Connect with us

Horvátország

A nagy LNG-svindli

Trump alatt a cracking a fénykorát élte, és ennek eredményeképpen az Egyesült Államok LNG-importőrből kiszállítóvá vált. A jövedelmező biznisz útjában az olcsó orosz földgáz állt, ezért az USA nagy nyomást gyakorolt az EU-ra, de egyes európai államokra is, külön-külön. Merthogy óriási biztonsági kockázatot képez az orosz földgázra való támaszkodás, amit a gonosz Putyin fegyverként használhat a kiszolgáltatott kontinens ellen

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Gáz átfejtése a litvániai Klaipėda LNG-terminálnál
Gáz átfejtése a litvániai Klaipėda LNG-terminálnál (Forrás: Freepik)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Davor Štern energetikai szakértő a horvát N1 televízió reggeli műsorának vendége volt, és úgy általában az energiaárakról és a közel-keleti válságról beszélt. Štern úr különben nem akárki, 1984-ben az INA moszkvai kirendeltségének főnöke, 1995 és 1997 között gazdasági miniszter, majd 1997 és 2000 között az INA vezérigazgatója volt. Kifejezetten jó kapcsolatokkal bír keleten és nyugaton, de a zágrábi magyar közösség számára sem ismeretlen, fiatalkorában ugyanis az Ady Endre Magyar Kultúrkörben lépett fel táncdalzenekarával, a hétvégi táncos bulikon. Mint jó családból származó fiatalúr, természetesen a billentyűsöket kezelte, nem olyan proli hangszereket, mint a gitár, vagy a dobok.

A közel-keleti válság mindenre rányomja a bélyegét

Štern szerint a legveszélyesebb dolog az, ami az Arab-öbölben történik, nevezetesen a húszik támadásai.

– Irán könyörög az Egyesült Államoknak, hogy ne hasson vissza ezekre a támadásokra, de továbbra is aktívan segít néhány militáns csoportot. Mindez bizonytalanságot teremt az olaj- és gáziparban

– mondta Štern. Véleménye szerint az olaj ára globálisan egy kicsit mozgott, de körülbelül 5-10 évvel ezelőtt a tőzsdék megőrültek volna az ilyen eseményektől. Most bebizonyosodott, hogy az olaj már nem áll a részvényesek figyelmének középpontjában.

– Valószínűleg kriptovalutákra, lítiumra vagy más anyagokra váltottak

– tette hozzá.

Davor Stern szerint Horvátország belenyugodott az INA elvesztésébe

Davor Stern szerint Horvátország belenyugodott az INA elvesztésébe (Forrás: Screenshot, N1)

Ami Horvátországot illeti, egyértelmű, hogy az üzemanyag árát itt is befolyásolja a válság. Elmondása szerint néhány héten belül begyűrűznek Horvátországba is a magasabb árak, ezért jó, hogy a kormány megtartotta az ellenőrzést az árak felett.

– Elfelejtjük, hogy a hazai piacon lehetőségünk lenne, az árakat befolyásolni a fiumei (Rijeka) finomító segítségével, de ez még mindig nem működik. Biztosítanunk kellene, hogy legalább egy működő finomítónk legyen, mert soha nem tudhatjuk, hogy mi fog történni a világban, de ez nyilván nem áll a kormány érdeklődésének középpontjában

– mondta az INA volt vezérigazgatója. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy elfogadhatatlannak tartja a sziszeki finomító felszámolását, és annak a véleményének is hangot adott, hogy a fiumei finomító azért nem működik, mert a MOL igyekszik a lehető legnagyobb hatást elérni a magyarországi és szlovákiai finomítóival.

– Ez kereskedelmileg indokolt, de Horvátországban ezt nem lenne szabad megengedni

– tette hozzá.

A horvát fél végképp lemondott az INA-ról

Davor Štern nyugdíjasként megengedheti magának az őszinteség fényűzését. Az INÁ-val kapcsolatban úgy látja a helyzetet, hogy a horvát oldalnak ugyan vannak érvei, de nincsenek eszközei, amelyekkel befolyásolni tudná a helyzetet. Véleménye szerint ugyanakkor az INA jelentősége fokozatosan csökken és soha többet nem lesz az, ami volt.

– A helyét a megújuló energiák vették át, amelyekkel ismét csak senki sem foglalkozik. Sok kis cégünk van, amelyek szélerőműparkokat és naperőműveket gyártanak és működtetnek. Horvátországnak egy új energiavállalatot kell létrehoznia a 21. századra, amely egyesíti ezeket az új energiaformákat, az INÁ-ban pedig átveszi az irányítást a horvát részvények számának megfelelően. Nyilván megbékéltünk azzal, hogy az INA idegen kézben van, és egy másik központból irányítják

– jelentette ki az INA volt vezérigazgatója.

