OROSZ KIHÍVÁSOK SZLOVÁKIA SZÁMÁRA: A Szputnyik és a csehországi lőszerraktár

Olvasási idő: 5 perc

 
Továbbra sem az Oroszországhoz fűződő viszony képezi a fő törésvonalat a kormánypárti és az ellenzéki pártok között Szlovákiában, de a tavalyi választások óta már belebukott egy miniszterelnök az orosz kapcsolatba. A tét nem kicsi Szlovákiában sem: megmarad-e az ország euroatlanti irányultsága?

Az oroszokkal való nyílt szimpátia az ország 2004-es EU-csatlakozása óta elszigetelt jelenségnek tűnt Szlovákiában, de legalábbis olyannak, amelyet kordában lehetett tartani.

2006-os bírósági feloszlatásáig főleg a Szlovák Testvériség (Slovenská pospolitosť) elnevezésű szélsőjobboldali társulás ápolta a kipcsak-összetartozásnál legfeljebb csak egy hajszállal realistább pánszláv eszméket. Vezetőjük, Marian Kotleba 2013-ban a nyolc szlovák megye egyikének első embere lett, és például már a majdani események kapcsán is az orosz narratívát visszhangozta, amikor terroristáknak nevezte az ukrán tüntetőket. Nem sokkal később, 2016-ban parlamentbe vezette pártját, de azóta gyakorlatilag karanténban tartják egy-két apróbb momentumot leszámítva. 2017-ben német oknyomozó újságírók bizonyították, hogy egy Kremlhez köthető üzletember támogatta őket.

2012-ben alakult a “Slovenskí Branci” (Szlovák Honvédők) elnevezésű félkatonai szervezet, amely szorosan együttműködik Putyin motorosaival, az Éjszakai Farkasokkal. A motorosok 2015 óta nagy sajtófigyelem mellett rendszeresen zarándokolnak Kelet-Európába, így Szlovákiába is. A demonstratív akcióknál aggasztóbbnak tűnik, hogy a szlovák honvédők honvédelmi oktatást tartottak általános- és középiskolásnak, 2018-ban pedig a Hadtörténeti Intézettől kölcsönkapott haditechnikával gyakorlatoztak az Éjszakai Farkasok nyugat-szlovákiai támaszpontján. OROSZ KIHÍVÁSOK SZLOVÁKIA SZÁMÁRA: A Szputnyik és a csehországi lőszerraktár szlovák OROSZ KIHÍVÁSOK SZLOVÁKIA SZÁMÁRA: A Szputnyik és a csehországi lőszerraktár night wolves 500x298

Az előző parlamenti ciklusban Robert Fico kormányfő, a Smer (magyarul Irány) mindig is óvatosan fogalmazott az olyan ügyekben, amelyek Oroszországot érintették, de nála is nagyobb híve volt Moszkvának Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt és akkoriban a parlament elnöke. Ezért is volt nagy szó, hogy harmadik, és egyben legkisebb koalíciós társuknak, a Hídnak köszönhetően megmaradt Szlovákia nyugati irányultsága 2016 és 2020 között.

A jobboldali populista kormány időszaka

A 2020-as választások után kormányra lépő négy párt közül a Boris Kollár-féle Sme Rodina (Család Vagyunk) már korábban is nyitott volt Oroszország felé, a legutóbbi EP-választásokon például az oroszok által támogatott Salvinivel kampányolt. A 10 különböző nőtől 11 gyerekkel rendelkező pártelnök lett a harmadik közjogi méltóság, a szlovák parlament elnökévé választotta. Nem sokkal később, tavaly májusban, a győzelem napján az Éjszakai Farkasokkal pózolt a monumentális pozsonyi Slavín emlékműnél, együtt emlékezve a Pozsony felszabadításában elhunyt szovjet katonákra. Kollár később azzal védekezett, hogy nem tudta kikről van szó, és hogy bárkivel lefényképezkedik, aki megkéri rá.

Az, hogy Kollár magyarázkodni kényszerült, azt is jelezte, hogy a szlovák jobboldali populista kormány is nyugatorientált maradt. A jobboldali liberális párt (SaS – Szabadság és Szolidaritás) által jelölt külügyminiszter, Ivan Korčok korábban Németországban, az EU-ban és az USA-ban is képviselte Szlovákiát, és soha nem is hagyott kétséget az ország euroatlanti irányultsága felől. Sőt, az álláspontja egyes energiapolitikai kérdésekben mintha közelebb állt volna az USA-éhoz, mint az Európai Unióéhoz.

Szputnyik és a kormányválság

Ez az egység egészen addig tartott, amíg Igor Matovič miniszterelnök és a pártja (Oľano – Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) által jelölt egészségügyi miniszter, Marek Krajčí a kormány több tagjának tudta nélkül elment a kassai reptérre, hogy orosz Szputnyik V vakcinákat fogadjanak. Mint kiderült, a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter közvetített az orosz fél és Matovič között. A két kisebbik kormánypárt (a már említett SaS és a Za ľudí – Az emberekért) meglehetősen zokon vette ezeket a lépéseket, és kilátásba helyezte a kormányból való távozást, ha a miniszterelnök nem mond le. A majd négy hétig tartó koalíciós válság végül úgy ért véget, hogy a kormányt átalakították, új egészségügyi minisztert kerestek, a miniszterelnök pedig úgy ment el, hogy nem ment el: helyet cserélt pénzügyminiszterével, Eduard Hegerrel. Az új kormány 2021. április 1-jén állt fel. OROSZ KIHÍVÁSOK SZLOVÁKIA SZÁMÁRA: A Szputnyik és a csehországi lőszerraktár szlovák OROSZ KIHÍVÁSOK SZLOVÁKIA SZÁMÁRA: A Szputnyik és a csehországi lőszerraktár sputnik slovakia 500x324

A Szputnyik-ügy azonban továbbra sem jutott nyugovópontra, mert hiába állt rendelkezésre kétmillió adag, nem oltottak velük. Az azóta távozott egészségügyi miniszter és miniszterelnök nem merte vállalni a felelősséget az oltás megkezdéséért, ezért kiadták a Szlovák Állami Gyógyszer-ellenőrzési Ügynökségnek (ŠÚKL), hogy vizsgálják meg a vakcinákat. Pár héttel később a gyógyszerügynökség jelezte, nem tud állást foglalni, mivel nem kapták meg a szükséges dokumentáció 80%-át, illetve a vizsgálatra kapott minta nem azonos azzal, amit más, elismert laboratóriumokban vizsgáltak.

Igor Matovič pénzügyminiszterektől szokatlan elánnal vetette bele magát az egészségügyi kérdésbe, és miután megkérdőjelezte a szlovák tudományos elit véleményét, elutazott Moszkvába, majd Budapestre, hogy intézkedjen az ügyben. Moszkvában sikerült elintéznie, hogy az oroszok ne kérjék vissza a vakcinákat, Budapesten pedig azt, hogy magyar laboratóriumok vizsgálják meg azokat. A koalíciós válságból még épphogy csak magához térő szlovák kormány tagjai nem akarták újra kiélezni az ellentéteket, de azt azért szóvá tették, hogy Matovič a szlovák diplomaták kizárásával tárgyalt Budapesten. Azóta napvilágra került a Szputnyik-szerződés, és a magyaron kívül az orosz laboratóriumok is hamarosan közzéteszik vizsgálódásaik eredményeit, miután a szlovákiai szállítmányból 600 vakcinát hazavittek erre a célra.

A Szputnyik-ügy azonban többről szólt, mint a koronavírus elleni küzdelem elleni eszközök megválasztásáról. Oroszországnak sikerült találnia Matovičban egy olyan nárcisztikus populista vezetőt, aki minden óvatosságot félretéve kiszolgálta geopolitikai érdekeiket. Politikai ellenfelei orosz szempontból “hasznos hülyének” nevezték az azóta lemondott kormányfőt, hiszen magatartásával aláásta a szlovák tudományos élet, illetve a szlovák és európai intézmények iránti bizalmat.

A szlovák parlamenti ellenzék, azaz a balközép Hlas (magyarul Hang) és a Smer, illetve a szélsőjobb képviselők, furcsa helyzetbe kerültek: bár a kormánykoalíció majdnem ráment a Szputnyik-beszerzésre, ők emiatt nem kritizálták a kormányfőt. A parlamenten kívüli liberálisok és az általuk jelölt köztársasági elnök, Zuzana Čaputová már kevésbé bántak velük kesztyűs kézzel.

Egy 2014-es incidens új törésvonalat hozott

A Szputnyik-saga egy csendesebb fejezete idején érkezett a hír, hogy Csehország Oroszországot vádolja a cseh–szlovák határtól nem messze fekvő Vrbětice melletti lőszerraktár felrobbantásáért. Ebben a kérdésben a szlovák kormány meglehetősen gyorsan lépett, és nyoma sem volt a Szputnyik körüli megosztottságnak: az új kormányfő (Heger) és a külügyminiszter (Korčok) egyaránt kifejezte szolidaritását Csehországgal. Ennek alátámasztásaképpen Szlovákia is kiutasított orosz diplomatákat, ahogy Oroszország is hasonló viszontlépéseket tett, miután kifejtette, hogy teljesen megalapozatlannak tartja Csehország és Szlovákia vádjait.

A Kreml narratíváját vette át több szlovákiai ellenzéki politikus is: a korábban már említett Danko, a szélsőjobboldali Kotleba-párt szakadása után maradó és távozó képviselők, vagy a másfél éve még NATO-párti, korábbi köztársaságielnök-jelölt Chmelár. A fajsúlyosabb politikai szereplők közül a korábbi miniszterelnök, Robert Fico elhamarkodottnak nevezte a szlovák lépéseket. Robert Fico pártjának, a Smernek korábbi miniszterelnöke, az azóta új pártot (Hlas) alapító Peter Pellegrini hallgatag ez ügyben. Pellegrini véleményét pedig azért is fontos lenne megismerni, mert a legnépszerűbb párt élén könnyen lehet, hogy újra a miniszterelnöki székben találja magát. Ha a mostani koalíciós pártok továbbra is ilyen ütemben osztják egymást, talán nem is kell olyan sokáig várnia.

Az egységesülés útjára lépő szlovákiai magyar politikumnak nincs kiforrott álláspontja az ügyben. A Szövetség nevű párt ugyanis gyűjtőpárt lesz, a jelenlegi magyar kormányhoz közel álló MKP és az Összefogás, valamint a nyugatos Híd közös halmaza. Ezek a pártok jelenleg azzal vannak elfoglalva, hogy újra legyen szervezett szlovákiai magyar képviselet a parlamentben, de gyűjtőpártként nem valószínű, hogy kristálytiszta álláspontot fognak tudni képviselni a jövőben.


Napi hírlevél, ne maradj le róla!



szlovák OROSZ KIHÍVÁSOK SZLOVÁKIA SZÁMÁRA: A Szputnyik és a csehországi lőszerraktár balkanac nagy
2021

Kövess bennünket a Facebookon!