Connect with us

Európai Unió

A MEGBÍZATÁS FELÉN: Barátkozik Izraellel és az Egyesült Arab Emírségekkel, miközben az uniós politika egyik kedvence

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

micotakisz
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

 
Két éve, 2019 nyarán került hatalomra a jobbközép, liberális Új Demokrácia párt Görögországban. Kiriákosz Micotákisz kormányának több kihívást sikeresen kezelve sikerült megváltoztatni a 2010-es évek elején kialakult negatív képet Görögországról, s az akkor sereghajtóból az Európai Unió eminens diákja lett. A kétéves időszak mérlege következik.

Dinasztikus vonások

Az Új Demokrácia a szavazatok közel negyven százalékát megszerezve maga mögé utasította Aléxisz Cíprasz baloldali Szirizáját (a görög választási rendszer a legerősebb pártnak automatikusan 50 mandátumot ad a stabilabb kormányzás érdekében, így jelenleg 158 parlamenti hellyel rendelkezik a 300 fős törvényhozásban).

Ciprasz első és második kormányának (2015 január-szeptember, 2015-2019) első évei főleg az uniós pénzügyi mentőcsomag körüli vitáitól voltak hangosak, később pedig a migrációs válság kezelésétől vagy annak elmaradásától, így Görögország megítélése nem számított túl fényesnek a nemzetközi közösségen belül.

Úgy tűnik viszont, hogy Micotákisznak sikerült megváltoztatni Görögország imázsát.

A Harvardon és Stanfordon végzett Micotákisz, aki évekig dolgozott egy vezető tanácsadó cégnél az Egyesült Királyságban, kiválóan beszél angolul, németül és franciául, mindeközben nagyon jól kiismeri magát a nyugati gazdasági-politikai körökben.

Nem is akármilyen családból származik, hiszen apja, Konsztantinosz Micotákisz az ország miniszterelnöke volt 1990 és 1993 között, de távoli rokonságban áll a 20. század első felének emblematikus miniszterelnökével, Elefterosz Venizelosszal is.

Ilyen háttér mellett talán nem meglepő, ha nemzetközi ügyekben jól érvényesíti országa érdekeit. Valóban, a beszámolók szerint az uniós politika egyik kedvence.

Külpolitikai csapdák





Pedig külpolitikai kihívásokból akadt bőven, de ezek ügyes kezelése javította nemzetközi pozícióját. Ennek legkomolyabb próbáját a tavaly február végi – márciusi menekültválság jelentette, amikor a török hatóságok az akkoriban zajló idlíbi török beavatkozás népszerűségcsökkentő veszteségeinek elkendőzésére a már korábban is emlegetett menekültkártya kijátszása mellett döntöttek.

Az edirnei átkelők felé meginduló menekültoszlopokat viszont a görög hatóságok sikerrel feltartóztatták, így a 10-15 ezer Görögországba igyekvőből alig pár száz tudott átjutni, ezzel növelvén az amúgy is bevándorlásellenes húrokat pedző miniszterelnök népszerűségét.

Az Európai Unió kiállt Görögország mellett, amely újabb támogatást kapott a határok megerősítésére, az Evrosz (Marica) folyó mentén meg is indult 27 km-es, öt méter magas acélfal építése a meglévő 12,5 km kerítés mellé.

A menekülthullámnak végül a COVID-19 érkezése vetett véget. Noha sűrítették a partiőrség ellenőrzéseit, megerősítették a szárazföldi határokat, alapvetően a világjárványnak köszönhető, hogy az határátlépések számát illetően Görögország egy nyugalmasabb periódusba került.

A görög-török viszony 2020 nyarán azonban ismételten felforrósodott, amikor a törökök a görög felségvizek egy részét magukénak vindikálva (földgázt kereső) kutatóhajókat küldtek a Krétától keletre lévő területekre.

A komoly feszültséget kiváltó ügyben – amelyben görög és török hadihajó is összeütközött – az Európai Bizottság, Franciaország és az Egyesült Államok is kiállt Athén ügyben végül az izolációba kerülő Törökország visszavonulásával járt.

Ankara 2021 januárjától kezdve újraindította a tárgyalásokat, egy alapvetően jó hangulatú találkozón a júniusi NATO-csúcs alatt Micotákisz és Erdoğan török államfő egyeztetni is tudott a vitás kérdésekről.

Geopolitikai szerep





Görögország okos politikával sikeresen felérétkelte geopolitikai szerepét: a török kihívásra a ciprusi, az izraeli és az egyiptomi kapcsolatok erősítésével válaszolt, ráadásul Ankara nagy közel-keleti ellenfelének számító Egyesült Arab Emírségekkel is védelmi szerződést írtak alá.

A francia fegyvervásárlások pedig az EU legnagyobb Földközi-tengeri hatalmának jóindulatát is biztosították.

Azonban ez a folyamat nem Micotákisszal kezdődött: a Ciprasz-kormány még 2018-ban, a Preszpa-tónál aláírt egyezménnyel rendezte a több mint két évtizedes névvitát (Észak-)Macedóniával, amit ellenzékből Micotákisz hangosan kritizált; miközben az energetikai-védelmi közeledést elindította a kelet-mediterráneumi szomszédok felé, amit az Új Demokrácia nagy lendülettel folytat.

Belpolitikailag szintén sikeresnek tűnik a kormány: a COVID-19 járvány első hullámát példásan kivédték, illetve az azóta hozott megszorító intézkedések hatására is sikerült aránylag kezelhető szinten tartani a megbetegedések számát.

A több mint 10,5 milliós lakosságú országban közel 450 ezren kapták el a vírust, s közel 13 ezer ember veszítette életét.

A görög kormány ráadásul az uniós védettségi igazolvány egyik kezdeményezője volt – a bajban lévő turizmus megmentése azonban akadozik az utóbbi hetekben gyorsan növekvő esetszámok miatt.

A gazdasági recesszióba került országnak (a GDP több mint 8 százalékkal csökkent tavaly) viszont jól fog jönni a 30,5 milliárd eurós csomag, amit a helyreállítási alapból sikerült kialkudnia Athénnak.

Az eminens kormányt kritikák is érik, júniusban komoly tüntetésekre került sor a munka törvénykönyvének módosítása miatt, amely a kritikusok szerint sokkal rosszabb helyzetbe hozza a munkavállalókat, s a cégeknek kedvez.

Szintén sokan nehezményezték a sajtót ért megszorításokat, hiszen nehezebbé vált a tüntetésekről vagy éppen a menekültekről való tudósítás, ahogy a különböző görög szigeteken lévő menekülttáborok áldatlan állapotai miatt is sokan bírálják Micotákiszt.

A kritikák ellenére azonban úgy tűnik, a közvélemény egyelőre meg van elégedve az Új Demokráciával és a kormánnyal, amely a népszerűségi listákon toronymagasan vezet a többi párt előtt.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html

Migráció

BALKÁNI KERÍTÉS, EURÓPAI NAGY FAL: Zöldre van a, zöldre van a szárnyas kapu festve

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Balkáni kerítést építene az osztrák kancellár, az uniós biztos szerint másra kell a pénz
A SVÉD ELNÖKSÉG NEM SVÉD ASZTAL: Balkáni kerítést építene az osztrák kancellár, a svéd uniós biztos szerint másra kell a pénz
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

Egyre komolyabbá válnak a balkáni kerítéssel kapcsolatos elképzelések. Tegnap (csütörtökön, január 26-án) az Európai Unió belügyminisztereinek nem formális stockholmi találkozóján megvitatták Karl Nehammer osztrák kancellár javaslatát, hogy az EU mintegy két milliárd euróval támogassa a balkáni giga-szárnyaskapu, azaz magyarul: az előző mondatban már nevén nevezett kerítés építését. A kerítést előbb a bolgár-török határon húznák fel, később Macedónia, amelyet északinak mondanak, és lehet, hogy még Románia is sorra kerülne.

A kerítő kancellár

A zágrábi Jutarnji list tudósítása értelmében Nehammer azt mondta, hogy a kerítések hatékonyak.

A kerítések felhasználhatók az illegális bevándorlás irányítására, az ellenőrzések szigorítására, és az illegális határátlépések megelőzésére. De a kerítésnek rendelkeznie kell felügyelettel, személyzettel és műszaki felszereléssel is

Lesz-e balkáni kerítés, mit szól ehhez a svéd elnökség?

– mondta az osztrák kancellár, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy az Európai Unió külső határainak védelme európai kötelesség, és a külső határainkon fekvő országokat nem szabad magukra hagyni.

Az osztrákoknál ebben a témában teljesen új szelek fújnak, és a közbeszédből is eltűnt a legendás szárnyas kapu. Az osztrákok nemcsak hogy kerek perec kerítést emlegetnek, hanem még Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is meggátolták az illegális migrációra hivatkozva. De miért is?

A sógoroknál betelt a pohár

A pálfordulás nyilván gyakorlati okokra vezethető vissza. Az osztrákok azt állítják, hogy csak 2022-ben több mint 100 000 illegális bevándorlót tartóztattak le, akiknek 40 százaléka Bulgárián keresztül érkezett Törökország irányából.

Többnyire afganisztáni, szíriai, marokkói, egyiptomi és szomáliai migránsokról van szó.

Nehammer szerint a kerítés megváltoztathatja ezt a helyzetet. Azt is hangsúlyozta, hogy kerítésekre szükség van “olyan országok támogatása esetében, mint Bulgária, Románia, Szerbia és Magyarország”.

Az osztrák kancellár javaslatával lényegében támogatta Rumen Radev bolgár elnököt, aki már ezt megelőzően 2 milliárd eurót kért az EU-tól a kerítés a Törökország felé létesített “balkáni kerítés” kibővítésére, “hogy valódi védelmet biztosítson az Európai Unió és annak polgárai számára”.

Ylva Johansson a balkáni kerítésekről

Ylva Johansson, uniós belügyi biztos (Screenshot)

Ezzel, úgy tűnik, ismét nagy vita nyílik/nyílott meg az Unión belül, mert ugyancsak csütörtökön Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos elutasította Nehammer kérését, hogy finanszírozza a bolgár-török határ mentén építendő kerítés további építését.

Szerinte az Európai Uniónak nincs pénze egy ilyen projektre.

Ha falakra és kerítésekre költjük a pénzt, akkor más dolgokra nem marad

– hangsúlyozta Ylva asszony, aki ezzel lényégében csak megismételte az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, hogy nem fogja anyagilag támogatni a falak és kerítések építését.

A balkáni kerítés mellett a lengyel kerítés az "európai nagy fal része lesz"

– Új határkerítés épült Lengyelországban. Lengyelország fehérorosz határa nagyon jól őrzött. A Fehéroroszország és Lengyelország közötti határ illegális átlépése nehezebb lesz, mint korábban – írta a képhez fűzött Twitter-bejegyzésében Stanisław Żaryn, a lengyel miniszterelnöki kancellária államtitkára. A balkáni kerítés mellett a lengyel kerítés is az “európai nagy fal része lesz”.

Az európai nagy fal

Az Európai Bizottságtól és az Európai Parlament többségi holdkórosaitól függetlenül, fokozatosan kezd formát ölteni a Baltikumtól az Égei-tengerig húzódó nagy európai falról vallott elképzelés.

A lengyelek és a baltiak a beloruszból “áttolt” migránsokat szeretnék akkurátusan felhúzott kerítésekkel kívül tartani, a szlovákok nem szeretnék ha feléjük fordulna a forgalom, a már régen megmondták, hogyan vélekednek a dolgokról és, valószínűleg a románok is valamit lépni fognak, ha be szeretnének bekerülni a schengeni térségbe.

