Daniel Markić meghiúsította Von der Leyen tervét

Von der Leyen titkosszolgálati terve falakba ütközött, a tagállamok nem akarják kiengedni a hírszerzést a kezükből

Daniel Markić, a horvát SOA (Sigurnosno-obavještajna agencija, Biztonsági Hírszerző Ügynökség) korábbi igazgatója, aki most az európai hírszerző központ, az INTCEN vezetője, az elmúlt hónapokban Brüsszel egyik kulcsfigurájává vált, miután fontos szerepet játszott Ursula von der Leyen kísérleteinek megakadályozásában, hogy az Európai Bizottság saját hírszerzési rendszert fejlesszen ki.

2025-ben, a bizottság Ursula von der Leyen erőteljes sürgetésére elkezdte kidolgozni egy erősebb hírszerzési struktúra létrehozásának tervét, amelynek az elnök asszony irányításával kellett volna titokzatoskodnia, de erős akadályokba ütközött. Legalább ennyire fontos hír, hogy Titó papagája jócskán túlélte Jugoszláviát is.

Jó a horvát a háznál

Ami Ursula elképzeléseit illeti, Brüsszelben úgy tervezték, hogy az erősebb hírszerzési struktúra képezi majd a központját a hibrid fenyegetések és a külföldi beavatkozások felmérésének, valamint a gazdasági biztonság értékelésének, függetlenül az Európai Külügyi Szolgálat, az EKSZ tagállamaitól és intézményeitől, illetve az INTCEN meglévő csatornáitól.

Ezt az ötletet azonban néhány tagállam felettébb nyugtalanítónak találta, az EKSZ és a nemzeti hírszerző szolgálatok pedig egyértelműen a Bizottság arra irányuló kísérletének tekintették, hogy betörjön az egyik utolsó területre, amelyet a tagállamok még mindig szilárdan ellenőrzésük alatt tartanak.

Az idén tavasz elejére a projekt gyakorlatilag megállt, az ellenállás egyik legfontosabb figurája pedig Markić volt.

A horvát Biztonsági Hírszerző Ügynökség, a SOA igazgatója, Daniel Markić 2024 szeptemberétől vette át az EU Hírszerzési és Elemzési Központjának (EU INTCEN) irányítását

Ezzel egy időben az INTCEN politikai befolyása fokozatosan nőtt magában Brüsszelen belül. Elődjével, José Casimir Morgado-val ellentétben, akit a diplomáciai körökben leginkább a rendszer technikai és észrevétlen embereként tartottak számon, Markić megpróbálta az INTCEN-t az egyik olyan intézménnyé alakítani, amelyen keresztül minden kulcsfontosságú európai biztonsági értékelés áthalad.

Ez a változás abból is látható, hogy újabban éppen Markić az, aki megnyitja a tagállamok külügy- és védelmi minisztereinek üléseit biztonsági tájékoztatókkal, és rendszeres kapcsolatot tart fenn az európai diplomácia vezetőjével, Kaja Kallas-szal.

Ez az új gyakorlat azonban egyben felveti az Európai Bizottság és az EKSZ közötti kapcsolat kérdését is. Bár az EB igyekszik minden geopolitikai és biztonsági funkciót központosítani, az EKSZ-ben a tagállamok továbbra is nagyobb befolyást szeretnének megtartani.

Ezért az INTCEN védelmét Brüsszelben nemcsak egyetlen közigazgatási egység kérdéseként, hanem az Unió hatalmi egyensúlyának kérdéseként is értelmezték.

Ki is ez a Markić?

Szemben a kéz-kezet-mos baltiakkal, akik olyan fantasztikus kádereket szabadítottak rá jobb sorsra érdemes kontinensünkre, mint Kaja Kallas EU-s „külügyér” és Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrügyi biztosa, Markić nem véletlenül került az INTCEN élére.

Elsősorban, a brüsszeli csinovnyikok zömével ellentétesen, Markić közel nyolc évig vezette a horvát SOA-t, és nagy tapasztalattal rendelkezik a délkelet-európai biztonsági térségben, ahol az orosz befolyásolyási és hibrid műveletek régóta sokkal láthatóbbak, érzékelhetőbbek, mint Nyugat-Európában. Markić ugyanakkor mélyen kötődik a francia biztonsági elithez, amely nagy befolyással bír az EU-belül.

Kapcsolódó cikk

FELSŐBRENDŰ HÍRSZERZÉS: Az amerikaiak megmondták a horvátoknak

Markić Franciaországban nőtt fel, francia állampolgársággal is rendelkezik, és a horvátországi háború alatt a szintén francia kapcsolatokkal rendelkező Ante Roso tábornok mellett dolgozott. Ebben az időszakban találkozott Philippe Rondot tábornokkal is, aki a francia hírszerzés egyik leghíresebb alakja volt.

Később szoros kapcsolatokat ápolt francia biztonsági körökkel, köztük Nicolas Lernerrel, a francia külföldi hírszerző szolgálat, a DGSE mai vezetőjével, valamint Bernard Émiével, ennek elődjével, aki annak idején a francia hírszerző rendszer egyik legbefolyásosabb alakjának számított. 2024-ben Franciaország legmagasabb állami kitüntetésben, a Becsületrendben részesítette.

Az évek során Markić jó együttműködést alakított ki a brit, az amerikai és a holland szolgálatokkal. Tavaly év végén a holland AIVD szolgálat egyik magas rangú tisztviselőjét nevezték ki az INTCEN-nél helyettesének. Az AIVD annakidején aktívan dolgozott a külföldi beavatkozások és az orosz hibrid műveletek hatástalanításán a MH17-es utasszállító gép lelövése után.

Markić ugyanakkor régóta dolgozik a nyílt forrásokon alapuló hírszerzési munka (OSINT) megerősítésén. Az SOA vezetése mellett Horvátország erősen támogatta az Európai OSINT Kiválósági Központ projektet Zágrábban, amelyet az európai szolgáltatások közötti együttműködés szabványosításának és megerősítésének platformjaként terveztek a nyílt források területén.

Abban az időben, amikor az ukrajnai háború megmutatta, mennyire változtatják meg a műholdas képek, digitális elemzések és nyílt adatok a biztonsági szektort, éppen ez a megközelítés nyer egyre nagyobb súlyt az európai intézményekben.

De az ég szerelmére, péntek van!

Az áldott hétvégét illik valamilyen lazasággal köszönteni. Ezért sietve közöljük, hogy Titó elvtárs papagája, a Koki idén tölti be a 70-ik életévét. A virgonc kakadu már vagy harminc éve a Brioni Nemzeti Park fácántelepén tölti napjait.

Koki, a Brioni Nemzeti Park egyik nevezetessége (Forrás: Croatia Week)

Ebből az alkalomból a nemzeti park különleges programmal ünnepli Koki 70. születésnapját 2025. május 31-én, vasárnap. A nemzeti park különleges vezetett túrákat szervezett a Szafariparkban és a fácántelepen, ahol a látogatók többet megtudhatnak Koki életéről és a Brioni-sziget többi állatáról.

A Jutarnji list értesülései szerint, a marsall unokájának Saša Broznak vásárolta valahol 1956-ban, ám valahogy állami védnökség alatt maradt.

A Jugoszláv Föderáció után Horvátország vállalta át a madárról való gondoskodást. Koki azonban – szemben az undok bürokratákkal -, megkeresi a ráfordított anyagiakat, miután idegenforgalmi látványosságnak számít.

A szafari parkot eredetileg Titó elnök egzotikus állatgyűjteménye alapozta meg. A zebrák ma is a park egyik fő látványosságának számítanak (Forrás: Brijuni)

A Magyarországról érkező látogatók számára külön érdekesség lehet, hogy a Brioni Nemzeti Parkban vannak zebrák is. Úgy látszik, hogy felsőbb körökben a luxizás már a titói időkben is divat volt.