Európai Unió
A MEGBÍZATÁS FELÉN: Barátkozik Izraellel és az Egyesült Arab Emírségekkel, miközben az uniós politika egyik kedvence

Két éve, 2019 nyarán került hatalomra a jobbközép, liberális Új Demokrácia párt Görögországban. Kiriákosz Micotákisz kormányának több kihívást sikeresen kezelve sikerült megváltoztatni a 2010-es évek elején kialakult negatív képet Görögországról, s az akkor sereghajtóból az Európai Unió eminens diákja lett. A kétéves időszak mérlege következik.
Dinasztikus vonások
Az Új Demokrácia a szavazatok közel negyven százalékát megszerezve maga mögé utasította Aléxisz Cíprasz baloldali Szirizáját (a görög választási rendszer a legerősebb pártnak automatikusan 50 mandátumot ad a stabilabb kormányzás érdekében, így jelenleg 158 parlamenti hellyel rendelkezik a 300 fős törvényhozásban).
Ciprasz első és második kormányának (2015 január-szeptember, 2015-2019) első évei főleg az uniós pénzügyi mentőcsomag körüli vitáitól voltak hangosak, később pedig a migrációs válság kezelésétől vagy annak elmaradásától, így Görögország megítélése nem számított túl fényesnek a nemzetközi közösségen belül.
Úgy tűnik viszont, hogy Micotákisznak sikerült megváltoztatni Görögország imázsát.
A Harvardon és Stanfordon végzett Micotákisz, aki évekig dolgozott egy vezető tanácsadó cégnél az Egyesült Királyságban, kiválóan beszél angolul, németül és franciául, mindeközben nagyon jól kiismeri magát a nyugati gazdasági-politikai körökben.
Nem is akármilyen családból származik, hiszen apja, Konsztantinosz Micotákisz az ország miniszterelnöke volt 1990 és 1993 között, de távoli rokonságban áll a 20. század első felének emblematikus miniszterelnökével, Elefterosz Venizelosszal is.
Ilyen háttér mellett talán nem meglepő, ha nemzetközi ügyekben jól érvényesíti országa érdekeit. Valóban, a beszámolók szerint az uniós politika egyik kedvence.
Külpolitikai csapdák
Pedig külpolitikai kihívásokból akadt bőven, de ezek ügyes kezelése javította nemzetközi pozícióját. Ennek legkomolyabb próbáját a tavaly február végi – márciusi menekültválság jelentette, amikor a török hatóságok az akkoriban zajló idlíbi török beavatkozás népszerűségcsökkentő veszteségeinek elkendőzésére a már korábban is emlegetett menekültkártya kijátszása mellett döntöttek.
Az edirnei átkelők felé meginduló menekültoszlopokat viszont a görög hatóságok sikerrel feltartóztatták, így a 10-15 ezer Görögországba igyekvőből alig pár száz tudott átjutni, ezzel növelvén az amúgy is bevándorlásellenes húrokat pedző miniszterelnök népszerűségét.
Az Európai Unió kiállt Görögország mellett, amely újabb támogatást kapott a határok megerősítésére, az Evrosz (Marica) folyó mentén meg is indult 27 km-es, öt méter magas acélfal építése a meglévő 12,5 km kerítés mellé.
A menekülthullámnak végül a COVID-19 érkezése vetett véget. Noha sűrítették a partiőrség ellenőrzéseit, megerősítették a szárazföldi határokat, alapvetően a világjárványnak köszönhető, hogy az illegális határátlépések számát illetően Görögország egy nyugalmasabb periódusba került.
A görög-török viszony 2020 nyarán azonban ismételten felforrósodott, amikor a törökök a görög felségvizek egy részét magukénak vindikálva (földgázt kereső) kutatóhajókat küldtek a Krétától keletre lévő területekre.
A komoly feszültséget kiváltó ügyben – amelyben görög és török hadihajó is összeütközött – az Európai Bizottság, Franciaország és az Egyesült Államok is kiállt Athén ügyben végül az izolációba kerülő Törökország visszavonulásával járt.
Ankara 2021 januárjától kezdve újraindította a tárgyalásokat, egy alapvetően jó hangulatú találkozón a júniusi NATO-csúcs alatt Micotákisz és Erdoğan török államfő egyeztetni is tudott a vitás kérdésekről.
Geopolitikai szerep
Görögország okos politikával sikeresen felérétkelte geopolitikai szerepét: a török kihívásra a ciprusi, az izraeli és az egyiptomi kapcsolatok erősítésével válaszolt, ráadásul Ankara nagy közel-keleti ellenfelének számító Egyesült Arab Emírségekkel is védelmi szerződést írtak alá.
A francia fegyvervásárlások pedig az EU legnagyobb Földközi-tengeri hatalmának jóindulatát is biztosították.
Azonban ez a folyamat nem Micotákisszal kezdődött: a Ciprasz-kormány még 2018-ban, a Preszpa-tónál aláírt egyezménnyel rendezte a több mint két évtizedes névvitát (Észak-)Macedóniával, amit ellenzékből Micotákisz hangosan kritizált; miközben az energetikai-védelmi közeledést elindította a kelet-mediterráneumi szomszédok felé, amit az Új Demokrácia nagy lendülettel folytat.
Belpolitikailag szintén sikeresnek tűnik a kormány: a COVID-19 járvány első hullámát példásan kivédték, illetve az azóta hozott megszorító intézkedések hatására is sikerült aránylag kezelhető szinten tartani a megbetegedések számát.
A több mint 10,5 milliós lakosságú országban közel 450 ezren kapták el a vírust, s közel 13 ezer ember veszítette életét.
A görög kormány ráadásul az uniós védettségi igazolvány egyik kezdeményezője volt – a bajban lévő turizmus megmentése azonban akadozik az utóbbi hetekben gyorsan növekvő esetszámok miatt.
A gazdasági recesszióba került országnak (a GDP több mint 8 százalékkal csökkent tavaly) viszont jól fog jönni a 30,5 milliárd eurós csomag, amit a helyreállítási alapból sikerült kialkudnia Athénnak.
Az eminens kormányt kritikák is érik, júniusban komoly tüntetésekre került sor a munka törvénykönyvének módosítása miatt, amely a kritikusok szerint sokkal rosszabb helyzetbe hozza a munkavállalókat, s a cégeknek kedvez.
Szintén sokan nehezményezték a sajtót ért megszorításokat, hiszen nehezebbé vált a tüntetésekről vagy éppen a menekültekről való tudósítás, ahogy a különböző görög szigeteken lévő menekülttáborok áldatlan állapotai miatt is sokan bírálják Micotákiszt.
A kritikák ellenére azonban úgy tűnik, a közvélemény egyelőre meg van elégedve az Új Demokráciával és a kormánnyal, amely a népszerűségi listákon toronymagasan vezet a többi párt előtt.

