LÉGIPOSTA: Görögország francia vadászgépek vásárlásával üzen Törökországnak

Elég nagy a tarkaság a levegőben. A bolgárok F-16-osokat vásárolnak, a görögök Rafale-okkal erősítik a légierejüket, Magyarországnak pedig Gripenjei vannak, de imitt-amott még MiG-ek is röpködnek. A horvátok mindhárom nyugati géptípusra kaptak ajánlatot, és nekik is van néhány kiöregedett MiG-jük. Görögország egyébként éppen két héttel ezelőtt szerződést írt alá Franciaországgal francia harci repülőgépek beszerzéséről 2,5 milliárd euró értékben. Ez is része annak a tervnek, amely a görög haderő fejlesztését szolgálja, válaszul arra a kihívásra, amit Törökország tevékenysége jelent a Földközi-tenger keleti részén.

Üzenet No. 1

Az egyezség értelmében Görögország a Dassault francia gyár 18 Rafale vadászgépét vásárolja meg, 12-t használtan. Így növeli katonai erejét, miközben már rendszeresek a légi csetepaték a török pilótákkal a vitatott égei-tengeri légtér miatt.

Ezzel párhuzamosan a két régi térségbeli rivális csaknem öt év után újra párbeszédet kezdett a Földközi-tengerrel kapcsolatos érdekellentétekről.

A görög kormány szóvivője leszögezte: ezek „nem tárgyalások”, és „nem kötelező érvényűek”.

A Rafale-ok eladása Görögországnak azonban nem csak hadipari, hanem politikai kérdés is.

Franciaország erőteljesen támogatja Görögországot a konfliktusban, amely Törökországgal alakult ki a földgázlelőhelyek és a part menti tengerszakaszok ügyében.

Párizs és Ankara között vita bontakozott ki a napokban azon intézkedések miatt, amelyeket Emmanuel Macron francia államfő az iszlám fundamentalizmussal szemben hozott, miután Franciaországban a közelmúltban brutálisan meggyilkoltak egy tanárt, aki Mohamed-karikatúrákat mutatott be egy órán.

Üzenet No. 2

– A vadászgépekről kötött szerződés több irányba is egyértelmű üzenetet küld

– mondta Nikosz Panagiotopulosz görög védelmi miniszter, az athéni aláírási ceremónia során, francia kollégája, Florence Parly társaságában.

Politikai elemzők nehezen tudják megmagyarázni Németország viszonyulását Törökországhoz, a görög védelmi miniszter szerint azonban a németek Törökországhoz fűződő viszonyuk folytán konstruktív közvetítő szerepet játszhatnak Ankara és Athén között.

Erre akár szükség is lehet, Panagiotopulosz szerint ugyanis 2020-ban Görögország háromszor is a háború szélére sodródott Törökországgal.

Hrisztosz Tarantilisz görög kormányszóvivő egyébként a francia vadászgépek beszerzéssel kapcsolatban közölte, hogy az első hat repülőgép leszállítása már júliusban megkezdődik. Hozzátette, hogy közben a görög légierő pilótái és technikusai Franciaországba utaznak kiképzésre.

Levegőben és vízen

Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök szeptemberben az ország fegyveres erőinek „robusztus” fejlesztését jelentette be. Az utóbbi évtizedek legambiciózusabb görög haderőfejlesztési programjának részeként 2025-ig négy többcélú fregattal, négy haditengerészeti helikopterrel, harckocsi-elhárító fegyverekkel, haditengerészeti torpedókkal, rakétákkal és további 15 ezer katonával bővítik az állományt.

Athéni látogatásán a francia védelmi miniszter azt is tudatta, hogy Franciaország hamarosan „ajánlatot tesz Görögország fregattflottájának megújítására”.

Törökország augusztusban egy felderítő hajót és egy kis haditengerészeti flottillát küldött a tengerre, hogy szeizmikus kutatásokat végezzenek egy olyan területen, amelyet Görögország a sajátjának tekint, a II. világháború után kötött nemzetközi egyezségek értelmében.

Görögország erre válaszul hadihajókat küldött a török flottilla közelébe, és haditengerészeti gyakorlatokat hajtott végre számos EU-s szövetségessel és az Egyesült Arab Emirátusokkal.