Connect with us

Szerbia

A koszovói rendszámot viselő autók mától szabadon mozoghatnak Szerbiában

A szerb kormány Koszovóval foglalkozó hivatalának a vezetője hangoztatta, hogy a koszovói rendszámú autók szerbiai közlekedésének engedélyezése nem jelenti Koszovó függetlenségének elismerését

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Pristinai rendszám került a fenti autóra, ezt jelzi a 01-es szám (Forrás: X-platform)
Pristinai rendszám került a fenti autóra, ezt jelzi a 01-es szám (Forrás: X-platform)
A cikk meghallgatása

A belgrádi kormány tavaly december 25-én döntött úgy, hogy engedélyezi a koszovói, vagyis az RKS lajstromjelekkel ellátott járművek szabad mozgását Szerbia területén. A három betű a Koszovói Köztársaság (Republic of Kosovo) rövidítése, a táblán látható első két szám pedig a körzetet jelöli, tehát a rendszám alapján könnyen megállapítható, hogy az autó tulajdonosa honnan származik: a 01 Pristina, a 02 Mitrovica, és így tovább. Szerbia ellenkezése 2022 őszén súlyos konfliktusokhoz vezetett, a belgrádi vezetés leginkább az kifogásolta, hogy a rendszámtáblákon szerepel a Koszovó államiságát ábrázoló címer. Petar Petković, a szerb kormány Koszovóval foglalkozó hivatalának a vezetője úgy indokolta a mostani döntést, hogy a azzal a koszovói szerbeknek akarnak segíteni.

Több ezer autóra tettek új rendszámot

A szerb “kormánypárti és hazafias” sajtó & média 2022 nyarán a szerb elnök diadalát ünnepelte azzal kapcsolatban, hogy létrejött az ideiglenes matricarendszer, miután a pristinai vezetés megtiltotta, hogy a Koszovóban élők szerbiai rendszámtáblákat használjanak.

A koszovói belügyminisztérium akkori utasításai szerint a koszovói települések nevének rövidítésével a Szerbiában regisztrált járműveket átregisztrálják, így azok RKS (Koszovói Köztársaság) jelzést kapnak, amit azonban Belgrád határozottan elutasított.

Koszovói rendszám

A szerbiai vezetés ezt azzal az alkalmi szlogennel toldotta meg, hogy “Nema predaje – KM ostaje”, vagyis “nem adjuk meg magunkat, a KM, vagyis a Kosovska Mitrovica jelzésű táblák maradnak”. Ezeket a táblákat Szerbiában adták ki a koszovói szerbeknek.

Az akkori helyzetet talán úgy lehetne a “legplasztikusabban” szemléltetni, mintha a romániai magyarok mind magyar rendszámú autóval közlekednének, és csak magyarországi okmányokkal rendelkeznének, aminek a bukaresti kormány elejét kívánná venni.

Miroslav Lajčák uniós közvetítő akkortájt diadalittasan jelentette be, hogy uniós javaslatra ideiglenes matricarendszer bevezetését határozták el, amíg nem születik végleges megoldás, ez pedig az által érvényesült, hogy a határon (szerb megfogalmazás szerint az “adminisztratív vonalon”) mindkét oldalon leragasztották a másik ország címerét.

Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök “melegen üdvözölte” ennek a torzszülött megállapodásnak a létrejöttét, amely csak egy ideig jegelte a konfliktust.

Közben azonban a megfélemlítések ellenére folyt a koszovói szerbek tulajdonában lévő autók átregisztrálása, bár időnként ismeretlen tettesek felgyújtották azokat a járműveket, amelyekre szerb tulajdonosuk koszovói rendszámot tett a korábbi szerbiai KM vagy az UNMIK által kiadott KS felségjelzést tartalmazó táblák helyére.

Az ideiglenes belgrádi kormány most nem sokkal a választások után – az ellenzéki tiltakozások leple alatt – szinte fű alatt engedélyezte a koszovói rendszámok használatát Szerbia egész területén azzal a farizeusi magyarázattal, hogy a belgrádi kormány a döntéssel a koszovói szerbeket kívánja segíteni.

Belgrádban ezt még azzal toldották meg, hogy a döntés további impulzus a “Nyitott Balkán” kezdeményezés támogatására, ami megkönnyíti a Koszovóban élő szerbek életét.

Ez nem jelenti Koszovó elismerését

Petar Petković, a szerb kormány Koszovóval foglalkozó hivatalának a vezetője a döntést követően igyekezett eloszlatni az esetleges kételyeket Koszovó státusával kapcsolatban, azt hangoztatta ugyanis, hogy a koszovói rendszámú autók szerbiai közlekedésének engedélyezése nem jelenti Koszovó függetlenségének elismerését.

Az irodavezető némileg vallási alapra terelte a kérdést, megjegyezte ugyanis, hogy a raška-prizreni egyházmegye szerzetesei és papjai is ezeket a rendszámokat használják, hogy elérjék a szentélyeiket és a híveiket, vagyis akár úgy is felfoghatjuk a táblacserét, mint istennek is tetsző cselekedetet.

A koszovói kormány különböző büntetésekkel, végül pedig az autók forgalomból történő kizárásával igyekezett jó útra terelni a megtévelyedett koszovói szerbeket, akik ennek hatására az utóbbi két hónapban többezer új rendszámot igényeltek.

A pristinai vezetés adatai szerint november 1-étől december 14-éig 3405 koszovói állampolgár (értsd: szerb) cserélte le a rendszámát, és tette fel az RKS jelzést viselő táblákat, többségük az erősen szerbek lakta Észak-Mitrovica és Leposavić településeken.

Az Ibar folyótól délre eső területeken szórványban élő szerbek ezt már évekkel ezelőtt megtették, esetükben az elszigeteltség miatt ez nem is igen volt kérdés.

A koszovói táblák használatába történő szerb beleegyezést Albin Kurti koszovói miniszterelnök azzal magyarázta, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök ezzel enyhíteni kívánja a választások elcsalása miatt rá nehezedő nemzetközi nyomást, és ezért szánta rá magát erre a lépésre.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Öt nap legjava