MIGRÁNS KI KICSODA: Ha a rendőrök elmennek, az embercsempészek visszatérnek Szabadkára

A Koszovóból érkező fegyverek, az erdei táborok, a taxisokkal való együttműködés csak része a szabadkai embercsempész-rendszernek, amely hónapok óta sikeresen működik. Az ellenzéki Nova szerbiai hírportál szerint a Szerbiát és Magyarországot elválasztó makkhetesi erdő feletti ellenőrzésért küzdő csempészek közötti konfliktusok miatt elrendelt gyakori rendőri akciók csak részben nyugtatják le a helyzetet Szabadkán, mert a rendőrség távozását követően az üzlet virágzik tovább, bár télen mégiscsak kevésbé, legfeljebb jégvirágos üzemmódban. De tudjuk, hogy a természet körforgása révén márciusban jön a hóvirágos tavasz újabb migránskalandokkal.

Ezek szervezett bűnözői csoportok

A szerb belügyminisztérium az elmúlt hetekben számos akciót hajtott végre az illegális migráció elleni küzdelemben a magyar határnál. A rendőrök kiérkezését újabb konfliktus és lövöldözés előzte meg Szerbia északi részén, nevezetesen a Vajdaságban, aminek következménye szörnyű volt – hárman meghaltak, egy ember pedig megsebesült.

Az erdő ellenőrzése során csaknem 1000 migránst került elő Szabadka környékén, sőt, speciálisan kialakított sátrakra is bukkantak, amelyeket a migránsok és az embercsempészek használtak a határ menti erdőkben történő tartózkodásuk során.

Az akcióban a szerb belügyminisztérium több száz tagja – a különleges terrorelhárítás (SAJ), a csendőrség, a készenléti rendőrség, az egyes személyek és létesítmények biztonságára felügyelő osztály terrorellenes csoportja, a határrendészeti igazgatóság, a bűnügyi osztály (UKP), a műszaki igazgatóság, valamint a regionális rendőri szervek vettek részt, bevetve minden rendelkezésre álló eszközt.

A Nova megjegyzi, hogy valószínűleg ez az akció sem állítja meg a Szabadkán és a környező területeken már több mint egy éve sikeresen működő embercsempész-üzletet. A csempészcsoportok jó kapcsolatban állnak egymással, együttműködnek a taxisokkal, akik naponta több tucat migránst visznek Szabadkára, amivel segítik őket a Magyarország felé tartó útjuk során.

Szabadkán lépnek színre az embercsempészek, akik nélkül lehetetlen elhagyni Szerbiát, és akik nagy összegekért szállítják át a migránsokat a határon. A csempészek úgymond teljes felszerelésben vannak, amit legjobban a gyakori fegyverelkobzás is bizonyít.

Kapcsolódó cikk

A szerb csendőrség járőrözik északon, de megint csak lőnek Szabadkán

Bratislav Gašić szerb belügyminiszter úgy gondolja, hogy ezek nem migránsok, hanem szervezett bűnözői csoportok, ami a fő belügyér szerint azt jelenti, hogy szét kell választani a Szerbia déli tartományából, értsd Koszovóból származó albán maffia által támogatott embercsempészeket a valódi migránsoktól.

Gašić úgy fogalmazott, hogy a fegyverek mind lentről jönnek, ami természetesen ismét Koszovót jelenti, de ez a szerbiai hivatalos terminológiában nem létezik, mint olyan.

A szerbiai BIRN oknyomozó portál nemrég írt arról, hogy az utóbbi évben több tucat konfliktus volt a fegyveres csempészbandák között, amelyek több millió eurót keresnek a menekültek és migránsok Európai Unióba történő átszállításából.

Ahogy az idő telik, a lövöldözések egyre közelebb kerülnek a lakott területekhez. Tavaly novemberben Horgos központjában hat ember megsérült a marokkói és az afgán bűnözők közötti konfliktusban. Az esetről készült videó, amelyen felfegyverzett férfiak futnak el a falu központjában lévő általános iskola mellett, aggodalommal töltötte el a helyieket.

A szerb rendőrségnek nem sikerült teljesen lefegyvereznie az embercsempész csoportokat, a birtokukban lévő fegyverarzenál pedig előtérbe helyezte a fegyverek eredetének kérdését.

A BIRN az események szereplőivel folytatott és a titokban rögzített beszélgetések által olyan információkhoz jutott, hogy az embercsempészek fő fegyverszállítói a Szerbiában évek óta működő albán bűnözői csoportok, a szálak pedig egy pristinai testvérpárhoz, Amar és Amir Xemshitihez vezettek.

A BIRN hozzájutott egy fotóhoz is, amelyen Amir Xemshiti a Horgoson működő marokkói Tetouani csempészbanda tagjainak társaságában látható, és amelyen mindenki kalasnyikovokkal pózol.

Embercsempészek pózolnak: Amir Xemshiti az első balról, mellette Hamza, aki a Tetouani csoport egyik fontos tagja (Forrás: BIRN, AI által feljavítva)

Amir Xemshiti cáfolta a BIRN-nek nyilatkozva, hogy neki és a testvérének bármiféle köze lenne a szerbiai ember- és fegyvercsempészethez. A marokkói bandával készült fotót kommentálva azt mondta, hogy illegálisan lépett át Szerbiából az EU-ba, mint „minden más sok gonddal és problémával küzdő albán”, és ekkor a marokkóiak elfogták.

– Miután elkaptak, pénzt adtam nekik. Láttam, hogy fegyvereik vannak, és megkértem őket, hogy készítsenek közös képet velem. Nincs kapcsolatom velük

– mondta a BIRN-nek Xemshiti, akinek a kívánságát láthatóan teljesítették is a lefizetett marokkói embercsempészek, akik annyira jóságosak, hogy biztosan minden minden illegális albán határátlépővel fotózkodnak.

Ezzel azonban nem lenne szabad viccelődni, mert a BIRN állítása szerint a szerb rendőrség néhány tagja vagy nagyon tehetetlennek, vagy túlzottan korruptnak tűnik ahhoz, hogy teljesen lefegyverezze a csempészbandákat.

Az okos embercsempészek és a korrupt rendőrök

A fenti állítást bizonyítja egy idén májusi esemény, amelyről az embercsempészek maguk számoltak be a TikTokon.

A BIRN forrásai szerint a 40059-es afgán banda tagjai egy határrendészeti dzsip tetején videózták le magukat a Szabadka melletti egyik erdőben, miközben a határrendészek egy közeli sátorban beszélgettek a banda vezetőivel, akiktől átvették a nekik járó jutalékot.

Afgán migránsok „meglovagoltak” egy szerb rendőrségi dzsipet

A BIRN rendelkezésére állnak olyan felvételek is, amelyek az afgán csempészek és a szerb rendőrség egyik közvetítője közötti hívásokról és WhatsApp-levelezésekről készültek.

Rendőri oldalról mentességet és a tevékenység zavartalan folytatását ajánlották fel az afgánoknak a fegyverek beszolgáltatásáért cserébe. A megállapodás soha nem valósult meg teljesen, a leszámolások pedig folytatódtak.

– A csempészek okosak. Átadnak néhány kalasnyikovot és pisztolyt a rendőrségnek, miközben még sok más is van náluk. Az albánoktól pedig mindig vásárolhatnak

– mondta az egyik csempész, aki ellenzi a fegyverhasználatot.

Csempészbandák fegyveres tagjai Észak-Szerbiában (Fotó: BIRN)

Fatjona Mejdini, tiranai újságíró, a Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (GI-TOC) délkelet-európai igazgatója megerősítette a BIRN-nek, hogy az ő forrásaik is arra utalnak, miszerint az albán bűnözők az embercsempészek legfontosabb fegyverszállítói közé tartoznak. Szerinte a helyzet veszélyes, ezért a szerb hatóságoknak hatékonyabban kellene a megoldásra törekedniük.

– Úgy gondolom, hogy a szerb rendőrségben tapasztalható korrupció megkönnyíti a csempészek működését, valamint a fegyverek beszerzését

– nyilatkozta Mejdini, aki arra is utalt, hogy az utóbbi egy évben a migráció egyre nagyobb méreteket ölt a Balkánon.

– A csempészek egy olyan piacért küzdenek, amely 2022 óta jelentősen bővült, és napról napra növekszik. Emiatt a köztük lévő konfliktusok kiéleződtek, és tovább eszkalálódhatnak. A fegyverek természetesen együtt járnak az ilyen típusú illegális üzletekkel.

Afgánok a nagyradanováci erdőben

Afgán embercsempészek irányítják a Szabadkától északkeletre fekvő területet – a nagyradanováci erdőt és Palicsot -, és több mint egy éve harcolnak egymás között azért, hogy közülük ki legyen a térség ura.

A konfliktus 2022 márciusában kezdődött, amikor egy Nur Aga nevet viselő csempész területet követelt Shir Alitól, az akkori vezetőtől. Miután Shir Ali megtagadta, Nur Aga egy kisebb fegyverarzenállal érvelt, és mindent besöpört.

Kapcsolódó cikk

FOGÁS: Franciaország által körözött terroristák a migránsok között Szabadkán

Négy hónappal később fegyveres leszámolásra került sor a makkhetesi erdőben, aminek a híre néhány napig címlaptéma volt. Ez a fegyveres összecsapás sem hozott azonban megoldást, amit a szinte mindennapossá váló fegyverropogás is bizonyít.

A csoport, amelynek Nur Aga a részét képezi, a „313” nevet viseli – a „Badri 313” elit tálib zászlóalj után, amely modern amerikai felszerelést használ, és eltér az afganisztáni tálib erők általános kinézetétől.

2022 decemberében a szerb rendőrség bejelentette, hogy letartóztatták Hashim Abdult, a Badri 313-as zászlóalj egyik parancsnokát. A csoport, amelyhez Shir Ali is tartozik, a 40059 (400/59) néven működik.

A két csoport közötti konfliktus nem az általuk képviselt ideológiával, hanem a tiszta haszonnal kapcsolatos.

– Pénzre van szükségem. Nem jókedvemből jöttem ide, hanem a munka miatt. Nagy családom van

– jelentette ki a BIRN birtokába került egyik hangfelvétel szerint Nur Aga.

Mohammed Tetouani Horgosi Királysága

Szerbia kulcsfontosságú tranzitország az úgynevezett balkáni útvonalon, amelyet sok Ázsiából és Afrikából érkező menekült és migráns használ az EU-ba való eljutásra. A hatalmas haszontól motiválva a csempészcsoportok elsősorban a Magyarországgal közös szerb határon vetették meg a lábukat, foglaltak el területeket.

Mohammed Teoutani Horgosi Királyságának pecsétjei

Kapcsolódó cikk

Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, és annak művészeti élete

Jelenleg az afgán és a marokkói csempészek a legerősebbek, elnyomják a szíriaiakat, akiknek a BIRN helyszíni forrásai szerint bérleti díjat kell fizetniük, hogy egy adott területen üzletelhessenek.

Az elmúlt két évben az egyik legerőszakosabb bűnbanda a Mohammed Tetouani, alias Muhamed Maghrebi által vezetett marokkói csoport volt.

A csoport a marokkói Tetouan városról kapta a nevét, ahonnan a jelenleg Belgiumban tartózkodó vezető származik. Mohammed Tetouani személyesen is feltűnik a tunéziai rapperek, Lady Miro és Dudley által Szabadkán forgatott rapvideójában, amely a kapcsolódó cikkben tekinthető meg.

Tetouani fő bázisa Horgoson volt, közvetlenül a határ mentén, és arról voltak híresek, hogy erőszakot alkalmaznak a versenytársakkal szemben, de olyan migránsok ellen is, akik nem vették igénybe vagy nem fizették ki a nekik nyújtott szolgáltatásokat.

Mohammed Tetouani, a kultúrmadzagos embercsempész (Forrás: BIRN)

A BIRN szerint ezt bizonyítja a szóban forgó videófelvétel is, amelyben az látható, hogy Tetouani munkatársa, egy bizonyos Hamza fegyverrel fenyegeti meg a migránsokat, miközben egy menekültcsoportot vezet a magyar határ közelében.

A szerb oknyomozó portál szerint a postai úton beérkezett információk szerint a horgosi ​​Tetouani-központban volt egy börtönszerű szoba is, ahol különböző migránsokat tartottak fogva.

Az egy évvel ezelőtt érkezett levél szerint addig tartották bent őket, amíg a családjuk vagy a barátaik nem fizettek.

– Sok ember van fogságban, megkínozzák őket. A nők és a lányok akár nemi erőszak, szexuális erőszak áldozataivá váltak, ezek közül néhányan 18 év alattiak, és nincs pénzük

Kapcsolódó cikk

TERROR: A szerb titkosszolgálatok figyelik a migránsokat, többet közülük őrizetbe vettek

– olvasható a levélben, amelynek ezt a kitételét nem sikerült megerősíteni, a többi viszont összhangban volt a más forrásokból beszerzett információkkal.

A Tetouani-csoport a közelmúltban elvesztette elsőbbségét, miközben egy másik marokkói banda, amelyet állítólag a casablancai származású Kazavi (vagy Kazaoui) vezetett, egyre inkább erősödik. A helyszínről származó források szerint ők irányítják a Tisza folyó melletti Ókeresztúr (Srpski Krstur) környéki területet, és ellenőrzik az Észak-Afrikából érkező menekültek és migránsok csempészésének piacát.

Kazaoui csoportja eredetileg Tetouaniékhoz kapcsolódott, de később függetlenné magát. Kazaoui annyira híres lett, hogy egy tunéziai rapper, Tati G13 dalában is megemlíti, és állítólag a Google térképen a Tisza mellett, a magyar határtól nem messze egy „Kazaoui” nevű helyszínt is jelölnek, de nekünk (már) nem sikerült megtalálni.

A szíriai csoportok visszaszorulóban

A szír csempészek továbbra is a piac jelentős részét birtokolják, de sokan közülük ezért az afgánoknak vagy a marokkóiaknak fizetnek, akik ellenőrzik a kerítést, természetesen a Magyarország által emelt kerítést.

Kapcsolódó cikk

BEÉPÜLT: Rendőrségi tolmácsként dolgozó személy csempészte a migránsokat

Elsősorban Zomborban állomásoznak, a zombori befogadó központ az egyik bázisuk, de a szabadkai migránsközpontban is erősen jelen vannak, természetesen az afgánok mellett.

A szírek azonban elvesztették elsőbbségüket, miután a BIRN tavaly közzétett egy cikket azzal kapcsolatban, hogy egy szíriai-szerb tolmács szervezi az embercsempészetet szerb rendőri támogatással.

A BIRN csempészkörökből származó forrásai szerint ezután Basil csoportjának több tagját letartóztatták, köztük fő társát, Abu Omart is.

Egy szír embercsempész azt állította, hogy Abu Omar Olaszországba ment azt követően, hogy hat hónapot töltött egy szerb börtönben.

A jelenleg aktív szír csempészek közül sokan, akik korábban Basil csoportjának tagjai voltak, a „Saraui” vagy „Agedat” törzsből származnak. Összeütközéseiket azonban elsősorban üzleti érdekek vezérlik, nem pedig a származásuk.

Jelenleg mintha nyugalom lenne

Jövedelmező üzletről lévén szó, ezért – mint láthattuk – a csempészek több csoportra szakadtak, és szinte napi szinten folyik a harc közöttük a piac feletti ellenőrzés megszerzéséért.

Észak-Szerbia – illetve a Vajdaság! lakosai – nap, mint több órás lövöldözésnek, valamint robbanásoknak lehetnek a fültanúi a magyar határmenti vidékeken.

Jelenleg nyugodtabb a helyzet, mert a legutóbbi rendőri akció napokig tartott, és továbbra is nagy számban vannak rendőrök Szabadka utcáin.

Jerko Jakobčić, a Szerb Nemzeti Mozgalom szabadkai városi bizottságának tagja a Novának elmondta, hogy a legutóbbi rendőri akció során és után erős rendőri jelenlét volt érezhető a városban, mind pedig a környéken, ami reményt keltett az emberek körében.

A csempészek azonban átmenetileg még az erdőben maradtak, de ha figyelembe vesszük a korábbi évek gyakorlatát, akkor ők is kivonulnak onnan, mert hamarosan itt a tél: a levelek lehullanak, és nemigen lesz hova bújniuk. Így lesz ez márciusig, amikor újra bimbózni kezd az üzlet.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.