A HARMADIK NÉPI FELKELÉS: Dogan szerájai, avagy egy tengerbe taszigált pártelnök kicsit vizes története

Oszd meg az ismerőseiddel, ha tetszik a cikk

Lassan már a feledés homályába merül, hogy egy pártelnök tengerbe taszigálása indította el Bulgáriában a több mint két hónapja tartó tüntetések, útblokádok és egyéb tiltakozó akciók sorozatát. Tulajdonképp ez volt a gyújtópontja azoknak az eseményeknek, amelyek következményeként már a kormány lemondásának a lehetősége is felmerült Szófiában. Az internetnek és a tv-állomásoknak köszönhetően Bulgáriában is eddig több millióan láthatták azt a videofelvételt, amely megörökítette, ahogyan július elején egy Fekete-tengeri ingatlan biztonsági őrei a partról a tengerbe taszigálták Hriszto Ivanovot, a parlamenti képviselettel nem rendelkező Igen, Bulgária (Да, България) párt elnökét.

Korábban egy csónakban eveztek

Hriszto Ivanov, egykori miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter – aki a miniszterelnökkel támadt vitája nyomán lemondott tisztségéről Bojko Boriszov második kormánya idején – jelképes „területhasználati” akció keretében egy motorcsónakról a partra szállt a Fekete-tenger partján.

Ivanov egy olyan szakaszon tette ezt, amely a törvény szerint állami tulajdon, azaz közterületnek számít, lezárni nem lehet, így
bárki és bármikor szabadon használhatja azt.

A biztonsági őrök – akik nem voltak hajlandóak igazolni magukat – viszont egészen más véleményen voltak: azt hangoztatták, hogy a terület zárt magántulajdon, oda idegenek nem léphetnek be, és a vízbe taszigálták Ivanovot és kísérőjét.

Az sem hatotta meg őket, hogy a politikus a parton kitűzte a bolgár nemzeti zászlót, amelyet az egyik biztonsági őr félre is hajított.

Véletlenek pedig nincsenek

Hriszto Ivanov nem véletlenül választhatta a Fekete-tenger bulgáriai partjának pont ezt a részét, a Burgaszhoz közeli Roszenec partszakaszon kiépített üdülőegyüttest ugyanis csak „Dogan szerájai” (Dogan palotái) néven emlegeti a közvélemény.

A török saray (szaraj) szó használatával a névadók elsősorban arra utalnak, hogy a luxuskörnyezetben kialakított luxuslétesítmények Ahmed Doganhoz, a bulgáriai törökök pártjának, a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (Движение за права и свободи – ДПС) elnevezésű politikai erőnek a tiszteletbeli elnökéhez tartoznak.

Dogan befolyásáról és vagyonáról legendák keringenek Bulgária-szerte, ahogyan arról is, hogy milyen szolgálatokkal, és hogyan működött együtt a zsivkovi érában és a rendszerváltás idején.

Hriszto Ivanov a tengerbe taszigálását dokumentáló felvételen ki is jelenti, hogy szerinte a biztonsági őrök nem egy magáncég, hanem egy állami szervezet beosztottjai, nevezetesen a
Nemzeti Őrző Szolgálat (Националната служба за охрана – НСО) állományába tartoznak.

A szolgálat illetékesei először dodonai válaszokkal tértek ki a színvallás elől, majd később azt állították, hogy nem tartoznak a szolgálat állományába a Hrisztovot „tengeri lábfürdőre” kényszerítők.

EZT OLVASTAD?  PÁRTOSODÓ RUSZOFILEK: Vezetőjük szerint a nép azt látja, hogy a demokrácia alatt nem jött el a szabadság

Rumen Radev köztársasági elnök azonnal magyarázatot kért az illetékesektől, hogy megilleti-e állami védelem Ahmed Dogan tengerparti szerájait, mire Dogan maga lemondott az állami
őrzők szolgálatairól.

Amikor a hatalom visszavág

Radev közbelépését nem hagyta válasz nélkül Gesev főügyész, aki embereivel átkutattatta az államfő két tanácsadójának az irodáját, és rövid időre őrizetbe is vétette őket.

A miniszterelnöki és a főügyészi hivatalnál ekkor jelentek meg az első tüntetők, akik Bojko Boriszov kormányfő és Ivan Gesev főügyész lemondását követelték.

Gesev kinevezését már a kezdetek kezdetén ellenezte a jobboldal által feltétlen oroszbarátsággal meggyanúsított Radev köztársasági elnök, aki sikertelenül meg is vétózta azt.

