BOLGÁR WATERGATE: Lehallgatási botrány Bulgáriában: nehezedik a GERB dolga az új választások előtt

 
Míg a sikertelen kormányalakításai kísérletek miatt Bulgária az áprilisi választás után július 11-én újra voksolni készül, az amúgy is korrupcióval vádolt kormánypárt, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) újabb botránnyal kénytelen szembenézni. Nem ez az első ilyen történet Bulgáriában, és a térségben sem, 2015-ben Macedóniában Nikola Gruevszki jobbközép kormánya bukott bele egy lehallgatási ügybe.

Az ügyvezető miniszterelnököt is lehallgatták

Atanasz Atanaszov a frissen parlamentbe jutó Demokratikus Bulgária koalíció társelnöke, s a Demokraták egy Erős Bulgáriáért (DSB) vezetője május 20-án jelentette be, hogy  32 ellenzéki politikust a korrupcióellenes pártok közül lehallgattak a hatóságok az áprilisi választások előtt , köztük többeket a médiaszemélyiség, Szlavi Trifonov által vezetett, második helyet megszerző Van Ilyen Nép (ITN) pártból is. Atanaszov értesülései szerint a lehallgatások mögött a Belügyminisztérium Belbiztonsági Igazgatósága, a Nemzetbiztonsági Állami Ügynökség Terrorelhárításért felelős Egysége és a Szervezett Bűnözés elleni Főigazgatóság Terrorelhárítási Egysége állt.

Bojko Raskov belügyminiszter még aznap jelezte: információi vannak arról, hogy a nemzetbiztonsági ügynökség dokumentumokat semmisít meg, később pedig azt nyilatkozta, hogy a szervezetek valóban illegálisan hallgattak le többeket, köztük a jelenlegi ügyvezető miniszterelnököt is. Azóta a frissen parlamentbe jutó pártok részéről elhangzó nyilatkozatokban már 82 lehallgatottról beszélnek. Hamarosan a szófiai ügyészség eljárást is indított az ügyben. A Nemzetbiztonsági Ügynökség vezetőjét Dimitar Georgievet több más regionális vezetővel együtt menesztették a szervezet éléről. Szintén új vezetők kerültek más, érintett intézményekhez.

Nem ez az első ilyen történet Bulgáriában

A 2013-as választások előtt Szergej Sztanisev a Bolgár Szocialista Párt akkori vezetője vádolta meg a GERB-kormányt, hogy illegálisan hallgattak le politikusokat. Máskor – mint utólag kiderült – bírói engedéllyel zajlott hónapokon keresztül ellenzéki politikusok lehallgatása, így például 2013-14 folyamán a török DPS-ből kiváló és új pártot alapító Kasim Dal bulgáriai török politikus esetében.

Más országok sem mentesek a régióban a lehallgatási botrányoktól. Igazán nagy port a 2015-ös észak-macedóniai eset kavart, amikor az akkor ellenzékben lévő Zoran Zaev, szociáldemokrata pártelnök azzal vádolta Nikola Gruevszki jobbközép kormányát, hogy 20 ezer embert hallgatott le az alig több mint 2 millió lakosú országban. Akkor a bejelentés után több ezer fős tüntetések kezdődtek a kormány ellen. A politikai instabilitásnak végül uniós közbenjárásra Gruevszki lemondása lett a vége.

A  GERB rögtön elutasította a vádakat , s képviselői hangsúlyozták, hogy lejárató kampány zajlik a párt ellen a július közepi választások előtt, amiben ráadásul a jelenlegi ügyvezető kormány tagjai is érdekeltek (a miniszterelnök, Sztefan Yanev a GERB vezetőjének, Bojko Boriszov nagy ellenlábasának, a jelenlegi államfő Rumen Radev biztonságpolitikai tanácsadója volt). A volt kormánypárt szerint az egész procedúra a választások után el is fog felejtődni.

Bolgár Watergate

Nem várható, hogy a ’bolgár Watergate’-ként aposztrofált ügy hasonló horderejűvé dagadjon, mint hat évvel ezelőtt Észak- Macedóniában történt, ugyanakkor kétség kívül nem jött jókor a volt kormánypártnak, hiszen az áprilisi választáson csak 26 százalékot szerző formációt a közvélemény-kutatások szerint komolyan szorongatják a közéletet a korrupciótól – legalábbis retorikailag mindenképp – megtisztítani kívánó pártok. S nemcsak lehallgatási vádak érték a GERB-et: május elején parlamenti vizsgálóbizottság alakult a párt uralma idején történt visszaélések kivizsgálására, így több üzletember számolt be arról, hogy a GERB-hez kötődő politikusok zsaroltak ki tőlük támogatást.

A botrányoknak és a korrupcióra terelt közbeszédnek köszönhetően csökkent a párt támogatottsága, noha  még mindig a legtöbb szavazatra a GERB számíthat .

A GERB népszerűségének néhány százalékpontos olvadása azonban messze nem biztos, hogy képes lesz az április 4-én beállt politikai patthelyzetet feloldani, mivel a jelenleg a parlamentben lévő három blokk – a korrupcióellenes, nemrég alapított pártok és szövetségek; a korábban koalícióban lévő szocialista párt és a török Mozgalom a Jogokért és Szabadságért, illetve a volt kormánypárt, a GERB – egyedül nem képesek többséget szerezni, míg egymással nem hajlandók koalícióra lépni.
__________________________________________________
Fotó: a bizonyítékok eltüntetése, forrás: Twitter