Bulgária
ÁTTÖRÉSI KÍSÉRLET: A görög-török határon ismétlődik meg a tompai forgatókönyv, Bulgária megerősítette a határait

A görögök és a bolgárok azt követően erősítették meg a keleti határokat, hogy a törökök közölték: nem tartják tovább vissza az országban tartózkodó menekülteket és migránsokat. A bejelentést megelőzően heves harcok robbantak ki a szíriai Idlíb tartományban, ahol február 27-én a Tahrir as-Sám dzsihadista fegyveres koalíció támadást indított a szíriai hadsereg állásai ellen. Erre válaszul a damaszkuszi kormányhadsereg tüzet nyitott a támadókra. A szélsőséges fegyveresek mellett 33 török katona is áldozatul esett a harcoknak. Ennek ürügyén az ankarai vezetés a menekültek és a mingránsok be- és továbbengedése mellett döntött. A legfrissebb jelentések szerint most a görög-török határon ismétlődik meg a tompai forgatókönyv.
A török rendcsinálás ára
Néhány nappal ezelőtt Leszbosz és Híosz szigetén is tüntetések voltak, mert az athéni kormány úgy döntött, hogy új befogadó központokat létesít a térségben.
Görögországi beszámolók szerint a regionális kormányzó és a sziget egyik elöljárója is csatlakozott az úttorlaszokat építő demonstrálókhoz.
Ez nem is meglepő, hiszen a Törökország közelében lévő földdarabok valójában börtönszigetekké váltak, és nem lenne tévedés, ha „Migráns-szigetek” néven kerülnének be a földrajzkönyvekbe.
Az öt-hat szigeten lévő központok eredetileg 6,2 ezer személy befogadására alkalmasak, az ott tartózkodó migránsok száma azonban meghaladja a 42 ezret, ami hétszeres túlterheltséget jelent.
Ez az arány érvényesül a Leszbosz szigetén lévő, és eredetileg 3 ezer fő befogadására alkalmas Moria befogadó központban is, ahol jelenleg 19 ezer ember tartózkodik.
A görög szigeteken tartott tüntetésekre hamarabb megérkezett a válasz Ankarából, mint Athénból, Recep Tayyip Erdoğan török elnök ugyanis bejelentette, hogy a szíriai harcok eldurvulása miatt rászabadítja a migránsokat Európára.
Hogy a két dolog között mi az összefüggés, az csak ő tudja, hacsak nem az, hogy Erdoğan Európával akarja megfizettetni a szíriai „török rendcsinálás” árát.
Gumicsónakok és autóbuszok
Törökország tehát úgy döntött, hogy keleten és nyugaton is megnyitja a határait.
A török hatóságok a Middle East Eye elnevezésű hírportálnak megerősítették, hogy 72 órára, vagyis három napra megnyitják a szíriai határ egy részét is, hogy szabad átjárást biztosítsanak Európa felé a Szíriából érkező menekülteknek.
Törökországban jelenleg 3,6 millió szíriai menekült tartózkodik, és az ankarai vezetés korábban már jelezte, hogy nem fogad be több embert, ha felerősödnek a harcok Szíria észak-nyugati részén.
Mindössze egy nappal az ankarai döntést követően máris érkeznek a görög szigetekre a messziről jött emberek, de nyilván nem azok, akik a mostani török döntést követően lépték át a török-szír határt.
Helyszínen tartózkodó francia újságírók szerint a most érkezők között afgánok is vannak, az egyik francia fotós hét afgán férfit, három afgán nőt és öt gyereket kapott lencsevégre, amint kiszállnak egy gumicsónakból.
#Greece. Refugees land ashore the island of #Lesvos!
28/2/2020. pic.twitter.com/VrIVW1vZjh— Aris Messinis (@ArisMessinis) February 28, 2020
Mindeközben szárazföldön is elindultak a migránsok, akik az utak mentén gyalogolnak a bolgár és a görög határ felé, különböző török szervezetek pedig buszokat készítenek elő, hogy Isztambulból az említett határokra vigyék őket.
Refugees gathered in Fatih, Istanbul, today after 5 buses brought by Turkey already left toward the Greek/Bulgarian border. Syrians know they are being used, but they don't care. They want to live without fear. pic.twitter.com/0Z4CwrbKtc
— Elizabeth Tsurkov? (@Elizrael) February 28, 2020
A beszámolók szerint a szíriai menekültek „tisztában vannak fele, hogy politikai célokra használják fel őket, de nem törődnek vele, mert félelem nélkül szeretnének élni”.
Áttörési kísérlet
A görög miniszterelnök közben válságtanácskozásra hívta a védelmi és a külügyminisztert, a görög hadsereg vezérkari főnökét, a partiőrség parancsnokát és a további illetékeseket, mert kiderült, hogy már 1,2 ezer menekült és migráns tartózkodik a kastaniesi határátkelőnél, ahol ostromállapot alakult ki.
A görög rendőrök könnygáz bevetésével igyekeznek megakadályozni a migránsok behatolását az országba.
Happening now in Kastanies #Evros where hundreds of migrants and refugees are trapped between Greece and Turkey, after Ankara stopped border controls and allowed -if not actively pushed- them there to pressure Europe. Greek police deter any crossing attempt with tear gas pic.twitter.com/M78yuSBNqQ
— Giorgos Christides (@g_christides) February 28, 2020
A görög hadsereg két kommandós egységet is a rendőrség rendelkezésére bocsátott, hogy segítse a határok védelmét különösen az Evrosz veszélyeztetettebb szakaszain.
Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök szintén arról tájékoztatta a sajtót, hogy Bulgária is megerősítette a határvédelmet, mert abba az irányba is migránsok tartanak.

