Connect with us

Ukrajna

WP: Washington tudott arról, hogy Ukrajna az Északi Áramlat felrobbantására készült

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Északi Áramlat, vezeték
A Washington Post szerint a CIA tavaly júniusban egy európai kémügynökségen keresztül értesült arról, hogy az ukrán különleges műveleti erők hat tagja szabotázsakció végrehajtására készül az Oroszország és Németország közötti gázvezeték ellen

Kattints ide a cikk meghallgatásához

A Washington Post beszámolója szerint az USA-nak tudomása volt arról a részletes ukrán tervről, amely az Északi Áramlat gázvezeték megtámadására irányult. A Discordon történt kiszivárogtatás szerint a CIA tavaly júniusban egy európai kémügynökségen keresztül értesült arról, hogy az ukrán különleges műveleti erők hat tagja szabotázsakció végrehajtására készül az Oroszország és Németország közötti gázvezeték ellen. Az amerikai lap ezt az információt azt követően tette közzé, hogy “megsérült” a kahovkai vízerőmű gátja, ami miatt az oroszok és az ukránok – mint ilyenkor lenni szokott – egymást vádolják.

Részletesen kidolgozott szabotázs volt

Három hónappal azt megelőzően, hogy szabotőrök felrobbantották a tenger alatt haladó Északi Áramlatot, a Biden-kormányzat egy közeli szövetségesétől megtudta, hogy az ukrán hadsereg egy kisebb búvárcsapat segítségével titkos támadást tervezett a gázvezeték ellen, a hatfős alakulat közvetlenül az ukrán fegyveres erők főparancsnokának jelentett.

A terv részleteit, amelyekről korábban nem számoltak be, egy európai hírszerző szolgálat derítette ki, és 2022 júniusában megosztotta a CIA-val. Ezek az eddigi legkonkrétabb bizonyítékok közé tartoznak, amelyek összefüggésbe hozzák az ukrán kormányt a feltételezett balti-tengeri támadással, amit az amerikai és a nyugati illetékesek az európai energetikai infrastruktúra elleni pimasz és veszélyes szabotázsakciónak neveztek.

A szóban forgó európai hírszerzési jelentés része annak a dokumentumcsomagnak, amelyet állítólag Jack Teixeira, az amerikai Nemzeti Gárda légierejének tagja osztott meg a Discord csevegőplatformon. A Washington Post Teixeira egyik online barátjától szerezte meg a másolatot.

A hírszerzési jelentés egy ukrajnai személytől származó információkon alapult. A forrással kapcsolatos információkat lehetetlen volt azonnal ellenőrizni, de a CIA tavaly júniusban ennek ellenére megosztotta a jelentést Németországgal és más európai országokkal – közölte több, az ügyet ismerő illetékes, akik nevük említésének mellőzését kérték, miután bizalmas hírszerzési műveletekről és diplomáciai adatokról van szó.

A rendkívül konkrét részletek, amelyek az operátorok számát és a támadás módszereit is tartalmazzák, azt mutatják, hogy a nyugati szövetségesek már közel egy éve megalapozottan gyanúsítják Kijevet a szabotázsakció elkövetésével.

Ezt a feltételezés az elmúlt hónapokban csak megerősítette, hogy a német bűnüldöző szervek olyan bizonyítékokhoz jutottak a robbantással kapcsolatban, amelyek feltűnő hasonlóságot mutatnak azzal, amit a meg nem nevezett európai szolgálat szerint Ukrajna tervezett.

Több ország illetékesei megerősítették, hogy a Discordon közzétett hírszerzési összefoglaló pontosan azt tartalmazza, amit az európai szolgálat a CIA tudomására hozott.

A Washington Post beleegyezett abba, hogy az amerikai kormánytisztviselők kérésére visszatartsa az információkat átadó európai ország nevét, valamint a feltételezett terv egyes aspektusait, miután ezeknek az információknak a nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a forrásokat és azok tevékenységét.

Az ukrán illetékesek, akik korábban tagadták, hogy az országnak köze lenne az Északi Áramlat elleni támadáshoz, nem válaszoltak az újságírói megkeresésre.

A Fehér Ház nem kívánt nyilatkozni az európai jelentéssel és az állítólagos ukrán katonai összeesküvéssel kapcsolatos kérdésekre, beleértve ebbe annak firtatását is, hogy az amerikai illetékesek megpróbálták-e megakadályozni a küldetés folytatását, vagyis a vezeték felrobbantását.

A CIA szintén nem kívánt nyilatkozni.

Amiről nem beszélnek, az nincs

A 2022. szeptember 26-án történt három víz alatti robbanás hatalmas szivárgásokat okozott az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeken, ennek következtében a négy csőből csak egy maradt sértetlen.

A Biden-kormányzat egyes tagjai kezdetben azt kommunikálták, hogy Oroszországot terheli a felelősség az elnök által “szándékos szabotázscselekménynek” nevezett akcióért, és azt ígérték, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel együtt a végére jár annak, hogy pontosan mi is történt.

A tél közeledtével úgy tűnt, hogy a Kreml a robbantással talán az energiaáramlás ellehetetlenítésére törekedett, ami egyesek szerint egy orosz “zsarolási akció” volt az európai országok megfélemlítésére. A feltételezések szerint Moszkva ezzel azt akarta elérni, hogy az európaiak vonják vissza az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatásokat, és tartózkodjanak a további szankcióktól.

A Biden-kormányzat illetékesei ma már bizalmasan elismerik, hogy nincs olyan bizonyíték, amely egyértelműen Moszkva részvételére utalna. Nyilvánosan azonban elhárítják azokat a kérdéseket, hogy akkor valójában ki lehet a felelős.

Egyes európai országok ugyanakkor azt sugallják, hogy Ukrajna áll a támadás mögött, de arra nem hajlandók, hogy ezt nyilvánosan ki is mondják, mert attól tartanak, hogy Kijev hibáztatása megtöri az Oroszországgal szembeni szövetséget.

Egy magas beosztású európai diplomata nemrégiben azt mondta, hogy az európai és a NATO-politikusok összejövetelein az a hallgatólagosan elfogadott gyakorlat, hogy nem beszélnek az Északi Áramlatról.

Megkerülték Zelenszkijt(?)

A meg nem nevezett európai hírszerzés egyértelművé tette, hogy a leendő támadók nem szélhámosok voltak.

A hírszerzési jelentések szerint az összes érintett közvetlenül Valerij Zaluzsnyij tábornoknak, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának jelentett, aki azért került az akció élére, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij ne tudjon a műveletről.

Úgy gondolták, hogy ha Zelenszkijt kihagyják a játékból, akkor az ukrán vezető hihető módon tagadhatja a polgári infrastruktúra elleni merész támadásban való részvételt, számítottak ugyanis arra, hogy az akció közfelháborodást vált ki, és veszélyeztetheti az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatást – különösen Németországban, amely a háború előtt a földgáz felét Oroszországból kapta, és sokáig támogatta az Északi Áramlattal kapcsolatos projektet több európai szövetségesével szemben.

Északi Áramlat

Az orosz állami tulajdonban lévő Gazprom gázipari konglomerátum az Északi Áramlat 51 százalékát birtokolta, a fennmaradó részesedés nyugati, köztük német, francia és holland energiaipari vállalatok tulajdonát képezte, amelyek milliárdokat fektettek a vezetékbe.

Ukrajna régóta panaszkodott, hogy az Északi Áramlat lehetővé tenné Oroszország számára, hogy megkerülje az ukrán vezetékeket, megfosztva Kijevet a hatalmas tranzitbevételektől.

A hírszerzési összefoglaló szerint az ukrán katonai műveletet azonban egyelőre tisztázatlan okokból “felfüggesztették”. A jelentés szerint az ukránok a 2022. június 5-e és 17-e között zajlott BALTOPS nagyszabású szövetséges haditengerészeti gyakorlatot követően akarták megtámadni a vezetéket.

A német bűnüldöző hatóságok a szeptemberi robbantás körülményeinek vizsgálata során kiderítették, hogy annak a legfontosabb részletei egybeesnek az ukránok által korábban tervezett akcióval.

Az az ukrán személy, aki júniusban tájékoztatta a meg nem nevezet európai hírszerző szolgálatot, azt mondta, hogy az ukrán különleges műveleti erők hat tagja hamis személyazonosságot használva hajót akart bérelni, és egy merülő járművel szeretett volna lemenni a Balti-tenger mélyére, hogy megrongálja vagy megsemmisítse a vezetéket, majd ezt követően észrevétlenül elmeneküljön.

A csapat az oxigén mellett héliumot is vitt volna magával, amit általában különösen mély merüléseknél használnak.

A német nyomozók most úgy vélik, hogy a hamis útleveleket használó hat személy egy lengyel fedőcégen keresztül vitorlás jachtot bérelt Németországban, ahol szeptemberben szállt hajóra, majd robbanóanyagot helyezett el a tenger mélyén, amellyel megrongálta a csővezetékeket.

A német nyomozáshoz közeli illetékesek úgy ítélik meg, hogy az elkövetők képzett búvárok voltak, mivel a robbanóanyagot körülbelül 240 láb mélyre vitték le, vagyis olyan mélységbe, ahol a szakértők szerint csakis a hélium segíthet a szellemi koncentráció fenntartásában.

A nyomozók a csővezetéken talált robbanóanyag-maradványokat összevetették az Andromeda nevű jacht kabinjában fellelt nyomokkal, miközben az is kiderült, hogy a szabotázsakcióban legalább egy olyan személy vett részt, aki az ukrán hadseregben teljesít szolgálatot.

A júniusban tervezett merénylet tehát csak néhány tekintetben mutat eltérést a szeptemberben végrehajtott támadástól.

Északi Áramlat

Az Andromeda vitorlás jacht, amelyet állítólag a gázvezeték elleni támadáshoz használtak (Forrás: yact.de)

Az európai hírszerzési jelentés megjegyzi, hogy az ukrán ügynökök az Északi Áramlat 1 vezeték megtámadását tervezték, de nem tesz említést a másik vezetékről, az Északi Áramlat 2-ről.

A hírszerzési jelentésben az is szerepel, hogy a szabotőrök egy másik európai helyszínről indították volna az akciót, nem a Balti-tenger partján lévő német Warnemündéből, ahol az Andromeda hajót bérelték.

A CIA kezdetben kételkedett

A beavatottak szerint a CIA kezdetben megkérdőjelezte az Európából kapott információk hitelességét, részben azért, mert az ukrajnai forrás, aki a részleteket szolgáltatta, nem számított megbízható személynek, az európai szolgálat, amely az Egyesült Államok megbízható partnere, úgy vélte azonban, hogy a forrás megbízható.

Az ügyhöz közeli illetékesek szerint a CIA minden fenntartása ellenére a júniusi értesüléseket megosztotta németországi és más európai kollégáival.

A német titkosszolgálat munkatársai június végén tájékoztatták a berlini törvényhozókat az értesülésekről, mielőtt azok nyári szünetre mentek – állítja egy illetékes, aki tudott a német honatyáknak tartott zárt ajtók mögötti prezentációról.

Az európai jelentés tartalmának birtokában lévő illetékesek nem zárták ki, hogy a feltételezett ukrán merénylők értesülhettek arról, hogy az amerikaiak a hírszerzési adatokat több országgal is megosztották, és ezért esetleg megváltoztatták a terv egyes elemeit.

A nem nevesített európai hírszerző szolgálat jelentése azonban nem az egyetlen bizonyíték, amely arra utal, hogy Kijev szerepet játszhatott a csővezeték elleni merényletben.

A Washington Post korábban arról számolt be, hogy a robbantásokat vizsgáló kormányok olyan kommunikációt lepleztek le, amelyből kiderült, hogy ukránbarát személyek vagy szervezetek megvitatták az Északi Áramlat elleni támadás lehetőségét.

Egy magas rangú nyugati biztonsági tisztviselő szerint ezek a beszélgetések a támadás előtt zajlottak, de csak a támadás után derült rájuk fény, amikor a kémügynökségek átfésülték az adatokat a lehetséges nyomok után kutatva.

A Biden-kormányzat nem sírta el magát

A Biden-kormányzatnak az Északi Áramlattal szemben már régóta voltak aggályai, ám a Berlinnel való békülés érdekében lemondott az Oroszországból Németországba tartó vezetékre vonatkozó Trump-szankciókról, de a Washinton Post megállapítása szerint nem hullatott krokodilkönnyeket a csővezeték szeptemberi felrobbantása miatt.

Hónapokig tartó amerikai nyomásra a német kormány mindössze néhány nappal az előtt állította le az Északi Áramlat 2 végleges engedélyezési folyamatát, hogy az orosz erők 2022. februárjában katonai inváziót hajtottak végre Ukrajna ellen, meglepve ezzel számos amerikai és európai illetékest, akik attól tartottak, hogy Berlin túl fontos energiaforrásnak találja Oroszországot ahhoz, hogy megszakítsa vele a kapcsolatát.

Az Ukrajna elleni támadás idején a vezeték sértetlen volt, és már 300 millió köbméter földgázt szivattyúztak bele, hogy üzemkész legyen.

Közel egy hónappal a szakítás előtt az orosz Gazprom energiaipari óriásvállalat leállította az Északi Áramlat 1 működését, mindössze órákkal azt követően, hogy a G7, vagyis a hét vezető ipari ország bejelentette, hogy hamarosan árplafont vezet be az orosz kőolajra, vagyis megsapkázza, amivel a Kreml kincstárát akarta megkárosítani.

Hozzáértők szerint a vezetékek javítási költségei több százmillió dollárra rúgnak.

Bár az amerikai hírszerzési vezetők kezdetben szkeptikusan fogadták az európai jelentéseket, viszont már régóta aggódtak az ukrán agresszív hozzáállás miatt, amely a háborút Oroszország és az Egyesült Államok, valamint a NATO közötti közvetlen konfliktussá akarta változtatni.

Egy másik kiszivárgott hírszerzési dokumentum szerint, amely szintén a Discordon volt elérhető, az ukrán katonai hírszerzés idén februárban beleegyezett abba, hogy “Washington kérésére” elhalassza a Moszkva ellen tervezett csapásokat.

A két szövetséges közötti incidens egy szélesebb körű feszültségre irányította a figyelmet, amely a háború során végig fennállt: az Egyesült Államoknak ugyanis néha vissza kellett fognia Ukrajnát, amely szívesen terjesztené ki a háborút Oroszország területére.

Washington és az európai illetékesek elmarasztalták Ukrajnát a területén kívül végrehajtott támadások miatt, amelyekkel szerintük az ukránok túl messzire mentek.

Nyugati tisztségviselők világossá tették Zelenszkij számára, hogy a kijevi kormány ügynökeit tartják felelősnek azért a Moszkva közelében végrehajtott augusztusi merényletért is, amely során egy autóbomba megölte Daria Duginát.

A támadók a bombát a jelek szerint az apjának, Alekszandr Duginnak, a Kreml főideológusának, ismert orosz nacionalistának szánták, akinek írásai hozzájárultak az orosz vezetés Ukrajnáról szóló narratívájának kialakításához.

Washington a támadást provokatívnak tekintette, amelyekkel az ukránok súlyos orosz válaszlépéseket kockáztattak.

Ukrajna azonban mindennek ellenére kitartott az Oroszországon belüli csapások mellett, beleértve a dróntámadásokat egy repülőtér és több moszkvai célpont ellen, amelyek végrehajtását az amerikai illetékesek Kijevvel hozták összefüggésbe.

A Washington Post ezzel zárja a négy újságíró által készített cikket, amelynek a végére semmiféle konklúzió nem került, így azzal mi is adósak maradunk.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország20 óra telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia4 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava