Connect with us

Bulgária

A HARMADIK NÉPI FELKELÉS: Dogan szerájai, avagy egy tengerbe taszigált pártelnök kicsit vizes története

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

A HARMADIK NÉPI FELKELÉS: Dogan szerájai, avagy egy tengerbe taszigált pártelnök kicsit vizes története
Cikk meghallgatása

Lassan már a feledés homályába merül, hogy egy pártelnök tengerbe taszigálása indította el Bulgáriában a több mint két hónapja tartó tüntetések, útblokádok és egyéb tiltakozó akciók sorozatát. Tulajdonképp ez volt a gyújtópontja azoknak az eseményeknek, amelyek következményeként már a kormány lemondásának a lehetősége is felmerült Szófiában. Az internetnek és a tv-állomásoknak köszönhetően Bulgáriában is eddig több millióan láthatták azt a videofelvételt, amely megörökítette, ahogyan július elején egy Fekete-tengeri ingatlan biztonsági őrei a partról a tengerbe taszigálták Hriszto Ivanovot, a parlamenti képviselettel nem rendelkező Igen, Bulgária (Да, България) párt elnökét.


Könyvek kedvezménnyel
A BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.

Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

Korábban egy csónakban eveztek

Hriszto Ivanov, egykori miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter – aki a miniszterelnökkel támadt vitája nyomán lemondott tisztségéről Bojko Boriszov második kormánya idején – jelképes „területhasználati” akció keretében egy motorcsónakról a partra szállt a Fekete-tenger partján.

Ivanov egy olyan szakaszon tette ezt, amely a törvény szerint állami tulajdon, azaz közterületnek számít, lezárni nem lehet, így bárki és bármikor szabadon használhatja azt.

A biztonsági őrök – akik nem voltak hajlandóak igazolni magukat – viszont egészen más véleményen voltak: azt hangoztatták, hogy a terület zárt magántulajdon, oda idegenek nem léphetnek be, és a vízbe taszigálták Ivanovot és kísérőjét.

Az sem hatotta meg őket, hogy a politikus a parton kitűzte a bolgár nemzeti zászlót, amelyet az egyik biztonsági őr félre is hajított.

Véletlenek pedig nincsenek

Hriszto Ivanov nem véletlenül választhatta a Fekete-tenger bulgáriai partjának pont ezt a részét, a Burgaszhoz közeli Roszenec partszakaszon kiépített üdülőegyüttest ugyanis csak „Dogan szerájai” (Dogan palotái) néven emlegeti a közvélemény.

A török saray (szaraj) szó használatával a névadók elsősorban arra utalnak, hogy a luxuskörnyezetben kialakított luxuslétesítmények Ahmed Doganhoz, a bulgáriai törökök pártjának, a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (Движение за права и свободи – ДПС) elnevezésű politikai erőnek a tiszteletbeli elnökéhez tartoznak.

Dogan befolyásáról és vagyonáról legendák keringenek Bulgária-szerte, ahogyan arról is, hogy milyen szolgálatokkal, és hogyan működött együtt a zsivkovi érában és a rendszerváltás idején.

Hriszto Ivanov a tengerbe taszigálását dokumentáló felvételen ki is jelenti, hogy szerinte a biztonsági őrök nem egy magáncég, hanem egy állami szervezet beosztottjai, nevezetesen a
Nemzeti Őrző Szolgálat (Националната служба за охрана – НСО) állományába tartoznak.

A szolgálat illetékesei először dodonai válaszokkal tértek ki a színvallás elől, majd később azt állították, hogy nem tartoznak a szolgálat állományába a Hrisztovot „tengeri lábfürdőre” kényszerítők.

Rumen Radev köztársasági elnök azonnal magyarázatot kért az illetékesektől, hogy megilleti-e állami védelem Ahmed Dogan tengerparti szerájait, mire Dogan maga lemondott az állami
őrzők szolgálatairól.

Amikor a hatalom visszavág

Radev közbelépését nem hagyta válasz nélkül Gesev főügyész, aki embereivel átkutattatta az államfő két tanácsadójának az irodáját, és rövid időre őrizetbe is vétette őket.

A miniszterelnöki és a főügyészi hivatalnál ekkor jelentek meg az első tüntetők, akik Bojko Boriszov kormányfő és Ivan Gesev főügyész lemondását követelték.

