Magyar Péter a Nyugat-Balkán gyors EU-csatlakozása mellett

A Nyugat-Balkán még mindig az európai váróteremben, Berlin és Budapest is az EU hitelességét félti

Az új magyar miniszterelnök úgy véli, hogy az Európai Uniónak Ukrajna előtt kellene felvennie a Nyugat-Balkán régóta várakozó tagjelöltjeit, ellenkező esetben ugyanis elveszítheti hitelességét a térségben. Magyar Péter az osztrák APA hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Balkán stabilitása és biztonsága nemcsak a Balkán, hanem egész Európa érdeke is. A kijelentést több regionális médium is átvette az APA anyagára hivatkozva.

Népszavazás Ukrajna belépéséről, majd tíz év múlva

„Ami elvileg a csatlakozást illeti, szeretném arra ösztönözni az európai országokat, hogy mielőtt másoknak különböző státuszokat ígérnek, először azokat a jelölteket engedjék be az EU-ba, amelyek már hosszú évek óta készülnek erre, sok mindenről lemondtak, számos kötelezettséget vállaltak, és rengeteg ígéretet kaptak – mondta Magyar Péter az osztrák APA hírügynökségnek adott interjújában.

A magyar kormányfő szerint ellenkező esetben az Európai Unió elveszítheti hitelességét a Nyugat-Balkán országaiban – írják a regionális portálok.

„Tudjuk, hogy a Balkán stabilitása és biztonsága nemcsak a Balkán, hanem egész Európa érdeke is. Ezért mindenkit arra szeretnék bátorítani, hogy először közösen teljesítsük azt, amit korábban megígértünk, mielőtt újabb ígéreteket teszünk az Európai Unió nevében” – mondta Magyar, aki csütörtökön első miniszterelnöki látogatásán járt Ausztriában.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy valóban népszavazást tartanak-e Magyarországon Ukrajna EU-tagságáról, megerősítette, hogy igen, de ez nem lenne egyedi eset.

„Ettől még nagyon messze vagyunk, hiszen Ukrajna nem holnap vagy holnapután, hanem legkorábban tíz év múlva lehet olyan állapotban, hogy beléphessen az EU-ba – ha egyáltalán. Nemcsak Magyarország, hanem szinte minden európai kormány álláspontja az, hogy nem létezhet kétféle belépési eljárás az Európai Unióba” – jegyezte meg.

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy minden olyan országnak, amely csatlakozni akar az Európai Unióhoz, ugyanazon az eljáráson kell keresztülmennie, és ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie.

Szavai szerint Magyarország valóban népszavazást kíván tartani Ukrajna uniós csatlakozásáról, de erre csak az orosz–ukrán háború lezárása után kerülhet sor, és csak akkor, ha Kijev továbbra is szeretne csatlakozni az EU-hoz.

„Ebben nem vagyunk egyedül, hiszen számos országban már korábban is tartottak népszavazást egy-egy állam EU-csatlakozásáról” – mondta a magyar miniszterelnök.

Szerinte minden szuverén ország joga eldönteni, hogy a kormány jobban tudja-e, mi a helyes, vagy – ahogy Magyarországon – a népre bízzák a döntést egy adott ország EU-tagságáról.

Merz is a Nyugat-Balkán felvételét sürgeti

A német kancellár, Friedrich Merz nemrég olyan non-paper dokumentumot küldött António Costának, az Európai Tanács elnökének, Nikosz Hrisztodulidisznek, a soros EU-elnökséget betöltő Ciprus elnökének és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben hangsúlyozta, hogy az EU bővítése geopolitikai szükségszerűség.

Merz azt javasolta, hogy Ukrajna társult tagi státuszt kapjon, míg a Nyugat-Balkán országai – köztük Szerbia – megfigyelői státuszhoz jussanak az EU releváns intézményeiben.

Friedrich Merz javaslata szerint Ukrajna köztes európai uniós státuszt kapna, amely az úgynevezett „associate membership”, vagyis társult tagság lenne.

Merz azt javasolta, hogy Ukrajna társult tagi státuszt kapjon, ezt megírta Costának is

A német elképzelés szerint Ukrajna még a teljes jogú EU-tagság előtt fokozatosan kapcsolódhatna be az uniós intézmények és a közös piac működésébe, miközben Berlin egy külön uniós munkacsoport, egy úgynevezett task force létrehozását is kezdeményezte az új státusz kidolgozására.

„Továbbra is szilárdan ki kell tartanunk amellett az ígéret mellett, hogy a Nyugat-Balkán országai és Moldova csatlakozhatnak az Európai Unióhoz a koppenhágai kritériumok és a 2003-as szaloniki agenda alapján. Célunk nem változott: az Európai Unió kiteljesítése az összes tagjelölt ország felvételével” – írta Merz.

A német kezdeményezés mögött egyre erősebben érzékelhető az a politikai dilemma, hogy az EU miként tudja gyorsan „bekötni” Ukrajnát az európai struktúrákba anélkül, hogy azonnal teljes jogú tagságot adna neki.

Közben azonban a Nyugat-Balkán országai egyre hangosabban nehezményezik, hogy ők sok esetben évtizedek óta várnak a csatlakozásra, Brüsszel viszont újabb és újabb különleges megoldásokat keres Ukrajna számára.

Merz álláspontja szerint az EU nem engedheti meg magának, hogy a Nyugat-Balkán országait évtizedeken át a váróteremben tartsa, miközben új geopolitikai prioritások jelennek meg Európában.

A német kancellár egy úgynevezett fokozatos integrációs modellt támogat, amelynek lényege, hogy a Nyugat-Balkán országai már a teljes jogú tagság előtt szorosabban kapcsolódhatnának az Európai Unióhoz. Elképzelése szerint ezek az államok megfigyelői státuszt kaphatnának bizonyos uniós intézményekben, részt vehetnének egyes döntéshozatali fórumokon, valamint fokozatos hozzáférést nyerhetnének az európai egységes piachoz.

Merz különösen fontosnak nevezte, hogy az Európai Unió betartsa a Nyugat-Balkánnak tett korábbi ígéreteit, elsősorban a 2003-as szaloniki agenda szellemében, amely világossá tette, hogy a térség országainak helye hosszú távon az Európai Unióban van. A német kancellár szerint a hitelesség megőrzése érdekében Brüsszelnek egyértelmű politikai jelzéseket kell küldenie azoknak az országoknak, amelyek hosszú évek óta reformokat hajtanak végre és igazodni próbálnak az európai normákhoz.

Öt uniós tagállam fokozatos integrációt javasol

Ausztria, Csehország, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia közben egy közös non-paper dokumentumban „aktív és szisztematikus” integrációt javasolt a Nyugat-Balkán országai számára az EU egységes piacának fő szektoraiba még a teljes jogú tagság előtt.

A dokumentum szerint a tagjelölt országok akkor kapcsolódhatnának be egyes ágazatokba, ha magas szintű jogharmonizációt és hiteles jogállamisági reformokat mutatnak fel.

A kezdeményezés célja az lenne, hogy fenntartsák a bővítési folyamat lendületét, ösztönözzék a reformokat és visszaszorítsák a harmadik országok befolyását a térségben.

Kapcsolódó cikk

Magyar Péter visszahozná az Osztrák-Magyar Monarchiát?

A dokumentum ugyanakkor arra is kitér, hogy az integrációhoz védelmi mechanizmusokra lenne szükség arra az esetre, ha valamelyik tagjelölt ország visszalépne a reformok terén.

A kezdeményezők szerint az elmúlt években a bővítési folyamat lassúvá és túlságosan bürokratikussá vált, miközben a „reformfáradtság” egyre erősebben érződik a tagjelölt államokban.

„A bővítési lendület fenntartásához és az európai integráció előmozdításához erős és vonzó ösztönzőkre van szükség, amelyek a polgárokat és a politikai vezetőket is visszafordíthatatlan reformokra motiválják. Az európai egységes piachoz való fokozatos, érdemalapú hozzáférés ilyen ösztönző lehet” – áll a dokumentumban, amelyet a table.media tett közzé.