Connect with us

Bulgária

ÚGY NYERT, HOGY VESZÍTETT: A bolgár miniszterelnök lemond a parlamenti mandátumáról

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

boriszov bucsu el 2
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Bojko Boriszov bejelentette, hogy lemond parlamenti mandátumáról. Ez olyan találgatásokra adott okot, hogy a miniszterelnök visszavonul a politikától, miután pártjának, a GERB-nek az április 4-i választásokon nem sikerült elegendő szavazatot gyűjtenie a kormányalakításhoz. A GERB (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) a szavazatok 26,18%-át szerezte meg, de szinte lehetetlenné vált a kormányalakítás, miután az új parlament szinte minden pártja azt mondta, hogy nem működik vele együtt.

Aligha lesz negyedik ciklus

Boriszov – Bulgária egyetlen miniszterelnöke, aki három cikluson át kormányzott – meglepő bejelentést tett, felszólította ugyanis az összes többi politikai pártot a széles koalíció elfogadására, és támogatását ajánlotta fel ahhoz, hogy a második helyezett párt alakítson kormányt.

Ha a GERB, ahogy ez az eredmények ismeretében várható, nem tud kormányt alakítani, ez a lehetőség Szlavi Trifonovra száll át, aki a Van Ilyen Nép vezetője, ám az előadóművészből lett politikus már sejtette, hogy nem él vele.

Egy bolgár hírportálnak nyilatkozó elemzők szerint Boriszov valószínűleg arra készül, hogy teljesen kivonul a politikából. Vannak elemzők, akik úgy vélik, hogy Boriszov esetleg parlamenten kívüli személyiségként állhat egy negyedik kormány élére, kérdés azonban, hogy ez mennyire valós opció.

Boriszov arra nem adott magyarázatot, hogy miért mond le parlamenti mandátumáról, arra viszont utalt, hogy véleménye szerint pártja jól teljesített a választásokon, persze, a kérdés csak az, hogy mihez képest.

Nincs szükségem mentelmi jogra. Miniszterelnökként sem volt, és utána sincs rá szükségem. Két választási arénából is úgy távoztam, hogy megnyertem a csatát az ellenfeleimmel szemben

– mondta Boriszov.

Ellenfeleink arról beszélnek, hogy a GERB földcsuszamlásszerű vereséget szenved, és mi történt – ők buktak meg. Évtizedek óta nem láttam akkora összeomlást, mint amekkorát a Bolgár Szocialista Párt produkált

– tette hozzá Boriszov, akinek pártja ugyan megnyerte a választásokat, de a GERB még sincs kormányalakítási pozícióban.

Tavaly nyáron szinte folyamatosak voltak a kormányellenes tüntetések, és ezek során Boriszov többször is jelezte, hogy készen áll a távozásra, de a tiltakozások és számos nagy horderejű korrupciós botrány ellenére sem mondott le.

Boriszov nélkül

Bolgár médiajelentések szerint a GERB olyan kormány összeállítására készül, amelynek élén esetleg nem Boriszov állna. Ezeket a pletykákat Roszen Zseljazkov közlekedési miniszter részben megerősítette, jelezve, hogy a párt fontolgatja ezt a lehetőséget. Egy másik GERB-tag, Toma Bikov szerint a párt öt alternatívát kínál a miniszterelnök személyét illetően, de minden a többi politikai párttal folytatott tárgyalásoktól függ.

Szinte biztos, hogy a GERB és az előző három kormány vezetője, Bojko Boriszov negyedik alkalommal nem küzd meg a posztért, és mást javasol erre a tisztségre. Olyan személyről lehet szó, akivel kapcsolatban konszenzus jön létre, és valószínűleg valamilyen szakértői vagy programkormányt vezetne, amelyet a pártok és képviselők szélesebb köre támogat

– jelentette ki egy meg nem nevezett elemző. ÚGY NYERT, HOGY VESZÍTETT: A bolgár miniszterelnök lemond a parlamenti képviselői mandátumáról

Ha ez a kísérlet kudarcot vall, akkor Szlavi Trifonov kap kormányalakítási megbízást, de személy szerint valószínűleg nem fogadja el miniszterelnöki posztot, viszont nagy valószínűséggel megpróbál olyan kormányt összehozni, amelyet a GERB-ellenes koalíció támogat.

A szavazatok megoszlása azonban olyan, hogy ez a kísérlet is kudarcot vallhat. Összességében nehéz megjósolni a fejleményeket, már csak azért is, mert egyelőre nem világos, hogy mi történik a Bolgár Szocialista Pártban. A választásokat elvesztette, de a kialakult konstellációban kulcsszerepet játszhat

– mondták bolgár elemzők.

Az április 4-én tartott választásokon Szlavi Trifonov Van Ilyen Nép elnevezésű pártja második helyen végzett a szavazatok 17,66%-ának megszerzésével, őket a Bolgár Szocialista Párt követi 15,01%-kal. Az utóbbi húsz évben ez az első alkalom, hogy a BSP a harmadik helyre szorult. A szocialisták már közölték, hogy a Van Ilyen Nép által létrehozott kormányt támogatják.

A Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS) nevű török-muzulmán etnikai-vallási párt a negyedik 10,49%-kal, őket a reformer jobbközép Demokratikus Bulgária követi 9,45%-kal, az Egyenesedj fel, gengszterek kifelé! nevű szervezet pedig a hatodik párt, amely 4,72%-kal bekerült a parlamentbe.

Nikolaj Hadzsigenov ügyvéd, a „mérgező trió” egyik tagja, az Egyenesedj fel, gengszterek kifelé! koalíció képviseletében azt mondta, hogy nincs értelme azonnal előrehozott választásokat tartani, és felvetette, hogy kívánatos lenne a BSP vagy a DPS támogatása Boriszovval szemben. Hadzsigenov egyúttal jelezte, hogy elfogadna egy miniszteri posztot.

Nyilatkozata surlódáshoz vezetett a koalíción belül, mivel Maja Manolova, a pártszövetség másik vezetője azt mondta, hogy Hadzsigenovnak távoznia kell, ha úgy véli, hogy elfogadható az összeborulás a GERB-bel vagy a DPS-szel.

Egyelőre tehát még nem világos, hogy ki alakít kormányt Bulgáriában, az viszont már elmondható, hogy a tavaly nyári kormányellenes megmozdulások ugyan nem vezettek Boriszov azonnali bukásához, viszont felébresztették vagy felerősítették a vágyat az emberekben ahhoz, hogy alternatívákban gondolkodjanak.
__________________
Forrás: internet


visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi

Bulgária

Politikai patthelyzet, de újabb nekifutás: Bulgária ötödjére választ

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

2022-ben sorban álltak a szavazásra várakozók, összehoztak egy patthelyzetet (Forrás: YouTube, Screenshot)
2022-ben sorban álltak a szavazásra várakozók, összehoztak egy patthelyzetet (Forrás: YouTube, Screenshot)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Megint és megint patthelyzet Bulgáriában, ahol a választópolgárok április 2-án két év alatt immár ötödjére járulhatnak az urnákhoz, miután a kormányalakításra felkért harmadik párt vezetője, a szocialista Kornelija Ninova is visszaadta a mandátumot. Mivel a tavaly októberi parlamenti választás után sem sikerült működőképes kormánykoalíciót összekovácsolni a különböző pártoknak, Rumen Radev államfő bejelentette, hogy február 3-án feloszlatja a parlamentet, ügyvezető kormányfőt nevez ki, s új választásokat ír ki. Ez lényegében az előző voksolások forgatókönyvének megismétlése, és az erőviszonyok tekintetében – bár addig még sok víz lefolyik a Maricán – a politikai patthelyzet konzerválódását jelenti.

Politikai patthelyzet

Az elmúlt négy választás trendje azt mutatja, hogy a 2010-es éveket kormányzati szempontból domináló Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt továbbra is képes a legtöbb szavazatot megszerezve a legnagyobb parlamenti frakciót alakítani a 240 fős törvényhozásban, azonban nem talál megfelelő partnert a koalícióalakításhoz.

A Bojko Boriszov vezette párt rengeteg kritikát kapott az ország rákfenéjének tekintett rendszerszintű korrupció miatt, emiatt középről és baloldalról egyik pártnak sem akaródzik összeállni vele.

Persze lehetséges szövetséges épp akadna. A hivatalosan liberális, valójában a török kisebbség pártjaként működő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) adná magát, de a rendszerint megbízható, 10-15 százalék körüli szavazati arányt megszerző párt frakciója se elegendő, ráadásul maga sem túl szalonképes a korábbi korrupciós botrányai miatt – ráadásul ideológiailag sem lenne túl szerencsés az összebútorozás.

A második legnagyobb frakcióval rendelkező Folytatjuk a Változást (PP) párt ezúttal nem tudott megfelelő többséget összekovácsolni, noha 2021 vége és 2022 közepe között egy viszonylag stabil koalíciót sorakoztatott fel maga mögött.

Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja "kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából". Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás_ EPP)

Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja „kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából”. Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás: EPP)

A kormány nemezise végül a macedón identitásvita lett: miután Bulgária visszavonta vétóját a macedón csatlakozási tárgyalások előtt, az egyik koalíciós partner, a Van Ilyen Nép (ITN) kilépett a kormányból.

Néhány képviselője ugyan Kiril Petkov miniszterelnökkel tartott, de egy, pontosan az ITN által beadott bizalmatlansági indítvány végül a kormány bukásához vezetett, a költségvetés és a macedón csatlakozást illető engedékenység miatt.

S persze itt is meg lehet említeni az ukrajnai háborút, mivel komoly töréseket jelentett az Oroszország iránt nagyobb megértéssel lévő csoportok és az abszolút nyugatos Petkov vezette irányvonallal szemben.

Minden esetre a patthelyzetet valószínűleg nem élvező bolgár állampolgárok állhatatossága értékelendő: még 2021 áprilisában 49 százalékos volt a részvétel, a pár hónappal később, 2021 júliusában már 40 százalékra csökkent, a többi választásnál is 39 százalék környékén maradt.

Tehát az ország durván 6,6 millió választópolgárából úgy 2,6-2,8 millió próbálkozik egy olyan parlamenti felállást összeszavazni, amely végre egy hosszú távon is működőképes kormányhoz vezet.

Gyengülnek a korrupcióellenes pártok

Noha ezek a számok változatlannak tűnnek, volt elmozdulás két év alatt: a korrupcióellenes pártok, vagyis a „progresszívek” mandátuma csökkent, s noha most is a képviselői helyek harmadára-negyedére számíthatnak, ellenállásuk egy koalíció létrehozására megbosszulhatja magát.

Nekik már a patthelyzet sem segít, az ITN kivezette magát a történelemből

A választók már tavaly ősszel kiszavazták a parlamentből a médiasztár Szlavi Trifonov által alapított ITN-t, noha 2021 folyamán sokan még tőle várták a megoldást és a korrupcióellenes harc beindítását.

A párt nem volt képes megszolgálni a választói bizalmat, különösen azután, hogy a maffia felszámolását ígérő Petkov-kormányból kihátrált.

A sokat kárhoztatott GERB ugyanakkor folyamatosan erősödik, miközben a korábbi nagy ellenfél, a szocialisták gyengülnek vagy éppen stagnálnak – ami az utóbbiak koalícióalapítási hajlandóságát növelheti.

A DPS a török szavazói miatt viszonylag stabil helyet tudhat magának, kérdés, de ki lesz vele hajlandó koalíciót kötni?

Az utóbbi választások további fejleménye, hogy a radikális pártok újra megerősödtek; az oroszpárti Sztefan Janev volt miniszterelnök/hadügyminiszter a tavaly őszi választásra sikeresen összegrundolt egy pártot, amely támogatottsága ugyan most nem elegendő a négyszázalékos küszöb eléréséhez, de messze vagyunk még a választástól.

Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)

Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)

Ám van a parlamentben jelenleg egy jóval nagyobb radikális frakció is, a Vazrazsdane. Minden esetre nem zárható ki egy GERB-radikális pártok közötti koalíció sem, ami 2021 előtt relatíve jól működött, vagy legalábbis stabil kormányt jelentett.

A patthelyzet így is valószínű, de többen arra spekulálnak, hogy az államfő által január 20-ára összehívott kormányalakítási – mint kiderült, sikertelen – tárgyalásokon megjelenő négy párt, a GERB, a DPS, a Szocialista Párt és a Janev-féle Felemelkedő Bulgária a következő alkalommal akár egy szakértői kormányt, vagy esetleg egy kisebbségi kormányt is létrehozhat külső támogatással, amivel esetleg feloldható a patthelyzet.

Erre az utóbbi évtizedben már volt példa Bulgáriában, igaz, az sem bizonyult túl tartósnak, szóval a kilátások továbbra sem túl bíztatók a nyugatos és oroszpárti, korrupcióellenes és „tradicionális” csoportok között.

Márpedig az ukrajnai háború árnyékában, ambiciózus célok eléréséhez ( csatlakozás, euró bevezetése) jót tenne egy stabilan működő kormány, vagyis a patthelyzet feloldása.


grecso krisztian lanyos apa 728 kicsi ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Az olvasás folytatása

Bulgária

AMIKOR A KREML ELKESEREDETTNEK TŰNIK: Körözés egy bolgár oknyomozó ellen

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Hriszto Grozev, bolgár származású oknyomozó újságíró
A bolgár származású Hriszto Grozev azt állítja magáról, hogy oknyomozó újságíró, rádiós befektető és hobbikódoló, aki azonnali bejegyzéseket gyárt a whataboutizmusról (Forrás: Twitter)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Körözést adtak ki az orosz hatóságok Hriszto Grozev, a Bellingcat nevű nemzetközi oknyomozó portál orosz ügyekkel foglalkozó szekciójának vezetője ellen. A bolgár újságíró számos orosz hazugságot és titkos akciót leplezett le, és most rejtőzködve él, hogy ne járjon úgy, mint a Kreml több ellensége, azaz ne kapjon ólmot, radioaktív polóniumot, vagy éppen novicsok nevű idegmérget az orosz titkosszolgálattól.

A bolgár reménytelen eset

A körözést elrendelő dokumentumban nem említik meg, hogy mivel vádolják a hollandiai székhelyű Bellingcat oknyomozó portál legismertebb újságíróját, csak annyi derült ki, hogy Grozev cselekedeteivel megsértette az orosz törvényeket. Júliusban az orosz állami médiumok azzal vádolták meg, hogy köze volt egy olyan állítólagos akcióhoz, amelynek célja az lett volna, hogy orosz harcigépeket pilótástul Ukrajnába juttassanak.

A vádak szerint Grozev volt az, aki megtalálta azokat az embereket, akik eljuttatják a pénzt a dezertáló orosz katonákhoz.

A körözés elrendelésének gyakorlati értelme nincs: Grozevnek van annyi esze, hogy nem utazik Oroszországba, a kiadatás réme pedig nem fenyegeti, aligha akad ugyanis olyan ország, amely megalapozottnak tartaná az újságíró elleni vádakat.

A bolgár oknyomozó újságíró által közzétett egyik videó a Twitteren, amelyben a Wagner Csoport tagjai azt üzenik az orosz vezérkari főnöknek, hogy „szar alak”, mert nem küldött nekik aknákat az ukrajnai Bahmutba

Biztosra vehető, hogy az oknyomozó tevékenységével sok bosszúságot okozott a Kremlnek. Grozev volt az, aki egyebek mellett bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a légvédelmi eszközöket az ukrajnai szakadároknak átadó Oroszország volt felelős a Malaysia Airlines Boeing gépének 2014-es lelövéséért: a Kelet-Ukrajna fölött bekövetkezett közel 300 életet követelt.

Ugyancsak ő és a Bellingcat többi újságírója bizonyította be, hogy az orosz titkosszolgálatnak köze volt a kiugrott orosz kém, Szergej Szkripal elleni 2018-as, illetve a legismertebb orosz ellenzéki Alekszej Navalnij ellen 2020-as novicsokos merénylethez.

Grozevék Németországban is nyomoztak, ott azt derítették ki, hogy az orosz titkosszolgálat embere volt az, aki 2019-ben Berlinben a nyílt utcán agyonlőtt egy csecsen ellenzékit.

Grozev a február óta tartó ukrajnai orosz agresszió idején sem hallgat: rendszeresen leleplezi az ukránellenes orosz propaganda alaptalan állításait, és dokumentálja az orosz megszállók által elkövetett háborús bűncselekményeket.

Utóbbival mindenképpen sok ellenséget szerzett magának Moszkvában, ahol már az is bűncselekménynek – az orosz hadsereg lejáratásának – számít, ha valaki háborúnak nevezi az orosz hatóságok által még most is „különleges katonai akciónak” nevezett ukrajnai agressziót.

Mindezt Grozev nyílt forrásokból szerzett adatokkal teszi. Hiába vádolja őt és a Bellingcatot Moszkva azzal, hogy az oknyomozó portál a CIA és a többi nyugati titkosszolgálat nyilvános arca, az újságírók valóban nem titkos forrásokat használnak: egyebek mellett a különféle orosz hatóságok – belügy, útlevélnyilvántartás, légitársáságok – korábban aluljárókban, most a neten árult adatbázisait, a különböző helyeken készült fényképek és videók geolokációs adatait, illetve a biztonsági kamerák kikérhető felvételeit.

Megfélemlítési kísérlet

A körözési listára való felvétel egyik fő célja az lehet, hogy megfélemlítsék az 53 éves Grozevet – és vele a többi, Oroszország után kutakodó oknyomozót – hiszen ezzel a lépéssel emlékeztették az orosz hadsereget „lejáratókat”, hogy Moszkva figyel rájuk.

Az oknyomozó már most is rejtőzködve, lakóhelyét sűrűn váltogatva él, amikor interjút ad, akkor sem árulja el, éppen hol tartózkodik. Miközben elismeri, hogy tart egy esetleges merénylettől, azt is hangsúlyozza, esze ágában sincs feladnia munkáját, és a fenyegetések ellenére is folytatja az oknyomozást.

A Bellingcathez 2015-ben csatlakozott Grozev arról is beszélt, hogy nem a körözéstől tart, hanem attól, hogy egyes személyek egy merénylettel, vagy emberrablással próbálnak segíteni a Kremlnek.

Az FSZB-ből, az orosz titkosszolgálatból kilépett emberektől is tudjuk, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk a velünk kapcsolatba lépni akaró új emberekkel
Eleonora Mitrofanova orosz nagykövet szerint a bolgár újságírónak nem kellene Oroszországba mennie

Eleonora Mitrofanova, Oroszország szófiai nagykövete szerint a bolgár újságíró nem számít „fenyegetett személynek”, de azért nem kellene Oroszországba mennie (Forrás: Novinite)

– magyarázta az újságíró, aki most állítólag egy Európán kívüli országban tölti napjait.

Az orosz lépés egyébként tovább rontotta Moszkva és Szófia egyébként sem felhőtlen viszonyát. A körözés bejelentését követő első napban bizonytalanság jellemezte a bolgár álláspontot, míg az EU-párti ellenzék határozottan elítélte a moszkvai döntést, és azt hangsúlyozta, a cél az Oroszország háborúját elítélők elhallgattatása, a kormánypártok bántó csenddel reagáltak a Kreml húzására.

Később azonban megváltozott a helyzet, az orosz nagykövetet behívatták a külügyminisztériumba, a kormányfői posztot ideiglenesen betöltő Galab Donev pedig elfogadhatatlannak nevezte a „megfélemlítési kísérletnek” nevezett orosz lépést.


danyi zoltan a dogeltakarito 728 120 ?c=4784&m=0&a=438898&r=DanyiZolt%C3%A1n%3AAd%C3%B6geltakar%C3%ADt%C3%B3&t=pi

Az olvasás folytatása

Magyarország

MEGKÖNNYÍTI A TURIZMUST: Januártól megszűnik a határellenőrzés a magyar-horvát határon, miután Horvátországot felvették a schengeni övezetbe

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

nyaralok
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

Az európai uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa csütörtökön jóváhagyta Horvátország át a schengeni övezethez, nem született viszont döntés arról, hogy Bulgária és Románia mikor csatlakozhat a személyek szabad mozgását is garantáló nemzetközi zónához. Korábban Hollandia és Ausztria ellenezte a román és a bolgár csatlakozást, Hollandia később azonban már csak Bulgária belépésével szemben volt elutasító.

A döntés

A döntés értelmében 2023. január 1-jétől megszűnik a Horvátország és a schengeni térség más országai között a személyek ellenőrzése a belső szárazföldi és a tengeri határokon. A belső légi határokon az ellenőrzéseket 2023. március 26-tól szüntetik meg. Horvátország 2023. január 1-jétől megkezdi az egész övezetre érvényes schengeni vízumok kiadását is.

Az utolsó lépés kész! A Tanács határozatát elfogadták, immár hivatalosan is megerősítették, hogy Horvátország 2023. január 1-jétől csatlakozik a schengeni övezethez

– jelentette be Ylva Johansson az Európai Unió belügyi biztosa. A cseh elnökség szerint ez azt jelenti, hogy a schengeni övezet több mint egy évtized elmultával most először bővül, viszont felmerülhet a kérdés, hogy erre mikor kerülhet ismét sor Románia és Bulgária esetében.

Az Európai Bizottság november közepén állapította meg: hogy mindhárom ország készen áll a teljes jogú tagságra, ám a belügyminiszteri tanács nem hagyta jóvá Románia és Bulgária kérelmét.

Hollandia ugyan támogatta Románia felvételét, ám a bolgár kérelemre nemet mondott, mert a holland kormánynak továbbra is aggályai vannak a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén elért bolgár „eredményekkel” kapcsolatban, ezenkívül az ország – Hága megítélése szerint – Bulgária a csatlakozás technikai feltételeinek sem felel meg.

Ausztria ugyanakkor jelezte, hogy a migrációs válságból fakadó határellenőrzési szigor miatt nem csak Bulgária, hanem Románia felvételét sem támogatja. Lucian Bode román belügyminiszter azzal utasította el Ausztria állítását, hogy a migránsok nem Románián, hanem főleg Szerbián keresztül haladnak át.

Nicolae Ciuca román miniszterelnök televíziós nyilatkozatában megjegyezte, hogy az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa Ausztria vétója miatt utasította el Románia csatlakozását a határellenőrzés nélküli schengeni térséghez. Kijelentette: „a mai döntést nem érdemelták meg, és sajnálják, ami törént, de ez motiválja őket az erőfeszítések folytatására”.

Klaus Iohannis, Románia elnöke ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a kudarc „nem opció”, és óva intett attól, hogy országában „az euroszkepticizmus erősödjön fel”.

A bolgár véleményeket a holland elutasítás vonatkozásában a kapcsolódó cikkben ismertettük.

A fent már említett uniós belügyi biztos sajnálatát fejezte ki Bulgária és Románia kívül maradása miatt, és mindkét ország állampolgáraihoz fordulva azt hangsúlyozta, hogy megérdemlik a csatlakozást Schengenhez, amit szinte minden tagállam és az uniós bizottság is határozottan támogat.

A negatív eredmény mindenképpen „fájdalmas politikai vereség” Románia és Bulgária számára, amely hat évvel Horvátország előtt csatlakozott az Európai Unióhoz.

A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós ország tagja, köztük Magyarország is, amely a Transparency International korrupciós listáján 2 ponttal Románia mögött van, és csak egy ponttal előzi meg Bulgáriát, így akár bajba is kerülhetne, ha a magyar schengeni övezeti tagságról most döntenének.

A következmény

Rétvári Bence a magyar belügyminisztérium parlamenti államtitkára a döntést követően közölte, hogy január elsejétől megszűnik a határellenőrzés a Magyarország és a Horvátország közötti 344 kilométer hosszú határszakaszon.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy Horvátország schengeni csatlakozásával élénkebbé válhat a két ország közötti közlekedés, és Horvátország schengeni csatlakozása megkönnyíti a turizmust is.

Rétvári kijelentette, hogy Horvátország mellett Magyarország mindvégig nagyon hangsúlyozottan támogatta Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is, Magyarország ugyanis azt szeretné, hogy ez a két ország is mihamarabb az unión belüli szabad mozgást biztosító övezet része legyen.

Az államtitkár egyúttal hangsúlyozta, hogy Magyarország szempontjából ez nemzetpolitikai szempontból is, hiszen a magyar-román határ két oldalán élő magyarok számára könnyebbé válna az átjárás.

A tanácskozás migrációról szóló vitájával összefüggésben Rétvári azt mondta, hogy Magyarország továbbra is elutasít – és a későbbiekben sem fog támogatni – olyan javaslatot, mely a migránsokat kvóták alapján osztaná el a tagországok között.

Amikor a migráció tekintetében más tagországok kapacitásai is kimerülőben vannak, akkor nem a migráció serkentésén, nem a határok megnyitásán, nem a migránsok kvóták szerinti elosztásán, hanem a migráció megállításán kell dolgozni

– jelentette ki a belügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki szerint e tekintetben Olaszország a visegrádi országok szövetségesévé vált, Róma ugyanis világosság tette, hogy nem csak a szárazföldön, hanem a tengereken is meg lehet fékezni az illegális migrációt.


grecso krisztian lanyos apa 728 kicsi ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

A BALK a világban

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: