Connect with us

Szerbia

1914: Mi a hasonlóság a szarajevói merénylet és a szerbiai választások között?

Németország a belgrádi Politika célkeresztjébe került, mert a német külügyminisztérium elfogadhatatlannak minősítette a szerbiai választásokon történteket

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

1914: A belgrádi Politika azt kérdezi, hogy vajon Németország belekeveredett-e a szerbiai választásokat követő eseményekbe?
A belgrádi Politika azt kérdezi, hogy vajon Németország belekeveredett-e a szerbiai választásokat követő eseményekbe?
A cikk meghallgatása

A kormányközeli belgrádi Politika című napilap/hírportál szerint Németország részt vesz a választások utáni szerbiai események formálásában, és érintett a szerbiai választási bizottság épülete (régi parlament) előtti erőszak előidézésében. Németország azt követően került nemcsak a Politika, hanem minden más szerbiai kormánypárti média célkeresztjébe, hogy a német külügyminisztérium elfogadhatatlannak minősítette, ami a választások napján történt a tagjelölt Szerbiában.

A németeket vádolják

A Politika cikke szerint a szavazóhelyek bezárása után sem csillapodott a nyugati szolgálatok érdeklődése a szerbiai választások iránt, a németek pedig különösen aktívan szítják a nyugatbarát ellenzék tiltakozását.

A portál meg nem nevezett belgrádi médiaszereplők értesüléseire hivatkozva azt írja, hogy a német titkosszolgálati ügynökök “szerbiai csápjaikon keresztül” szítják az erőszakot, ami a szerbiai választási bizottság épülete előtt folyik, mindezt teszik azzal az ürüggyel, hogy “állítólag csalások történtek” a december 17-i választásokon.

A Politika szerint azonban eredménytelenek azok a kísérletek, amelyek egy új Majdan előidézésére irányulnak, hogy hibrid hadműveletekkel és propagandaháborúval komponálják újra a politikai miliőt Belgrádban, és olyan “opciót” juttassanak kormányra, amely a nyugati hatalmi központok érdekeit szolgálja.

Mindennek az a célja, hogy a Szerb Haladó Párt körüli győztes blokk adja fel a “hamis Koszovó” ENSZ-tagságának elutasítását (ahogyan azt a francia-német terv előírja), vezessen be szankciókat Oroszországgal szemben, és mondjon le a katonai semlegességgel kapcsolatos álláspontjáról.

A lap internetes kiadása szerint ez motiválja a külföldi titkosszolgálatok felforgató tevékenységét, ami a Szerbia az Erőszak Ellen elnevezésű ellenzéki (Srbija protiv nasilja, SNP)listán szereplő ütőkártyák kijátszása által történik.

A Politika hozzáteszi, hogy ezek az erők szervezték meg a választási bizottság tagjai és épülete elleni támadásokat, és ebben a tekintetben a helyszínen különösen a németek aktívak.

A portál szerint az ellenzéki tiltakozás “csillaga” a belgrádi Nikola Ristić, aki a német kormányhoz köthető Deutsche Welle nemzetközi médiacsatorna munkatársa, és aki az első sorokban volt a szerbiai statisztikai hivatal (71 éves) igazgatója elleni támadás alkalmával.

A Politika úgy tudja – de ezzel kapcsolatban forrást nem nevez meg -, hogy Ristić a “DP Media” nevet viselő cég tulajdonosa és igazgatója, amelynek finanszírozója a Deutsche Welle, amely ajánlatot tett arra, hogy Ristić “monitoringozó tanácsadó” legyen 2023 folyamán.

A DW állítólag a „regionális médiaprojektek” keretében ajánlotta fel ennek a szolgáltatásnak a finanszírozását a Német Nemzetközi Segélyszervezet támogatásával.

A Politika nem adta meg eredeti formájában az említett segélyszervezet nevét, így csak feltételezni tudjuk, hogy a HELP Germany nevű szervezetre gondolt, de ebben nem lehetünk biztosak.

A belgrádi lap/portál szerint ezek egyébként olyan projektek, amelyek a közösségi hálózatokon egyes meg nem nevezet médiacsatornák népszerűsítését szolgálják.

A következő mondatból csak sejteni lehet, hogy a Politika a CRTA megfigyelő csoportra és az Istinomer (Igazságméter) médiaprodukcióra igyekszik terelni a figyelmet, amelyekkel Ristić cége állítólag együttműködik.

A Deutsche Welle és 1914

A kormányközeli szerb portál arra emlékeztet, hogy a Deutsche Welle november második felében 150 fős szemináriumot szervezett Belgrádban, amelyen a független újságírás normáit akarták meghatározni.

A workshop szervezője Klaus Dahman német állampolgár volt, aki korábban a hasonló összejöveteleken bírálta a jelenlegi kormányt, és azt mondta, hogy Szerbia “egy tekintélyelvű állam”.

A Deutsche Welle valóban működtet egy újságíróakadémiát, amelynek a szerbiai és nyugat-balkáni menedzsere tényleg Klaus Dahman, aki már évek óta tart hasonló workshopokat Szerbiában, bár a legutóbbiról az internet nem tud, de ez nem jelenti azt, hogy nem volt hasonló rendezvény a Politika által említett időpontban.

Dahman ezeken az előadásokon állítólag arra biztatja a résztvevőket, hogy hozzanak létre saját YouTube-, Facebook- vagy Instagram-csatornákat, mert azok jelentik a legerősebb fegyvert az esztablismenttel szemben.

A németek számára elfogadhatatlan

A Politika itt kitért arra, hogy a német külügyminisztérium az EBESZ/ODIHR jelentésében megemlített állami forrásokkal való visszaélésekre, a szavazók megfélemlítésére és a szavazatvásárlásokra hivatkozva elfogadhatatlannak nevezte egy tagjelölt ország részéről a választások napján tanúsított hozzáállást.

A belgrádi kormánypárti lap szerint a német külügy azonban elfelejtette idézni az ODIHR misszió jelentésének első pontját, miszerint a megfigyelők az általuk ellenőrzött szavazóhelyiségek 93 százalékával kapcsolatban pozitív minősítést adtak.

A kommentárjellegű cikkben a Politika leszögezi, hogy a pozitív megállapítások nem érdekelték az Annalena Baerbock által vezetett tárcát, pedig azok arról szólnak, hogy az urnákhoz járulók adekvát választási lehetőséget kaptak a politikai alternatívák között, hogy a kampányban többnyire nem sérült a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság, hogy a jogi keret megfelelő alapot biztosított a demokratikus választások lefolytatásához, valamint hogy az illetékes szervek a rendelkezésre álló rövid idő ellenére hatékonyan és átláthatóan végezték a választások előkészítését.

A Politika már nem saját kútfejéből, hanem a szintén kormányközeli Novostiból merítve végül megállapította, hogy a szerb fővárosban kialakult jelenlegi patthelyzet feloldására megmentőként feltűnik a színen Viola von Cramon, német EP-képviselő, aki felajánlja, hogy közvetítőként lép fel a szerbiai kormány és az ellenzék között a „békés és demokratikus párbeszéd biztosítása” érdekében.

A Politika albán lobbistának és a Đilas-lista nem hivatalos uniós képviselőjének nevezi a német zöldpárti politikust, aki egyébként az N1 ellenzéki televíziónak nyilatkozva nemzetközi ellenőrzést és a választási csalásokkal kapcsolatos vádak teljes körű kivizsgálását követelte.

A belgrádi lap szerint mindez pedig történik az 1914-es híres júliusi ultimátum nyomán, amikor Bécs követelte, hogy bírákat és rendőröket küldjön Szerbiába, akik nyomozást folytathattak volna le a szarajevói merényletet követően…

Ezt tartalmazza a Politika cikke, amely a három ponttal zárul.


Mini közvélemény-kutatás


Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

157
Szerbiában a külföldi megfigyelők szerint számos szabálytalanság történt a választások során, de a kérdést a szerbiai állampolgároknak maguknak kell megoldaniuk

Vajon mi a teendő?

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava