Mickoszki „láthatatlan frontja” Pireusz és Budapest között

A macedón miniszterelnök szerint a Balkánon dőlhet el, hogy a kínai vasút vagy az amerikai energia tör-e utat Közép-Európa felé

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Hrisztijan Mickoszki macedón miniszterelnök a Breitbartnak adott hosszú interjúban egy sajátos, de mégiscsak létező csatatérről beszélt amelynek egyik végpontja Görögország, a másik pedig Magyarország, a frontvonal pedig Észak-Macedónián keresztül halad, ahol a kínai vasút és az amerikai gáz találkozik.

Az interjút BALK-os látószögből vizsgáljuk, hogy kiragadjuk belőle a lényeget, miközben más közép-európai országokhoz hasonlóan ebben az esetben is felmerül a tenger iránti vágyakozás. Mickoszki szerint Észak-Macedónia kicsi, tengerparttal nem rendelkező ország, amelyet a nagyhatalmi térképeken könnyű lenne átlépni, szerinte azonban éppen ez lenne a legnagyobb tévedés.

A macedón miniszterelnök szerint országa egy olyan gazdasági-geopolitikai ütközőzóna közepén fekszik, ahol Kína Pireusztól Budapest felé építené tovább európai kereskedelmi folyosóját, miközben az Egyesült Államok görög LNG-terminálokon keresztül amerikai gázt küldene ugyanabba a közép-európai térségbe. A két útvonal ugyanazon a Balkánon halad keresztül – csak az egyik síneken, a másik pedig csővezetékeken.

A láthatatlan csatatér

A macedón kormányfő a Breitbartnak adott hosszú interjújában országát egy „láthatatlan csatatér” frontvonalára helyezte. Nem katonai frontról beszélt, hanem egy olyan gazdasági és geopolitikai versenyről, amelyben kínai, amerikai és európai érdekek találkoznak – vagy inkább állnak szemben – a Balkánon.

A térképre nézve érthető, mire gondol. Az egyik irányban ott van Pireusz, Szkopje, valamint a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal, amely a Kína felől érkező áruk útja Közép-Európa felé. A másikban Alexandrúpoli, Észak-Macedónia, Szerbia, Magyarország és Ausztria, vagyis az a délről északra húzódó gázfolyosó, amelyen keresztül az amerikai LNG eljuthat majd Közép-Európába.

Mickoszki olvasatában a Balkánon tehát nem egyszerűen utak, vasutak és vezetékek épülnek, hanem az ellátási láncokért és útvonalkért folyik a verseny.

Kínai árut szállító szerelvény a vajdasági Titel közelében (Kínai Óceán Hajózási Társaság, China Ocean Shipping Company, COSCO, Screenshot)

Pireusz kikötője hosszú ideje Kína egyik legfontosabb európai logisztikai hídfőállása. A kínai COSCO állami óriásvállalat többségi ellenőrzést szerzett a kikötő üzemeltetője felett, Peking pedig a kikötőt az Európába vezető kereskedelmi útvonal egyik kulcspontjaként kezeli.

Mickoszki szerint Kína két görög kikötőt szerzett meg, az egyik Pireusz, a másik pedig Thesszaloniki, amelyben részesedéssel rendelkezik. A cél gazdaságilag könnyen érthető: a Pireuszban kirakodott árunak minél gyorsabban el kell jutnia Közép-Európába, és ezért ezeket a kikötőket szeretnék összekötni Közép-Európával, ami 18–22 nappal lerövidítené az ellátási láncot.

A macedón miniszterelnök szerint el lehet képzelni, hogy manapság mit jelent ez a 18–22 nap a költségek, a versenyképesség növelése, a manőverezési lehetőségek bővítése és az árak csökkentése szempontjából. Ehhez azonban nem elég egy kikötő, vasút is kell mögé.

Erre kellett a Budapest-Belgrád vasútvonal

Északon már épül, illetve részben már elkészült a Belgrád–Budapest nagy sebességű vasúti kapcsolat, amely a kínai Övezet és Út kezdeményezés egyik legismertebb közép-európai projektje. Görögországban szintén rendelkezésre áll a Pireusz és az ország északi része közötti vasúti tengely.

