Trump balkáni tanácsadója szerint világraszóló szállodát építenek Belgrádban

Richard Grenell volt amerikai diplomata, a Trump család balkáni tanácsadója szerint a szerbiai (kis-jugoszláv) vezérkar 1999-es lerombolása jelentős kulturális és építészeti veszteséget jelent Belgrád számára, ezért az újjáépítési projektben részt vevők hihetetlenül érzékenyen figyelnek az épület történetére. A kettős épület Nikola Dobrović szerb építész tervei alapján épült a múlt évszázad hatvanas éveinek első felében, és a fáma szerint a Sutjeska kanyonját szimbolizálja, amivel a második világháborús sutjeskai csatára emlékeztetett. A NATO az 1999-es bombázta le az épületkettőst a szerbek által Koszovóban végrehajtott vérontás megtorlására elrendelt légicsapások során.

A világraszóló szálloda

Miután kiderült, hogy a világmindenség leghíresebb veje éleszti újra, vagyis “revitalizálja” a szerbiai vezérkar épületét, Richard Grenell, Donald Trump és Jared Kushner közös balkáni és egyéb tanácsadója, interjút adott a belgrádi Politika hírportálnak.

Grenell – akit a szerb elnök korábban már feldíszített egy szerb állami plecsnivel – a szerbiai kormányközeli portálnak azt mondta, hogy a Szerbia és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok évről évre erősödnek, majd szerelmet vallott Szerbiának és a szerb népnek.

– Szeretem Szerbiát és a szerb népet, és úgy gondolom, hogy kimutattam elkötelezettségemet a béke és a jólét mellett az egész balkáni régióban

– mondta az amerikai politikus, aki büszke az elért eredményekre, és továbbra is abban reménykedik, hogy a szerb és a koszovói vezetők végrehajtják a sok évvel ezelőtt kötött “nagyon jó megállapodásokat”.

– Szerbia különleges hellyé vált számomra

– mondta a Politikának adott interjújában Richard Grenell, volt amerikai diplomata, az Egyesült Államok volt, és esetleg következő elnökének különmegbízottja, aki a Belgrád és Pristina közötti párbeszéddel (is) foglalkozott, és aki jelenleg a magánszektorban dolgozik, és ezáltal ad tanácsokat az amerikai Tiborcz Istvánnak, vagyis Jared Kushnernak.

Jared Kushner szerint az államfők és üzleti vezetők azért vonzódtak az apósához, és azt értékelték benne, hogy nem hagyományos politikus, hajlandó ugyanis kiszámított kockázatot vállalni, és szakítani a hagyományos bölcsességgel, hogy eredményeket érjen el. Mit mondott?

Grenell ugyan beismerte, hogy nem érti és nem érzi annyira jól a balkáni történelmet, mint a szerb nép, mert kívülről senki sem értheti meg teljesen ezeket az érzelmeket. Ugyanakkor elkötelezettnek érzi magát amellett, hogy segítsen felépíteni Szerbia jövőjét, amelyet a béke és a jólét ural.

Az amerikai diplomata megjegyezte, hogy mindenki, aki részt vesz ebben az újjáépítési projektben, hihetetlenül érzékeny az épület(ek) történetére, és ezért megtiszteltetésnek érzi, hogy partnerek lehetnek a szerbekkel abban, hogy ezt a helyszínt egy világszínvonalú többcélú projektté alakítsák át, amelynek központjában egy Emlékmű állna az áldozatok és történelemi idők tiszteletére.

Az amerikai hidak

Grenell tovább fűzte/főzte a szerbeket azzal a kijelentéssel, hogy a két új épületet a Barátság hídja kötné össze, amely a tervezés emotív része volt, és gyönyörűen emlékeztet Nikola Dobrović építészeti elképzeléseire.

A szerbiai újságírás “haladó hagyományának” megfelelően a Politika munkatársa benyalibbnál benyalibb kérdésekkel kedveskedett Grenellnek, akinek így volt alkalma kifejteni, hogy a szerbiai (akkor kis-jugoszláv) vezérkar épületének lerombolása 1999-ben jelentős kulturális és építészeti veszteséget jelentett Belgrád városa számára.

Erről a “nagyszerű hídról” beszélt Richard Grenell (Forrás: X platform, Jared Kushner)

Az amerikai politikus szerint ez a projekt sok tekintetben áthidalja a pusztító konfliktust – amely Szerbia és Amerika között 1999 után kialakult, és hidat állít Belgrád romjai és gyönyörű építészeti történelme között is.

Grenell megjegyezte, hogy az új projekt kialakítása az eredeti tervek áttanulmányozásával kezdődött, a továbbiakban pedig a szerb építészekkel és a városrendezőkkel együttműködve az új épületeket hídként alakítják ki a múlt és a jövő, a szerbek és az amerikaiak, a megemlékezés és az innováció között, amivel bizonyos értelemben visszatérnek Nikola Dobrović modernista építész eredeti ötletéhez, ami magában rejti a megújulás lehetőségét és a projekt világszínvonalú szintre történő emelését.

Kapcsolódó cikk

Trump veje megerősítette, hogy Belgrádban építene, mi lesz veled Rákosrendező?

Szerb (politikus) legyen a talpán, aki ettől nem szédült meg egy kicsit!

Az amerikai diplomata itt még hablatyolt valamit Donald Trumppal kapcsolatban, aki mindig is úgy gondolta, hogy a munkahelyteremtés és a gazdaság növekedése a legjobb módja az emberhez méltó élet megteremtésének, amely kevesebb konfliktust rejt magában, és egyúttal arra emlékeztetett, hogy Trump kormányzása alatt nem törtek ki újabb háborúk, viszont több békeszerződést is aláírtak.

Grenell azt is tudja, hogy a szerb lelket leginkább egy kis “koszovózással” lehet megpuhítani, ezért megemlítette, hogy a nemzetközi közösség egységesen elítéli Albin Kurti (koszovói miniszterelnök) egyoldalú lépéseit, mert instabilitást kelt, és megjegyezte, hogy még a Biden-adminisztráció is tisztában van/volt “Kurti úr” destabilizáló cselekedeteivel.

Munka nélkül jutnának pénzhez

A jelenlegi szerbiai vezetés számára álomszerű beruházásról van szó, hiszen semmit sem kell tenni azért, hogy pénzt keressenek, ezért fordulhatott elő, hogy az ügyletet fű alatt, társadalmi vita nélkül, a közbeszerzés kiiktatásával, vagyis a nyilvánosság kizárásával és az előírások megkerülésével valósítanák meg a Belgrádi Víziváros (Belgrade Waterfront) esetében használt módszerek alkalmazásával.

A szerbiai vezetés Jared Kushner cégének 99 évre ingyen adná bérbe, aztán pedig tartós tulajdonba a lebombázott belgrádi vezérkar területét, ahol a cég luxusszálloda- és apartmankomplexumot építene, valamint emlékművet emelne és múzeumot nyitna. A liberális New York Times szerint a beruházás értéke 500 millió dollár, a megállapodás tervezete szerint a szerb állam markát a profit 22 százaléka ütné, ez az az ingyen pénz, ami elvakította a szerbeket.

Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök tegnap (március 18-án) elmondta, hogy csak részben ismeri az 1999-es NATO-bombázásban megsérült vezérkari körzet revitalizációját célzó projektet, de nagyon örül annak, hogy ha ez a probléma a városközpontban végre megoldódik.

Kapcsolódó cikk

A GRIZZLYMEDVE BŐRE: Lassan körvonalazódnak a Belgrádban megnyitott DFC iroda befektetési szándékai

A szerb elnök elmondta, hogy a projekt részeként múzeumot hoznának létre az említett területen, egyrészt az áldozatok emlékére, másrészt mindannak felidézésére, ami ott történt, vagyis senki elől sem akarnak semmit sem eltitkolni, amihez még hozzátette, hogy ezzel a nagy és nagyon jelentős beruházással tovább fejlesztenék Belgrádot és Szerbiát. Vučić szerint, aki látja, hogy miként néz majd ki a terület, az el lesz ragadtatva, szem előtt tartva a környék jelenlegi állapotát.

Kiemelte, hogy a vezérkari komplexum revitalizációja jelentős előrelépés lesz a szerb-amerikai kapcsolatok javításában, de – mint mondta – „nem feledve a történteket”.

A cikket itt le is lehetne zárni azzal a következtetéssel, hogy Grenell már 2020-ban tárgyalt minderről a szerb elnökkel, amivel kapcsolatban a BALK figyelmét egyáltalán nem kerülte el Aleksandar Vučić államfő bejelentése, miszerint az amerikai politikus megígérte neki, hogy az 1999-ben szétbombázott védelmi minisztérium és vezérkar épületének felújítását is támogatja az amerikai Fejlesztési Pénzügyi Társaság (DFC) akkor nyílt belgrádi irodája.

A történet nem újkeletű

A történet azonban nem újkeletű, és az egész nem 2020-ban pattant ki Donald Trump agyából, hanem jóval előbb, amiről Ivica Dačić szerb külügyminiszter, esetleg ideiglenes miniszterelnök beszélt a szerbiai parlament már nem is komédiába, hanem inkább gyalázatba hajló mai ülésén.

Ivica Dačić – aki nem is külügyminiszter szeretne lenni leginkább, ahogy egyszer írtuk, hanem miniszterelnök – a parlament ülésén felidézte azokat az időket, amikor ezt a posztot töltötte be, mellékesen szólva a haladók “jóindulatából”, valamikor 2013 tájékán.

– Amikor én miniszterelnök voltam, megkerestek Donald Trump emberei azzal a szándékkal, hogy szállodát építenének a területen

– jelentette ki Dačić, aki úgy fogalmazott, hogy ez akkortájt volt, amikor még Trump nem volt elnök, de az elképzelést akkor több okból sem lehetett valóra váltani, az okokat azonban a szocialista politikus nem elaborálta.

– Nem gondolják, hogy jobb lenne, ha mindebből már akkor valami realizálódott volna

– álmodozott Dačić, aki ma már hiába kapkodott az “elszalasztott lehetőség” után, de akkor még Donald Trump neve nem csengett olyan jól vagy rosszul – nézőpont kérdése – mint most, úgy hogy könnyebb volt ajtót mutatni neki.

Ivica Dačić szerint a történet nem most kezdődött (Forrás: Screenshot, parlamenti közvetítés)

A szerb külügyminiszter felszólalásában arra is emlékeztetett, hogy 2007-ben az akkori szerb kormány a demokrata irányítású városvezetéssel együttműködve eladta az amerikaiaknak a Maršalat épületét, hogy ennek a “népvagyonnak” a területén épüljön fel az Egyesült Államok új nagykövetsége. A Maršalat valamikor régen a királyi palota (Beli Dvor) épületegyüttesének része volt, és 1999-ben szintén bombatámadás érte.

Dačić hasonlóságot vonva a két eset között megjegyezte, hogy ezt most miért nem emlegeti senki az ellenzéki padsorokból, ahonnan a jelenlegi vezetőket, Vesićet, Vučićot és Ana Brnabićot támadják, akik most ugyanezt teszik.

Ivica Dačić a vezérkari épületek bérbe adásával kapcsolatban megjegyezte, hogy ő ebben semmi rosszat nem lát, ami magyarán szólva azt jelenti, hogy esetleges koalíciós partnerként a szocialisták nem akasztják meg az üzletelést Donald Trumppal, illetve a “first vejjel”.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.

31

A budapesti polgármester szerint mindenképpen meg kell akadályozni, hogy Mini-Dubaj épüljön Budapesten

Szükség van-e egy ilyen projektre a magyar fővárosban?

1. Igen, mert a Rákosrendező ótvarul néz ki

2. Igen, mert Budapest nem állhat meg

3. Igen, de jobb lenne a Margit-szigeten

4. Nem, már a MOL-torony is sok

5. Nem, főleg nem a Hősök tere mögött

6. Nem, ne építsenek a politikusok maguknak emlékműveket

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.