Connect with us

Nyugat-Balkán

Mi várható Trump és Harris nyugat-balkáni politikájától?

A régió bonyolult geopolitikai és etnikai összetettsége miatt az amerikai politika irányváltásai hatalmas következményekkel járhatnak a béke és a biztonság szempontjából, amelyeket a helyi szereplők, mint Szerbia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina a saját bőrükön érezhetnek majd. A Nyugat-Balkán tehát válaszút előtt áll, de hogy melyik irányba indul, azt jórészt az Egyesült Államokban döntik el

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Ahogy az Egyesült Államok elnökválasztása közeledik, a Balkán országai — különösen Szerbia és Koszovó — feszült figyelemmel követik az eseményeket. Milyen hatása lehet a választási eredménynek Délkelet-Európának erre a szegletére?
Ahogy az amerikai elnökválasztások közelednek, a Balkán országai — különösen Szerbia és Koszovó — feszült figyelemmel követik az eseményeket. Milyen hatása lehet a választási eredménynek Délkelet-Európának erre a szegletére? (Screenshot)
Cikk meghallgatása

Ahogy az Egyesült Államok 2024-es elnökválasztása közeleg, a Nyugat-Balkán országai egyre nagyobb figyelemmel követik az eseményeket. Donald Trump fia Belgrádot látogatja, veje üzleteket köt Szerbiában – miközben Koszovóban aggodalommal tekintenek az amerikai elnökválasztás kimenetelére. Vajon milyen hatásai lesznek ennek a délkelet-európai régióra? Erről írt a Deutsche Welle hasábjain Alexander Rhotert német szakértő, aki 1991 óta kíséri figyelemmel a balkáni fejleményeket.

A Trump-család üzleti kapcsolatai a Balkánon

2024. szeptember 23-án Donald Trump legidősebb fia, Donald Trump Jr., üzleti vacsorán vett részt Belgrádban, ahol szerb üzletemberekkel találkozott, hogy feltérképezze a szerbiai befektetési lehetőségeket. Ez az esemény jól tükrözi a Trump-család hosszú ideje fennálló érdeklődését a Balkán iránt, amely nemcsak politikai, hanem gazdasági természetű is.


A Trump-család kapcsolatai a szerb vállalkozókkal és kormányzati képviselőkkel egészen 2013-ig nyúlnak vissza, amikor Ivica Dačić, akkori szerb miniszterelnök nyilvánosan beszélt Trump érdeklődéséről egy nagy volumenű ingatlanprojekt iránt.

A szóban forgó projekt a Jugoszláv Néphadsereg egykori főhadiszállásának felújítása és hasznosítása volt, amelyet az amerikaiak súlyosan megrongáltak az 1999-es NATO-bombázások során. Bár a tárgyalások eleinte eredménytelenül zárultak, 2024 májusában Jared Kushnernek, vagyis Donald Trump vejének, az egykori berlini amerikai nagykövet, Richard Grenell közreműködésével mégis sikerült megkötnie a szerződést. Az ingatlan 99 éves bérleti joga milliárd dolláros nagyságrendű megállapodást jelent, ami fontos gazdasági érdekeltséget biztosít a Trump-család számára a régióban.

Richard Grenell szerepe a Trump-adminisztrációban mindig is meghatározó volt, különösen a balkáni politikát illetően. Grenellt sokan a legkevésbé népszerű amerikai nagykövetnek tartották Németországban a második világháború utáni időszakban. A svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ) napilap „Undiplomatának” nevezte őt, hivatkozva durva és olykor provokatív viselkedésére. Ennek ellenére Donald Trump Jr. nemrégiben „a külügyminiszteri poszt vezető várományosaként” dicsérte Grenellt, amennyiben Trump visszatérne a Fehér Házba.

Trump sikertelen balkáni stratégiái 2020-ban

Trump és Grenell egyik legismertebb balkáni politikai vállalkozása 2020-ban történt, amikor Grenell, mint Trump különmegbízottja a Balkánon, aktívan közreműködött Koszovó miniszterelnökének, Albin Kurtinak a leváltásában.

Kurti azért került Grenell célkeresztjébe, mert akadályozta egy újabb, szerb-koszovói megállapodás megkötését. Az említett tervezet egy etnikai alapú területcseréről szólt, amelynek a célja Szerbia és Koszovó közötti határok átrajzolása lett volna.

A terv szerint Koszovó északi részén található négy, szerb többségű község Szerbiához került volna, míg cserébe a délszerbiai Preševo-völgy, amelyet többségében albánok laknak, Koszovóhoz csatlakozott volna. Ez a „land swap” vagy területcsere potenciálisan dominóhatást válthatott volna ki az egész régióban, amely továbbra is rendkívül érzékeny az etnikai feszültségekre.

Milorad Dodik, boszniai szerb vezető például azzal fenyegetőzött, hogy ha megvalósul a területcsere, akkor a Bosznia-Hercegovinán belüli, többségében szerb lakta Republika Srpska Szerbiához csatlakozik.

Ez egy újabb balkáni háború lehetőségét vetítette előre, mivel az etnikai alapú határok újrarajzolása óriási konfliktuspotenciállal bír. Trump terve azonban meghiúsult, amikor a koszovói különleges bíróság vádat emelt Hashim Thaçi ellen. Thaçi önként adta át magát a bíróságnak, ezzel meghiúsította Trump terveit.

Grenell népszerűsége Szerbiában azonban ennek ellenére tovább nőtt. Marko Đurić, Szerbia volt washingtoni nagykövete (most külügyminiszter) például nyilvánosan nevezte Grenellt „Szerbia kétségtelen barátjának”. Ezt alátámasztva Aleksandar Vučić szerb elnök 2023-ban a legmagasabb szerb állami kitüntetéssel jutalmazta Grenellt, indokolva ezt azzal, hogy „Grenell azon kevés amerikai egyike, aki kiegyensúlyozott megközelítést alkalmaz Koszovóval kapcsolatban”.

Mit jelentene egy Harris-győzelem a régió számára?

Trump erősen pro-szerb politikája egyértelműen kijelöli, milyen irányba mozdulhat el a Nyugat-Balkán, ha újraválasztják. Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt viszont másfajta irányvonalat képviselhet. Bár Harris még nem fogalmazta meg világosan politikáját a Balkánnal kapcsolatban, néhány következtetést levonhatunk eddigi pályafutása és külpolitikai nézetei alapján.

Először is, Harris multietnikai háttere miatt valószínűtlen, hogy támogassa a szerb etnonacionalista irányvonalat vagy más hasonló irányzatokat. Emellett Harris Ukrajna melletti elkötelezettsége jól ismert. Könnyen elképzelhető, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztette őt Moszkva azon terveire, hogy destabilizálja a Balkánt, és újabb konfliktusokat robbantson ki a régióban a moszkvabarát szerb nacionalisták révén. Belgrád és Moszkva szoros kapcsolatainak fényében elképzelhető, hogy Harris komoly külpolitikai irányváltásra kényszerülhet a Balkánon.

Edward Joseph, a Johns Hopkins Egyetem konfliktuskutatója nemrégiben bírálta a Biden-adminisztrációt, amiért „túlságosan megalkuvó politikát folytatott” Szerbiával szemben. Joseph szerint Vučić egyre inkább kelet felé tolja Szerbiát, és nincs semmi ok arra, hogy Harris folytassa Biden sikertelen politikáját, amennyiben elnökké választják. Shaun Byrnes egykori amerikai diplomata hasonló véleményt fogalmazott meg, hangsúlyozva, hogy „keményebben kellene fellépni Szerbiával szemben, mivel továbbra is ellenségesen viselkedik Koszovóval”.

Biden „fantáziadiplomáciája” és az amerikai külpolitika buktatói

Daniel Serwer, tapasztalt diplomata, aki egykor együtt dolgozott Richard Holbrooke-kal, a Daytoni békemegállapodás megalkotójával, Biden Balkán-politikáját „fantáziadiplomáciának” nevezte. Serwer szerint irreális volt Vučićot – aki a 90-es években Slobodan Milošević, a „Balkán mészárosa” propaganda minisztere volt – a stabilitás zálogának tekinteni. Ez a fajta megközelítés teljesen elrugaszkodott a valóságtól, és nem veszi figyelembe a régió valódi problémáit és kihívásait.