Koszovó
Az EU-nak három kívánsága van, különben „súlyos következmények” lesznek

Brüsszelnek három kívánsága van, vajon melyik teljesül ezek közül? Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai és biztonsági főképviselője új helyhatósági választások kiírását kérte a szerbek lakta észak-koszovói településeken. Egyúttal azt is szorgalmazta, hogy a szerbek vegyenek részt a választási folyamatban, és hogy a koszovói hatóságok biztosítsák a szerb többségű települések szövetségének létrehozását.
Három kívánság
Borrell csütörtökön este azt írta a Twitteren, hogy Aleksandar Vučić szerb államfővel és Vljosa Osmani koszovói elnökkel is megbeszélést folytatott az Észak-Koszovóban kialakult „veszélyes helyzetről”.
A bejegyzésben továbbá közölte, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral közösen tárgyalt a vezető szerbiai és koszovói politikussal, de külön-külön is megbeszélést folytatott mind Vučićtyal, mind Osmanival.

ÉDES NÉGYES: Macron Vučić, Scholz pedig Osmani ügyvédje (Forrás: Twitter, Josep Borrell)
Ez azt jelenti, hogy Osmani ugyan elutasította a luxemburgi miniszterelnök kezdeményezését, hogy találkozzon a szerb államfővel, viszont ezt már Macron és Scholz esetében valamilyen, számunkra ismeretlen okból nem kívánta megtenni.
– Három egyértelmű követelésünk van: azonnali új helyhatósági választások, a koszovói szerbek részvételének biztosítása a választási folyamatban, valamint a a szerb többségű önkormányzatok közösségének létrehozása az EU égisze alatt zajló párbeszéden belül
– írta Borrell, ez azonban valószínűleg nem lesz ínyére egyik félnek sem.
Itt a legkritikusabb pont az, hogy ezeket az önkormányzatokat a 2013-ban elfogadott megállapodás alapján hozzák-e létre, a pristinai (albán) vezetés ugyanis ezt egyértelműen elutasítja, a szerbek viszont ragaszkodnak hozzá, hogy a tíz évvel ezelőtt elfogadott dokumentum betűje szerint jöjjön létre a Szerb Községek Közössége.
Borrell befenyített
Az Európai Unió külpolitikai és biztonsági főképviselője azt írta, hogy ha a három kívánságot nem teljesítik az érintett felek, annak súlyos következményei lesznek a további kapcsolatok tekintetében.
Borrellt megelőzően szinte azonos kezdeményezést terjesztett elő Franciaország és Németország nevében Emmanuel Macron francia elnök.
Macron tegnap este Moldovában bejelentette, hogy Párizs és Berlin felhívást intézett Szerbiához és Koszovóhoz, hogy mielőbb új helyhatósági választásokat szervezzenek a négy, szerb többségű észak-koszovói önkormányzat területén, amelyen a közös javaslat szerint részt kellene venniük a koszovói szerbeknek is.
A szerb elnök némileg kényelmetlen helyzetbe került, mert éppen a napokban „dicsérte meg” a mostani javaslatot előterjesztő Macront a Koszovót elmarasztaló állásfoglalásáért.
A szerbiai politikai elit egy részének ugyanakkor vannak ellenérzései Németországgal szemben, pedig sok szerb dolgozik ott, és kiemelkedően magas a német beruházások száma Szerbiában.
-
Koszovó2 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18