Szlovénia nem hagyta jóvá a Szerb Posta igazgatójának nagykövetté történő kinevezését

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A ljubljanai Delo hírportál beszámolója szerint Szlovéniában nem kívánatos személy a szerb elnök nagykövetjelöltje, akinek a kinevezéséhez a fogadó ország, vagyis Szlovénia nem járult hozzá. A ljubljanai értesülések szerint „biztonsági jellegű hivatalos fenntartások” vannak Zoran Đorđevićtyel szemben. Az utóbbi néhány napban ez már a második diplomáciai kudarc Belgrád számára, miután Szerbia és Horvátország a héten kölcsönösen kiutasított egy-egy követségi alkalmazottat. A szerb vezetés lassan mindenkivel fasírtban lesz a volt Jugoszlávia egykori tagköztársaságai közül, ehhez már csak Észak-Macedóniával kell összekülönböznie.

Szlovénia is ejtette Szerbiát

Szerbia augusztus 8-án hivatalosan kérte Szlovéniától, hogy járuljon hozzá Zoran Đorđević nagykövetté történő kinevezéséhez, ám az általában jól értesült ljubljanai Delo csütörtökön (november 23-án) megszellőztette, hogy Đorđević még nem kapta meg és nem is fogja megkapni Szlovénia hozzájárulását ahhoz, hogy Szerbia szlovéniai nagykövete legyen.

Az agrément megadásának elutasításáról egyelőre nem áll rendelkezésre hivatalos információ, a szlovén kül- és Európa-ügyi minisztérium nem közölt semmit, vagyis nem fúzött kommentárt az esethez.

Tanja Fajon szlovén külügyminiszter és Aleksandar Vučić szeb elnök úgy tesz, mintha minden rendben volna (Korábbi felvétel, szerb elnöki Instagram)

A szlovén diplomácia alapvetően azt a gyakorlatot követi, hogy a hozzájárulás megadása a kérelem benyújtását követő hat-nyolc hétben megtörténik, kivéve, ha fenntartások merülnek fel a jelölttel kapcsolatban.

A nagykövetnek jelölt személy elfogadásáról az illetékes intézmények döntenek a külügyminisztériumtól kezdve a rendőrségen, az igazságügyi hatóságokon át a szlovén titkosszolgálatig, amelyek közül a Delo információi szerint az egyik fenntartást fogalmazott meg Đorđević vonatkozásában.

A diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 4. cikkelye alapján a fogadó állam, azaz Szlovénia nem köteles a küldő államnak, esetünkben Szerbiának magyarázatot adni a hozzájárulás megtagadásának okáról.

A kialakult diplomáciai gyakorlat szerint a jelölt kérelmének figyelmen kívül hagyása akkor minősül elutasításnak, ha a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül a fogadó állam nem adja a hozzájárulását a kinevezéshez, vagyis nem reagál a kérelemre. Egy gyors fejszámolás után kiderül, hogy a kilencven nap már lejárt.

Három hónap elteltével a fogadó ország a nagykövetjelöltet nemkívánatos személynek tekinti.

A szlovénok bizonyára tisztában vannak azzal, hogy mi meddig hány méter Đorđević esetében, a jelenlegi szlovén külügyminiszter a szociáldemokrata Tanja Fajon ugyanis a balkáni térség kitűnő ismerője, a 2020-as szerbiai választásokat követően az EP által szponzorált szerbiai pártközi párbeszéd egyik kulcsszereplője volt, mint az Európai Parlamenttel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség elnöke.

Đorđević, az elnyűhetetlen káder

A belgrádi Danas ellenzéki hírportál úgy tudja, hogy a szerb külügyminisztérium augusztus elején több nagykövet számára is kért hozzájárulást a fogadó országoktól, köztük volt a Szerb Posta igazgatója, Zoran Đorđević is, aki korábban két minisztériumban is megfordult.

Kapcsolódó cikk

Se egy levél… – Befejeződik-e az egy hónapja tartó postássztrájk Szerbiában?

Đorđević 2013-ban a védelmi minisztériumban államtitkárként kezdte a pályafutását, 2016-ban vette át a tárca vezetését, ahol egy másik elnyűhetetlen minisztert váltott Bratislav Gašić személyében.

Kormányokon átnyúló miniszterkedését Ana Brnabić első kormányában is folytatta, amikor Aleksandar Vulint váltotta a munkaügyi és szociális minisztériumi bársonyszékben, amelyet 2020-ig tartott meg, majd 2021-ben megkapta a Szerb Posta vezetését, az ott végzett tevékenységével még Aleksandar Vučić sem volt elégedett, bírálta is például a napokban befejeződött postássztrájk során is.

A szerb ellenzéki média korábban arról cikkezett, hogy mielőtt elfoglalta volna a honvédelmi minisztérium államtitkári posztját, Đorđević a Szerb Nemzeti Bank kormányzójának, Jorgovanka Tabakovićnak a sofőrje volt, Tabaković pedig – mint már korábban megírtuk – egy „radikális őskövület” a szerbiai politikai színtéren. Đorđević persze tagadta, hogy a kormányzóasszonynál sofőrködött.

Djordjević szerint a szerb elnök bátran, államférfiúi bölcsességét használva, felelősségteljesen és kitartóan dolgozik nap mint nap Szerbia felemelkedéséért

Đorđević egyébként a Szerb Haladó Párt elnökségének tagja, szeptemberben a Novosti kormányközeli hírportálon egy ömlengő szerzői cikkben értekezett arról, hogy Szerbiának miért van szüksége Aleksandar Vučićra, aki „eredményt eredményekre halmoz, ami miatt a hamisan hazafias és még inkább hamisan európapárti ellenzék féltékeny rá”.

A szerb ellenzéki média szerint ugyanakkor újabb diplomáciai skandalumnak számít, hogy Horvátországot követően Szerbiának Szlovéniával is megromolhatnak a kapcsolatai.

A szerb elnöknek közben mindenről ugyanaz jut az eszébe, a szerbiai ügyeletes bűnbakot azonban nem Alex Sorosnak, hanem Dragan Šolaknak hívják, bár Vučić kételkedik abban, hogy Đorđević kiutasítása mögött is az N1 Televízió és más ellenzéki sajtótermékek tulajdonosát kell keresni, pedig a munkatársai ezt állítják. Ez egy olyan megnyilvánulás, ami az ellenzék „kifinomult sározásának” számít.