Horvátország
A nagy LNG-svindli
Trump alatt a cracking a fénykorát élte, és ennek eredményeképpen az Egyesült Államok LNG-importőrből kiszállítóvá vált. A jövedelmező biznisz útjában az olcsó orosz földgáz állt, ezért az USA nagy nyomást gyakorolt az EU-ra, de egyes európai államokra is, külön-külön. Merthogy óriási biztonsági kockázatot képez az orosz földgázra való támaszkodás, amit a gonosz Putyin fegyverként használhat a kiszolgáltatott kontinens ellen
Davor Štern energetikai szakértő a horvát N1 televízió reggeli műsorának vendége volt, és úgy általában az energiaárakról és a közel-keleti válságról beszélt. Štern úr különben nem akárki, 1984-ben az INA moszkvai kirendeltségének főnöke, 1995 és 1997 között gazdasági miniszter, majd 1997 és 2000 között az INA vezérigazgatója volt. Kifejezetten jó kapcsolatokkal bír keleten és nyugaton, de a zágrábi magyar közösség számára sem ismeretlen, fiatalkorában ugyanis az Ady Endre Magyar Kultúrkörben lépett fel táncdalzenekarával, a hétvégi táncos bulikon. Mint jó családból származó fiatalúr, természetesen a billentyűsöket kezelte, nem olyan proli hangszereket, mint a gitár, vagy a dobok.
A közel-keleti válság mindenre rányomja a bélyegét
Štern szerint a legveszélyesebb dolog az, ami az Arab-öbölben történik, nevezetesen a húszik támadásai.
– Irán könyörög az Egyesült Államoknak, hogy ne hasson vissza ezekre a támadásokra, de továbbra is aktívan segít néhány militáns csoportot. Mindez bizonytalanságot teremt az olaj- és gáziparban
– mondta Štern. Véleménye szerint az olaj ára globálisan egy kicsit mozgott, de körülbelül 5-10 évvel ezelőtt a tőzsdék megőrültek volna az ilyen eseményektől. Most bebizonyosodott, hogy az olaj már nem áll a részvényesek figyelmének középpontjában.
– Valószínűleg kriptovalutákra, lítiumra vagy más anyagokra váltottak
– tette hozzá.
Ami Horvátországot illeti, egyértelmű, hogy az üzemanyag árát itt is befolyásolja a válság. Elmondása szerint néhány héten belül begyűrűznek Horvátországba is a magasabb árak, ezért jó, hogy a kormány megtartotta az ellenőrzést az árak felett.
– Elfelejtjük, hogy a hazai piacon lehetőségünk lenne, az árakat befolyásolni a fiumei (Rijeka) finomító segítségével, de ez még mindig nem működik. Biztosítanunk kellene, hogy legalább egy működő finomítónk legyen, mert soha nem tudhatjuk, hogy mi fog történni a világban, de ez nyilván nem áll a kormány érdeklődésének középpontjában
– mondta az INA volt vezérigazgatója. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy elfogadhatatlannak tartja a sziszeki finomító felszámolását, és annak a véleményének is hangot adott, hogy a fiumei finomító azért nem működik, mert a MOL igyekszik a lehető legnagyobb hatást elérni a magyarországi és szlovákiai finomítóival.
– Ez kereskedelmileg indokolt, de Horvátországban ezt nem lenne szabad megengedni
– tette hozzá.
A horvát fél végképp lemondott az INA-ról
Davor Štern nyugdíjasként megengedheti magának az őszinteség fényűzését. Az INÁ-val kapcsolatban úgy látja a helyzetet, hogy a horvát oldalnak ugyan vannak érvei, de nincsenek eszközei, amelyekkel befolyásolni tudná a helyzetet. Véleménye szerint ugyanakkor az INA jelentősége fokozatosan csökken és soha többet nem lesz az, ami volt.
– A helyét a megújuló energiák vették át, amelyekkel ismét csak senki sem foglalkozik. Sok kis cégünk van, amelyek szélerőműparkokat és naperőműveket gyártanak és működtetnek. Horvátországnak egy új energiavállalatot kell létrehoznia a 21. századra, amely egyesíti ezeket az új energiaformákat, az INÁ-ban pedig átveszi az irányítást a horvát részvények számának megfelelően. Nyilván megbékéltünk azzal, hogy az INA idegen kézben van, és egy másik központból irányítják
– jelentette ki az INA volt vezérigazgatója.
Horvátország is besétált a kelepcébe
Štern szerint az LNG-vel Horvátország is besétált a kelepcébe.
– Van ugyan gázunk, de nagyon drága. A német és a francia gazdaság most válságba került, mert drágák az energiaforrások. Biden bejelentése, hogy csökkenti az Európába irányuló LNG-mennyiségeket, kampányjáték, mivel az Egyesült Államokban a zöldek kritikájával szembesül, és az a bejelentés, hogy ezt a környezet védelem érdekében teszik, válasz a gáz túlzott kiaknázására és az agresszív rétegrepesztési módszerek alkalmazására, amelyek környezetvédelmi szempontból megkérdőjelezhetők
– magyarázta az energiaipari szakember, aki szerint a végeredmény az, hogy az amerikaik kevesebb gázt exportálnak, és ez gázhiányhoz vezet, amit pótolni kell. Štern úgy vélte, hogy ezt a horvát LNG-projekt is megérzi, de kisebb mértékben.
Az INA egykori vezetője szerint ez jó alkalom arra, hogy leállítsák a horvát LNG-kapacitás növelésére irányuló terveket, mivel a kérdés most az, hogy ez a forrás egyáltalán rendelkezésre fog-e állni.
– Néhány évvel ezelőttig Amerika LNG-importőr volt, de engedélyezte ezeket az agresszív kitermelési módszereket, így most exportálja a gázt
– jelentette ki a szakember.
A BALK magyaráz
Amit Štern úr a tévében elmondott, arra utal, hogy mi európaiak ismét pórul jártunk, hogy most kerüljük a kültelki kifejezéseket. Ha végképp leegyszerűsítjük a történteket, az USA valamikor még 2000-ben kezdte meg a rétegrepesztési módszerek alkalmazását a kőolaj és földgáz kinyerésére.
Kapcsolódó cikk
Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy nagynyomású folyadékot, jellemzően vizet pumpálnak a talajba, ennek hatására a kőzetréteg megreped és e repedéseken keresztül szivárog át a nagy nyomás alatt lévő kőolaj vagy földgáz. Ez nagyon káros a környezetre, mert nemcsak hogy szennyez, de akár földrengéseket is előidézhet – ezért tartózkodnak például a hollandok az eljárás alkalmazásától.
Trump alatt a cracking a fénykorát élte, és ennek eredményeképpen az Egyesült Államok LNG-importőrből kiszállítóvá vált. A jövedelmező biznisz útjában az olcsó orosz földgáz állt, ezért az USA nagy politikai nyomást gyakorolt az EU-ra, de egyes európai államokra is, külön-külön. Merthogy óriási biztonsági kockázatot képez az orosz földgázra való támaszkodás, amit a gonosz Putyin fegyverként használhat a kiszolgáltatott kontinens ellen.
Trumpot Biden követte, de e tekintetben nem változott semmi, ha csak azt nem tekintjük változásnak, hogy máig ismeretlen tettesek ügyesen felrobbantották az Északi Áramlat 2-t. A konjuktúrát az ukrán háború tette teljessé, mikor a szövetségesek rákényszerültek az óceánról túlról érkező „freedomgas” vásárlására, egyáltalán nem „szövetségesi” árakon.
Az, hogy most a Biden kormányzat választási játékok keretében úgy kíván imponálni fogyatkozó támogatói táborában még mindig jelentős erőt képviselő „zöldeknek”, rávilágított a megboldogult Henry Kissinger szavainak igazságára: Amerika ellenségének lenni veszélyes, Amerika barátjának lenni pedig egyenesen halálos (veszélyt jelent).
Miután az európai LNG-behozatal 60 százalékát eddig az amerikai LNG képezte, Biden döntése azt jelenti, hogy az Európai Uniónak új igényekkel, valódi küzdelmekkel kell szembenéznie a nagyobb mennyiségű, elsősorban közel-keleti gáz – különösen a katari gáz – behozataláért. Tekintettel azonban a régió jelenlegi biztonsági helyzetére, valamint arra, hogy a Vörös- és az Arab-tengeren milyen veszélyesek a hajózás szempontjából kulcsfontosságú útvonalak – nem szükséges hangsúlyozni az európai energiaellátást fenyegető megnövekedett kockázatokat – nemcsak a gáz, hanem az olaj tekintetében sem, amely most főként ebből a régióból származik.
- Szerbia2 nap telt el azóta
Végképp beomolhat az újvidéki vasútállomás teteje, és a 49-51%-os szabály
- Szerbia4 nap telt el azóta
Könnyek helyett könnygáz: Erőszakba torkollott a tüntetés Újvidéken
- Szerbia4 nap telt el azóta
Az Utiber felszólította a kínaiakat, hogy tiltsák be az újvidéki vasútállomás egy részének használatát(?)
- Szerbia6 nap telt el azóta
Đajić: Az újvidéki építkezés ellenőrzését az Utiber végezte