Vučić szövetségesének, Aleksandar Vulin szerb miniszterelnök-helyettesnek gyakori moszkvai látogatásai, valamint Vulin személyes biztosítéka Vlagyimir Putyin számára, miszerint „Szerbia stratégiai partnere és szövetségese Oroszországnak”, újabb kétségeket vet fel az amerikai külpolitika sikerességét illetően. Ezek az események világosan mutatják, hogy Belgrád egyre inkább Moszkva felé orientálódik, ami jelentős kihívásokat jelent az amerikai befolyás és stratégia számára a Balkánon.

Trump gazdasági prioritásai és a Nyugat-Balkán

Trump környezetének tevékeny jelenléte Belgrádban jól mutatja, hogy ha újraválasztják, akkor az amerikai külpolitika középpontjában a gazdasági célok állhatnak a Nyugat-Balkánon. Gazdasági érdekeik középpontba állítása azt jelentené, hogy az Egyesült Államok inkább az infrastrukturális és kereskedelmi beruházásokra, mintsem a politikai stabilizációra összpontosítana. Ez a fajta megközelítés azonban kockázatos lehet, mivel a gazdasági fejlesztésekhez stabil politikai környezet szükséges, amelynek hiánya konfliktusokat és feszültségeket eredményezhet.

A potenciális veszélye miatt Ukrajna esetében, valamint a Balkánra nézve Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Montenegró számára különösen aggasztó fordulatot jelentene egy újabb Trump-adminisztráció. Annak ellenére, hogy Bosznia és Koszovó két muszlim többségű, Amerika-párti és nyugat-orientált állam, Trump elnöksége alatt nem számíthatnának automatikusan az Egyesült Államok támogatására, különösen akkor, ha Szerbia terjeszkedési szándékokat mutat.

Trump az előző hivatali ideje alatt többször is megmutatta, hogy hajlandó feladni szövetségeseit, ha az érdekei úgy kívánják. 2018 decemberében például bejelentette, hogy kivonja az amerikai csapatok nagy részét Szíriából, ezzel elárulva a kurdokat, akik az Iszlám Állam elleni harc kulcsfontosságú szereplői voltak. Ez a lépés akkor arra késztette James Mattis amerikai védelmi minisztert, hogy lemondjon, jelezve, hogy Trump politikája megbízhatatlan lehet az Egyesült Államok hagyományos szövetségesei számára.

Koszovó biztonsága szempontjából továbbra is kérdéses, hogy a NATO által vezetett KFOR erők képesek lennének-e garantálni az ország védelmét amerikai jelenlét nélkül. Úgy tűnik, hogy a Biden-adminisztráció legalább egy elővigyázatossági intézkedést tett ennek megakadályozására: Az Egyesült Államok 250 darab Javelin páncéltörő rakétát szállított Koszovónak (miután a szerb elnök a tankok számával dicsekedett).

A Javelinek az ukrajnai háború során hatékonynak bizonyultak, és emellett Törökország Bayraktar drónokat is szállított Koszovónak, amelyek jelentős harcászati előnyt jelenthetnek. Koszovónak nincsenek harckocsijai, míg Szerbia több mint 250 harckocsival rendelkezik. Így az amerikaiak által szállított Javelin rakéták mennyisége valószínűleg nem véletlen; ezek a fegyverek kritikus fontosságúak lehetnek Koszovó számára, hogy kiegyenlítsék a harci eszközök közötti különbségeket.

Az Egyesült Államok elnökválasztásának eredménye mindenképpen döntő hatással lehet a Nyugat-Balkán jövőjére. Trump újraválasztása esetén valószínűleg gazdasági prioritások kerülnek előtérbe, ami növelheti a feszültséget és destabilizálhatja a régiót, Harris elnöksége viszont nagyobb hangsúlyt helyezhet a politikai stabilitásra, és megakadályozhatja Szerbia további közeledését Oroszországhoz.

A régió bonyolult geopolitikai és etnikai összetettsége miatt az amerikai politika irányváltásai hatalmas következményekkel járhatnak a béke és a biztonság szempontjából, amelyeket a helyi szereplők, mint Szerbia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina a saját bőrén érezhet majd. A Nyugat-Balkán tehát válaszút előtt áll, és az amerikai választási eredmény meghatározó lehet abból a szempontból, hogy a régió a béke és stabilitás irányába mozdul el, vagy egy újabb válság felé sodródik.





HOZZÁSZÓLÁS : Facebook

Magyarország

B.A. Balkanac

Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

BALK Magazin
.
sitemap