TERROR: A szerb titkosszolgálatok figyelik a migránsokat, többet közülük őrizetbe vettek

 
A szerb rendőrség a Strand (Plaža) elnevezésű rendőri akció során a hétvégén Ókeresztúrnál (Srpski Krstur), a Tisza partján illegális migránstábort számolt fel. A rendőrségi közlemény megjegyezte, hogy a migránsok között több olyan személy is akadt, aki biztonsági szempontból „érdekes lehet”. Őket a nagykikindai rendőrség és a terrorelhárítási szolgálat vette kezelésbe. A belgrádi Politika beszámolója szerint már ki is hallgatták őket, a többieket pedig visszaszállították az ország déli részén lévő Preševoba.

Prevenció

A Politika megbízható forrásból úgy tudja, hogy „nem kell pánikolni, az akciónak preventív jellege volt”.

– Ami a terrorizmus elleni harcot illeti, az intézkedés azt mutatja, hogy a rendszer preventív jelleggel működik, ha bármilyen gyanú merül fel

– tette hozzá a meg nem nevezett forrás, amely szerint a migránsokkal kapcsolatos helyzet stabil Szerbiában.

– A terrorelhárítási szolgálat figyelemmel kíséri a biztonsági szempontból fontos jelenségeket és eseményeket Szerbia területén, és operatív információkat gyűjt azokról a személyekről, csoportokról, szervezetekről és mozgalmakról, akiknek, illetve amelyeknek tevékenysége összefügg a terrorizmussal vagy a szélsőségességes jelenségekkel. A szolgálat feladata, hogy megakadályozza bűncselekmények elkövetését Szerbiában, és meghiúsítsa, hogy Szerbia területét más országokban történő bűncselekmények előkészítésére és végrehajtására használják fel

– írta a Politika, amelynek meg nem nevezett informátor hozzátette, hogy a szerb szolgálatok intenzíven figyelik a terrorizmus kérdéskörét, még a migráció révén is, és a legkisebb gyanúra preventív jelleggel reagálnak.

Közben Vladimir Cucić menekültügyi biztos továbbra is azzal áltatja magát és a közvéleményt, hogy a migránsok Szerbiában nem okoznak nagyobb problémákat, és hogy a Strand elnevezésű művelet csak egyike azoknak az akcióknak, amelyeket a rendőrség gyakran hajt végre az ország számos pontján.

– Ókeresztúrnál felszámoltunk egy illegális tábort, és meghiúsítottuk egy csoport tevékenységét, amely elsősorban más migránsokat zaklatott

– mondta a menekültügyi biztos a belgrádi lapnak.

Kincstári optimizmus

Hivatalos adatok szerint jelenleg mintegy 4030 menekült (migráns) tartózkodik a központokban, és összesen 4800 Szerbiában.

– Nem számítunk drasztikus elmozdulásra. Ezek a számok a nyári időszakra vonatkoznak, a téli időszakban viszont növekedni fognak, mert akkor a migránsok lassabban hagyják el az országot. A menekültek a nyári időszakban Szerbiában átlagosan 22-23 napot tartózkodnak, télen ez három hónapra tolódik ki

– állítja Cucić.

Árnyalja a képet Aleksandar Vulin belügyminiszter nyilatkozata, amelyet a vasárnapi akció után tett, szerinte egy csempészbandát számoltak fel, amely különféle bűncselekményeket követett el, ami miatt a helyi lakosság nem érezte biztonságban magát.

Egyes jelentések szerint az őrizetbe vett migránsok emberkereskedelemben, lopásban, más migránsok zsarolásában és egyéb bűncselekmények elkövetésében vettek részt.

Radoš Đurović, a sok külföldi segélyszervezet (például az USAID, a norvég kormány, a Visegrad Fund, az Európai Unió, a szerbiai Nyílt Társadalom Alapítvány, stb.) által támogatott menedékkérők védelmével és támogatásával foglalkozó központ igazgatója viszont úgy véli, hogy ennek a rendőri műveletnek „nincs fenntartható epilógusa”.

– Nem látom értelmét az akciónak, mert nincs válasz arra, hogy mi lesz ezután ezekkel az emberekkel. Nem véletlenül vannak itt. Valószínűleg visszaszorították őket a szomszédos országokból, ezért újra megpróbálják átlépni a határt

– mondta Đurović, akinek a szótárából hiányzik a migráns szó, amely helyett következetesen az „emberek” kifejezést használja.

– Ha megfelelő módon harcolunk az irreguláris migráció ellen, mindezeket az embereket be kell vonni a rendszerbe annak meghatározása érdekében, hogy ki menekült és ki nem

– mondta a civil szervezeti vezető, aki szerint azoknak, akik nem menekültek, el kell hagyniuk az országot.

– De vannak-e ilyen mechanizmusaink, vagy csak áthelyezzük őket a Menekültügyi és Migrációs Titkárság táboraiba, ahonnan azonnal távozhatnak. Ezzel csak az erőforrásokat pazaroljuk, és nincs végleges megoldás

– hangsúlyozza Đurović, aki szerint a egyedi akciók helyett minden településen folyamatos rendőri jelenlétre lenne szükség, mert a helyi lakosság csak akkor érezné magát biztonságban, és csak ez keltene bizalmat a rendszerben.