Vučićnak fáj, hogy a BYD Szegedre települ, elszállt egy kereke

A szerb elnök vajdasági körútja során elvesztette az egyik kerekét. Homokrév (Mokrin) felé haladva az autójáról leesett a bal hátsó kerék, vagy legalábbis a gumiabroncs, amely végül az árokban kötött ki. Nagykikindába érve Vučić viccelődve arról beszélt, hogy „kilyukadt a gumija”.

Vučić az esetről szólva azt mondta, hogy felrobbant az őt szállító jármű egyik gumiabroncsa, és kijelentette, hogy semmi különös nem történt, nem kell ebből nagy felhajtást csinálni.

Az Informer televíziónak azonban már úgy nyilatkozott, hogy majd az illetékes hatóságok eldöntik, hogy mi történt, úgy hogy lehet ebből még egy összeesküvéselmélet, netalán egy szép kis sztori, hogy a szeparatista vajdaságiak meg akarják ölni az ország egységét jelképező államfőt. Olyan régen játszották már el, hogy a szerb elnököt „akárkik” ki akarják csinálni!

A szerb elnök hozzátette, hogy amikor megérkezett Homokrévbe, átszállt egy másik autóba, és úgy folytatta az útját.

Miloš Vučević ügyvezető miniszterelnök az esettel kapcsolatban azt mondta, hogy ő nem játszana ezzel, komoly vizsgálatot követelne és fokozná a biztonsági intézkedéseket az elnök körül, miután a „nemzeti összetartozás jelképeként” érik támadások Vučićot.

Vučević szerint ez „nem összeesküvés-elmélet”, hanem olyasmi, „amiről napok, hetek, hónapok, évek óta hallani”.

A szerb elnök kiszáll a páncélozott Audiból, amelynek elment az egyik kereke/gumiabroncsa

A szerb államfő a hét második feléből két napot vajdasági túrával töltött. Aleksandar Vučić magyarlakta településeken is járt: Csókán, Adán, Törökkanizsán, szombaton pedig Melencén és Nagykikindán rendeztek neki nagyobb összejövetelt.

A „meghívásos alapon” működő mostani államfői rendezvényeket úgy próbálták beállítani a hatalmi körök, hogy azon bárki részt vehetett, kérdéseket tehetett fel, miközben még Szabadkáról is buszoztattak párttagokat és közalkalmazottakat, a kérdéseket pedig helyi haladók tették fel az államfőnek.

A vajdasági látogatása előtti napon már a szerb köztévében beszélt az államfő arról, hogy gyertyaszentelő ünnepén (Sretenje, az Államiság napja Szerbiában) egy Vajdaságról szóló deklarációt fogadnak majd el szélesebb körben, ami sokak által támogatott dokumentum lesz majd.

A külső és belső ellenség nem alszik

A pénteken kezdődött Vajdaság-túrán Aleksandar Vučić minden helyszínen hangsúlyozta: nem hagyják, hogy Szerbiában színes forradalom törjön ki, szavai szerint az országot kívülről és belülről is támadják.

Ezzel utalt arra, amivel már egyébként több alkalommal vádolta az egyetemi hallgatókat és tanáraikat, hogy a diákmegmozdulások végső célja Vajdaság elszakítása Szerbiától.

A csókai kulturális-oktató központban végül bejelentette, hogy hét-nyolc napon belül sor kerül egy rendezvényre Vajdaság egyik nagyobb városában,- nyilván egy újabb „megrendezett nagygyűlésre” – amelyen megmutatják, hogy Vajdaság Szerbia része volt, és most is az, és egyesek “csak álmodhatnak arról, hogy Szerbia területéből leszakítsanak egy részt”.

A szerb elnök előszeretettel fotózkodik gyerekkel, mint ebben az esetben Mašával, ezzel a „gyönyörű angyallal”, akivel még a „košava” (bánáti szél) sem tehet semmit. A rossz hír az, hogy ő is lesz egyetemista!

Beszédében többek között az ellenzéket támadta, és azt állította, hogy azok akarnak újra hatalomra kerülni, akik 2000 és 2012 között már irányították az országot, csak most már azt állítják, hogy “nem szerbül, hanem vajdasági nyelven beszélnek”.