Már a kinevezésekor tüntetések voltak Bulgáriában Gesev ellen, mondván, hogy kifejezetten a kormány és az oligarchák érdekében tevékenykedett már addig is főügyész-helyettesi minőségében.

S hogy mivel vádolható a bolgár kormány és mi szárad az oligarchák lelkén?

Találgatások helyett álljon itt a Nemzetközi Ügyek Lengyel Intézetének (PISM) keretében a bolgár sajtóban a hét végén megjelent egyik összefoglaló tanulmány néhány részlete.

Az Európai Parlament (EP) Zöldek és az Európai Szabad Szövetség frakciójának 2018. évi jelentése szerint Bulgária a korrupció miatt évente mintegy 11 milliárd eurót veszít – a GDP körülbelül 14% -át. Tipikus „megoldás”, hogy a különféle alapok – beleértve az EU-s alapokat is – felhasználásakor a költségeket a várhatónál 30-40 százalékkal magasabbra kalkulálják, amit a kormány eltűr. Még az egykoron Ahmed Dogan vezette Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért elnevezésű párt is profitál Bojko Boriszov kormányának a támogatásából, jóllehet nem tagja a kormánykoalíciónak. A törökök pártjához köthető vállalkozások kapták meg például 2018-ban a lecsapolási és öntözési projektekre fordított 255 millió euró nagy részét. A Transparency International számításai szerint a 2014-2019-es időszakban Bulgária már a legrosszabb helyen állt a korrupció észlelésének listáján az EU-s országok között.

A legnagyobb úr egy médiamogul

A tömegtájékoztatás területén is sajátos viszonyok alakultak ki Bulgáriában, ahol a médiapiac mintegy 80 százalékát már egyetlen oligarcha, Deljan Peevski ellenőrzi.

A törökök pártjának képviseletében négyszer is parlamenti képviselővé választott médiamogul ügyleteitől távol tartja magát a kormány, nehogy támadásoknak tegye ki magát az üzletember irányította sajtóban.

EZT OLVASTAD?  PÁRTOSODÓ RUSZOFILEK: Vezetőjük szerint a nép azt látja, hogy a demokrácia alatt nem jött el a szabadság

A lengyel tanulmány még arra is emlékeztetett, hogy Bulgáriában még ellenzéki sajtóorgánumokat is megvásárolhatnak az oligarchák, ahogyan az 2019-ben a Nova tv-vel is történt.

A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadsági rangsorában Bulgária idén a 111. helyet foglalja el 180 ország között, míg a Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért – GERB (Граждани за европейско развитие на България – ГЕРБ) 2009-es hatalomra kerülésekor még a 68-on állt.

A tengerbe taszigált Hriszto Ivanov számára némi gyógyírt jelenthetett, hogy a területileg illetékes burgaszi önkormányzat már bejelentette: a „Dogan szerájai” üdülőkomplexum területén elrendelték 5 engedély nélkül felhúzott – közöttük egy háromemeletes – építmény bontását, bár az utólagos engedélyeztetési eljárásra még lehetőség van.

Közelegnek a választások

A hétvégén nem utolsósorban a továbbra is Szófia közterein tüntetőkhöz szólva a kormánypárt bejelentette: a kormány nem mond le.

Nikola Bikov, a GERB parlamenti képviselője a bolgár rádiónak kijelentette: arról van szó, hogy vagy decemberben lesznek választások, mégpedig a (alkotmányozó) Nagy Nemzetgyűlés megválasztása, ha azt a 240 fős parlamentben legalább 160 képviselő megszavazza.

Vagy ellenkező esetben jövő márciusban, amikor a következő parlamenti választásokat tartják.

Az első esetben a kormány lemond, a második esetben azonban kitölti mandátumát.

A bulgáriai tüntetések szervezői máris bejelentették, hogy szeptember 22-én délutánra, a Függetlenség napjára meghirdetik a 3. „nagy népi felkelést”.

Keller Tivadar

Keller Tivadar

1978-2013 az MTI munkatársa, 1995-től főmunkatársa. 1984-87 és 1990-94 között a hírügynökség szófiai, 1996-2001 között zágrábi, 2003-2007 között bécsi tudósítója, 2007-2008 között az MTI külpolitikai főszerkesztője, 2008-2010 között a Hírszerkesztési Központ főszerkesztő-helyettese, 2010-2013 között kiemelt hírügynökségi szerkesztő. 2014-2015 között a D1 televízió CNN-híradójának szerkesztője, 2017-ig egy határon túli magyar hetilap kontrollszerkesztője.

Oszd meg az ismerőseiddel, ha tetszik a cikk

Facebook hozzászólások

Kedvelés a Facebookon

Facebook Pagelike Widget