Connect with us

Európai Unió

GYAKORLATI ÓRA: Továbbképző gyenge emlékezőképességűeknek, avagy a jövőbe vezető alagút

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

corax vucic
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

 
Aleksandar Vučić május elsején kora reggel nyitotta meg a Tarcal-hegyi korridor munkálatait, amit persze, több szerbiai kormánypárti televízió élőben közvetített. Május elseje 2021-ben az ortodox húsvéttal esik egybe, tehát nagyszombat, azontúl pedig a munka ünnepe.

A leghosszabb alagút

A munkálatok megkezdése alkalmából szervezett nyitóünnepségen részt vett a szerbiai politikai establishment apraja-nagyja (többek között Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági parlament elnöke), a kínai nagykövet, és a kormánypárti televíziók által az egész az ország.

A tojásfestés mellé egészen jó program lehetett, gondolkodni sem kellett sokat, az elnök úgyis kijátssza az aduászt.

Aleksandar Vučić szerint az Újvidéket Árpatarlóval (Ruma) összekötő Tarcal-hegyi (Fruška gora) korridor megépítésével Szerbia a jövőbe lép, ami nem olcsó mulatság, de az ország megengedheti magának.

– Nagy dolgokat teszünk hazánk érdekében. Ez a projekt 606 millió eurót ér, drága projekt, mert amikor hidakat, alagutakat építenek, akkor nincsenek alacsony árak, akkor semmi sem olcsó. De ma Szerbia ezt megteheti magának, el tudja, és el kell viselnie, mert jobb utakat akarunk hátrahagyni az eljövendő generációk számára, be kell pótolnunk, amit elpazaroltunk az elmúlt 20-30 évben


– mondta a szerb elnök a korridorral kapcsolatban, amely érdekében egy újabb híd épül a Dunán, és hozzátartozik egy 3,5 kilométeres alagút is, amely Szerbia leghosszabb ilyen jellegű építménye lesz. crbc

A kivitelező az a CRBC (China Road and Bridge Corporation) amelyet éppen nemrég pöckölt ki az Európai Unió a Belgrád- Niš gyorsvasút projektből. A szerb elnök akkor “szuper heppi” lett, mert az EU a vasútprojektet szinte féláron vállalta be. Lásd itt a kapcsolódó cikket!

Vajon mennyire lenne “szuper heppi” a szerb elnök, ha esetleg kiderülne, hogy a kínaiak által 606 millió euróra taksált projekt uniós kivitelezésben esetleg 350 millió euróba kerülne?

Mit jelent a határidő Szerbiában?

A szerb elnök a munkálatok “dupla vagy inkább tripla ünnepi beindításakor” – mert a beindítás önmagában is egy ünnep – azt vizionálta, hogy a Tarcal-hegyi korridor rekordidő alatt, 2024 márciusáig elkészül.

A korridor kétszer két sávos (leállósáv nélküli) lesz, amely mindössze 47,7 hosszú, igaz – mint már említettük – ez egy “all in” csomag, alagúttal és híddal együtt.

Ha egy kicsit búvárkodunk a múltban, akkor olyan cikkekre bukkanhatunk 2015-ből, amelyekre alapozva megállapíthatjuk, hogy igencsak csúszásban van a Belgrád- Budapest gyorsvasút.

A szerbiai közszolgálati (állami, Vučić-párti) televízió 2015. december 23-án jelentette, hogy Aleksandar Vučić (aki akkor már/még miniszterelnök volt) aznap egy újvidéki rendezvényen kijelentette, hogy a gyorsvasút Belgrád és Újvidék közötti szakaszát “2018-ban muszáj megnyitni”.

– Ez nagyszerű dolog hazánk számára. Két és fél év múlva mindent befejezünk. Arra számítok, hogy kínai és magyar kollégáimmal együtt megyünk Belgrádból Budapestre, hogy megmutassuk, mire vagyunk képesek, ha tele vagyunk tettrekészséggel és hittel


– jelentette ki a messzi 2015-ben Vučić. nyomvonal

A magyar és a szerb fővárost összekötő (kínai-orosz) gyorsvasút Belgrád és Újvidék közötti szakasza azóta sem készült el – voltak kivitelezési problémák orosz és kínai oldalon egyaránt -, amit Budapesten jó ideig nem is nagyon bántak, de miután kinevezték a magyar kivitelezőket, már fontos lehet az ügy.

Annak idején a térséggel foglalkozó egyik kormányzati képviselő úgy nyilatkozott ezen sorok írójának, hogy a Budapest- Belgrád gyorsvasútat a szerbek nyomják nagyon, Magyarország viszont nem érdekelt a megépítésében, mert a vasút nyomvonala minden nagyobb magyar várost elkerül.