Gesev kinevezését már a kezdetek kezdetén ellenezte a jobboldal által feltétlen oroszbarátsággal meggyanúsított Radev köztársasági elnök, aki sikertelenül meg is vétózta azt.

Már a kinevezésekor tüntetések voltak Bulgáriában Gesev ellen, mondván, hogy kifejezetten a kormány és az oligarchák érdekében tevékenykedett már addig is főügyész-helyettesi minőségében.

S hogy mivel vádolható a bolgár kormány és mi szárad az oligarchák lelkén?

Találgatások helyett álljon itt a Nemzetközi Ügyek Lengyel Intézetének (PISM) keretében a bolgár sajtóban a hét végén megjelent egyik összefoglaló tanulmány néhány részlete.

– Az Európai Parlament (EP) Zöldek és az Európai Szabad Szövetség frakciójának 2018. évi jelentése szerint Bulgária a korrupció miatt évente mintegy 11 milliárd eurót veszít – a GDP körülbelül 14% -át. Tipikus „megoldás”, hogy a különféle alapok – beleértve az EU-s alapokat is – felhasználásakor a költségeket a várhatónál 30-40 százalékkal magasabbra kalkulálják, amit a kormány eltűr. Még az egykoron Ahmed Dogan vezette Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért elnevezésű párt is profitál Bojko Boriszov kormányának a támogatásából, jóllehet nem tagja a kormánykoalíciónak. A törökök pártjához köthető vállalkozások kapták meg például 2018-ban a lecsapolási és öntözési projektekre fordított 255 millió euró nagy részét. A Transparency International számításai szerint a 2014-2019-es időszakban Bulgária már a legrosszabb helyen állt a korrupció észlelésének listáján az EU-s országok között.

A legnagyobb úr egy médiamogul

A tömegtájékoztatás területén is sajátos viszonyok alakultak ki Bulgáriában, ahol a médiapiac mintegy 80 százalékát már egyetlen oligarcha, Deljan Peevski ellenőrzi.

A törökök pártjának képviseletében négyszer is parlamenti képviselővé választott médiamogul ügyleteitől távol tartja magát a kormány, nehogy támadásoknak tegye ki magát az üzletember irányította sajtóban.

A lengyel tanulmány még arra is emlékeztetett, hogy Bulgáriában még ellenzéki sajtóorgánumokat is megvásárolhatnak az oligarchák, ahogyan az 2019-ben a Nova tv-vel is történt.

A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadsági rangsorában Bulgária idén a 111. helyet foglalja el 180 ország között, míg a Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért – GERB (Граждани за европейско развитие на България – ГЕРБ) 2009-es hatalomra kerülésekor még a 68-on állt.

A tengerbe taszigált Hriszto Ivanov számára némi gyógyírt jelenthetett, hogy a területileg illetékes burgaszi önkormányzat már bejelentette: a „Dogan szerájai” üdülőkomplexum területén elrendelték 5 engedély nélkül felhúzott – közöttük egy háromemeletes – építmény bontását, bár az utólagos engedélyeztetési eljárásra még lehetőség van.

Közelegnek a választások

A hétvégén nem utolsósorban a továbbra is Szófia közterein tüntetőkhöz szólva a kormánypárt bejelentette: a kormány nem mond le.

Nikola Bikov, a GERB parlamenti képviselője a bolgár rádiónak kijelentette: arról van szó, hogy vagy decemberben lesznek választások, mégpedig a (alkotmányozó) Nagy Nemzetgyűlés megválasztása, ha azt a 240 fős parlamentben legalább 160 képviselő megszavazza.

Vagy ellenkező esetben jövő márciusban, amikor a következő parlamenti választásokat tartják.

Az első esetben a kormány lemond, a második esetben azonban kitölti mandátumát.

A bulgáriai tüntetések szervezői máris bejelentették, hogy szeptember 22-én délutánra, a Függetlenség napjára meghirdetik a 3. „nagy népi felkelést”.

Az olvasás folytatása

Könyvek kedvezménnyel

A BALKÁN RITMUSA

További rádiók

Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

B.A. Balkanac

Balkanac

B.A. BALKANAC ÚJ KÖNYVE

Sakk

Facebook

Magyarország

Románia

Szlovákia

Szerbia

Horvátország

Bosznia-Hercegovina

7 X 7