Bulgária

A HARMADIK NÉPI FELKELÉS: Dogan szerájai, avagy egy tengerbe taszigált pártelnök kicsit vizes története

Közzétéve:

3 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2020.09.13.

Írta

Keller Tivadar

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 4 perc

Lassan már a feledés homályába merül, hogy egy pártelnök tengerbe taszigálása indította el Bulgáriában a több mint két hónapja tartó tüntetések, útblokádok és egyéb tiltakozó akciók sorozatát. Tulajdonképp ez volt a gyújtópontja azoknak az eseményeknek, amelyek következményeként már a kormány lemondásának a lehetősége is felmerült Szófiában. Az internetnek és a tv-állomásoknak köszönhetően Bulgáriában is eddig több millióan láthatták azt a videofelvételt, amely megörökítette, ahogyan július elején egy Fekete-tengeri ingatlan biztonsági őrei a partról a tengerbe taszigálták Hriszto Ivanovot, a parlamenti képviselettel nem rendelkező Igen, Bulgária (Да, България) párt elnökét.

Korábban egy csónakban eveztek

Hriszto Ivanov, egykori miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter – aki a miniszterelnökkel támadt vitája nyomán lemondott tisztségéről Bojko Boriszov második kormánya idején – jelképes „területhasználati” akció keretében egy motorcsónakról a partra szállt a Fekete-tenger partján.

Ivanov egy olyan szakaszon tette ezt, amely a törvény szerint állami tulajdon, azaz közterületnek számít, lezárni nem lehet, így bárki és bármikor szabadon használhatja azt.

A biztonsági őrök – akik nem voltak hajlandóak igazolni magukat – viszont egészen más véleményen voltak: azt hangoztatták, hogy a terület zárt magántulajdon, oda idegenek nem léphetnek be, és a vízbe taszigálták Ivanovot és kísérőjét.

Az sem hatotta meg őket, hogy a politikus a parton kitűzte a bolgár nemzeti zászlót, amelyet az egyik biztonsági őr félre is hajított.

Véletlenek pedig nincsenek

Hriszto Ivanov nem véletlenül választhatta a Fekete-tenger bulgáriai partjának pont ezt a részét, a Burgaszhoz közeli Roszenec partszakaszon kiépített üdülőegyüttest ugyanis csak „Dogan szerájai” (Dogan palotái) néven emlegeti a közvélemény.

A török saray (szaraj) szó használatával a névadók elsősorban arra utalnak, hogy a luxuskörnyezetben kialakított luxuslétesítmények Ahmed Doganhoz, a bulgáriai törökök pártjának, a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (Движение за права и свободи – ДПС) elnevezésű politikai erőnek a tiszteletbeli elnökéhez tartoznak.

Dogan befolyásáról és vagyonáról legendák keringenek Bulgária-szerte, ahogyan arról is, hogy milyen szolgálatokkal, és hogyan működött együtt a zsivkovi érában és a rendszerváltás idején.

Hriszto Ivanov a tengerbe taszigálását dokumentáló felvételen ki is jelenti, hogy szerinte a biztonsági őrök nem egy magáncég, hanem egy állami szervezet beosztottjai, nevezetesen a
Nemzeti Őrző Szolgálat (Националната служба за охрана – НСО) állományába tartoznak.

A szolgálat illetékesei először dodonai válaszokkal tértek ki a színvallás elől, majd később azt állították, hogy nem tartoznak a szolgálat állományába a Hrisztovot „tengeri lábfürdőre” kényszerítők.

Rumen Radev köztársasági elnök azonnal magyarázatot kért az illetékesektől, hogy megilleti-e állami védelem Ahmed Dogan tengerparti szerájait, mire Dogan maga lemondott az állami
őrzők szolgálatairól.

Amikor a hatalom visszavág

Radev közbelépését nem hagyta válasz nélkül Gesev főügyész, aki embereivel átkutattatta az államfő két tanácsadójának az irodáját, és rövid időre őrizetbe is vétette őket.

A miniszterelnöki és a főügyészi hivatalnál ekkor jelentek meg az első tüntetők, akik Bojko Boriszov kormányfő és Ivan Gesev főügyész lemondását követelték.

Gesev kinevezését már a kezdetek kezdetén ellenezte a jobboldal által feltétlen oroszbarátsággal meggyanúsított Radev köztársasági elnök, aki sikertelenül meg is vétózta azt.

Már a kinevezésekor tüntetések voltak Bulgáriában Gesev ellen, mondván, hogy kifejezetten a kormány és az oligarchák érdekében tevékenykedett már addig is főügyész-helyettesi minőségében.

S hogy mivel vádolható a bolgár kormány és mi szárad az oligarchák lelkén?

Találgatások helyett álljon itt a Nemzetközi Ügyek Lengyel Intézetének (PISM) keretében a bolgár sajtóban a hét végén megjelent egyik összefoglaló tanulmány néhány részlete.

– Az Európai Parlament (EP) Zöldek és az Európai Szabad Szövetség frakciójának 2018. évi jelentése szerint Bulgária a korrupció miatt évente mintegy 11 milliárd eurót veszít – a GDP körülbelül 14% -át. Tipikus „megoldás”, hogy a különféle alapok – beleértve az EU-s alapokat is – felhasználásakor a költségeket a várhatónál 30-40 százalékkal magasabbra kalkulálják, amit a kormány eltűr. Még az egykoron Ahmed Dogan vezette Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért elnevezésű párt is profitál Bojko Boriszov kormányának a támogatásából, jóllehet nem tagja a kormánykoalíciónak. A törökök pártjához köthető vállalkozások kapták meg például 2018-ban a lecsapolási és öntözési projektekre fordított 255 millió euró nagy részét. A Transparency International számításai szerint a 2014-2019-es időszakban Bulgária már a legrosszabb helyen állt a korrupció észlelésének listáján az EU-s országok között.

A legnagyobb úr egy médiamogul

A tömegtájékoztatás területén is sajátos viszonyok alakultak ki Bulgáriában, ahol a médiapiac mintegy 80 százalékát már egyetlen oligarcha, Deljan Peevski ellenőrzi.

A törökök pártjának képviseletében négyszer is parlamenti képviselővé választott médiamogul ügyleteitől távol tartja magát a kormány, nehogy támadásoknak tegye ki magát az üzletember irányította sajtóban.

A lengyel tanulmány még arra is emlékeztetett, hogy Bulgáriában még ellenzéki sajtóorgánumokat is megvásárolhatnak az oligarchák, ahogyan az 2019-ben a Nova tv-vel is történt.

A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadsági rangsorában Bulgária idén a 111. helyet foglalja el 180 ország között, míg a Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért – GERB (Граждани за европейско развитие на България – ГЕРБ) 2009-es hatalomra kerülésekor még a 68-on állt.

A tengerbe taszigált Hriszto Ivanov számára némi gyógyírt jelenthetett, hogy a területileg illetékes burgaszi önkormányzat már bejelentette: a „Dogan szerájai” üdülőkomplexum területén elrendelték 5 engedély nélkül felhúzott – közöttük egy háromemeletes – építmény bontását, bár az utólagos engedélyeztetési eljárásra még lehetőség van.

Közelegnek a választások

A hétvégén nem utolsósorban a továbbra is Szófia közterein tüntetőkhöz szólva a kormánypárt bejelentette: a kormány nem mond le.

Nikola Bikov, a GERB parlamenti képviselője a bolgár rádiónak kijelentette: arról van szó, hogy vagy decemberben lesznek választások, mégpedig a (alkotmányozó) Nagy Nemzetgyűlés megválasztása, ha azt a 240 fős parlamentben legalább 160 képviselő megszavazza.

Vagy ellenkező esetben jövő márciusban, amikor a következő parlamenti választásokat tartják.

Az első esetben a kormány lemond, a második esetben azonban kitölti mandátumát.

A bulgáriai tüntetések szervezői máris bejelentették, hogy szeptember 22-én délutánra, a Függetlenség napjára meghirdetik a 3. „nagy népi felkelést”.

Felcímkéztük:2019 akció barátság blokád bolgár bolgár kormány bulgária Burgasz ellenzék elnök EU Európa Európai Parlament Fekete-tenger fürdő gold internet jelentés komp kormány korrupció köztársasági elnök közvélemény lengyel magyar média miniszterelnök nemzet nemzeti Nova orosz parlament parlamenti választások párt politika sajtószabadság szabadság Szófia támadás tenger tengerpart török törökök törvény tüntetés tűz választás választások vétó vissza zászló

English

This is already too much even for dumplings: The sixth election may come within two years in Bulgaria

Közzététel:

3 hét telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.05.17.

Írta

Fehérvári Nándor

Bulgáriában 2 éven belül a hatodik választást tarthatják / parliamentary elections in Bulgaria for the 6th time in a row

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 4 perc

President Rumen Radev has entrusted Mariya Gabriel, a representative of the GERB party which performed the best in the Bulgarian parliamentary elections on April 2nd, with the task of forming a government. The other parliamentary parties are not impressed with the candidate, and it is becoming increasingly likely that the country will hold its sixth legislative election within two years.

One question remains

Why? Recent elections have shown that no single party could secure a sufficient majority to form a functional coalition government.

In the past two years, two different solutions emerged. One involved several parties with divergent ideologies coming together, only to find out a few months later that a forced marriage cannot work, even if divorce means losing power.

This was the case for the pro-European, EU-supporting Prime Minister Kiril Petkov, whose party, „Continuing the Change,” barely lasted six months in the prime minister’s seat.

Realted article

Politikai patthelyzet, de újabb nekifutás: Bulgária ötödjére választ

The second, much simpler scenario was that forming a government became impossible altogether, saving the effort of submitting a vote of no confidence before calling for new elections.

Currently, the second solution seems to be taking shape. President Rumen Radev, who has been the only stable figure in Bulgarian political life since January 2017, has entrusted Mariya Gabriel, a prominent representative of the GERB party, responsible for innovation and research at the European Commission, with the task of forming the government.

Gabriel spoke about her intention to create an expert government with a single goal: improving the quality of life for citizens.

However, the opposition and likely a large portion of the population are not thrilled about GERB forming a government. The real leader of the party, Boyko Borissov, who previously worked on improving the quality of life for citizens as Prime Minister, was only focused on benefiting himself and his close allies—known as corruption—which eventually led to his downfall amidst escalating bribery scandals.

Politics – the art of the impossible?

Borissov probably has a strong desire to become Prime Minister again, but he knows that in the current parliamentary composition, where his party barely received more than a quarter of the votes, he has no chance.

That’s why he has proposed the formation of various ‘expert’ governments or unity governments several times, but the opposition has not yielded thus far.

Petkov and the leaders of the second-strongest parliamentary party firmly ruled out any cooperation with Borissov’s GERB, and it seems that even smaller factions believe that joining forces with GERB would only harm their future prospects.

The problem is that while other parliamentary parties could avoid GERB, these alliances have proven to be short-lived in the past. Additionally, the nationalist and partly pro-Russian factions have gained strength, which the ‘Continuing the Change’ party is also unwilling to cooperate with.

REKORDKÍSÉRLET: Négy választás után is teljes a zűrzavar Bulgáriában, avagy a választók memóriája alig jobb, mint az aranyhalaké

Gabriel now has one week to find partners and ministerial candidates, and if she fails, Petkov’s party may attempt to form a government.

The only glimmer of optimism may lie in the fact that almost everyone is aware that even twenty more elections could be held, but given the current power dynamics, it is highly unlikely that any outcome would allow for the formation of a genuine and lasting parliamentary majority.

This might encourage the players in the political arena to set aside their personal and political differences and try to move the country forward.

Indications of this can be seen in the past few days, as statements about insurmountable differences between GERB and ‘Continuing the Change’ have become quieter. Public opinion pollsters are already gauging the level of societal support for such a coalition.

It’s not significant: only 29 percent of respondents would support the collaboration between the two parties, while 56 percent would oppose it. However, it is true that among voters, this is still the most popular coalition, with even fewer supporting the other possibilities.

Self-destructive

Some color has been injected into the political arena by Ivan Geshev, the Chief Prosecutor and a former ally of Borissov, who has come alive and is determined to complete his seven-year term that began in 2019.

A few days ago, Geshev became the target of an assassination attempt: a car bomb exploded near his vehicle, and the Chief Prosecutor accused Borissov and the political mafia that rules the country of carrying out the attack.

Geshev spoke of how his family members were almost victims, which is hardly believable since it was revealed that his wife and children were not even present at the scene.

Geshev’s car was not damaged by the alleged explosion, and an increasing number of people believe that the Chief Prosecutor staged the „assassination attempt” to gain some cheap popularity.

If the attack, if it even happened, backfired. More and more people are demanding the Chief Prosecutor’s resignation, as he has tarnished his office with the „story” about the attack. For now, Geshev is unwilling to step down and publicly tore apart a previously signed resignation statement.

Az olvasás folytatása