Bulgária
ALIG MOZDULT: Bulgária újra választ, avagy egyelőre, úgy tűnik, marad a patthelyzet

Több mint 6,7 millió választó járulhatott július 11-én az urnákhoz Bulgáriában. A választási törvény értelmében Bulgária 31 választási körzetből áll lakosságszám arányosan (a legnagyobb 16, a legkisebb 4 képviselőt küld a törvényhozásba). Az arányos választási rendszerben 4 százalékos parlamenti küszöb mellett 240 helyért küzdenek a pártok és pártkoalíciók.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Alcímek
Géppel szavaztak
Az áprilisi választás után elfogadott módosítások értelmében a 300 főnél nagyobb szavazókörzetekben kötelező jelleggel szavazógépeket állítottak fel, a papír alapú szavazást csak a mozgó urnáknál, illetve a 300 szavazó alatti helyeken engedélyezték – illetve arra az esetre, ha a gépek elromlanának, amire viszont számos helyen sor került.
Ez már csak a nagy számok törvénye alapján sem meglepő, hiszen a 12 200 országon belüli választókörzetből 9 400-nál gépen szavazhattak az urnákhoz járulók. A mostani választáson – szintén az utóbbi hónapok törvénymódosításainak köszönhetően – rekordmennyiségű, mintegy 784 szavazókört állítottak fel 68 országban.
Ebből húszat Törökországban, ahol az 1989-ben elmenekült majd később gazdasági okokból odavándorolt török lakosság 1-2 százezresnek becsülhető létszáma miatt több tízezren szavaztak.
A megnövelt külhoni szavazókörök száma azonban nemcsak a törökök miatt érdekes, hanem azért is, mert a diaszpórában élő bolgárok valószínűleg főleg az ellenzéki, elsősorban a nemrég alapított pártokra adták le a szavazatukat.
A korrupciós botrányokról elhíresült, legfejletlenebb uniós tagállamban a kormányalakítás és a további esélylatolgatás miatt kifejezetten izgalmas, hogy a tegnapi eredmények alig írják felül az április 4-i választást.
Akkor a bolgár politika erős embere, Bojko Boriszov által vezetett Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) megőrizte ugyan primátusát a törvényhozásban, azonban korábbi, szélsőjobboldali szövetségeseinek kiesése miatt koalíciós partner nélkül maradt.
A régi motorosnak számító Bolgár Szocialista Párt (BSP) és a török Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) sem volt hajlandó kormányt alakítani a GERB-bel, de a parlamentbe frissen, éppen a korrupcióellenességével bejutott három párt is visszautasította a Boriszovval való együttműködést.
Mivel ez a három formáció sem volt képes kormányt alakítani, a szintén korrupciós ügyek miatt káromolt BSP és DPS szóba sem jöhetett partnerként, így zsákutcába került a bolgár politika.
Parlamenti választás 2.0
A Bojko Boriszov ellenfeleként nyilvántartott államfő, Rumen Radev végül július 11-ére írta ki az új választásokat.
A két választás közötti időszak sem jelentett politikai uborkaszezont, mivel az államfő által kinevezett ügyvivő kormány igyekezett minél kellemetlenebb helyzetbe hozni a GERB-et, amiben kapóra jöttek a több bolgár üzletember ellen hozott amerikai szankciók is.
A korrupcióellenes légkör azonban nem újkeletű: nagyjából egy éve Ahmed Dogan, a DPS korábbi vezetőjének tengerparti villája miatt robbantak ki komoly, több hónapig elhúzódó tüntetések, amelyek a mindent átfogó korrupció és a kormány ellen szóltak.
Mivel az eredmények 98,92 százalékos feldolgozottság mellett az áprilisi választáshoz képest alig mutatnak változást (a GERB és a Szocialista Párt tovább gyengült, a török DPS és az új pártok valamelyest erősödtek, a szélsőjobbról úgy tűnik, ezúttal se jutnak be a törvényhozásba), nem lesz könnyű a kormányalakítás.
A GERB keveset veszített támogatottságából (23,69 százalék a korábbi közel 26 százalékhoz képest), a médiaszemélyiség Szlavi Trifonov által alapított Van Ilyen Nép (ITN) 23,91 százalékos eredményével (17%-ról) egy hajszállal jobban teljesített a korábbi kormánypártnál, így ez a párt tehet kísérletet a kormányalakításra.
Politikai magány
Trifonov bejelentette, hogy egyedül kívánnak kormányt alakítani, s nem lépnek koalícióra egyik párttal sem – még a másik kettő, szintén korrupcióellenesnek tekintettel sem.
A Trifonov által javasolt kormánytagok jobbára baloldali politikusok vagy technokraták, s célzottan igyekezett elkerülni a GERB-nek számító embereket. Egyúttal az is kiderült, hogy a showman maga továbbra sem akar kormányozni.
Legyen akármilyen színű a kormány, az egyedül nagyjából 65 mandátumot birtokló ITN-re nem támaszkodhat.
Ahogy az utóbbi tíz évet uraló GERB is jellemzően kisebbségből kormányzott, a most alakuló kormánynak is szüksége lesz támogatásra, ami valószínűleg az új pártoktól és a baloldalról érkezhet.
A külső támogatás azonban sosem a stabil kormányzás jele, ezért lehet, hogy hamarosan újabb választás lesz Bulgáriában – ha lesz kormány, ha nem.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

- Románia4 nap telt el azóta
Lemondott a román elnök – a politikai káosz nő
- Bosznia5 nap telt el azóta
Kinek jó, és kinek rossz az USAID megszüntetése a Balkánon?
- Szerbia6 nap telt el azóta
El a kezeket Vajdaságtól! – ez az új jelszó Szerbiában
- Koszovó7 nap telt el azóta
Megismétli-e az Önrendelkezés a 2021-es fölényes győzelmét?