Korábban írtuk

Az Európai Unió 25%-os vámot vethet ki a kínai elektromos autókra, a BYD-re is

Mickoszki ebből rajzolt fel egy nagyobb képet, amely szerint ha a görög kikötőket megfelelő vasúti infrastruktúra köti össze Szerbiával, majd onnan Magyarországgal, Pireusz közvetlen szárazföldi kaput nyithat Közép-Európa felé.

És szerinte ebben a kirakósban éppen Észak-Macedónia az egyik hiányzó szakasz.

Az országon halad keresztül a X-dik páneurópai folyosó, amely Görögországot Szerbián keresztül Közép-Európával kapcsolja össze. Mickoszki arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerb–magyar vasúti tengely és a görög hálózat között az észak-macedón szakasz stratégiai jelentőségű.

Innen származik a „láthatatlan front” kifejezés, a síneken ugyanis nemcsak konténerek mozognának, velük együtt a kínai gazdasági befolyás is gyorsabban jutna be az európai piacra.

A BYD már ott van a vonal másik végén

Mickoszki különösen érdekes példát választott ennek érzékeltetésére: a BYD-t.

A kínai elektromosautó-gyártó jelentős magyarországi jelenlétet épít ki, Szegeden európai személyautó-gyártó központot hoz létre, és Magyarországot európai stratégiájának egyik fontos bázisává tette.

Korábban írtuk

Vučićnak fáj, hogy a BYD Szegedre települ, elszállt egy kereke

A macedón miniszterelnök „harciasabban fogalmazva” megjegyezte, hogy szerinte a kínai gyártók a Pireuszt Közép-Európával összekötő rövidebb ellátási útvonal segítségével képesek lehetnek elárasztani az európai piacot, a BYD magyarországi terjeszkedését pedig ennek előjeleként említette.

Mickoszki az interjúban 10 milliárd dolláros BYD-beruházásról beszélt Magyarországon. Ezt az összeget érdemes az ő állításaként kezelni; a lényeg azonban ettől függetlenül világos.

A kínai autóipar már nem Európán kívül áll, és onnan próbál autókat eladni az európaiaknak. Egyre inkább Európán belül épít gyártási és logisztikai pozíciókat, Magyarország pedig ebben különösen fontos helyet foglal el.

Ha pedig Pireusz és Közép-Európa között gyorsabb szárazföldi kapcsolat jön létre, akkor a kikötő, a vasút és a kínai ipar magyarországi jelenléte már nem különálló beruházások sorozatának látszik, ugyanis egyre inkább egy ellátási lánc rajzolódik ki Pireusztól a Balkánon, benne Szerbián keresztül egészen Magyarországig. Mickoszki szerint pedig Észak-Macedónia ennek az egyik fontos láncszeme.

Amerika ugyanezen az útvonalon küldene gázt északra

A történet másik fele szinte tükörképe az elsőnek. Miközben Kína délről észak felé vasúti és kereskedelmi folyosót épít, az Egyesült Államok és szövetségesei „energetikai folyosót” próbálnak kialakítani ugyanebben az irányban. Ennek egyik kiindulópontja a görögországi Alexandrúpoli LNG-terminál.

Az amerikai cseppfolyósított földgáz hajókon érkezhet Görögországba, majd a balkáni vezetékrendszeren keresztül indulhat tovább északra.

Észak-Macedónia ehhez déli interkonnektort épít Görögország felé. Mickoszki szerint országának négy kapacitási helye van lefoglalva az alexandrúpoli LNG-terminálnál, de Szkopje nem akar végállomás lenni.

Korábban írtuk

Szerbia oroszról amerikaira cserélheti az energiafüggőséget

A következő lépés egy „északi interkonnektor Szerbia felé”, amely összekapcsolná az észak-macedón és a szerb gázhálózatot.

Ha a tervek megvalósulnak, létrejöhet az útvonal Alexandrúpoli, Észak-Macedónia, Szerbia, Magyarország és Ausztria felé.

Mickoszki évi 3–6 milliárd köbméteres lehetséges kapacitásról beszélt, és nyíltan úgy jellemezte a projektet, mint amely valódi versenyt teremthet az orosz energetikai infrastruktúrának a térségben.

Elképzelése szerint 2028 elejére létrejöhet az Alexandrúpolit Közép-Európával összekötő rendszer, ha a beruházások a tervek szerint haladnak.

Ugyanaz a Balkán, két nagyhatalmi folyosó

Ugyanazon a térképen keresztül kínai konténerek indulnak Pireuszból Közép-Európa felé, ezzel párhuzamosan amerikai LNG érkezik Alexandrúpoliból ugyanabba az irányba, de mindkettőnek át kell jutnia a Balkánon.

Korábban írtuk

Új gázvezeték épül Magyarország felé Niš és Horgos között, készülnek a tervek

Mindkettő Szerbia és Magyarország felé tart, és mindkettő jóval több egyszerű kereskedelemnél: Kína az európai piacra vezető útját rövidítené le, Washington pedig az orosz gáztól való közép- és délkelet-európai függést csökkentené amerikai LNG-vel.

Mickoszki „láthatatlan frontja” ezért találóbb megfogalmazás, mint ahogy elsőre hangzik, nem katonák néznek egymással szembe, hanem kikötők, vasútvonalak, gázvezetékek, autógyárak és logisztikai központok.

A geopolitikai befolyást pedig részben az dönti el, hogy ki építi meg az infrastruktúrát, és mi fog rajta áthaladni a következő húsz-harminc évben.

Mickoszki már eldöntötte, melyik oldalon áll

A macedón miniszterelnök nem próbált egyensúlyozni Washington és Peking között, a Breitbartnak ugyanis azt mondta, hogy Észak-Macedónia tiszteletben tartja az „egy Kína” elvet, ugyanakkor stratégiai partnere egyértelműen az Egyesült Államok, kormányát pedig Donald Trump politikájának egyik legmegbízhatóbb balkáni támogatójává próbálta pozicionálni.

Mickoszki emlékeztetett arra, hogy már Trump 2024-es választási győzelme előtt kapcsolatot építettek későbbi kormányzati szereplőkkel. Elmondása szerint 2024 nyarán Trump környezetéhez tartozó delegációt fogadtak Szkopjéban, majd észak-macedón kormánydelegáció vett részt Trump 2025-ös beiktatásán.

2019-ben írtuk

NAGYHATALMI JÁTSZMÁK: Az LNG-terminálok és a Három Tenger

A macedón miniszterelnök ennél tovább is ment: országát „az amerikai érdekek kulcsfontosságú pontjaként jelölte ki a Balkánon” és az amerikai politika erős regionális támaszának nevezte.

Szkopje az ENSZ-ben is igyekszik Washington mellé állni több kérdésben, miközben Mickoszki szerint amerikai katonai repülőgépek rendszeresen használják az észak-macedón légteret és repülőtereket – amelyek Kelet-Európa és a Balkán-félsziget szívében találhatók – és stratégiai bázisként tekintenek rájuk a Közel-Kelet közelében.

A macedón miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az amerikai légierő használja a macedón repülőtereket, így minden nap amerikai repülőgépek szállnak le és indulnak küldetésbe. Mickoszki szerint néhányuk „parkolásra és egy kis pihenésre használja a macedón repülőtereket, mielőtt visszatér az Öbölbe.

Mickoszki a Breitbart Newsnak nyilatkozva elmondta: macedón részről büszkék arra, hogy támogatást nyújthatnak az Egyesült Államoknak az Iránnal folytatott háborúban, az amerikai energetikai együttműködés tehát csak egy része az Amerika melletti orientációnak.

Trump gáza, Kína vasútja

Mickoszki narratívája természetesen egy erősen Amerika-barát interjúban hangzott el – másképp bizonyára meg sem jelenhetett volna a Breitbartban – ezért nem érdemes minden elemét kész geopolitikai tényként elfogadni.

A mögötte lévő földrajz azonban létezik: Kína jelentős pozíciót épített ki Pireuszban, a Budapest–Belgrád vasút kínai részvétellel épült, a BYD Magyarországot választotta európai gyártásának egyik kulcsfontosságú helyszínéül.

Közben Görögország egyre fontosabb LNG-belépési pont Délkelet-Európában, és az észak–déli gázkapcsolatok fejlesztésével az amerikai LNG is nagyobb mennyiségben juthat a Balkánon keresztül Közép-Európába.

A két stratégia pedig valahol Görögország, Észak-Macedónia, Szerbia és Magyarország között metszi egymást.

Ez a front valóban láthatatlan, csak éppen több milliárd eurónyi vasút, kikötő, autógyár és gázvezeték jelöli ki benne a hadállásokat.