A polgárokkal tartott beszélgetés során Aleksandar Vučić elmondta azt is, hogy kevés gyerek születik, Csókán sok a munkanélküli, ami eltántoríthatja a beruházókat, de azt mondta, igyekszik majd olyan beruházót idehozni, aki legalább 100 embernek, főként nőknek ad majd munkát.

Miután megállapította, hogy kevés a gyerek, bejelentette, hogy Csókán és Padén is be kell ruházni az iskolába, egészségügybe, erre pedig a községnek összesen 9 millió eurót kért, mert mint mondta, az állam számláján 5 milliárd euró el nem költött pénz van.

Sürgette a Vajdaság mosolya elnevezésű autóút építését is, ami átszeli a tartományt. Nem jó jel, mert tudjuk, hogy ő sürgette az Újvidék-Szabadka közötti gyorsvasút építését és a vasútállomás megnyitását is, aztán tudjuk mi lett belőle.

Vučićnak fáj, hogy a BYD Szegedre települ

Vučić megemlítette azt is, hogy muszáj lesz beszélnie a magyar miniszterelnökkel és a kínaiakkal, hogy megkérje őket, hogy a BYD ne csak Szegeden, hanem Vajdaságban is nyisson egy-két gyárat, mert ha ez nem történik meg, akkor a vajdasági magyarok elmennek Szegedre dolgozni, és az nem jó.

Hozzátette, hogy „Viktorral a határ átjárhatóságáról is beszélni akar”, hogy ha már az itteniek elmennek oda dolgozni, legalább ne költözzenek át, hanem munkaidő után Szerbiába járjanak haza, ami elvben azt jelenti, hogy tekintsék hálószobának Szerbiát.

Pásztor Bálint szűkszavú bejegyzése a Facebookon: Aleksandar Vučić köztársasági elnök ma Csókára, Adára, Moholra, Törökkanizsára és Velebitre látogat(ott). Utóbbi két településre kísértem el. A mezőgazdaság- és vállalkozásfejlesztésről, a vidéki turizmus előmozdításáról, településeink fejlesztéséről beszélgettünk. (Forrás: Facebook, Pásztor Bálint)

Az államfőnek Velebiten védelmébe kellett venni Pásztor Bálintot, a VMSZ elnökét – aki egyébként Törökkanizsán és Velebiten csatlakozott az államfőhöz, és szokatlanul szűkszavúan számolt be erről az eseményről közösségi oldalán -, mert a helyiek azzal vádolták meg, hogy a VMSZ által vezetett község nem figyel oda az igényeikre, évek óta nem épít utat ebben a faluban, „mert az nem magyar”.

Vučić erre azt mondta, biztos benne, hogy Pásztor Bálint egyformán törődik mindenkivel, és dicsérte a magyar-szerb viszonyt. Kiemelte, ő maga „az anyja és apja oldaláról is szerb, az anyja óbecsei szerb, a magyarokat pedig mindig testvéreként élte meg, a magyar államnak pedig nagyon hálás, hogy mindig kiáll Szerbia mellett, és minden magyarnak és szerbnek így kellene éreznie”.

A második világháború után Velebitbe főként szerb telepesek költöztek be az 1941-ben Bukovinából, Suceava megyéből, Fogadjisten településről érkezett székely telepesek helyére, akik 1945-ben Magyarországra, Vaskútra telepedtek át.

Vučić könyvet készül írni

A szerb államfő szombaton Nagykikindán folytatta Szerbia maradék tartományának bejárását, ahol a diáktüntetésekkel kapcsolatban elmondta, hogy azok, akik az utcára vonultak, nem azért akarják őt eltávolítani, mert ő a valaha volt legrosszabb elnök, hanem mert rosszat akarnak Szerbiának, azt akarják, hogy a gazdaságilag és politikailag is önálló Szerbia eltűnjön.

Ezt követően arról beszélt, hogy Vidovdanig (Szent Vitus napja – június 28.) könyvet ír azzal a címmel, hogy “Hogyan győztem le a színes forradalmat Szerbiában”, mert Szerbiában szavai szerint nem lesz forradalom.

Az elnök bejelentése szerint “népi deklaráció is íródik a Vajdaságról Szerbiában”, és csak a későbbiekben derül ki, hogy majd átalakul-e valamilyen más aktussá, de szerinte széles körben elfogadott dokumentumról lesz szó.

Szakértők szerint Vučić a deklarációval valószínűleg azt akarja hangsúlyozni, hogy Vajdaság Szerbia része, s nemcsak országon belül, hanem kifelé is erőteljesen azt szeretné ezzel kommunikálni, hogy nincs helye a megosztásnak.

Egyelőre nem tudni, hogy ez a “népi deklaráció” pontosan mit jelent majd, de az államfő pénteken már arról beszélt, hogy a partnereivel – célozva itt a magyar kisebbségre, vagyis az őket képviselő legnagyobb magyar pártra, a Vajdasági Magyar Szövetségre – közösen beszélnek majd a deklaráció céljairól.

Kiemelte azt is, hogy egy nagyszabású rendezvény keretében egy vajdasági nagyobb városban lesz majd a deklaráció köré épített rendezvény, de “azt nem tudta, hogy sétálnak majd vagy állnak”. Szerinte a fiatalok szeretnek sétálni, mert akkor úgy tűnik, mintha többen lennének, ő viszont inkább állni szeret, mert neki mindig a tartalom és a lényeg a fontos”.

A Vajdaság Tour-on feltűnő Miloš Vučević, éppen lemondásban lévő kormányfő arról beszélt, hogy Vajdaság esetében most ugyanaz a forgatókönyv, mint annak idején Montenegró kapcsán, ezért nagyon óvatosnak kell lenni.

Deklaráció 2012-ből

Nem ez az első alkalom, hogy valamiféle deklarációról beszélünk Vajdasággal kapcsolatban. 2012-ben, amikor még Bojan Pajtić, a Demokrata Párt képviseletében volt a tartományi kormányfő, egy nyilatkozattervezetet terjesztett be, amit a haladók szeparatistának véltek. (A VMSZ azidőtájt Pajtićot szolgálta ki.)

Pajtić akkor úgy fogalmazott, hogy a deklaráció nem más, mint egy felszólítás a tartomány lakosságát megillető jogok közös erőbedobással történő szavatolására.

Akkor a demokraták azt mondták, hogy a tartomány alkotmányos és törvényes jogainak védelméről szóló nyilatkozat csak akkor nevezhető szeparatistának, ha szeparatisták a köztársasági törvények és az alkotmány is, a dokumentum ugyanis ezek tiszteletben tartását követeli.

Kapcsolódó cikk

Vučić az ellenzék ellen uszított, és Vajdaság elszakadásával riogatott

A deklaráció kapcsán 2012-ben elhangzott, hogy szeparatizmusról szó sincs, s egyszer és mindenkorra jó lenne lezárni az erről szóló teljesen felesleges vitát.

A korábbi években sem tartotta tiszteletben a szerb állam a Vajdaságra vonatkozó alkotmányos garanciákat, ahogyan most sem teszi ezt. 2012-ben viszont lényeges alkotmánysértések is történtek, például a költségvetési rendszerről szóló törvény elfogadásakor, mellyel az alkotmányos minimum alá került a tartományt megillető pénzösszeg nagysága.

A haladók akkor mintegy 200 ezer aláírást gyűjtöttek a tartományi kormány lemondását követelve. A Vajdasági Magyar Szövetség akkor tizenegy módosítási indítványt nyújtott be a deklaráció szövegére.

A VMSZ akkori frakcióvezetője, Egeresi Sándor a deklaráció kapcsán kijelentette: jó hogy kimondja valaki, hogy alkotmányszegés, törvénysértés van folyamatban Vajdasággal szemben. A tartomány szélesebb körű autonómiájáról – vagyis arról, hogy megkapja az őt illető hét százalékot a köztársasági költségvetésből – az utóbbi tíz évben már senki sem beszél.