Bulgária
Politikai patthelyzet, de újabb nekifutás: Bulgária ötödjére választ

Megint és megint patthelyzet Bulgáriában, ahol a választópolgárok április 2-án két év alatt immár ötödjére járulhatnak az urnákhoz, miután a kormányalakításra felkért harmadik párt vezetője, a szocialista Kornelija Ninova is visszaadta a mandátumot. Mivel a tavaly októberi parlamenti választás után sem sikerült működőképes kormánykoalíciót összekovácsolni a különböző pártoknak, Rumen Radev államfő bejelentette, hogy február 3-án feloszlatja a parlamentet, ügyvezető kormányfőt nevez ki, s új választásokat ír ki. Ez lényegében az előző voksolások forgatókönyvének megismétlése, és az erőviszonyok tekintetében – bár addig még sok víz lefolyik a Maricán – a politikai patthelyzet konzerválódását jelenti.
Politikai patthelyzet
Az elmúlt négy választás trendje azt mutatja, hogy a 2010-es éveket kormányzati szempontból domináló Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt továbbra is képes a legtöbb szavazatot megszerezve a legnagyobb parlamenti frakciót alakítani a 240 fős törvényhozásban, azonban nem talál megfelelő partnert a koalícióalakításhoz.
A Bojko Boriszov vezette párt rengeteg kritikát kapott az ország rákfenéjének tekintett rendszerszintű korrupció miatt, emiatt középről és baloldalról egyik pártnak sem akaródzik összeállni vele.
Kapcsolódó cikk
Persze lehetséges szövetséges épp akadna. A hivatalosan liberális, valójában a török kisebbség pártjaként működő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) adná magát, de a rendszerint megbízható, 10-15 százalék körüli szavazati arányt megszerző párt frakciója se elegendő, ráadásul maga sem túl szalonképes a korábbi korrupciós botrányai miatt – ráadásul ideológiailag sem lenne túl szerencsés az összebútorozás.
A második legnagyobb frakcióval rendelkező Folytatjuk a Változást (PP) párt ezúttal nem tudott megfelelő többséget összekovácsolni, noha 2021 vége és 2022 közepe között egy viszonylag stabil koalíciót sorakoztatott fel maga mögött.

Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja „kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából”. Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás: EPP)
A kormány nemezise végül a macedón identitásvita lett: miután Bulgária visszavonta vétóját a macedón csatlakozási tárgyalások előtt, az egyik koalíciós partner, a Van Ilyen Nép (ITN) kilépett a kormányból.
Néhány képviselője ugyan Kiril Petkov miniszterelnökkel tartott, de egy, pontosan az ITN által beadott bizalmatlansági indítvány végül a kormány bukásához vezetett, a költségvetés és a macedón csatlakozást illető engedékenység miatt.
S persze itt is meg lehet említeni az ukrajnai háborút, mivel komoly töréseket jelentett az Oroszország iránt nagyobb megértéssel lévő csoportok és az abszolút nyugatos Petkov vezette irányvonallal szemben.
Minden esetre a patthelyzetet valószínűleg nem élvező bolgár állampolgárok állhatatossága értékelendő: még 2021 áprilisában 49 százalékos volt a részvétel, a pár hónappal később, 2021 júliusában már 40 százalékra csökkent, a többi választásnál is 39 százalék környékén maradt.
Tehát az ország durván 6,6 millió választópolgárából úgy 2,6-2,8 millió próbálkozik egy olyan parlamenti felállást összeszavazni, amely végre egy hosszú távon is működőképes kormányhoz vezet.
Gyengülnek a korrupcióellenes pártok
Noha ezek a számok változatlannak tűnnek, volt elmozdulás két év alatt: a korrupcióellenes pártok, vagyis a „progresszívek” mandátuma csökkent, s noha most is a képviselői helyek harmadára-negyedére számíthatnak, ellenállásuk egy koalíció létrehozására megbosszulhatja magát.

