Egyesült Államok
Az amerikaiak Javelin típusú tankelhárító rakétákat adnak el Koszovónak (+18)
A State Department közleménye hangsúlyozza, hogy a Javelin rakéták Koszovónak történő eladása az Egyesült Államok külpolitikai és nemzetbiztonsági célkitűzéseit támogatja, mert növeli Koszovó biztonságát és fejleszti védelmi, NATO-interoperábilis képességeit, anélkül, hogy megváltoztatná a térség alapvető katonai egyensúlyát vagy befolyásolná az Egyesült Államok védelmi felkészültségét
A szerb elnök az ortodox karácsony reggelén dicsekedett el azzal, hogy Szerbia tanknagyhatalom, ezzel a sorkatonaság visszaállításával kapcsolatos kezdeményezésre reagált, viszont sajnálkozva tette hozzá, hogy nincs elegendő ember a tankok vezetésére. Aleksandar Vučić eléggé csattanós választ kapott erre a valamelyest hencegő nyilatkozatra, Christopher Hill amerikai nagykövet ugyanis arról tájékoztatta a szerb elnököt, hogy az Egyesült Államok Javelin típusú rakétákat ad el Koszovónak. A tájékoztatás szerint az amerikai külügyminisztérium elfogadta az erre vonatkozó koszovói kérést, amelyet átküld a kongresszusnak, és ezzel megkezdi a hivatalos eljárást.
Vučić nem örült a hírnek
A szerb elnöki hivatal közleménye szerint Vučić egyáltalán nem örült a bejelentésnek, amely nyilván veszélyezteti a tanknagyhatalmi státuszt. A közlemény egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy ez az információ “nagy csalódás Szerbia számára”.
A szerb elnök azonban – megint a közlemény szerint – hozzátette, hogy Belgrád az USA-val együtt “dolgozni fog a szerb-amerikai kapcsolatok megőrzésén”, majd azt a közhelyet sütötte el, hogy Szerbia számára kiemelten fontos, hogy a térség békéje “ne kerüljön lerombolásra”, ezért hazája továbbra is felelős magatartást tanúsít, és hozzájárul a Balkán stabilitásához.
Vučić ezt a mantrát aztán belevéste a szerb elnöki Instagram-felületébe is, amihez érkeztek is bőven a szívecskék.
A belgrádi hivatalos közlemény szerint Hill és Vučić arra a következtetésre jutott, hogy Szerbia és az USA jó kapcsolata hozzájárult ahhoz, hogy megfelelő terep alakuljon ki a két ország közötti gazdasági együttműködés bővítéséhez.
A szerb elnök szavai szerint Szerbia minden szinten érdekelt az USA-val való gazdasági együttműködés megerősítésében, és a meglévő befektetők jó tapasztalataira tekintettel az amerikai befektetések növekedésére számít.
Mennyi Javelint küld az USA Koszovónak?
A State Department a Szabad Európa megkeresésére azt közölte, hogy az üzlet becsült értéke 75 millió dollár, aminek fejében az amerikaiak 246 Javelin FGM-148F típusú tankelhárító rakétát és 24 indítóegységet adnak el Koszovónak, amihez kiképzés is társul.
Az amerikai elnöki adminisztráció az időeltolódás miatt néhány órával később hivatalosan értesítette a kongresszust a Koszovóba irányuló külföldi katonai eladásról.
Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint az Egyesült Államok továbbra is teljes mértékben támogatja a koszovói függetlenség kikiáltását követően nem sokkal, 2009 januárjában, NATO, illetve amerikai bábáskodással létrehozott Koszovói Biztonsági Erőket (KSF), illetve azok civil felügyelet alá rendelését és multietnikus átalakítását.
A multietnikus jelleget nem könnyű elképzelni, legalábbis ami a szerbeket illeti, de maradjunk ennél a hivatalos amerikai illúziónál.
A State Department közleménye hangsúlyozza, hogy a Javelin rakéták Koszovónak történő eladása az Egyesült Államok külpolitikai és nemzetbiztonsági célkitűzéseit támogatja, mert növeli Koszovó biztonságát és fejleszti védelmi, NATO-interoperábilis képességeit, anélkül, hogy megváltoztatná a térség alapvető katonai egyensúlyát vagy befolyásolná az Egyesült Államok védelmi felkészültségét. És egyéb amerikai blabla.
A NATO 2009-ben ugyan azt állította, hogy a Koszovói Biztonsági Erő nem lesz “hadseregszerű”, pedig erre az egységre szinte mindenki így tekint nem csak Koszovóban, hanem az egész balkáni térségben.
A koszovói védelmi minisztérium azt közölte a Szabad Európa Rádióval, hogy a Javelin rakéták beszerzése a Koszovói Biztonsági Erők katonai kapacitásának növelését szolgálja, és ezzel kapcsolatban katonai megállapodás született a Koszovói Köztársaság és az amerikai fegyvereladásokkal foglalkozó külföldi katonai értékesítési program között, így a vásárlások ezen a programon keresztül történnek.
