Horvátország
Magyar Péter szerint lehet beszélgetni az INA-rólA magyar kormányváltás után Zágráb új lapot nyitna Budapesttel, de néhány régi számlát előbb még rendezni kell
A Bledi Stratégiai Fórum idén afféle monarchiás családi találkozóra sikerült, természetesen császár nélkül: Közép-Európa kisebb államai az uniós pénzekről, a vétójog jövőjéről és saját mozgásterük megőrzéséről egyeztettek. A nagypolitika közepette jutott idő kétoldalú tapogatózásra és egy szelet legendás bledi krémesre is – utóbbival legalább senkinek sem kellett kompromisszumot kötnie
Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia országai – mínusz Ausztria – gyűltek össze Szlovéniában, pontosabban a Bledi-tó partján, a 21-dik Bledi Stratégiai Fórumon. A kétnaposra tervezett találkozón az állam és kormányfők mellett, részt vesznek az érintett államok külügyminiszterei is, valamint néhány magas rangú uniós tisztségviselő, például Marta Kos bővítésért felelős biztos.
Mondtak mindefélét, de a horvát média figyelmét elsősorban Plenković és Magyar rövid beszélgetése kötötte le.
Mindent meg fogunk oldani
A sajtótájékoztatón Magyar Péter magyar miniszterelnök a 21. A Bledi Stratégiai Fórumon megerősítette, hogy röviden beszélt Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel, és további tárgyalásokat jelentett be a Horvátország és Magyarország közötti nyitott kérdésekről.
Történelmi pillanat, Magyar Péter megkóstolta a félig magyar származású „bledi krémest”, ejtsd blëdi krémest, és három miniszterelnökkel is találkozott, köztük a videóban látható Janez Janšaval is
Az egyik potenciálisan napirendre kerülő téma az INA is, de Magyar elkerülte, hogy közvetlenül válaszoljon a Zsolt Hernádi esetleges kiadatásával kapcsolatos kérdésre. Emlékeztetőül, a horvátok továbbra is úgy tesznek, mintha nagyon börtönbe szeretnék küldeni Hernádit, attól függetlenül, hogy ezzel az országon belül a kutya sem törődik.
Visszakanyarodva a sajtótájékoztatóhoz, Magyar az újságíróknak elmondta, hogy az első lépés a nyitott kérdések megoldása felé a két ország minisztereinek találkozója lenne.
„Megállapodtunk abban, hogy a gazdasági és külügyminisztereinket megbízzuk a találkozók lefolytatására, akár Horvátországban, akár Magyarországon” – mondta Magyar. Hozzátette, hogy egy ilyen találkozót már terveztek, de ezt a Magyarországot sújtó energiaválság miatt törölni kellett.
Szerinte a miniszteri szintű tárgyalásokat egy találkozónak kell követnie Plenkovićtyal, akár Zágrában, akár Budapesten.
„Ezután személyesen találkozunk, akár Zágrábban, akár Budapesten, és minden kérdést megoldunk. Készen állunk a tárgyalásokra” – mondta Magyar. Hangsúlyozta, hogy nyilván mindkét fél szem előtt fogja tartani saját nemzeti érdekeit a tárgyalások során, amelyeket a két ország közötti tárgyalások normális részének tart.
Lehetőség az új kezdetre
Magyar optimizmusát fejezte ki a jövőbeli horvát–magyar kapcsolatok tekintetében, és elmondta, hogy látja a lehetőséget az új kezdetre.
„Úgy gondolom, mindannyian megértjük, hogy lehetőség nyílik új fejezet indítására a két ország közötti kapcsolatokban” – mondta.
Az egyik kérdés, amely évek óta terheli a Zágráb és Budapest közötti kapcsolatokat, az INA, vagyis a horvát állam és a magyar MOL közötti viszony. Ezzel kapcsolatban a magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy nyilván mind Horvátországban, mind Magyarországon ezt megelőzően el kell végezni a házi feladatot.
Az újságíró ismételten pontosabb választ próbált kapni Hernádi sorsáról, de Magyar nem akart belemenni a témába. – Ez az én válaszom. Köszönöm. Viszontlátásra – zárta le röviden.
Plenković még ennyit sem mondott, csak annyit, hogy le van beszélve a miniszterek találkozója és hogy úgy tűnik, hogy a magyar kormányváltás után van szándék arra, hogy javuljanak a horvát-magyar kapcsolatok.
Milyen stratégia húzódik meg a Stratégiai Fórum mögött?
Bár, mint már mondtuk, a bledi találkozón ékesszólásban nem volt hiány, ideg- és pixelspórólás céljából voltunk szívesek lerövidíteni és magyarul leírni a Stratégiai Fórum mögött meghúzódó legfontosabb témákat.
Az első nyilván az EU új költségvetési ciklusával kapcsolatos. A kis, Közép-Európai országok nyilván azt szeretnék, hogy a kohéziós alapokat ne nyirbálják meg számottevően és ennek céljából hajlandóak együttműködni.

A horvát miniszterelnök inkább a szlovén miniszterelnökkel folytatott megbeszélést preferálta a közösségi médiában (Forrás: X platform, Andrej Plenković)
A második életbevágó kérdés a tagországok vétójának kérdése, amit a „nagyok” valahogy meg szeretnének kerülni, illetve, ha lehetséges eltörölni. A kis országok szempontjából ez az EU működésének sarkalatos pontja és ezt ismét csak úgy tudják jó eséllyel megőrizni, ha összefognak.
Ezen felül a csehek és a szlovénok vissza szeretnék téríteni az EU-t az alapítók által lefektetett alapok, azaz a nemzetállamok Európája felé. Meglátásuk szerint a jelenlegi bürokratikus felépítmény olyan irányba terelgeti a kontinenst, amely senkinek sem érdeke és már most hátrányos helyzetbe hozta az Eu-t globális szinten.
Ezzel kapcsolatban azonban vajmi keveset tudnak tenni, mert az EU sorsa úgyis a küszöbönálló francia és német választások eredményeivel összhangban dőlhet el.
Bledi krémes
Hogy ne csak világmegváltással foglalkozzunk, a végére szóljunk pár szót a nevezetes bledi krémesről. Ilyen ugyan máshol is van Közép-Európában, de a volt Jugoszlávia területén ez legendás hírű volt.
A lényege az, hogy a vaníliás krém fölé felhúznak egy kiadós adag tejszínhab réteget és voilá, itt a bledi krémes.
Ma is az eredeti recept szerint készül a bledi Park szállóban egészen 1953-óta, amikor a Zentáról Bledbe költözött Lukácsevics István cukrászmester először bemutatta. Az igazi bledi krémes egy 7x7x7 centiméteres kocka amelyik remeg ugyan a tányéron, de sohasem csúszik szét.