A választók már tavaly ősszel kiszavazták a parlamentből a médiasztár Szlavi Trifonov által alapított ITN-t, noha 2021 folyamán sokan még tőle várták a megoldást és a korrupcióellenes harc beindítását.
A párt nem volt képes megszolgálni a választói bizalmat, különösen azután, hogy a maffia felszámolását ígérő Petkov-kormányból kihátrált.
A sokat kárhoztatott GERB ugyanakkor folyamatosan erősödik, miközben a korábbi nagy ellenfél, a szocialisták gyengülnek vagy éppen stagnálnak – ami az utóbbiak koalícióalapítási hajlandóságát növelheti.
Kapcsolódó cikk
A DPS a török szavazói miatt viszonylag stabil helyet tudhat magának, kérdés, de ki lesz vele hajlandó koalíciót kötni?
Az utóbbi választások további fejleménye, hogy a radikális pártok újra megerősödtek; az oroszpárti Sztefan Janev volt miniszterelnök/hadügyminiszter a tavaly őszi választásra sikeresen összegrundolt egy pártot, amely támogatottsága ugyan most nem elegendő a négyszázalékos küszöb eléréséhez, de messze vagyunk még a választástól.

Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)
Ám van a parlamentben jelenleg egy jóval nagyobb radikális frakció is, a Vazrazsdane. Minden esetre nem zárható ki egy GERB-radikális pártok közötti koalíció sem, ami 2021 előtt relatíve jól működött, vagy legalábbis stabil kormányt jelentett.
A patthelyzet így is valószínű, de többen arra spekulálnak, hogy az államfő által január 20-ára összehívott kormányalakítási – mint kiderült, sikertelen – tárgyalásokon megjelenő négy párt, a GERB, a DPS, a Szocialista Párt és a Janev-féle Felemelkedő Bulgária a következő alkalommal akár egy szakértői kormányt, vagy esetleg egy kisebbségi kormányt is létrehozhat külső támogatással, amivel esetleg feloldható a patthelyzet.
Erre az utóbbi évtizedben már volt példa Bulgáriában, igaz, az sem bizonyult túl tartósnak, szóval a kilátások továbbra sem túl bíztatók a nyugatos és oroszpárti, korrupcióellenes és „tradicionális” csoportok között.
Márpedig az ukrajnai háború árnyékában, ambiciózus célok eléréséhez (Schengen csatlakozás, euró bevezetése) jót tenne egy stabilan működő kormány, vagyis a patthelyzet feloldása.
Bulgária
AMIKOR A KREML ELKESEREDETTNEK TŰNIK: Körözés egy bolgár oknyomozó ellen

Körözést adtak ki az orosz hatóságok Hriszto Grozev, a Bellingcat nevű nemzetközi oknyomozó portál orosz ügyekkel foglalkozó szekciójának vezetője ellen. A bolgár újságíró számos orosz hazugságot és titkos akciót leplezett le, és most rejtőzködve él, hogy ne járjon úgy, mint a Kreml több ellensége, azaz ne kapjon ólmot, radioaktív polóniumot, vagy éppen novicsok nevű idegmérget az orosz titkosszolgálattól.
A bolgár reménytelen eset
A körözést elrendelő dokumentumban nem említik meg, hogy mivel vádolják a hollandiai székhelyű Bellingcat oknyomozó portál legismertebb újságíróját, csak annyi derült ki, hogy Grozev cselekedeteivel megsértette az orosz törvényeket. Júliusban az orosz állami médiumok azzal vádolták meg, hogy köze volt egy olyan állítólagos akcióhoz, amelynek célja az lett volna, hogy orosz harcigépeket pilótástul Ukrajnába juttassanak.
A vádak szerint Grozev volt az, aki megtalálta azokat az embereket, akik eljuttatják a pénzt a dezertáló orosz katonákhoz.
A körözés elrendelésének gyakorlati értelme nincs: Grozevnek van annyi esze, hogy nem utazik Oroszországba, a kiadatás réme pedig nem fenyegeti, aligha akad ugyanis olyan ország, amely megalapozottnak tartaná az újságíró elleni vádakat.
A bolgár oknyomozó újságíró által közzétett egyik videó a Twitteren, amelyben a Wagner Csoport tagjai azt üzenik az orosz vezérkari főnöknek, hogy „szar alak”, mert nem küldött nekik aknákat az ukrajnai Bahmutba
Biztosra vehető, hogy az oknyomozó tevékenységével sok bosszúságot okozott a Kremlnek. Grozev volt az, aki egyebek mellett bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a légvédelmi eszközöket az ukrajnai szakadároknak átadó Oroszország volt felelős a Malaysia Airlines Boeing gépének 2014-es lelövéséért: a Kelet-Ukrajna fölött bekövetkezett tragédia közel 300 életet követelt.
Ugyancsak ő és a Bellingcat többi újságírója bizonyította be, hogy az orosz titkosszolgálatnak köze volt a kiugrott orosz kém, Szergej Szkripal elleni 2018-as, illetve a legismertebb orosz ellenzéki Alekszej Navalnij ellen 2020-as novicsokos merénylethez.
Grozevék Németországban is nyomoztak, ott azt derítették ki, hogy az orosz titkosszolgálat embere volt az, aki 2019-ben Berlinben a nyílt utcán agyonlőtt egy csecsen ellenzékit.
Grozev a február óta tartó ukrajnai orosz agresszió idején sem hallgat: rendszeresen leleplezi az ukránellenes orosz propaganda alaptalan állításait, és dokumentálja az orosz megszállók által elkövetett háborús bűncselekményeket.
Utóbbival mindenképpen sok ellenséget szerzett magának Moszkvában, ahol már az is bűncselekménynek – az orosz hadsereg lejáratásának – számít, ha valaki háborúnak nevezi az orosz hatóságok által még most is „különleges katonai akciónak” nevezett ukrajnai agressziót.
Mindezt Grozev nyílt forrásokból szerzett adatokkal teszi. Hiába vádolja őt és a Bellingcatot Moszkva azzal, hogy az oknyomozó portál a CIA és a többi nyugati titkosszolgálat nyilvános arca, az újságírók valóban nem titkos forrásokat használnak: egyebek mellett a különféle orosz hatóságok – belügy, útlevélnyilvántartás, légitársáságok – korábban aluljárókban, most a neten árult adatbázisait, a különböző helyeken készült fényképek és videók geolokációs adatait, illetve a biztonsági kamerák kikérhető felvételeit.
Megfélemlítési kísérlet
A körözési listára való felvétel egyik fő célja az lehet, hogy megfélemlítsék az 53 éves Grozevet – és vele a többi, Oroszország után kutakodó oknyomozót – hiszen ezzel a lépéssel emlékeztették az orosz hadsereget „lejáratókat”, hogy Moszkva figyel rájuk.
Az oknyomozó már most is rejtőzködve, lakóhelyét sűrűn váltogatva él, amikor interjút ad, akkor sem árulja el, éppen hol tartózkodik. Miközben elismeri, hogy tart egy esetleges merénylettől, azt is hangsúlyozza, esze ágában sincs feladnia munkáját, és a fenyegetések ellenére is folytatja az oknyomozást.
A Bellingcathez 2015-ben csatlakozott Grozev arról is beszélt, hogy nem a körözéstől tart, hanem attól, hogy egyes személyek egy merénylettel, vagy emberrablással próbálnak segíteni a Kremlnek.

Eleonora Mitrofanova, Oroszország szófiai nagykövete szerint a bolgár újságíró nem számít „fenyegetett személynek”, de azért nem kellene Oroszországba mennie (Forrás: Novinite)
– magyarázta az újságíró, aki most állítólag egy Európán kívüli országban tölti napjait.
Az orosz lépés egyébként tovább rontotta Moszkva és Szófia egyébként sem felhőtlen viszonyát. A körözés bejelentését követő első napban bizonytalanság jellemezte a bolgár álláspontot, míg az EU-párti ellenzék határozottan elítélte a moszkvai döntést, és azt hangsúlyozta, a cél az Oroszország háborúját elítélők elhallgattatása, a kormánypártok bántó csenddel reagáltak a Kreml húzására.
Később azonban megváltozott a helyzet, az orosz nagykövetet behívatták a külügyminisztériumba, a kormányfői posztot ideiglenesen betöltő Galab Donev pedig elfogadhatatlannak nevezte a „megfélemlítési kísérletnek” nevezett orosz lépést.
-
Oroszország3 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Montenegró5 nap telt el azóta
Nincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is