Pristinai jelzések szerint a Koszovói Biztonsági Erők nevű egység várhatóan 2028-ban, vagyis a függetlenség huszadik évfordulóján alakul át hadsereggé Koszovó szuverenitásának és területi integritásának, valamint az ország állampolgárainak, tulajdonának és érdekeinek megőrzése érdekében.
A koszovói biztonsági erők jelenleg mintegy 2500 tagot számlálnak. Az átmeneti időszak után ez a szám várhatóan több mint 7500-ra emelkedik; várhatóan az aktív és tartalékos tagokat is magában foglalja majd.
A szerbek már sejtették
A nagy erőkkel fegyverkező Szerbia 2022 áprilisában rossz néven vette, hogy szerb állítások szerint Nagy-Britannia Javelin és NLAW páncéltörő rakétákat szállított le azidőtájt Koszovónak.
A kormánybarát belgrádi Novosti akkortájt úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai háború és a térségben uralkodó politikai feszültségek közepette London úgy döntött, hogy olajat önt a tűzre.
A hírt Belgrádban azt követően röppentették fel, hogy egy néhány hónappal korábban tartott hadgyakorlaton a szerb hadsereg eldicsekedett az oroszoktól beszerzett Kornet-E rakétákkal, amelyek körülbelül ugyanazt a célt szolgálják, mint amihez most a Koszovói Biztonsági Erők jutnak hozzá amerikai forrásból.
A belgrádi brit nagykövetség akkor cáfolta a szerb Novosti hírportál/napilap értesülését, amelyek szerint Nagy-Britannia páncéltörő fegyvereket szállított Koszovónak, és koholmánynak nevezte a Novosti állítását.
A brit nagykövetség egyúttal “szívélyesen felkérte” a szerb médiát, hogy közlés előtt ellenőrizze az információkat, és ezzel akadályozza meg a téves vagy hamis hírek terjedését.
Kapcsolódó cikk
ŐKET IS FELFEGYVERZIK: Bosznia-Hercegovina is kap Javelineket az Egyesült Államoktól
Most viszont nincs szükség a Javelinek leszállításáról szóló hírek ellenőrzésére, mert azok hivatalos forrásokból származnak.
A Balkánon azonban nemcsak Koszovónak lesznek Javelin típusú páncéltörő rakétái, a bosznia-hercegovinai hadsereg vezérkari főnöke ugyanis nem sokkal a Novosti cikkét követően szintén 2022 áprilisában jelentette be, hogy Bosznia-Hercegovina is kap amerikai Javelineket, valamint rövid és közepes hatótávolságú rakétákat.
Nagy valószínűséggel ez nem az álhírek közé tartozik, hiszen erről a bosnyák származású Senad Mašović vezérezredes azt követően nyilatkozott a szarajevói Avaznak, hogy hazatért az Egyesült Államokban tett látogatásáról, ami azt jelenti, hogy Szerbia tanknagyhatalmi státuszát több oldalról is veszély fenyegeti.
Bosznia
Dodikról tárgyalt Szarajevóban a CIA igazgatója
A CIA-igazgató szarajevói látogatása ezáltal nem csak Milorad Dodik boszniai szerb vezető számára lehet üzenetértékű, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnök számára is, aki intenzív kapcsolatokat tart fenn a boszniai szerbekkel, a nemrég a Szerb Köztársaság szenátorává kinevezett Aleksandar Vulin által pedig Szerbiával is, akivel Putyin legközelebbi munkatársai találkozgatnak
William J. Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója augusztus 20-án rövid, de jelentőségteljes látogatást tett Szarajevóban, Bosznia-Hercegovina fővárosában. Burns érkezése a Balkánra a régió biztonsági helyzetének romlásával és a politikai feszültségek növekedésével hozható összefüggésbe, maga a látogatás jelezte, hogy az amerikai kormányzat figyel Bosznia-Hercegovinára, amit hivatalosan úgy szokás megfogalmazni, hogy elkötelezettséget érez Bosznia-Hercegovina stabilitása és szuverenitása iránt. Ezzel kapcsolatban természetesen senki sem árult el titkokat, viszont senki sem ment el az esemény mellett, amelynek erős jelzésértéke van.
A látogatás fő célja
Burns szarajevói látogatásának célja az volt, hogy találkozzon a boszniai vezetőkkel, köztük a Hírszerző Biztonsági Ügynökség (OSA) vezetőjével, Almir Džuvóval, a boszniai államelnökség tagjaival – Denis Bećirović, Željko Komšić és Željka Cvijanović –, valamint a külügyminiszterrel, Elmedin Konakovićtyal. A látogatására csupán néhány órával Burns Izraelben tett útja után került sor, ennek során a CIA-igazgató az amerikai diplomáciai erőfeszítéseket támogatta a gázai tűzszünet elérése érdekében.
