BAJOS BAYRAKTAR: Ankara fegyverzi fel Koszovót, így ért véget a török-szerb barátság

A BALK tavaly decemberben azt írta, hogy megromolhatnak a kapcsolatok Törökország és Szerbia között, ha Ankara drónokat ad (el) Koszovónak. A szerb elnököt az idő tájt Azerbajdzsánban érte utol a hír, miszerint Koszovó továbbra is napirenden tartja a Bayraktar típusú török drónok beszerzését, ami rögtön arra a megjegyzésre késztette Vučićot, hogy ha így állnak a dolgok, akkor ez hatással lesz a Szerbia és Törökország közötti kapcsolatokra. Nos, hatással volt! Ez már a török elnöki beiktatáskor kiderült, Szerbiát ugyanis az ünnepségen Ivica Dačić szerb külügyminiszter képviselte, és nem a szerb államfő, aki korábban többször is körbe udvarolta Recep Tayyip Erdoğan török szultánt, akinél Bayraktarokért kuncsorgott.

Koszovónak már vannak

Aleksandar Vučić a koszovói fegyverbeszerzésekről a “megpuccsolt vasárnapi” interjúban beszélt, amelyben az oroszországi helyzetet is elemezte.

A szerb elnök Törökországgal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a törökök nagyon komolyan felszerelték a Koszovói Biztonsági Erőket, amelynek létezése ellentétes az ENSZ BT 1244-es határozatával, valamint az 1998-99-es koszovói háborút lezáró Kumanovói Szerződéssel, illetve katonai technikai megállapodással.

– A nyugati hatalmakat, a törököket, senkit nem érdekel a nemzetközi jog. Semmi sem érdekli őket, létrehoznak egy hadsereget, amely nem létezhetne

– jegyezte meg Vučić a Pink Televíziónak adott interjújában, amiben arról is beszélt, hogy a nyugatiak azért nem törődnek a nemzetközi joggal, mert azt ők kreálják annak alapján, hogy ők az erősebbek.

A szerb elnök ilyen felvezetést követően kezdte el sorolni, hogy Koszovó milyen fegyvereket szerzett be az utóbbi időben, amit potenciális ellenfélként talán jobban tud, mint bárki más.

– A törökök nagyon hatékony páncéltörő UMTAS-rakétákat (UMTAS vagy a Mizrak-U, egy modern, nagy hatótávolságú levegő-föld páncéltörő irányított rakéta) valamint 120 milliméteres aknavetőket és 105 milliméteres tarackokat adtak Koszovónak

– mondta a szerb elnök, akinek leginkább az fáj, hogy a törökök Bayraktarokat is adtak a koszovói albánoknak, és egyébként Albániának is, csak erről az interjúban nem történt említés.

Aleksandar Vučić bizonyára még akkor áttanulmányozta a török drónok képességeit, amikor még Szerbia is pályázott erre a fegyverre, bár itt inkább az a megfogalmazás lenne helytálló, hogy amikor a belgrádi vezetés még Bayraktarokért “rimánkodott”.

A szerb elnök emlékezetből felmondta a legfőbb tulajdonságot, miszerint a Bayraktar olyan hőkamerával van felszerelve, amely éjszaka negyven, nappal pedig hatvan kilométeres távolságba lát el, de a koszovóiak ezt még nem próbálták ki, mert a NATO-tól nem kaptak rá engedélyt.

Itt jegyzendő meg, hogy a koszovói biztonsági erők június elején, csaknem hét hónappal az erre vonatkozó megállapodás aláírását követően öt török ​​Bayraktar TB2 típusú drónt kaptak.

Milyen fegyverekkel rendelkezik Szerbia?

Vučić szerint Szerbiának ezért nagyon óvatosnak kell lennie, és adekvát eszközöket kell beszereznie arra az esetre, ha az ország veszélybe kerülne.

A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy azért utasították el a Bayraktarok beszerzését, mert Ankara Koszovónak is szállított belőlük, és miután a törökök ezáltal egy “illegális állam” fegyverszállítói lettek, ezért erről többé nem hajlandók tárgyalni velük.

Vučić szerint Szerbia ezért döntött a CH-95 típusú kínai drónok mellett, amelyek leszállítása már meg is történt, arról azonban nem beszélt, hogy hány ilyen drónt szereztek be, viszont nagy autonómiával és jó rombolóerővel rendelkező katonai eszközökként írta le ezeket a drónokat, és egyúttal azt is jelezte, hogy öt hónapon belül, vagyis az év végéig többszáz, de legfeljebb ezer öngyilkos drón érkezik Szerbiába a Közel-Keletről.

A korábban olyannyira vágyott Bayraktarok visszautasításáról szóló hírt a török sajtó is átvette, és ezzel kapcsolatban több helyen is tévesen az jelent meg, hogy Vučić iráni öngyilkos drónokat vásáról, ez egyrészt az interjúban nem hangzott el, másrészt pedig minden bizonnyal Egyesült Arab Emírségekből származó drónokról van szó.

Itt emlékeztetnénk a BALK-nak arra a februári cikkére, amely szerint az akkor az Dzabiban zajló IDEX 2023 nemzetközi hadfelszerelési vásáron résztvevő szerb elnök bejelentette, hogy Szerbia öngyilkos drónokat vásárol az Egyesült Arab Emírségektől, számokról februárban nem esett szó.

Az elrettentés és a marxizmus

A szerb elnök megfogalmazása szerint ezeket az eszközöket elrettentés céljával szerzik be, majd kitért arra is, hogy mára már a válság nyugati szereplői számára is világos, hogy az előállt helyzetért a legnagyobb felelősség Albin Kurti koszovói miniszterelnök rezsimjét terheli.

Szerinte Kurti nem áll meg, és semmilyen formában sem hajlandó létrehozni a Szerb Községek (Önkormányzatok) Közösségét, mert az egyetlen célja az, hogy Szerbiát belerántsa egy háborúba, és háborús vezető legyen, miután ez még hiányzik az önéletrajzából.

-Egy enveristáról, marxistáról és anarchistáról van szó, aki azt szeretné elérni, amit én el akarok kerülni, hogy belesodorjon bennünket egy NATO elleni háborúba

– jegyezte meg a szerb elnök, ez a kijelentés pedig igencsak egybevág a BALK egyik korábbi cikkével, miszerint Albin Kurti mentora az a baloldali Adem Demaçi volt, akit egyesek szerint az oroszok az 1948-as szakítás után azzal a céllal építettek fel, hogy gyengítsék az eltévelyedett Jugoszláviát és Titót az albán nacionalizmus és szeparatizmus révén.