ALIG MOZDULT: Bulgária újra választ, avagy egyelőre, úgy tűnik, marad a patthelyzet

A cikk meghallgatása

Több mint 6,7 millió választó járulhatott július 11-én az urnákhoz Bulgáriában. A választási törvény értelmében Bulgária 31 választási körzetből áll lakosságszám arányosan (a legnagyobb 16, a legkisebb 4 képviselőt küld a törvényhozásba). Az arányos választási rendszerben 4 százalékos parlamenti küszöb mellett 240 helyért küzdenek a pártok és pártkoalíciók.

Géppel szavaztak

Az áprilisi választás után elfogadott módosítások értelmében a 300 főnél nagyobb szavazókörzetekben kötelező jelleggel szavazógépeket állítottak fel, a papír alapú szavazást csak a mozgó urnáknál, illetve a 300 szavazó alatti helyeken engedélyezték – illetve arra az esetre, ha a gépek elromlanának, amire viszont számos helyen sor került.

Ez már csak a nagy számok törvénye alapján sem meglepő, hiszen a 12 200 országon belüli választókörzetből 9 400-nál gépen szavazhattak az urnákhoz járulók. A mostani választáson – szintén az utóbbi hónapok törvénymódosításainak köszönhetően – rekordmennyiségű, mintegy 784 szavazókört állítottak fel 68 országban.

Ebből húszat Törökországban, ahol az 1989-ben elmenekült majd később gazdasági okokból odavándorolt török lakosság 1-2 százezresnek becsülhető létszáma miatt több tízezren szavaztak.

A megnövelt külhoni szavazókörök száma azonban nemcsak a törökök miatt érdekes, hanem azért is, mert a diaszpórában élő bolgárok valószínűleg főleg az ellenzéki, elsősorban a nemrég alapított pártokra adták le a szavazatukat.

A korrupciós botrányokról elhíresült, legfejletlenebb uniós tagállamban a kormányalakítás és a további esélylatolgatás miatt kifejezetten izgalmas, hogy a tegnapi eredmények alig írják felül az április 4-i választást.

Akkor a bolgár politika erős embere, Bojko Boriszov által vezetett Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) megőrizte ugyan primátusát a törvényhozásban, azonban korábbi, szélsőjobboldali szövetségeseinek kiesése miatt koalíciós partner nélkül maradt.

A régi motorosnak számító Bolgár Szocialista Párt (BSP) és a török Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) sem volt hajlandó kormányt alakítani a GERB-bel, de a parlamentbe frissen, éppen a korrupcióellenességével bejutott három párt is visszautasította a Boriszovval való együttműködést.

Mivel ez a három formáció sem volt képes kormányt alakítani, a szintén korrupciós ügyek miatt káromolt BSP és DPS szóba sem jöhetett partnerként, így zsákutcába került a bolgár politika.

Parlamenti választás 2.0

A Bojko Boriszov ellenfeleként nyilvántartott államfő, Rumen Radev végül július 11-ére írta ki az új választásokat.

A két választás közötti időszak sem jelentett politikai uborkaszezont, mivel az államfő által kinevezett ügyvivő kormány igyekezett minél kellemetlenebb helyzetbe hozni a GERB-et, amiben kapóra jöttek a több bolgár üzletember ellen hozott amerikai szankciók is.

A korrupcióellenes légkör azonban nem újkeletű: nagyjából egy éve Ahmed Dogan, a DPS korábbi vezetőjének tengerparti villája miatt robbantak ki komoly, több hónapig elhúzódó tüntetések, amelyek a mindent átfogó korrupció és a kormány ellen szóltak.

Mivel az eredmények 98,92 százalékos feldolgozottság mellett az áprilisi választáshoz képest alig mutatnak változást (a GERB és a Szocialista Párt tovább gyengült, a török DPS és az új pártok valamelyest erősödtek, a szélsőjobbról úgy tűnik, ezúttal se jutnak be a törvényhozásba), nem lesz könnyű a kormányalakítás.

A GERB keveset veszített támogatottságából (23,69 százalék a korábbi közel 26 százalékhoz képest), a médiaszemélyiség Szlavi Trifonov által alapított Van Ilyen Nép (ITN) 23,91 százalékos eredményével (17%-ról) egy hajszállal jobban teljesített a korábbi kormánypártnál, így ez a párt tehet kísérletet a kormányalakításra.

Politikai magány

Trifonov bejelentette, hogy egyedül kívánnak kormányt alakítani, s nem lépnek koalícióra egyik párttal sem – még a másik kettő, szintén korrupcióellenesnek tekintettel sem.

A Trifonov által javasolt kormánytagok jobbára baloldali politikusok vagy technokraták, s célzottan igyekezett elkerülni a GERB-nek számító embereket. Egyúttal az is kiderült, hogy a showman maga továbbra sem akar kormányozni.

Legyen akármilyen színű a kormány, az egyedül nagyjából 65 mandátumot birtokló ITN-re nem támaszkodhat.

Ahogy az utóbbi tíz évet uraló GERB is jellemzően kisebbségből kormányzott, a most alakuló kormánynak is szüksége lesz támogatásra, ami valószínűleg az új pártoktól és a baloldalról érkezhet.

A külső támogatás azonban sosem a stabil kormányzás jele, ezért lehet, hogy hamarosan újabb választás lesz Bulgáriában – ha lesz kormány, ha nem.