miniszterelnök Tiranában szavazott az albániai választásokon. Aleksandar Vučićnak azonban megérte felkeresni Brüsszelt, mert nem tér üres kézzel haza.

Az EU alámegy Kínának

– Látom: a közösségi médiában már ugratnak, hogy ma szuper happy vagyok, ahogy a gyerekek mondanák

– jelentette ki a szerb elnök, aki kétnapos kiruccanást tett Brüsszelben, és onnan üzent haza.

De miért is “szuper happy” Aleksandar Vučić?

Egészen pontosan azért, mert az Európai Unió aláment Kínának, és a kínai ajánlathoz képest majdnem féláron építi meg a Belgrád és Niš közötti gyorsvasutat.

A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy olyan ajánlatot kapott, amilyenről “nem is álmodott”.

– Sokáig beszélgettünk, mivel kaptunk már egy előzetes ajánlatot a kínaikatól a 200 kilométer hosszú gyorsvasút megépítésére, amire az európaiak azt mondták, hogy annál sokkal jobb kínáltak, én meg azt mondtam, hogy akkor lássuk

– jelentette ki a szerb államfő.

Egy kis bábjáték

Pestiesen szólva, van az a pénz, amitől korpás lesz a haj, avagy hogyan kerül veszélybe a kínai-szerb barátság?

– Olyan árat kínáltak, ami szinte hihetetlen, és ami “drasztikus változásokat” hoz az országban, meg is tudom mutatni, hogy mit fogadtunk el az öt felkínált lehetőség közül. Ez nekünk legfeljebb 1,2 milliárd euróba kerül, vagyis 35-50 százalékot ajándékba kapunk az Európai Uniótól

– nyilatkozta a szerb elnök, aki szerint legrosszabb esetben is – ami 35 százalékot jelent – Szerbia több mint hatszáz milliót nyer az üzleten.

– Ennyi ingyen pénzt kapunk az Európai Uniótól, ehhez a fantasztikus projekthez, amely összeköt bennünket Szófiával és Isztambullal, valamint a másik ágon Szkopjéval, Szalonikivel ás Athénnal

– mondta Vučić, aki szerint ez az utas- és a teherfogalom szempontjábaól is fontos, de környezetvédelmi vonatkozásai is vannak.

De miért is bábjáték ez? Egyszerűen azért, mert az ügynek vannak előzményei, tavaly októberben ugyanis Szerbia megzsarolta Brüsszelt.

Tehát szó sincs arról, hogy az Európai Unió olyan ajánlatott tett, amiről a szerb elnök nem is álmodott. Ennek éppen az ellenkezője igaz, igencsak csak álmodott, sőt még követelte is ezt a végkifejletet.

Vučić tavaly október 6-án felvetette, hogy ha az Európai Uniót nem ad ötven százalékos “grantot”, vagyis támogatást ajándékba a déli irányba tervezett vasút megépítéséhez, akkor Szerbia a kínai CRBC-nek ítéli oda a projektet.

Szerbia korábban a Tarcal-hegyi (Fruška gora) korridor megépítésével éppen ezt a kínai céget bízta meg, és ebből az alkalomból a szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy a CRBC jó ajánlatott tett a Belgrád és Niš közötti gyorsvasút megépítésére. Vagyis magyarra lefordítva, fizessen az EU, ha meg akarja őrizni szerbiai befolyását!

Vučić akkor arról beszélt, hogy a projekt kínai kivitelezésben körülbelül két milliárd euróba kerülne, vagyis a mostani uniós ajánlattal a szerbek majdnem fél áron kapnak egy 200 kilométer hosszú vasutat.

Uniós szemszögből nézve: Brüsszel ennyit fizet azért, hogy távol tartsa a kínaiakat egy újabb kiemelt szerbiai beruházástól.

Mit ad cserébe Szerbia az EU-nak?

Ezt-azt, de nem sokat.

A szerb elnök Brüsszelben úgy nyilatkozott, hogy az év végéig Belgrád több csatlakozási fejezetet is megnyithat az Európai Unióval, ami a tavalyi “nulla fejezethez képest” mindenképpen előrelépés lenne.

Belgrád tehát cserében hajlandó az európai (vas)útnál maradni, ha ezt ilyen jól megfizetik.

Vučić egyúttal felvetette azt is, hogy Szerbia a továbbiakban igyekszik összehangolni külpolitikáját az Európai Unióval, ami azonban nem könnyű, ezért itt a fontolva haladás elve érvényesül.

– Szerbia eddig az uniós állásfoglalások több mint 52 százalékával azonosult. Elmondtam, hogy bizonyos esetekben ez nem könnyű, figyelembe véve a Pristina körüli helyzetet, és a mi viszonyulásunkat Koszovóhoz, de mindent megteszünk azért, hogy megemeljük az uniós külpolitikával történő azonosulásunkat legalább 60 százalékra

– jelentette ki a szerb elnök, aki abban bízik, hogy ezt tartani is tudják.

Aligha kérdés, hogy Szerbia “nem csatlakozik naponta vagy három naponta” az Oroszország elleni szankciókhoz, mert akkor milyen jogon kérné meg Moszkvát vagy Pekinget arra, hogy támogassa Szerbia szuverenitását, vagyis hogy tartsa távol Koszovót az ENSZ-től.