ÚJ FEGYVER: A görögök hangágyúkkal lövik a migránsokat, vagy talán mégsem?

A cikk meghallgatása

 
Görögország új migrációellenes arzenált telepít a görög határra, beleértve a kamerákat, a radarokat és a több mint 5 méter magas acélkerítést, amellyel egy 40 kilométeres szakaszon akadályozzák a migránsok belépését Törökország irányából. A görögök hangágyúkat (Long Range Acoustic Device, LRAD) is vittek a határra, amelyek használata ellen tiltakoznak az emberjogi szervezetek.

Erősítés a határon

A BALK nemrég számolt be arról, hogy Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint idén június elejéig alig több mint 3000 ember jutott be illegálisan Görögországba, kétharmaduk a szárazföldön.

Az új érkezők száma 73% -kal csökkent az év első négy hónapjában az előző év hasonló időszakához képest, ám ez egybeesik a koronavírus elleni küzdelem erősödésével, és sokan úgy vélik, hogy a tendencia aligha tartható fenn.

Erre utal, hogy az utóbbi három hétben a görög rendőrök több mint 170 menedékkérőt tartóztattak fel, és 40 feltételezett embercsempészt vettek őrizetbe.

Ezért nem meglepő, hogy a görögök most az Évrosz (Marica) folyó partján erősítenek, ahol 40 kilométer hosszú “okos kerítést” építenek a legkritikusabb határszakaszon.

– Automatikus határellenőrzési rendszer készül hőkamerákkal és szenzorokkal, amely képes lesz a teljes határ lefedésére az Évrosz deltájától a bolgár határig. Célunk az, hogy még azelőtt értesüljünk a migránsok érkezéséről, mielőtt azok elérik a görög határt

– jelentette ki Dimosztenisz Kamargiosz, a görög határellenőrzési és migrációkezelő központ illetékese a mostanában gyakran odalátogató újságíróknak.

A helyi gazdák azt mondják, hogy a migránsok gyakran lépik át a határt ott, ahol nincs kerítés.

– Az én földem éppen a folyó mellett van, közel a kerítés végéhez. Szinte minden nap látok embercsoportokat bejönni az országba. Ennek nem lesz vége soha

– mondta egy helyi gazda.

Miután a teljes határszakasz körülbelül 200 kilométer hosszú, a görögöknek más eszközökre is szükségük van, mint például a drónok vagy a hosszúhullámú hangágyúk, amelyek elég sok vitát váltanak ki.

A görög határellenőrzési és migrációkezelő központ fent említett illetékese szerint ezt az akusztikai rendszert a tavalyi év eleji súlyos határválság után szerezték be.

Digitális ágyú

A görög kormány kitartóan tagadja, hogy a görög határvédelmi erők illegálisan szorítják ki az országból a migránsokat, amit a civil szervezetek általában a pushback szóval írnak le.

Dmitrisz Korosz, a migránsokat támogató csoport Görög Menekültügyi Tanács ügyvédje szerint a puschback mindennapos gyakorlattá vált az Évrosz partján.

A civileket az is aggasztja, hogy a görög hatóságok hangágyúkat is beszereztek a migránsok elrettentésére, de egyelőre nem világos, hogy használták-e.

Az EU-hoz beérkezett panaszokra reagálva Notis Mitarachi, görög migrációs és menekültügyi miniszter megvédte a görög rendőrséget, amikor Ylva Johansson uniós belügyi biztossal találkozott Brüsszelben.

– Nem beszélek operatív kérdésekről, amelyek a görög rendőrséget érintik. Amit a rendőrség tesz, azt a maga jól felfogott érdekében teszi

– mondta a görög miniszter a találkozót követően, amelyet éppen a hangágyúk miatt tartok, és amelyen állítólag éppen a hangágyúkról nem volt szó.

– Ez egy furcsa formája a határvédelemnek. Ezt nem finanszírozta az Európai Bizottság. Remélem, hogy ez összhangban van az alapvető jogokkal, de ezt természetesen tisztázni kell

– mondta Ylva Johansson uniós belügyi biztos a kérdéssel kapcsolatban.

A hangágyúkat általában páncélozott teherautókra szerelik a rendőrök. A szerkezet olyan fülsiketítő hangot bocsát ki, ami a sugárhajtású repülőgépek motorjának hangjához hasonlít.

A jogvédők szerint a 162 decibel erősségű hanghullámok fájdalmat és sokkot okozhatnak az emberi szervezetben, ezért használatuk nem etikus. Ennek ellenére több országban is használják ezeket az eszközöket tömeges megmozdulások megakadályozására, de a repülőterek vagy a naperőfarmok védelmére is a vadállatokkal szemben.

Az Egyesült Államokon kívül Csehország, Németország, Japán, Lengyelország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és természetesen Görögország is szerzett be hangágyúkat, persze, más-más célra.