A szerbek (ma már) nem ellenzik az ötletet, sőt, de legszívesebben más pénzéből húznák fel a műszaki határzárat. A macedónok már építkeznek egy ideje, akárcsak a görögök.

A görögországi kerítés – amelyet a héten meglátogatott az EU 26 országának küldöttsége, plusz Svájc és Nagy Britannia – Donald Trump texasi falának mintájára épül: az öt méter magas, acélidomokból kialakított fal, tetején pengés dróttal “habosítva”. Jelenleg 27 kilométer hosszúságban húzódik, de mint ezt a házigazda, Takisz Teodorikakosz görög belügyminiszter elmondta, 2023-ban még 140 kilométer hosszúságban számítják meghosszabbítani.

A Stockholmban ismét fellángoló vita, tulajdonképpen már 2021 óta folyik, amikor tizenkét uniós ország (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia) kérte Brüsszeltől a határzárak finanszírozását.

Az ukrajnai háború miatt rohamosan romló biztonsági helyzet lehet az apropó, hogy végül is rákényszeríti a brüsszeli bizottságot és a rózsaszín pónikon rohangászó EP-képviselőket a határvédelem hatékony megerősítésre.

Mert végeredményben csak egy túlméretezett szárnyas kapuról van szó, nem kerítésről. Tekintettel az Európai Unió költségvetésére, nem is olyan nagy összegről van szó, Ylva Johansson megnyugodhat, bőven marad pénz tankra, rakétára és egyéb hadfelszerelésre.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Horvátország

HORVÁT SCHENGEN ÉS EURÓ: Uroborosz, a saját farkába harapó kígyó

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Horvátország belépett a shcengeni övezetbe, és bevezette az eurót
Horvátország belépett a shcengeni övezetbe, és bevezette az eurót, a horvát miniszterelnök szerint hazája az első ország, amely ezt egyazon napon tette meg (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Amíg a filharmonikusok a bécsi Musikverein aranytól roskadozó, dús virágdíszekkel ékes hangversenyterméből sugárzott hangversenyét néztem-hallgattam, Ursula von der Leyen az EB elnöke megérkezett a horvát határra, ahol Andrej miniszterelnök fogadta. Hogy kerül ide a címben szereplő hüllő, meg a bécsi újévi koncert? Magyarázat van, méghozzá meglehetősen egyszerű. Ugyanis a schengeni térséghez való csatlakozással és az euró fizetőeszközként való alkalmazásával Horvátország több mint száz év után visszatért oda, ahol egyszer már volt.

Volt egy feketéjük

A horvát politikusok és von der Leyen asszony egyaránt történelmi pillanatot emlegettek, és ez körülbelül így is van, de a bécsi koncert – családunkban több évtizedes hagyománya van az újévi koncert megtekintésének – mindig ugyanazt hozza ki belőlem: mennyire jobban jártunk volna, ha nem verik szét anno a Monarchiát.

És valószínűleg nemcsak mi, horvátok, csehek, szlovákok, magyarok, osztrákok jártunk volna jobban, de egész Európa is.

Miután ez elsősorban és mindenekfelett akadémiai téma, mert időközben töméntelen mennyiségű víz folyt le a Dunán, kanyarodjunk vissza a mába.

Megittak egy feketét, a horvát miniszterelnök euróval fizetett

Megittak egy feketét, a horvát miniszterelnök euróval fizetett

Szilveszter este, valamikor éjfél után, ünnepélyes keretek között emelték fel a sorompókat a horvát-szlovén illetve horvát-magyar határon, táblákat szereltek le, magas rangú rendőrtisztek tisztelegtek egymásnak, mindhárom félről politikusok nyomták a dumát, majd másnap jött Orsolya, aki a “kedves Andrejjal” propagandajellegű kávét ivott Zágráb főterén.