Burns érkezése Bosznia-Hercegovinába egyértelmű jelzésként szolgált arra, hogy az Egyesült Államok továbbra is kiemelten figyelemmel kíséri a Balkán helyzetét, vagyis az örökös közel-keleti probléma mögött Washington a Balkánt tartja igazán destabilizáló tényezőnek.
Egy amerikai kormányzati tisztviselő, aki az ügy érzékenysége miatt névtelenséget kért, elmondta, hogy Burns a találkozók során olyan kérdéseket vitatott meg, amelyek közös érdeklődésre tartanak számot mindkét ország számára. Ezek közé tartozik Bosznia-Hercegovina területi integritása és szuverenitása, amelyeket az amerikai kormányzat továbbra is támogat.
Emellett a tárgyalások középpontjában állt a boszniai Szerb Köztársaság elnökének, Milorad Dodiknak, valamint a szerb entitás kormányának szeparatista retorikája és tevékenysége, ami komoly aggodalmat kelt a nyugati szövetségesek körében.
Dodik “áldásos” tevékenysége
Nyugati értékelés szerint Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) elnöke, már hosszú ideje aggasztó retorikát folytat, és nyíltan szembehelyezkedik Bosznia-Hercegovina egységével és területi integritásával.
Dodik politikai és gazdasági kapcsolatai Oroszországgal, különösen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, tovább növelik a Nyugat aggodalmait. Februárban Dodik találkozott Putyinnal a tatárföldi Kazanyban, ahol ismételten kijelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nem csatlakozik a Moszkva elleni nyugati szankciókhoz, amelyeket Ukrajna inváziója miatt vezettek be.
Ezáltal Dodik kvázi állami szintre emelte a Republika Srpskát (RS), amelynek az álláspontja önmagában nem lenne érdekes, ha ezzel nem akadályozná, hogy Bosznia-Hercegovina – Szerbiához hasonlóan – kívül maradjon az oroszok elleni nyugati szankciós politikán.
Burns szarajevói látogatása ezáltal nem csak Milorad Dodik boszniai szerb vezető számára lehet üzenetértékű, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnök számára is, aki intenzív kapcsolatokat tart fenn a boszniai szerbekkel, a nemrég a Szerb Köztársaság szenátorává kinevezett Aleksandar Vulin által pedig Szerbiával is, akivel Putyin legközelebbi munkatársai találkozgatnak.
Szintén nyugati vélemények szerint Dodik nyilatkozatai és tettei az egyik legfőbb akadályt jelentik Bosznia-Hercegovina előtt az európai uniós tagság felé vezető úton mióta az ország 2022-ben hivatalosan is tagjelölt státuszt kapott.
Burns látogatása különösen időszerű és fontos volt, amivel az Egyesült Államok egyértelművé kívánta tenni, hogy nem tolerálja azokat a cselekményeket, amelyek Bosznia-Hercegovina egységét és szuverenitását veszélyeztetik.
Az amerikai támogatás megerősítése
A találkozó során Burns támogatását fejezte ki a boszniai és amerikai hírszerző ügynökségek közötti együttműködés iránt, amely szerinte kulcsszerepet játszik a régió biztonságának fenntartásában.
Almir Džuvo, az OSA vezetője a Szabad Európa számára adott interjújában elmondta, hogy Burns látogatása előre egyeztetett volt, és hogy az amerikai hírszerzési vezető kifejezte elkötelezettségét a boszniai állami intézmények támogatása iránt.
Kapcsolódó cikk
Cvijanović is listás lett: az USA bővítette a boszniai szerb politikusok szankciós listáját
Elmedin Konaković külügyminiszter szintén aláhúzta Burns látogatásának jelentőségét. A Vijesti.ba-nak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a CIA igazgatójának látogatása világos üzenetet hordoz a boszniai közvélemény számára azzal kapcsolatban, hogy az amerikai adminisztráció továbbra is kiemelten figyeli Bosznia-Hercegovinát.
Konaković szerint ez különösen fontos abban a globális politikai helyzetben, amelyben a világ számos más konfliktusra is figyel, és szimbolikus jelentőséggel bír, hogy egy ilyen magas rangú amerikai tisztségviselő ellátogatott az országba.
A látogatás során ugyancsak figyelmet kapott, hogy a bosznia-hercegovinai elnökség tagjaként a Dodik másodhegedűsének számító, és az Egyesül Államok által megszankcionált Željka Cvijanović is találkozott az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség vezetőjével, ami nem mindennapi eseménynek számít.
- Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić fügét mutatott Putyinnak, Szerbia is bevezeti a kötelező katonai szolgálatot
- Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország5 nap telt el azóta
Drágul a gáz és az áram, de mérsékelten
- Szerbia1 nap telt el azóta
Vučić kartellje létrehozott egy újgazdag kasztot: milliárdosok a sárból