A magyar üzleti elit a szerb piacon eurómilliárdokat forgat

Orbán világa a Balkánon: hogyan épült ki a magyar gazdasági befolyás Szerbiában?

Hét belgrádi vállalaton keresztül Tiborcz István, a volt miniszterelnök veje 11 irodaházat irányít, amelyek az elmúlt két évben 77,4 millió euró bevételt és 19,5 millió euró profitot termeltek számára.

Egyes magyar befektetéseket a szerb kormány is támogatott különféle szubvenciókkal, miközben a magyar származású szerbiai üzletemberek is jelentős vállalkozásokat építettek fel – gyakran a Prosperitati Alapítvány segítségével – írja cikkében a belgrádi Radar független hetilap és hírportál.

Bizonyos – nevezzük normálisnak – körülmények között az „orbanizáció” a gazdasági világban akár mintapéldája is lehetne annak, miként lehet ösztönözni a vállalkozók együttműködését határokon innen és túl.

A magyar választók azonban április 12-én világosan megmutatták, mit gondolnak Orbán világáról. És kiderült az is, hogyan használták fel a pénzüket ennek a világnak a felépítésére.

Magyar „ökoszisztéma” Szerbiában

A Radar szerint ez az „ökoszisztéma” egyszerre szemlélhető sikeres üzleti húzások és eredmények rendszerének, de akár a korrupció, a nepotizmus, a túlzott és céltalan költekezés példájának is. Időre lesz szükség ahhoz, hogy kiderüljön, milyen következményei lesznek ennek a működési modellnek, és hogy Magyar Péter kormánya miként viszonyul majd Orbán gazdasági struktúrájához – magyarán: elzárja-e a pénzcsapot, vagy sem, az állami megrendelések és támogatások tekintetében.

Kapcsolódó cikk

NOVA: Vučićot és Orbánt a pénz köti össze

Szerbia tudatosan vált a történet részévé, miután a jelenlegi hatalom úgy ítélte meg, hogy politikailag kifizetődő összekapcsolódni a – ma már volt – magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral. Az országban erős hálózata van a magyar származású helyi üzletembereknek, akik közé tartozik Csákány Lajos, Zsemberi János, Tamás Zoltán, Gyantár Igor, Ožvar Tihomir, Brindza Lajos, Bata Imre, Nagy Sándor és Telek József csak néhány a legismertebb vállalkozók közül, akik számos céget működtetnek Szabadkán, Topolyán és más, jelentős magyar kisebbséggel rendelkező településen.

Vállalkozásaik nem új keletűek, több kulcsfontosságú cég már a kilencvenes években létrejött. Hogy saját döntésük volt-e, vagy egyszerűen nehéz sikeresnek lenni ezekben a térségekben valamilyen politikai kapcsolat nélkül, azt nem könnyű megmondani, de tény, hogy idővel kapcsolatba kerültek Orbán Magyarországával.

Néhányuk személyesen fogadta Orbánt, mások pedig Magyar Levente külügyi államtitkárt, aki gyakran járt Szerbiában. És éltek azokkal a lehetőségekkel is, amelyeket a magyar állam kínált: vissza nem térítendő támogatásokkal és kedvezményes hitelekkel, amelyeket a Prosperitati Alapítvány biztosított vállalkozásfejlesztésre.

A Radar számításai szerint – amelyeket a Prosperitati-támogatásokhoz kapcsolódó jelzálogok alapján végeztek – ezek a vállalkozók több millió eurót hívtak le. Legalább 36 millió euró értékű fedezetet sikerült azonosítaniuk. A pénz részben termelésbővítésre, részben éttermek nyitására ment el, amit a turisztikai potenciál fejlesztésével, valamint a magyar és szerb kultúra közötti kapcsolatok erősítésével indokoltak.

Az elmúlt öt évben a szerbiai magyar üzleti elit vállalatainak összesített bevétele a a szerb független portál szerint elérte a 2,28 milliárd eurót. És ez még nem végleges adat, mert néhány vállalat a múlt hét végéig még nem tette közzé a 2025-ös pénzügyi jelentését. Azok a cégek viszont, amelyek már igen, tavaly körülbelül 460 millió euró bevételt értek el. Ez tekintélyes gazdasági erőt jelent.

Csákány Lajos összesen 17 vállalat tulajdonosa vagy társtulajdonosa

Érdekességként említhető, hogy közülük sokan láthatóan nem szeretnek túl nagy profitot kimutatni. Az öt év alatt elért több mint kétmilliárd eurós bevétel mellett ugyanis ugyanebben az időszakban mindössze mintegy 118 millió euró nyereséget vallottak be. Tavaly „mindössze” 25,5 millió euró profitot értek el.

Kapcsolódó cikk

ISMÉT SIKERÜLT NÓTÁZNI: Bunyevác zenekarral erősített szerb-magyar barátság

Csákány Lajos kétségtelenül a legismertebb név közöttük, elsősorban ital- és cipőkereskedelmi üzletei révén. Legnagyobb érdekeltsége az Office Shoes, amelyben 47 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. A cég 2025-ben 3,7 milliárd dinár bevételt és 169 millió dinár profitot termelt (1 dinár 3 forinttal egyenlő).

Ezt követi a Boss nevű vendéglátóipari vállalkozás, amely formálisan a felesége, Judit nevén van. Ez 911 millió dinár bevételt hozott, de csupán 7,9 millió dinár nyereséget.

A harmadik legnagyobb vállalkozás az Andex, amely szőlőtermesztéssel foglalkozik, és 513 millió dinár bevétel mellett hárommillió dinár profitot ért el.

Ide tartozik még Zvonko Bogdan Borászata, valamint két, Podrum Palić (Palicsi Pincészet) néven működő vállalat is. További 11 olyan céget azonosítottak, amelyekben Csákány, a felesége és fia, Andor rendelkezik részesedéssel. Utóbbi elsősorban éttermek üzemeltetésére koncentrál.

További nagy halak

Zsemberi János nevét a szélesebb közvélemény talán leginkább arról ismeri, hogy a topolyai TSC Bačka Topola klubot a szerb futball élvonalába emelte. Üzleti téren főként a telekommunikációban ismert. A Sat-trakt TV, internet és telefon szolgáltató tavaly 2,88 milliárd dinár bevételt és 262 millió dinár profitot ért el. Saját állítása szerint a cég az ország öt legnagyobb távközlési szolgáltatója között van.

Második legnagyobb üzlete az Alarm system, amely bankok és gyógyszertárak számára telepít kamerákat és riasztórendszereket. A vállalat 614 millió dinár bevételt és 16,7 millió dinár profitot termelt.

Kapcsolódó cikk

A FRADI LESZ A VENDÉG: Pénteken stadionavató Topolyán, Nyilasi végzi el a kezdőrúgást

Zsemberi további 13 vállalkozásban rendelkezik érdekeltséggel, többek között temetkezési felszerelések gyártásában, sörfőzésben, ingatlanüzletben és gázdisztribúcióban.
Emlékezetes maradt egy kijelentése a Biznis priče (Üzleti mesék) podcastban, miszerint „ha egy kicsit bátrabb vagy, és valahol a törvény határán mozogsz, akkor jól lehet előrejutni.”

Ezzel arra utalt, hogyan szerezte meg „az első millióját”, amikor Líbiába szállított tevék segítségével telekommunikációs berendezéseket. Elmondta azt is, hogy napelemparkokat tervez, Orbánt pedig személyesen is vendégül látta a TSC akadémiáján.

Tamás Zoltán a magyar Goodwill Pharm egyharmadának tulajdonosa. A vállalat 2025-ben valamivel több mint hárommilliárd dinár bevételt és 790 millió dinár profitot ért el.
Tamás működteti a szabadkai Artist Hotelt, valamint a belgrádi Bistro du Vin éttermet ifjabb Csákánnyal közösen. További legalább hét vállalatban rendelkezik részesedéssel, amelyek közül négy az energetikai szektorban működik, és nevük, illetve tevékenységük alapján napenergia-termelésre készülnek. Ezekből három céget 2024-ben alapítottak.

A kisebb halak

Gyantár Igor legnagyobb vállalkozása az EM Commerce, amely bútorlapokat gyárt. A cég 1,2 milliárd dinár bevételt és 11,7 millió dinár profitot ért el. Ő is Prosperitati-támogatások segítségével fejlesztette üzletét, és arról is ismert, hogy őt tartották a COVID-járvány első szerbiai fertőzöttjének vagy legalábbis annak, aki először behozta a vírust az országba. További három cégben van érdekeltsége.

Tihomir Ožvar négy vállalatban tulajdonos, közülük a legfontosabb a csantavéri Gebi, amely takarmánygyártással foglalkozik. Tavaly 29,8 milliárd dinár bevételt és 1,3 milliárd dinár profitot termelt. Egyéb üzletei szintén az élelmiszeriparhoz kapcsolódnak. Megszerezték a Fidelinka szabadkai tésztagyár legfontosabb üzemeit is.

Brindza Lajos kerékpárgyártásáról ismert, elsősorban a Capriolo révén, míg másik két cége kisebb méretű.

Bata Imre mezőgazdasági gépek kereskedelmével és szállítmányozással foglalkozik az Agrotech és a Bata d.o.o. cégeken keresztül. A két vállalkozás együtt több mint négymilliárd dinár bevételt ért el. A Partnertrans (ez lehet tévedés, előfordulhat, hogy a szerző a Bata transra gondolt) szintén jelentős szereplő a közúti fuvarozásban, miközben Bata további két vállalatban is részesedéssel rendelkezik családtagjaival együtt.

Szijjártó Péter ezentúl már nem repülővel járja a világot, a Bata trans jóvoltából márciusában átszállt kamionra? (Forrás: Facebook, Szijjártó Péter)

A családi vállalkozások világát erősíti Nagy Sándor is, aki családtagjaival legalább öt cégben érdekelt. Ezek közül messze a legjelentősebb az Aretol, amely gyümölcs- és zöldségfeldolgozással foglalkozik. A vállalat 4,26 milliárd dinár bevételt és 213 millió dinár profitot ért el.

A gabonatermesztési ágazat fontos szereplője a Telek Paprika, amelynek tulajdonosa Telek József. A cég 2024-ben 2,3 milliárd dinár bevételt és 429 millió profitot realizált.

Ezeknek az üzletembereknek az együttműködés sem idegen. A legismertebb közös projekt a Pevec egykori nagy kereskedelmi központjának megszerzése volt Belgrád és Pancsova között, amely ma olyan cégek logisztikai központjaként működik, amelyek alapítói magyar származásúak.

A DLC tulajdonosai között gyakorlatilag az összes említett üzletember megtalálható: Csákány, Zsemberi, Ožvar, Tamás, Brindza, Bata és Gyantár – részben magánszemélyként, részben vállalatokon keresztül. Ezt az üzleti projektet a Prosperitati is támogatta.

És nem ez az egyetlen példa: Zsemberi, Tamás és Csákány a vendéglátóiparban is együttműködnek, ahol két közös vállalatuk van.

Szerbiában 350–400 olyan vállalat működik, amelynek alapítói Magyarországról származnak

A becslések szerint Szerbiában jelenleg 350 és 400 közötti olyan vállalat működik, amelyet magyarországi alapítók hoztak létre. A szám valószínűleg néhány tucat céggel kevesebb, mivel ezek egy része ugyan létezik papíron, de tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat.

Magyarországi befektetők Szerbiában

A magyar befektetők szerbiai jelenlétének történetét az OTP Bank vezeti, amely ma már a második legnagyobb bank Szerbiában, valamivel több mint ezermilliárd dinárnyi eszközállománnyal, és komoly kihívást jelent az Intesa számára. A bank 2025-ben 201,5 millió eurós profitot ért el. Az OTP növekedését többek között a Société Générale, a Vajdasági Bank és a Findomestic felvásárlása alapozta meg.

A bank meghatározó figurája Csányi Sándor és családja. A második leggazdagabb magyarként ismert Csányit tavaly fia, Csányi Péter követte a bank élén, noha a család tulajdonrésze nem különösebben jelentős.

A következő fontos szereplők az energetikai szektorban működnek, ahol a magyar állam is tulajdonosként jelenik meg. Közülük a legjelentősebb a MOL, amely tavaly közel 82 milliárd dinár bevételt és kétmilliárd dinár nettó nyereséget ért el. A MOL egyébként az OTP Bankban is rendelkezik részesedéssel.

Kapcsolódó cikk

Az alvilág és politika kapcsolata az újvidéki haladóknál? Balkáni thriller (1)

A harmadik legnagyobb magyar befektetővé az állami energetikai óriás, az MVM vált, miután megszerezte Dragoljub Zbiljić szerb üzletember két nagy cégének, a Južna Bačkának és az Elektromontažának a 60 százalékos tulajdonrészét. A két vállalat együtt több mint 38 milliárd dinár bevételt és körülbelül 2,5 milliárd dinár profitot termelt. Ehhez még hozzájön az MVM és a Srbijagas közös vállalatának, a Serbhungasnak az ötmilliárd dináros bevétele.

A legnagyobb befektetők között szerepel egy autóipari vállalat is, amely formálisan magyar befektetésként jelenik meg, valójában azonban kínai tulajdonú: a Yanfeng Magyarországon keresztül ruházott be Szerbiában.

A magánbefektetők közül kiemelkedik Tiborcz István, aki A Waberer’s csoporton keresztül többségi tulajdonosa az MD International nevű cégnek, amely tavaly hétmilliárd dinár bevételt és mintegy 140 millió dinár profitot ért el.

Tiborcz emellett hét belgrádi vállalat tulajdonosa, amelyek révén 11 irodaházat irányít. Ezek az elmúlt két évben 77,4 millió euró bevételt és 19,5 millió euró profitot hoztak számára.

A Masterplast szabadkai gyára (Forrás: Facebook, Pásztor István)

A legnagyobb befektetők listáján előkelő helyen szerepel Tibor Dávid és Ács Balázs beruházása is a Masterplast révén, amely építőipari szigetelőanyagokat gyárt. A Masterplast gyárának 2016-os megnyitóján személyesen jelen volt Orbán Viktor és Aleksandar Vučić is, a beruházást pedig a szerb kormány támogatásokkal segítette.

A vállalat igazgatója Bunford Tivadar, aki korábban kisebbségi tulajdonos is volt, és a Vajdasági Magyar Szövetség tisztségviselője. A tíz legnagyobb magyar befektető között ismét feltűnik Csányi Sándor neve is. Ő áll a KITE mögött, amely traktorokat, kombájnokat és más mezőgazdasági gépeket forgalmaz, valamint a híres John Deere márka szerbiai képviselője.

Csányihoz köthető továbbá a Mlekara Leskovac (a leskovaci tejüzem) is. Autóipari alkatrészgyártással foglalkozik a Tisa Automotive, amely Magyarországon és a régióban cipőgyártásáról is ismert.

Kapcsolódó cikk

Az Újvidéken felügyeletet végző mérnök nyílt levelet intézett az Utiber szerbiai cégéhez is

A jelentős nevek között található még az Utiber Project Biro is, amely a Budapest–Belgrád vasútvonal szerbiai rekonstrukciójának felügyeleti szerveként vesz részt a projektben.

A hivatalosan magyar befektetőként nyilvántartott cégek között akad néhány olyan vállalat is, amelynek végső tulajdonosai más országokból származnak, például az Isoplus vagy a Livnica Kikinda, amely francia érdekeltségű.

Összességében az 50 legnagyobb magyar vállalat Szerbiában – az OTP Bank nélkül számolva – tavaly 1,95 milliárd euró üzleti bevételt ért el. Ebből valamivel több mint egymilliárd euró a MOL-hoz, az MVM által megszerzett két vállalathoz és a Yanfenghez köthető.

További mintegy húsz vállalat éves bevétele 10 és 100 millió euró között mozgott, míg a többiek 10 millió euró alatt maradtak. Az első ötven cég összesített profitja – az OTP nélkül – körülbelül 71 millió eurót tett ki.

Orbán világa

A magyar sajtó értékelése szerint Orbán világa egy tudatosan felépített rendszer volt. Saját neve is volt: Nemzeti Együttműködés Rendszere. Célja az volt, hogy – Orbán megfogalmazása szerint – összehangolja az állam és a magánszektor érdekeit. A Financial Times kutatása szerint ez meg is valósult: az Orbán-kormányhoz közel álló 13 személy cégei 2010 és 2025 között összesen 28 milliárd euró értékben nyertek el közbeszerzéseket. Korábban ennek csak töredékét.

A magyar média legtöbbet Mészáros Lőrincről, Magyarország leggazdagabb emberéről ír. És Orbán gyermekkori barátjáról. Az utóbbi napok egyik fő témája az volt, hogy vajon elhagyja-e az országot. A múlt heti beszámolók szerint május 8-án Franciaországban látták, ahol feleségével luxusüzletekben vásárolt.

Mészáros legismertebb mondata szerint sikerét „Istennek, a szerencsének és Orbánnak” köszönheti. Egy kis faluból indult, ahol gázszerelő vállalkozást alapított. Ma már számos üzletágban jelen van. Talán legismertebb cége az Opus Global, amely részt vesz a Paks II atomerőmű építésében és a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának kivitelezésében. Többségi tulajdonosa az MBH Banknak és számos médiumnak is. A Forbes vagyonát ötmilliárd dollárra becsüli, amely 2023 óta szinte exponenciálisan nőtt.

Kapcsolódó cikk

Forbes SRB: Orbán Viktor veje 11 irodaházat vásárolt Belgrádban

A Forbes Mészáros közeli szövetségeseként említi Szíjj Lászlót, míg a Financial Times újabb Orbánhoz közel álló üzletemberként ír róla. Ő a Duna Aszfalt tulajdonosa, amely az út- és hídépítési szektor egyik vezető cége, és számos állami tendert nyert el. Emellett több luxusjachttal is rendelkezik. Vagyonát a Forbes 1,1 milliárd dollárra becsüli. Mészároshoz hasonlóan egy időben ő is saját szülővárosának polgármestere volt.

Orbán környezetének harmadik nagy neve veje, Tiborcz István. A Financial Times szerint már tavaly elhagyta Magyarországot és az Egyesült Államokba költözött. Üzleti birodalmának alapja a BDPST Group, amely több ágazatot fog össze: turizmust és szállodaipart, ingatlanfejlesztést, pénzügyi szolgáltatásokat – például a Gránit Bank tulajdonlását –, valamint logisztikát és biztosítást a Waberer’s révén. A holding 2015-ben alakult. A Forbes tavaly körülbelül 540 millió euróra becsülte Tiborcz vagyonát.

A választási eredmények után Tiborcz kijelentette, hogy nem kívánja üzletileg elhagyni Magyarországot, és továbbra is hozzájárul az ország fejlődéséhez, ugyanakkor nem mondta, hogy személyesen is visszatérne-e.

A média kiemeli Garancsi István nevét is, aki az építőiparban és a sportban érdekelt. A Market Építő jelentős állami projekteket nyert el, miközben Garancsi tulajdonosa a Fehérvár FC csapatnak is, amely korábban Videoton néven szerepelt. Az LVC Diamond révén kaszinókat birtokol, és a Forbes szerint gyakorlatilag uralja a budapesti kaszinópiacot.

Budapest nem hisz a könnyeknek

A magyar közvéleményt az elmúlt napokban Balásy Gyula könnyei is szórakoztatták. Egy interjúban sírva ajánlotta fel, hogy kommunikációs és marketingügynökségeit, valamint befektetési alapjainak részesedéseit átadja az államnak, mert a jelenlegi helyzetben már nem tud működni.

A rendőrség ugyanis nyomozás miatt zárolta cégeinek számláit és vagyonát, a választások után pedig ügyfelei is visszaléptek. Balásy szerint vállalatai 225 millió eurót érnek, közel 500 embert foglalkoztatnak, és további 280 millió euró értékű szerződésekkel rendelkeznek. Ugyanakkor szeretné megtartani luxusvilláit Budapesten és az Egyesült Államokban. Korábban az állami kampányok királyának is nevezték.

Szentgyörgyi Gábort szintén Orbán köréhez sorolják. Informatikai közbeszerzéseket nyert el, és többször mutatkozott nyilvánosan Orbánnal és annak testvérével.

Az új miniszterelnök, Magyar Péter, amikor az üzlet és a politika kapcsolatáról beszélt, Mészáros és Tiborcz mellett név szerint említette Matolcsy Ádámot is, aki Matolcsy György fia. Matolcsy Ádám bútoriparral foglalkozik, és jelentős közbeszerzések nyertese volt.

Nevét összefüggésbe hozták a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak pénzügyeivel kapcsolatos vizsgálatokkal, valamint az idősebb Matolcsy idején történt rossz befektetésekkel, amelyek állítólag hozzá kerültek. A magyar média szerint az elmúlt években „látványos vagyont” épített fel, és Dubajban fejleszti üzleti tevékenységét, ahol várhatóan le is telepszik.

Kapcsolódó cikk

Szijjártó: nincs Fidesz, nincs fejlesztés Vajdaságban

Csányi Sándor kijelentette, hogy nem készül sehova távozni. Korábban azt mondta, hogy hét miniszterelnököt „élt túl”, és Orbánt is kritizálta olyan intézkedések miatt, amelyek csökkentették a bankok profitját. Hosszú ideje a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke.

Most, hogy Magyar Péter hivatalosan is hivatalba lépett, várhatóan felgyorsul annak az ígéretének a megvalósítása, hogy visszaszerzi az ország számára az Orbánhoz közel álló oligarchák által megszerzett vagyont. Már a választások előtt azzal váddal élt, hogy megkezdték pénzük külföldre menekítését, és figyelmeztette is őket, hogy ezt ne tegyék.

A lehetséges célországok között szerepel a Közel-Kelet – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Omán –, valamint Szingapúr, Hongkong, Ausztrália, Uruguay és az Egyesült Államok.

Reálisnak tűnik az is, hogy Magyar vizsgálni fogja az adófizetők pénzének különböző alapítványokon keresztüli felhasználását. Hogy ebben a történetben milyen szerep jut majd Szerbiának, azt egyelőre nehéz elképzelni.