Plenković euróval fizette ki a társaság kávéját, amit a bámészkodó tömeg és a hivatásosok szorgalmasan fényképeztek. Ezután egy rövid séta következett a Zrínyi-téren át a Főpályaudvar irányába, amivel Ursula von der Leyen hivatalos látogatása véget is ért.

Mire jó ez nekünk, állampolgároknak?

Bár a nemzetgazdaságnak egyértelműen nagy haszna lesz úgy a Schengenből, mint az euró bevezetéséből – csak a szállítóvállalatok mintegy 25 ezer teherautója évente kb. 100 millió eurót takarít meg azon, hogy nem kell a határokon vesztegelni – a polgárok számára az egész nem nagy durranás.

Oké, nyáron nem kell majd órákig várakozni a határon, és síelni is komótosabban mehet majd az ember, de az euró eleinte elég nagy macera lesz.

Itt nemcsak arról van szó, hogy a fránya kereskedők nyilván mindent felkerekítenek, hiába esküdtek meg a nagykeresztre, hogy ezt nem teszik, hanem arról is, hogy ismét meg kell szokni az aprópénzt. Horvátországban ugyanis szinte senki sem törődött a fémpénzzel, az ember vagy elvette a visszajáró aprót, vagy nem, és a borravalót is úgy számolták, hogy kerek legyen, csak papírpénzt kelljen visszaadni.

Most változik a helyzet, és legalábbis eleinte az ember jobban odafigyel majd az eurókra, centekre és sokan azt latolgatják, hogy egy külön, fémpénz tárolására alkalmas pénztárcát szereznek be.

Ugyanakkor egy körülbelül két hetes időszakban a hitelkártyák, ATM-ek használata sem lesz gondtalan, és a mobilalkalmazások sem fognak működni.

A bankok gyors átállást ígérnek, de miután Horvátországról van szó, az utca embere némileg szkeptikus. A többség még időben felszerelkezett kunával – januárban még kunával is lehet fizetni az euró mellett – és az eurós aprópénz-csomagokat is szétkapkodták.

Száz kunáért egy csinos kis csomag aprót lehetett kapni a postán, a bankokban és sokan azt találták ki, hogy ezt adják karácsonyi ajándékként. A bolti eladók egyértelműen hülyét fognak kapni, mert egyaránt el kell fogadniuk a kunát és az eurót is ebben az átmeneti időszakban, de vissza csak euróban szabad majd adni.

Ezen próbált meg segíteni az internet népe, közkézen forognak azok a listák, amelyeken részletesen kimutatják, hogy mennyi kunát ér mennyi eurócent, euró. Sőt, valaki még összekalapált egy mobil alkalmazást is, amely párhuzamosan számítja ki az adott összeget kunában és euróban is.

Ezen felül, valamilyen nagyobb fennakadás aligha lesz, mert a horvátok is, mint az ex-Jugoszlávia minden népe, már régen hozzászokott ahhoz, hogy szilárd valutában mérje az értéket.

Sokáig a német márka volt az etalon – ennek emlékét őrzi a bosnyákok konvertibilis márkája -, majd az euró létrejötte után, mindenki euróban gondolkozik, mielőtt valamilyen nagyobb beruházásra szánná magát.

Érdekes, hogy a munka árát mindig kunában számolták, de például az épületanyagot már euróban.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Szerbia

ESCOBAR: Az amerikaiak nem akarnak szerb katonákat látni Koszovóban

Közzététel:

a megjelenés dátuma

escobar interju koszovo szerbia n1
ESCOBAR: Az amerikai nemcsak a koszovói albánoknak, hanem az ottani szerbeknek is biztonsági garanciákat nyújtana (Forrás: N1)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Gabriel Escobar amerikai helyettes államtitkár interjút adott a CNN-közeli N1 televízió szerbiai csatornájának, miután tárgyalt a koszovói albán és a belgrádi szerb vezetőkkel. Véleménye szerint a Nyugat-Balkán annak ellenére az euro-atlanti közösség fontos része, hogy hivatalosan nem tagja ennek a struktúrának. Az Egyesült Államok legfőbb balkáni közvetítőjének számító politikus azt mondta, hogy optimista a koszovói válság megoldását illetően, bár részleteket egyik találkozóról sem árult el.

Escobar, a becsületes közvetítő

Az interjúban az amerikai közvetítő azonban ennek ellenére tisztázott néhány kérdést, kategorikusan elutasított például, hogy a szerb hadsereg visszatérjen a szerbek lakta észak-koszovói területekre.

Nincs szükség arra, hogy militarizáljuk a válságot. Ez nem annak az ideje, amikor katonákat kell használni, most a diplomáciának, a párbeszédnek és a kompromisszumoknak kell előtérbe kerülniük

– jelentette ki Escobar, aki felemlítve azt a Pristinában adott nyilatkozatát, miszerint az Egyesült Államok biztonsági garanciákat nyújt Koszovónak, megjegyezve, hogy ezek a garanciák vonatkoznak a Kosovska Mitrovica északi részében élő szerbekre is.

Nem engedjük meg, hogy Koszovóból bárki is fenyegesse Szerbiát, és nem akarjuk azt sem, hogy bárki is veszélyt jelentsen Koszovó északi részének a biztonságára és stabilitására

– nyilatkozta a két fél között közvetítő politikus, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok “becsületes közvetítő” szeretne lenni a két közösség között, és itt a nézők lelki szemei elé felvázolta a két nép “közös jövőjét” az Európai Unión belül, véleménye szerint ugyanis a “közös gazdasági jövő lehetővé teszi, hogy a következő generációk a saját országukban maradjanak”.

Az amerikai helyettes államtitkár utalt a berlini folyamatra, az Open Balkanra és minden más regionális lehetőségre, szerinte ugyanis ezek megoldják a válságot, és jó lehetőségeket teremtenek a régió számára. Úgy vélte, hogy az integráció és a gazdaság a megfelelő megoldás arra is, hogy a balkáni emberek ne az Európai Unióban és az Egyesült Államokban keressenek munkát ahelyett, hogy otthon maradnának.

Escobar tolmácsolta azt az amerikai várakozást, hogy azok az emberek távolítsák el a barikádokat, akik felállították őket, aminek azonban nem szabott határidőt, de azért megjegyezte, hogy ennek megtörténésére “a közeljövőben, azaz néhány napon belül” számít.

Hozzátette, hogy az Egyesült Államok együtt szeretne működi a koszovói szerb közösséggel, az interjúban ennek illusztrálására elmondta, hogy mostani balkáni kiruccanása során felkeresett egy koszovói szerb kolostort is.

Koszovó függetlensége

Escobar természetesen elővette azt a “nyugati slágert” is, ami szerint a rendezésbe során Szerbia egy adott pillanatban elismeri Koszovót.

Az az álláspontunk, hogy a régió országainak kölcsönösen el kell ismerniük egymást, hogy világossá váljon az útjuk Európa felé

– mondta Escobar, aki ezt a szerbek számára nehezen emészthető kijelentést azzal igyekezett “szép celofánba csomagolni”, hogy a tárgyalásokban fő szerepet szán a Koszovóban élő szerbeknek. Arról azonban nem beszélt, hogy ezt miként képzeli el, miután a koszovói szerbek második számú vezetőjét, Milan Radoičićot az Egyesült Államok 2021 decemberében listára tette.

Elszigetelve érzik magukat, aggódnak amiatt, hogy elvesztették bizonyos fokú befolyásuk a párbeszédben. Nekik kellene a főszerepet játszaniuk. Ha róluk beszélünk, akkor abban nekik is részt kell venniük

Ezzel kapcsolatban előkerült az a mézesmadzag is, amely szerint az “egységes piac létrejötte lehetővé teszi, hogy a balkáni régió Európa leggyorsabban fejlődő része legyen”.

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: