Connect with us

Görögország

FAKE NEWS: A törökök szerint 80 ezer, a görögök szerint 80 migráns jutott be Görögországba

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

edirne
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Ha háború van, akkor az igazság az első áldozat. A görög-török határon (egyelőre) nem dúlnak harcok, de a propagandaháború már javában folyik a két ország között. A török belügyminiszter szerint majdnem nyolcvanezer migráns jutott be Görögországba. Ezzel szemben a görög külügyminisztérium azt állítja, hogy mindössze nyolcvan migráns lépett görög földre, de őket is elfogták. Mindkét kijelentés a migránsoknak szól, akik a politika játékszerévé váltak. Törökország a hétvégén nyitotta meg a határait a migránsok előtt, és autóbuszokkal szállította őket Drinápolyba, hogy onnan folytathassák útjukat Európa felé.

A török nyolcvanezer

Szülejmán Szojlu török belügyminiszter vasárnap délelőtt azt közölte a Twitteren, hogy Görögország felé tartva pontosan 76 358 migráns haladt át a határmenti Drinápolyon (Edirne).

Pontosan ennyi, és mindannyian reggel 9 óra 55 perccel bezárólag mentek át a városon.

A török miniszter szerint ezek a migránsok már át is lépték a görög határt.

soylu

A Recep Tayyip hűséges belügyminiszterének számító Szojlu vasárnap este is elővette a Twittert, és azt írta, hogy 19.40-ig a Törökországot elhagyó bevándorlók száma pontosan 100 577.

A posztot több mint hatezer ember osztotta meg.

A görög nyolcvan

A görög külügyminisztérium „visszatweetelt” a törököknek, akik állítólag félrevezető adatokat tettek közzé.

Szerintük Törökország „dezinformációs kampányba kezdett” azzal kapcsolatban, hogy hány migráns lépett be Görögországba.

A görög külügy megjegyezte, hogy 10 ezer migránst akadályoztak meg az országba történő bejutásban a görög oldalon lévő Kasztaniesznél.

Állításuk szerint csak 73 migránsnak sikerült görög földre lépnie a törökök által említett első időpontig, de mindegyiket őrizetbe vették.

Közülük egy sem származik a szíriai Idlíbből, ahol a harcok dúlnak.

Mi az igazság?

Mindkét, vagy most már mindhárom Twitter-bejegyzés valójában a migránsoknak szól.

A törökök a nyolcvanezerrel és a százezerrel azt üzenték a migránsoknak, hogy bátran induljanak útnak, mert könnyedén átjuthatnak Görögországba.

A görögök ugyanakkor a maguk Twitter-bejegyzésével azt adták a migránsok tudtára, hogy az ország szárazföldi részén ne is próbálkozzanak, mert ott úgysem tudnak átmenni.

Ez csak közel nyolcvan embernek sikerült, de őket is elkapták.

A Deutsche Welle német televízió helyszíni beszámolójából kiderül, hogy a migránsok játékszerré váltak a „politikai terepasztalon”.

A tudósítás szerint emberek ezrei rohanták meg a görög határt annak reményében, hogy könnyen átjutnak rajta, ami a jelek szerint nem sikerült.

A migránsok most ott vannak a senkiföldjén a nulla fok körüli hidegben, elegendő élelem nélkül – hangzik a helyszíni beszámoló, amelynek talán hihetünk.

Görögország

A görögök szavaztak, hogy újra voksoljanak, addig ügyvivő kormány irányít

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

görög
Mindhárman visszautasították a kormányalakítási megbízást
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Kiriákosz Micotákisz jelenlegi miniszterelnök jobbközép pártja, az Új Demokrácia (ND) a szavazatok 40,8 százalékát szerezte meg a hétvégi görög parlamenti választásokon, így 146 fővel a legnagyobb frakciót alakíthatja meg a 300 fős törvényhozásban. Noha az ND megőrizte primátusát, 12 hellyel kevesebbet szerzett, mint 2019-ben, ezzel pedig lemaradt a többségről. A miniszterelnök jelezte is, hogy nem kíván gyenge kormánykoalíciót összekovácsolni – a parlamenti arányok ismeretében ez azt jelenti, hogy ő maga új választás mellett tette le a voksát.

Még egyszer szavaznak

A baloldali pártok messze kevesebb szavazatot tudtak szerezni, az ND legnagyobb kihívója, a korábbi miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz pártja, a Sziriza csak 20 százalékot (71 mandátumot) kapott, ami több mint 11 százalékpontos visszaesés az előző választáshoz képest, így nyugodtan kijelenthető, hogy a mostani választás legnagyobb vesztese. Különösen annak a fényében, hogy a közvéleménykutatások a korábbi hetekben pártját 30 százalék körülre mérték, az Új Demokráciát is inkább 40 százalék alá, így a Sziriza mindenképp csalódott lehet.

Jánisz Varufákisz, a Cíprasz korábbi, nemzetközi szinten is feltűnést keltő gazdasági elveket valló pénzügyminisztere által létrehozott megszorításellenes MeRA25 nem tudta átlépni a három százalékos parlamenti küszöböt, így kikerült a törvényhozásból.

A többi, parlamentbe jutó baloldali párt 2019-hez képest kissé jobban szerepelt: így az egykoron szebb napokat látott szocialista PASOK (11,5 százalékkal 41 mandátumot), a kommunistákat tömörítő KKE 7,2 százalékot (26 helyet) szerzett, így együttesen sem tudnak kormányt alakítani – Cíprasz vissza is adta a kormányalakítás lehetőségét az államfőnek.

görög választások, görög

Miután a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező PASOK is megkapta az elnök felkérését, de szintén visszautasította a lehetőséget, így ügyvivő kormány alakul, amelyet Joannisz Szarmasz, a görög számvevőszék elnöke vezet. Ez a kormány a június 25-én tartandó választásokig irányítja az országot.

A parlamentben további frakciót alakíthat a nemzeti radikális Görög Megoldás párt, amely 4,5 százalékot kapott, ez 16 képviselői helyre volt elegendő.

A választás előtt pár hónappal elfogadott új szabályozásnak köszönhetően ráadásul több kisebb, jellemzően nemzeti radikális párt maradt ki a választási versenyből, mivel kizárták azokat a szervezeteket, akiket elítéltek vezetnek – ezáltal az Arany Hajnal vitorlájából fogták ki a görög honatyák a szelet, vagy inkább vették el a vitorlákat, nehogy véletlenül kihajózzon.

Miért nem alakítanak kormányt?

Micotákisz döntését a kormányalakítás visszautasításával kapcsolatban az is indokolta, hogy a június 25-én tartandó választáson már várhatóan más lesz a mandátumkiosztás.

Az utóbbi pár évben számos alkalommal módosították a választási törvényt.

A Cíprasz-kormány alatt, 2016-ban elfogadott módosításoknak köszönhetően a korábban alkalmazott, a legerősebb pártnak vagy pártszövetségnek járó 50 mandátumos többségi prémiumot ezen a voksoláson nem alkalmazták: a korábbi rendszerben ezek a plusz parlamenti helyek garantálták a kormánytöbbséget, miáltal stabilabb kormányzást tettek lehetővé, akár már a szavazatok 40 százalékának megszerzésével is.

görög, görög választások

Joannisz Szarmasz, ideiglenesen ő kormányoz

A prémium nélkül az Új Demokrácia többségi mandátum nélkül maradt, így viszont a 146 helyet szerző párt nem tudott kormányt alakítani – vagyis inkább nem akart. Az abszolút többség megszerzéséhez még öt szavazatra lett volna szükség a 300 tagú parlamentben.

A Micotákisz-kormány 2020-ban módosította a választási törvényt, így a következő, eredetileg 2027-ben tartandó, de a júniusra előre hozott választáson megint változik a parlamenti helyek kiosztása.

A három évvel ezelőtti változtatások szerint a győztes pártkoalíció további 20 parlamenti helyet fog kapni automatikusan a hagyományos bónuszrendszerben; a fennmaradó 30 hely pedig a legtöbb szavazatot kapó pártnak vagy koalíciónak jár 25 és 40 százalék közötti eredménynél számolva, fél százalékonként egy mandátum.

Amennyiben ezen rendszer szerint tartották volna a választásokat, a ND mind az 50 extra mandátumot bezsebelte volna, ami kényelmes többséget jelentene.

A jobbközép kormány választási sikere – noha szerény mértékben elmarad a négy évvel ezelőttitől – mutatja, hogy az emberek többsége díjazta a relatíve magas gazdasági növekedést, a már lefelé tartó inflációt (az előző év azonos időszakához képest immár 3 százalék), a migránsokkal szembeni határozott fellépést, amit a 2020-as görög-török menekültválság idején láthattak a televíziónézők. (A szorgalmasabbak értesülhettek róla a BALK-ról is.)

A határozott fellépés mit sem változott, legalábbis a török partok felől módon érkezők az Égei-tengeren zajló folyamatos visszaküldését illeti.

Noha nem oldódtak meg a gazdasági problémák, de bő tíz évvel az euróválság után úgy tűnik, Görögország tartós növekedési pályára állt. Mindezt úgy, hogy válságokból kijutott az elmúlt négy évre is: a koronavírusjárvány okozta nehézségek, majd pedig az év elején történt szerencsétlen vonatbaleset, amiben 57 ember veszítette életét, ez masszív tüntetéseket generált Athénban – ám a Micotakisz-kormány népszerűsége nem esett vissza érdemben.

Még úgysem, hogy a miniszterelnök lehallgatási botrányba is keveredett, miután kiderült, hogy a szolgálatokat alkalmazva lehallgattak ellenzéki és katonai vezetőket, újságírókat.

A tavaly nyár óta dagadó ügy végül januárban egy bizalmatlansági indítványban csúcsosodott ki, viszont parlamenti többségét kihasználva az erről szóló szavazást nyerte a kormánypárt.

Összeségében Micotakisz optimistán tekinthet a bő egy hónap múlva tartandó választásra: amennyiben nem történik egy kellemetlen botrány, akkor az életbe lépő modósításoknak köszönhetően kényelmes többsége, várhatóan mintegy 160 mandátuma lesz az Új Demokráciának a parlamentben.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava