Magyarország
Tálibok a magyar határon, a szerb rendőrök 3811 migránst razziáztak össze
A szerb rendőrség igazgatójának helyettese szombaton közölte, hogy egy hét alatt 3811 migránst találtak annak a nagyszabású akciónak a során, amelyet az október 27-én történt három halálos áldozatot követelő lövöldözést követően indítottak. A rendőrök öt automata puskát, öt pisztolyt és 1511 töltényt is lefoglaltak, de 305 útlevél is előkerült, ebből 215-öt Törökországban adtak ki. A razziában sok száz rendőr vesz részt, és még többet vonnak be. Előfordulhat azonban, hogy a szerb rendőrök akciója megkésett, miután a különböző embercsempész bandák, amelyeknek egy része valószínűleg az afganisztáni tálibok felügyelete alatt áll, csak visszavonult, ezért minden rendőri beavatkozás ellenére folytatódik “Európa csendes megszállása”.
Afgán bandák harcolnak
Egy nappal korábban, pénteken a rendőrség azt is közölte, hogy több hónapos nyomozást követően egy szervezett bűnözői csoport hét tagját kapták el Belgrád és Szabadka térségében illegális határátlépés és embercsempészet gyanújával. A lefogott csempészek idén április közepétől július közepéig segítettek a migránsoknak abban, hogy illegálisan lépjék át a Szerbia és Magyarország közötti határt, amiért 2350 eurót kértek el.
A szerb belügyminisztérium közleménye azt nem tartalmazza, hogy ez a szép kerek szám hogy jött ki, arra viszont fény derült, hogy ebben már benne van a tranzitdíj is a boldogabb európai országokban történő landolással.
Az embercsempész bandák közötti erőszakról és fegyveres harcokról szóló jelentések mára már mindennapossá váltak a magyar határ térségében, ahol főleg afgán bandák csapnak össze egymással, amit az is alátámaszt, hogy a rendőrök elől menekülő, vagy inkább visszavonuló bandák egy afgán zászlót is hátrahagytak.
A múlt szombati lövöldözés után Szerbia több száz rendőrt küldött az erdős határzónába, miközben ígéretet tett az irreguláris migráció megfékezésére és a biztonság helyreállítására. Aleksandar Vučić szerb elnök arra is figyelmeztetett, hogy a hatóságok a hadsereget is bevethetik a probléma kezelésére.
Szerbia a Nyugat-Európa felé vezető úgynevezett balkáni szárazföldi migrációs útvonal középpontjában fekszik, amely Törökországból Görögországba és Bulgáriába, majd onnan Észak-Macedóniába, Szerbiába vagy Boszniába vezet.
Az embercsempészek különböző csatornákon kommunikálnak a migránsokkal, ehhez gyakran használják a TikTokot, amely segítségével “leboltolják” az üzletet. A BALK által kikutatott egyik üzenet a bolgár határ leküzdésére vonatkozik.
A fenti képből ugyan nem derül ki, de más TikTok profilokon látható, hogy az embercsempészek törökországi és szerbiai telefonszámokat is megadnak, amelyeken el lehet érni őket.
Tálibok a határon
Most még nagy a forgalom a határokon, mert a migránsok még a tél beállta előtt szeretnének eljutni az általuk kiszemelt célországba, ugyanakkor a rossz időjárás megakadályozza a migránsokat abban, hogy a Földközi-tengeren csónakázzanak Európa felé.
A Magyarország által felhúzott kerítés azonban megállítja a migránsokat a haladásban, ugyanakkor elősegíti az embercsempész bandák megtelepedését a határ menti térségben, ahol gyakran összecsapnak egymással a területek ellenőrzéséért.
A magyar kormány által összeállított titkosszolgálati dosszié megerősítette a kormánypárti médiában kiszivárgott értesüléseket azzal kapcsolatban, hogy az afganisztáni tálibok átveszik az irányítást a Szerbiában működő embercsempész csoportok felett.
– Aggodalomra ad okot, hogy a tálibok nem csak a finanszírozási, hanem operatív szervezési oldalról is kontroll alá helyezték az embercsempész tevékenységet, kiemelten a szerb-magyar határ térségében
– olvasható a jelentésben, amely megjegyzi, hogy a tálib kormányzat az embercsempészetből származó hatalmas jövedelmet saját bevételként használja, és akár terrorfinanszírozásra is fordíthatja, ami során a helyi hatóságok lefizetése és fegyverek vásárlása is finanszírozható.
313, 7777 és 40059
Ezek nem telefonszámok vagy pin kódok, hanem azoknak az afganisztáni bandáknak a nevei, amelyek a Vajdaságban, főleg a határmenti övezetben tevékenykednek, az utóbbi a közelmúltban videókat helyezett el a TikTok közösségi platformon, amelyek azonban már nem a migránsok toborzását szolgálják.
Az előbb említett titkosszolgálati jelentés szerint a videók stílusjegyeik alapján hasonlítanak az Iszlám Állam és az al-Kaida által korábban közzétett képanyagokra, amelyeken saját harci erényeiket dicsőítik és mutatják be.
Az említett jelentés szerint a magyar határ mentén most történt összetűzések mindegyike a 313-as és 40059-es elnevezésű afganisztáni csoportok közötti területi harc következménye. Egy migránsokra szakosodott Facebook-csoport szerint a 313-as csoport tagjai szombaton a Szabadka és Zombor közötti út mentén lévő Tavankúton tűntek fel.
Az általunk a TikTokról letöltött képből viszont kiderül, hogy egy harmadik csoport, a 7777-es is jelen van a Vajdaságban. A mellékelt kép az október végi lövöldözést követően került fel az internetre, és szinte biztosra vehető, hogy Szabadka környékén készült. A képen az látható, hogy a 7777-es csoport a rivális 40059-es csoport egyik sebesült tagját ejtette fogságba.
Dejan Luković rendőrtábornok, aki a most zajló szerbiai akciót vezeti a Tanjug szerb hírügynökség videószolgálatának nyilatkozva megerősítette, hogy több csoportról van szó, de ezzel kapcsolatban részletekbe nem bocsátkozott.
A csoportok azonosítását és az ellenük történő intézkedéseket megnehezíti, hogy mobil hadiszállással rendelkeznek az erdőségekben, és a helyi rendőrök sem igen mernek bemenni a bandák felségterületeire, ezt csak az erre kiképzett, és esetenként kivezényelt egységek teszik meg.
Egyes értesülések szerint az embercsempészek csakis azokat engedik át a drótkerítésen, akik fizetnek nekik, így vált a magyar kerítés a migráció fizetőkapujává, a kerítés tehát már csak arra jó, hogy megállítsa az emberáradatot, hiszen az átlépés módját csak a beavatottak ismerik, és pénzhez juttassa az embercsempészeket, például az afganisztáni bandákat, és rajtuk keresztül az afganisztáni tálib rendszert.
Az akció nem fejeződött be
A szerbiai belügyminisztérium szombat esti közlése szerint az október végén kezdődött razzia még nem fejeződött be, sőt arra lehet számítani, hogy a szerbek újabb erőket vonnak be az akcióba.
A “hangulatjavító közlemény” szerint a szerb rendőrség az elkövetkező napokban fokozott intézkedéseket vezet be, és minden rendőri erőt bevon az akció végrehajtásába az illegális migráció visszaszorítása érdekében, hogy a lakosság még nagyobb biztonságban érezze magát.
Kapcsolódó cikk
Dejan Luković az előbb már említett nyilatkozva arról is beszélt, hogy Bratislav Gašić szerb belügyminiszter a napokban Horgoson találkozott magyar kollégájával, amine véleménye szerint az eredményei már most látszanak, mert a “magyar kollégák korrektebb módon viselkednek”, mint korábban.
A rendőrtábornok arra is kitért, hogy lesznek rendőrségek közötti találkozások, amelyek keretében magyar rendőrök látogatnak Szerbiába, és fordítva, hogy véleményt cseréljenek a miniszteri megállapodás szellemében.
Luković abban bízik, hogy a továbbiakban jobb lesz az együttműködés Magyarországgal, és magyar részről felhagynak a pushback jellegű kitoloncolások “rossz gyakorlatával”.
– Ez számunkra problémát jelent, főleg akkor, ha a magyarok nem szólnak, hogy 200-300 migránst küldenek vissza, akik szétszaladnak, és elszöknek előlünk, aztán nekünk zavarásznunk kell őket
– mondta a szerbiai rendőrség igazgatójának helyettese, és hozzátette, hogy a két belügyminiszter horgosi találkozóját követően ezen a téren máris javult a helyzet.
Luković arról is beszélt, hogy a térségben megfogyatkozott a migránsok száma, ami arra utal, hogy elvágták azokat a csatornákat amelyeken keresztül a migránsok a határ térségébe érkeztek.
A BALK részéről csak annyit mondanánk, hogy nem vagyunk optimisták, mert akkor nem érhet kellemes meglepetés bennünket, vagyis várjuk csak ki a végét!
Mini közvélemény-kutatás
Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.
Horvátország
TARTALÉKSZAVAZATOK: Mire jók a külhoni voksok a parlamenti választásokon?
A horvát választási rendszer, illetve az ezzel járó manipulációk, nagyon érdekes olvasmánynak számítanak azon kevesek számára, akiket érdekel az ilyesmi, de maradjunk annyiban, hogy nem a külhoni horvátok döntik el, hogy ki nyeri meg a választásokat, a legjobb esetben hozzá tudnak segíteni a kedvező kimenetelhez, de ez minden. Ha az országon belül olyan a hangulat, hogy a választók meg akarják büntetni az aktuális kormánypártot, akkor ez be is következik
Miután időközben kiderült, hogy a híresztelések ellenére a külhoni magyarok mégsem eszik el a vajas kenyeret az anyaországiak elől, most úgy tűnik, hogy az idegenbe szakadt nemzetrészek a Fidesz ad infinitum uralmát fogják bebiztosítani. Legalábbis olyan hírek kaptak szárnyra Magyarisztánban, hogy a Fidesz a határon túli egyéni választókörzetek kialakításának lehetőségét vizsgálja. Horvátországban élő, szarvas-patás, diszkréten kénköves, külhoni magyarként arra szeretném kérni az otthoniakat, hogy ne tessenek már megint lapos pillantásokat vetni ránk. Per egy, a kását nem eszik olyan forrón, ahogy főzik, és per kettő, a konkrét tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a külhoni voksok közel sem számítanak varázsvesszőnek a választások során.
Forró kása, et cetera
Horvátországban például már időtlen idők óta létezik a XI. választókerület, amely a külhoni horvátok voksait egyesíti Mosztártól Melbourne-ig, Szabadkától San Franciscóig. Az 1999-ben bevezetett újítást még dr. Franjo Tuđman, „a nemzet atyja“ erősítette meg elnöki nyilatkozattal, és azóta is létezik.
Időnként az ellenzék hangoskodik a Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska demokratska zajednica, HDZ) „tartalékszavazatai“ miatt, de mint ezt a gyakorlat megmutatta, a választásokat meg lehet nyerni, illetve el lehet veszíteni a külhoni szavazatok ellenére is. A legutóbbi parlamenti választásokon a messzihorvátok három HDZ-s képviselőt választottak be a parlamentbe.
A horvát parlamentnek (Szábor) legalább 100, legfeljebb 160 képviselője van, akiket közvetlen és egyenlő választójog alapján, titkos szavazással, négyéves időtartamra választanak. 140 képviselőt választókerületenként választanak, 3 hely a diaszpórát – külhoni horvátokat illeti, nyolc hely pedig nemzeti kisebbségeket – köztük a magyarokat is.
Bár elméletileg a külhoni horvátok meghatározó tényezők lehetnének a választásokon, mivel kb. 4,5 millió horvát él külföldön, gyakorlatilag több, mint az anyaországban, ez azonban gyakorlatban egészen másként fest.
Elsősorban messzihorvátok töredéke veszi a fáradtságot, hogy bejelentkezzen a szavazók listájára, ismét csak a legutóbbi választások adatai szerint idén 222 ezer személy jelentkezett be.
A külhoni választások lebonyolítása problémás, elsősorban azért, mert csak a nagykövetségeken és a konzulátusokon lehet szavazni, azaz 47 országban 124 helyen, és ilyenkor általában hatalmas tumultus van mindenfelé. Nem fontos, de érdekes, hogy a legtöbb szavazó a környező országokban és Németországban volt.
A külhoniak hatása a horvát választásokra
A külhoni horvátok szavazatai azonban sokban befolyásolni tudják a mindenkori horvátországi választásokat, de nem a XI. szavazókerület „rezervátumának” köszönhetően, hanem a nagy számú bosznia-hercegovinai, horvát állampolgársággal is bíró horvát nemzetiségű egyének jóvoltából.
Ezek zöme ugyanis Horvátországban is be van jelentve, egészségügyi biztosítás, stb. miatt, és a határ menti megyékben Szlavóniától Dalmáciáig jelentős mértékben elő tudják segíteni a jellemzően HDZ-s győzelmet.
Ez a javarészt fiktív „kétlaki” életmód időnként megismétlődő vitákat robbant ki, és esetenként a belügy tisztogatásba kezd, kiszállva azokra a helyekre, ahová tizen- sőt huszonvalahány egyén is be van jelentve.
Ezek az akciók általában nem vezetnek tartós eredményre, mert a tettesek egyszerűen bejelentkeznek máshová, és minden marad, ahogy volt.
Régebben a hercegovinai horvátok meglehetősen népszerűtlenek voltak az országban, mert ügyeskedéseikkel, szoros összetartásukkal elverték a harmatot a hagyományos klánok elől – dalmaták, zagorjeiek, szlavónok, líkaiak -, de azóta helyreállt az egyensúly, már évek óta nem hallani ingerült felhangokat a „kamenjarok (a köves vidékről származó emberek) ellen.
Kapcsolódó cikk
Jól bevált módszer, megint VMSZ-közeli aktivisták hordják a levélszavazatokat Vajdaságban
A horvát választási rendszer, illetve az ezzel való manipulációk, nagyon érdekes olvasmánynak számítanak azon kevesek számára, akiket érdekel az ilyesmi, de maradjunk annyiban, hogy nem a külhoni horvátok döntik el, hogy ki nyeri meg a választásokat, a legjobb esetben hozzá tudnak segíteni a kedvező kimenetelhez, de ez minden.
Ha az országon belül olyan a hangulat, hogy a polgárok meg akarják büntetni az aktuális kormánypártot, akkor ez be is következik, hiába szavaznak Új-Zélandon a HDZ-re.
Plenković harmadik megbízatási ideje is úgy jött össze, hogy ezt-azt azért jól csinált, és akárcsak Magyarországon, a választó testület nagyobbik része elégedett volt a kormány működésével.
Nem segített sem a milanovići sokkterápia, sem a lagymatag ellenzéki összefogás, de még a Hazafias Mozgalom „lázadása” sem. Maradt a HDZ, amely aztán az EU-s választásokon újrázott. Most már a teljes elégedettséghez a köztársasági elnökválasztás megnyerése hiányzik. De ez sem a külhoni horvátok szavazatain fog múlni.
- Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić fügét mutatott Putyinnak, Szerbia is bevezeti a kötelező katonai szolgálatot
- Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország5 nap telt el azóta
Drágul a gáz és az áram, de mérsékelten
- Szerbia1 nap telt el azóta
Vučić kartellje létrehozott egy újgazdag kasztot: milliárdosok a sárból