Horvátország is besétált a kelepcébe

Štern szerint az LNG-vel Horvátország is besétált a kelepcébe.

– Van ugyan gázunk, de nagyon drága. A német és a francia gazdaság most válságba került, mert drágák az energiaforrások. Biden bejelentése, hogy csökkenti az Európába irányuló LNG-mennyiségeket, kampányjáték, mivel az Egyesült Államokban a zöldek kritikájával szembesül, és az a bejelentés, hogy ezt a környezet védelem érdekében teszik, válasz a gáz túlzott kiaknázására és az agresszív rétegrepesztési módszerek alkalmazására, amelyek környezetvédelmi szempontból megkérdőjelezhetők

– magyarázta az energiaipari szakember, aki szerint a végeredmény az, hogy az amerikaik kevesebb gázt exportálnak, és ez gázhiányhoz vezet, amit pótolni kell. Štern úgy vélte, hogy ezt a horvát LNG-projekt is megérzi, de kisebb mértékben.

A rotterdami LNG-terminál

A rotterdami LNG-terminál (Forrás: Freepik)

Az INA egykori vezetője szerint ez jó alkalom arra, hogy leállítsák a horvát LNG-kapacitás növelésére irányuló terveket, mivel a kérdés most az, hogy ez a forrás egyáltalán rendelkezésre fog-e állni.

– Néhány évvel ezelőttig Amerika LNG-importőr volt, de engedélyezte ezeket az agresszív kitermelési módszereket, így most exportálja a gázt

– jelentette ki a szakember.

A BALK magyaráz

Amit Štern úr a tévében elmondott, arra utal, hogy mi európaiak ismét pórul jártunk, hogy most kerüljük a kültelki kifejezéseket. Ha végképp leegyszerűsítjük a történteket, az USA valamikor még 2000-ben kezdte meg a rétegrepesztési módszerek alkalmazását a kőolaj és földgáz kinyerésére.

Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy nagynyomású folyadékot, jellemzően vizet pumpálnak a talajba, ennek hatására a kőzetréteg megreped és e repedéseken keresztül szivárog át a nagy nyomás alatt lévő kőolaj vagy földgáz. Ez nagyon káros a környezetre, mert nemcsak hogy szennyez, de akár földrengéseket is előidézhet – ezért tartózkodnak például a hollandok az eljárás alkalmazásától.

Trump alatt a cracking a fénykorát élte, és ennek eredményeképpen az Egyesült Államok LNG-importőrből kiszállítóvá vált. A jövedelmező biznisz útjában az olcsó orosz földgáz állt, ezért az USA nagy politikai nyomást gyakorolt az EU-ra, de egyes európai államokra is, külön-külön. Merthogy óriási biztonsági kockázatot képez az orosz földgázra való támaszkodás, amit a gonosz Putyin fegyverként használhat a kiszolgáltatott kontinens ellen.

Trumpot Biden követte, de e tekintetben nem változott semmi, ha csak azt nem tekintjük változásnak, hogy máig ismeretlen tettesek ügyesen felrobbantották az Északi Áramlat 2-t. A konjuktúrát az ukrán háború tette teljessé, mikor a szövetségesek rákényszerültek az óceánról túlról érkező „freedomgas” vásárlására, egyáltalán nem „szövetségesi” árakon.

Az, hogy most a Biden kormányzat választási játékok keretében úgy kíván imponálni fogyatkozó támogatói táborában még mindig jelentős erőt képviselő „zöldeknek”, rávilágított a megboldogult Henry Kissinger szavainak igazságára: Amerika ellenségének lenni veszélyes, Amerika barátjának lenni pedig egyenesen halálos (veszélyt jelent).

Miután az európai LNG-behozatal 60 százalékát eddig az amerikai LNG képezte, Biden döntése azt jelenti, hogy az Európai Uniónak új igényekkel, valódi küzdelmekkel kell szembenéznie a nagyobb mennyiségű, elsősorban közel-keleti gáz – különösen a katari gáz – behozataláért. Tekintettel azonban a régió jelenlegi biztonsági helyzetére, valamint arra, hogy a Vörös- és az Arab-tengeren milyen veszélyesek a hajózás szempontjából kulcsfontosságú útvonalak – nem szükséges hangsúlyozni az európai energiaellátást fenyegető megnövekedett kockázatokat – nemcsak a gáz, hanem az olaj tekintetében sem, amely most főként ebből a régióból származik.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Három nap legjava