Az építkezés ütemét látva aligha fenyegeti az a veszély Magyarországot, hogy a gyorsvasút hamarosan elkészül, jó ha 2030-ra eljutunk odáig. Ha egyáltalán eljutunk.

Átadni szeret leginkább

Mindebből kiindulva a már említett cikkünkben azt írtuk, hogy a szerb elnök felavatni és megnyitni, vagyis átadni szeret leginkább, a határidőket pedig ide-oda tologatja, illetve tologatják helyette.

Tomislav Momirović építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter az év elején úgy nyilatkozott, hogy a szóban forgó gyorsvasút Belgrádtól Újvidékig tartó szakaszának megépítése idén az első számú prioritásnak, és hogy ezt a szakaszt 2021 végéig be kell fejezni.

Ami a határidőket illeti, az újvidékiek már “harcedzettek”, és tudják, hogy maga lesz a csoda, ha a Tarcal-hegyi korridor esetleg határidőre megépül, de addig minden kilométert át lehet adni külön-külön, ami legalább 47 átadást jelent majd a következő években.

Hasonlóan gondolkodhatott a leghíresebb szerb karikatúrista a Danas belgrádi ellenzéki napilapban, Predrag Koraksić Corax fent látható karikatúrája “anno dacumál” éppen ebben a témakörben készült.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szlovákia

Make SLOVAKIA Great Again: Fico nyerte a szlovákiai választásokat

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Fico
Robert Fico pártja nyerte a szlovákiai választásokat, egyes vélemények szerint "bemutatta" a középső ujját Európának (Forrás: Politico)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Hét párt jutott a parlamentbe a szeptember 30-án tartott szlovákiai választásokon, és elvileg akár több kormánykoalíció is létrejöhetne, de a legvalószínűbb, hogy Fico újra együtt fog kormányozni korábbi párttársával, Peter Pellegrinivel és korábbi szövetségesével, Andrej Dankoval. Azzal a „kis” különbséggel, hogy nem lesz ott a Híd, hogy féken tartsa őket, így ez most Pellegriniékre várhat. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb kérdése mindenképpen az lesz, hogy Szlovákia a továbbiakban szállít-e fegyvert Ukrajnának. A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.

Politikai térkép választások után

Az első exitpollok szerint a jobbközép pártoknak jó esélyük volt parlamenti többséget szerezni, de a lassan csordogáló eredmények folyamatosan lelohasztották a Progresszív Szlovákia kedvét.

Mindezek ellenére a jobbközép oldal elég jól optimalizálta a szavazatait, hiszen csak a volt kormányfő, Eduard Heger nevével fémjelzett Demokraták és a nőügyeiről híres/hírhedt, és végül az ezekbe belebukó volt kormánytag, Boris Kollár pártja maradtak ki a parlamentből.

A jobbközép populizmus azonban továbbra is jelen marad a szlovák politikában az Igor Matovič vezette Oľano és a Richard Sulík vezette SaS-nek az előadásában.

A normális pártok után vágyódó, ám a liberális túlzásoktól ódzkodó választók számára a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) jelentett mentsvárat, amely az elmúlt két választáson alig maradt a küszöb alatt, most viszont magabiztosan sétált be a parlamentbe.

Az oroszbarát oldalon elvesztegetett voksoknak tekinthetők a fasiszta Republikára és a FIDESZ propagandáját visszhangozó, egységpártnak tervezett Szövetségre leadott szavazatok, ezek a pártok pár tized százalékkal ugyan, de elmaradtak a parlamenti küszöbtől.

A Smer mégsem búslakodik, hiszen a Republika részben nehézséget is okozott volna számára a koalíciós tárgyalások során, helyettük az újjáalakult régi szövetségesükkel, a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) tárgyalhat az együttműködésről, amely a 2020-as választási kudarc után visszatért a parlamentbe.

szl terkep

A Republikával nem tűnnek el az oroszbarát szélsőségek a képviselői sorokból, egy részük korábban már a Smernél, más részük az SNS-nél landolt.

A Pellegrini vezette Hlas királycsinálóként tetszeleghet, de valószínűleg megtanulta a leckét, mert amikor hírbe hozták a Progresszív Szlovákiával, egyből csökkenni kezdtek a preferenciái, és elveszítette vezető helyét a népszerűségi versenyben.

A diplomatikusabb kiadású, de alapvetően a Smerrel egy tőről fakadó, nemzeti érzelmekkel és rendpártisággal átszőtt szociáldemokrácia papíron akár a jobbközép pártokkal is összebútorozhatna, de a párt képviselőinek nyilatkozatai alapján ez egyre kevésbé valószínű.

A Hlas még bepróbálkozott azzal, hogy az SNS-t a KDH-ra cseréli, de nem csak a Smer és az SNS szoros szövetségét kellene megbontania, hanem a KDH-t is rá kellene beszélnie a Smerrel való együttműködésre, ami nem túlzottan valószínű.

Játszd újra, Fico!

Az új kormány tehát újrajátszhatja a 2016-2020 közötti kormány felállását a Híd nélkül. Akkoriban Bugárék voltak azok, akik visszafogták Ficoékat, és így Szlovákia megmaradt euroatlanti irányultságú államnak, mi több, az EU magjához való csatlakozást tűzte ki célul a most Brüsszelt ostorozó Fico.

Ezért most Pellegriniékre várhat a Smer kampányában tapasztalt harsányság mérséklése. A 150 fős parlamentben a három párt viszonylag szűk többséggel, 79 mandátummal rendelkezne.

A gyenge pont a több nemzeti szubjektum által újjáélesztett SNS lehet, amelyet nem lesz könnyű egyben tartani a kompromisszumokkal járó döntések során.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy Szlovákia szállít-e a továbbiakban fegyvert Ukrajnának. Ebben a Smer és az SNS határozott véleményével szemben a Hlas látványosan maszatolt, de hamarosan kiderül, hogy csak a választások előtti óvatosság vezérelte, vagy valóban vannak elvi megfontolások is a kevésbé harcias álláspont mögött.

A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.

Az egységpártnak tervezett Szövetség a hidasok távozásával ideológiailag megbillent, de be tudta gyűjteni azokat a Híd-szavazókat, akik számára hívószó a magyar érdekképviselet.

2020-hoz képest 112 000-ről 130 000-re növelték a szavazatszámot, ami azt jelenti, hogy a 2020-as 60 000 Híd-szavazat harmadát tudták csak megszerezni. A korábbi hidasok fele most szlovák pártra szavazott és csak a maradék választotta a Hidat és a Magyar Fórumot.

Az, hogy a Szövetség a Híd-szavazók szétrebbenése és a magyar kormány hathatós támogatásának ellenére sem jutott be a parlamentbe, azt is jelenti, hogy a Szövetségnek nincs több tartaléka.

A társadalom FIDESZ, illetve a Smer (és részben Matovič) által erőltetett megosztottsága csak a többségi közösségben vezet eredményre, egy 8%-os kisebbségnél legfeljebb a most elért 4,4%-ra lehet elég.

A Szövetség vezetői elszalasztották a nemzeti ideológiákon felülemelkedő egységpárt kialakítását, amikor az MKP-sok mindenáron be akarták kebelezni a másik két pártot, ezért nem maradt más hátra a magyar politikai szereplők számára, hogy szlovák partnereket keressen.

Ezt a Szövetség politikusai is elismerték a mostani választási eredmények értékelése során.

Merre tovább MKP?

Nagy kérdés, merre vezethet a korábbi MKP-sok útja. Egyrészt adná magát Igor Matovič pártja, hiszen a platform vezetője, Berényi József tanácsadója volt kormányfősége idején, a párt új üdvöskéje, Gyimesi György pedig a képviselője.

Külön pikantériája a választási eredményeknek, hogy képviselő lett az a Tankó Vilmos, aki a listák leadásakor elígérkezett mind az Oľanohoz, mind a Szövetséghez, de végül Matovičot választotta. Az ügy kapcsán okirathamisítás gyanúja is felmerült, hiszen Tankó tagadta, hogy aláírt volna a Szövetséghez.

Fico Smer

EGY AZ IRÁNY: Egymásra találtak, így már négyen vannak

Kapcsolódó cikk

3+1: Nem csak Orbán, hanem Vučić és Dodik is az elsők között gratulált Ficónak

Az MKP-sok számára a másik lehetséges irány az általuk korábban sokszor szidott Smer, ami feltehetőleg nem lenne ellenére a FIDESZ-nek sem. Bár a Szövetség határozatban foglalta, hogy kizárja a Smerrel való együttműködést (ami akkor inkább fricska akart lenni a korábban a Smerrel együtt kormányzó Hídnak), de Gyimesi a kampányban már a határozat elavultságáról beszélt, holott korábbi pártja éppen a Smerrel való szembehelyezkedésből nőtte ki magát.

Szétforgácsolódtak a korábbi hidas szavazók, akiknek a nagy része euroatlanti irányultságú. A párt korábbi tagjai, szimpatizánsai tűntek fel több szlovák párt listáján is, így képviselő lett a Hlas színeiben Erik Vlček, kajakos olimpikon, a PS színieben pedig Martin Dubéci, a SaS listáján pedig Ravasz Ábel, a párt korábbi alelnöke szerepelt.

Nehéz feladat lesz őket újra egy zászló alá terelni a megmaradt hidasokkal, pedig a nyugatbarát szlovákiai választók számára egy ilyen kezdeményezés a kisebbségi ügyekben szervezetten fellépő alternatívát jelenthetne.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava