„Nukleáris háború” Romániában, és az amerikai kapcsolatok

Az amerikai atomenergia-projektből politikai csatatér lett: román–amerikai feszültséget okozhat a doicești-i projekt

Hatalmas vitát kavart Romániában, hogy az ideiglenes miniszterelnök, a liberális Ilie Bolojan fel akarja mondani az együttműködést az Egyesült Államok kormányával a nukleáris energiatermelés terén. Bolojan szerint a doicești-i mini-atomerőmű túl sokba kerül, soha nem térül meg a beruházás, és alaposan megnövelné az amúgy is hatalmas államháztartási hiányt.

A szociáldemokraták és a független politikai elemzők azzal érvelnek Bolojan állításával szemben, hogy a beruházás egyoldalú felmondásával jelentősen megromlana a román–amerikai viszony.

Hatalmas megvalósításnak indult

2020-ban nagy tamtammal közölte a romániai sajtó, hogy az Egyesült Államok kormánya 14 millió dolláros támogatást jelentett be az első európai mini-atomerőművek tervezéséhez. A beruházásról szóló bejelentést, amelyet a washingtoni kormány és a New Scale Power LLC cég valósít meg, Joe Biden amerikai elnök tette a G7-találkozón.

„A beruházás célja, hogy több milliárd dollárt szabadítson fel, és kiaknázza az USA leleményességét a fejlett nukleáris szektorban, felgyorsítsa az átállást a tiszta energiára, több ezer munkahelyet teremtsen, és megerősítse az európai energiaellátás biztonságát, miközben tiszteletben tartja a legmagasabb szintű biztonsági, védelmi és nukleáris szabványokat” – állt a Fehér Ház közleményében.

Klaus Iohannis, akkori román államfő a Twitteren (ma már X) üdvözölte az Egyesült Államok döntését, és elmondta, hogy „az energiaellátás biztonságának biztosítása a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség közös célja”. Kijelentette: „a 7 milliárd dolláros beruházás hozzájárul Románia energiafüggetlenségéhez”. A média lelkesen számolt be arról, hogy az első mini atomerőművek elsőként Európában, Romániában épülnek meg.

Így nézne ki a doicesti SMR-projekt, ha megépülne (BALK-design)

Románia legrégebbi széntüzelésű erőművének telepe, amelyet Doicești településen, Dâmbovița megyében építettek meg, lesz az új mini-atomerőmű megvalósításának kiindulópontja – jelentette be Bolojan párttársa, a liberális Virgil Popescu energiaügyi miniszter 2020 végén.

A Nuclearelectrica igazgatója, a szintén liberális Cosmin Ghiță az Europa Liberă számára kijelentette, hogy „a doicești-i egykori erőmű telephelye minden biztonsági minősítést megkapott, megfelel a NuScale kis moduláris reaktorok tervezési kritériumainak és biztonsági elveinek, és teljes mértékben megfelel a nemzetközi és nemzeti szabványok által előírt telephelyi kritériumoknak.”

Politikai kockázatok

Az építési munkálatok elkezdése után öt évvel Ilie Bolojan ideiglenes miniszterelnök már másként vélekedik a beruházás megvalósíthatóságáról és hasznáról. A kormány kommunikációjából kiderült, hogy a doicești-i projekt, amely Románia egyik legfontosabb stratégiai energetikai kezdeményezése, egyben az Egyesült Államokkal a polgári atomenergia területén kialakított partnerség egyik alappillére, az elmúlt napokban a legfelső politikai szinteken új feszültségforrássá vált.

A Doicești-projekt a politika, a geopolitika és a műszaki viták metszéspontjába került.

Cosmin Ghiță, a Nuclearelectrica vezérigazgatója egy konferencián kijelentette, hogy a Nuclearelectrica beruházási stratégiáját a romániai atomenergia-ipar jelentős fejlesztése érdekében alakították ki és hajtják végre: növekedett kapacitások, egyedülálló, innovatív projektek, egy új generációs szakemberek, energiaellátás-biztonság és energiafüggetlenség. (Forrás: Facebook, Nuclearelectrica Oficial)

Ilie Bolojan miniszterelnök bejelentette, hogy értesítette az amerikai nagykövetséget a projekt megvalósíthatóságának újraértékelési szándékáról. A döntés láncreakciót váltott ki: a PSD vezetője, Sorin Grindeanu frissített adatokat kért a Nuclearelectrica-tól, míg a PNL alelnöke, Rareș Bogdan, és a volt energiaügyi miniszter, Bogdan Ivan, határozottan bírálták pártelnökük ötletét a beruházás feladására.

Cristian Pârvulescu politikai elemző szerint: „ha a botrány tovább gyűrűzik, az káros hatással lesz az Egyesült Államokkal való kapcsolatokra, fennáll ugyanis annak a kockázata, hogy egy belpolitikai kérdés külpolitikai kérdéssé alakul. Ez egy PNL–PSD közötti konfrontáció, Ilie Bolojan ideiglenes miniszterelnök azt állítja, hogy ez egy belpolitikai konfliktus a nem is olyan rég még kormánykoalíciós pártok közt, de könnyen és visszavonhatatlanul megronthatja a román–amerikai viszonyt, akár a Trump-látogatás is elmaradhat.”

A liberális párton belüli csörte

Ilie Bolojan liberális miniszterelnök megkérdőjelezte a doicești-i projekt megvalósíthatóságát, hivatkozva mind a már kifizetett költségekre, mind a terv befejezéséhez szükséges további beruházásokra. Kijelentette, hogy „van egy meglehetősen drágán megvásárolt telkünk, van egy sok alkalmazottat foglalkoztató vállalatunk, amely már elég sok pénzt elköltött, és van egy megvalósíthatósági tanulmányunk”, de hangsúlyozta, hogy a projekthez még jó néhány milliárd euróra lenne szükség, olyan pénzre, amely jelenleg nem áll rendelkezésre.

Ezen felül a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdasági elemzés a nukleáris energia előállítási árát a mini-erőműben „a piaci árnál magasabbnak” jósolja, ami kérdőjeleket vet fel a beruházás megtérülésével kapcsolatban. Ebben az összefüggésben Bolojan elmagyarázta azt a döntést is, hogy tájékoztatta az amerikai felet, amit felelősségteljes gesztusnak tartott:

„Felelősségteljesnek tartottam, hogy ha tiszteled a partnereidet, tájékoztasd őket, ahogyan én is tettem az Egyesült Államok Nagykövetségével” – modta, hozzátéve még, hogy egy megvalósíthatósági problémákkal küzdő projektet nem szabadna napirenden tartani, mert ronthatja a partnerek közötti bizalmat.

Válaszul a szintén liberális Bogdan Ivan azt állítja, hogy a doicești-i projektet a román–amerikai stratégiai kapcsolatok és az energiabiztonság szempontjából kell értelmezni, és kijelentette, hogy Cernavodával együtt ez „az egyetlen egyértelmű és kézzelfogható terület, amely Romániát az Egyesült Államokkal köti össze az energiaügyben”.

A kíváncsiság, a lelkesedés, az energia és a sokszínűség azok a jellemzők, amelyek legjobban leírják a hangulatot a diákok és egyetemisták cernavodái CNE-látogatásai során. A májusig tartó „Másfajta hét” és „Zöld hét” kezdeményezések keretében több száz diák és egyetemista látogatott kereste fel az erőművet – írta Facebook oldalán a Nuclearelectrica Oficial

Kritizálta a beruházás megakadályozásának gondolatát mondván, hogy „a leváltott miniszterelnök azt az egyetlen hídfőt is fel akarja égetni, amelyet együtt építhettünk volna”. Ivan elutasította a projekt szigorúan pénzügyi elemzésre való redukálását, hangsúlyozva, hogy „egy atomenergia-projekt nem egy községi út vagy egy kultúrház.

Ez az egyik legkifinomultabb technológia „több mint 95%-os, állandó kapacitási tényezővel”. Ugyanakkor kiemelte, hogy a projektet már nemzetközi szinten is validálták, mivel „többszöri ellenőrzésen esett át, többek között a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által is, amelyek során a helyszínt és a technológiát is jónak találták”. Véleménye szerint a Doicești-tel kapcsolatos döntés túllép a rövid távú gazdasági logikán, és Románia stratégiai pozicionálásához kapcsolódik”.

Ellentmondó műszaki jelentések

Lucian Rusu atomenergia-szakértő, a ROMATOM volt elnöke, a Walter Tosto jelenlegi vezérigazgató-helyettese elismerte, hogy a mini-erőművek projektje nagyon jó a kis települések számára, mert hőt és energiát is tud nyújtani a lakosoknak. Ám egyetlen feltétellel: hogy olcsó legyen. „A doicești-i rendszer a legdrágább. Megkérdezném a Nuclearelectrica-tól, hogy hányféle ilyen kis reaktort keresett a világon? És miért pont ezt választotta” – nyilatkozta Lucian Rusu.

Kapcsolódó cikk

NUKLEÁRIS ENERGIÁVAL HÁZALNAK: Kis amerikai atomerőművek Romániában és Bulgáriában, korábban Szlovéniának is kínálták

Dumitru Chisăliță energetikai szakértő szerint a mini-atomerőműben termelt energia megfizethető. „Ez az egyetlen technológia, amely szén hiányában képes fedezni a sűrűn lakott városi területek hőenergia-szükségletét. Költség szempontjából, évi 6000 üzemórával és 462 MWh-val számolva, a becsült 86,6 euró/MWh-ra jutunk, ami azt jelenti, hogy ez a világpiaci árak közé esik.

Különböző tanulmányokból láttuk, hogy a kereskedelmi SMR-ek esetében a költség 90–140 euró/MWh, a fejlettebb SMR-eké pedig 75–80 euró/MWh, míg a nagy atomerőműveké 60–100 euró/MWh. Tehát a költségek tekintetében a doicești-i erőmű a világszintű áron energiát termelő reaktorok közé sorolható” – magyarázta Chisăliță.

A politikai vitának ezek szerint lehet, hogy nem is műszaki, pénzügyi oka van, és ez nem más, mint két, nem is olyan rég még koalíciós párt torzsalkodási vágyának kiélése.