Connect with us

Szerbia

A szerb elnök csak összefutott Putyinnal, de nem tartottak bilaterális találkozót

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

összefut kínai
Vučić elnök nem maradt le a pekingi fotózkodásról, ezúttal valóban családi fotó készült, mert a feleségek is rajta vannak, már akinek van, vagy akinek a vallása megengedi (Forrás: Instagram)
SZÍV KÜLDI SZÍVNEK! Értékeld ezt a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A szerb elnök a várakozások ellenére nem tartott kétoldalú találkozót Vlagyimir Putyinnal, Pekingben csak összefutott vele. De ez is elegendő volt Aleksandar Vučić számára annak megállapításához, hogy az orosz elnök “tele van önbizalommal”. A szerb államfő viszont tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel, amit követően egy kínai lap nagy megértésről írt a két ország között, és megjegyezte, hogy Koszovó Szerbia Tajvanja.

Csak összefutottak

Aleksandar Vučić szerb elnök Pekingben azt mondta, hogy az “Egy övezet, egy út” kezdeményezés nemzetközi együttműködési fórumának keretében összefutott Putyin elnökkel, de csak nagyon röviden beszélt vele.

– Láttam Putyin elnököt, és röviden, nagyon röviden beszéltünk is, de nem volt kétoldalú találkozónk

– jelentette ki Vučić, aki arról a benyomásáról is tájékoztatta az újságírókat, hogy az orosz államfő “tele van önbizalommal”, de indoklással nem szolgált ezzel kapcsolatban.

A szerb elnök egy rövid nyilatkozat keretében viszont beszámolt a szerb nagyérdeműnek arról, hogy Putyin fontos és hosszú megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

– Beszéltem Orbánnal az Európai Tanács közelgő üléséről és néhány más játékról, amelyek körülöttünk zajlanak, de más dologokról is. Szerintem hasznos volt

– jelentette ki Vučić, akinek a pekingi útja előtt találgatások folytak arról, hogy lesz-e kétoldalú találkozója az orosz elnökkel.

Ognjen Pribićević a belgrádi Társadalomtudományi Intézet munkatársa, Szerbia korábbi németországi és nagy-britanniai nagykövete ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen találkozó nagy diplomáciai problémát jelentene Szerbia számára.

Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy Szerbiában mindkét oldal napok óta szárította a puskaport arra az esetre, ha létrejön a szerb-orosz elnöki találkozó, és ennek vonatkozásában most érezhető némi kiábrándultság egyik és másik oldalon is, egy okkal kevesebb ugyanis, hogy az esetleges választások előtt egymást gyepálják az ellenfelek.

Az erősen kormánypárti Informer internetes oldalán kedden délután még felkiáltójeles címmel közölte a hírt, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozott Putyinnal, viszont ennek már nyoma sincs a lap szerdai nyomtatott kiadásának címlapján, ahogy annak sem, hogy a szerb elnök nem találkozott az orosz államfővel.

összefut kínai

Hasonló a helyzet a nagy múltra visszatekintő Politika esetében is, amely szerdai címlapján csak a kínai-szerb csúcstalálkozóról ír, és csak az internetes kiadás kezdőlapján szerepel a nyúlfarknyi hírügynökségi jelentés, miszerint Vučić röviden beszélt az orosz elnökkel.

A szerbiai ellenzéki sajtó félretette a témát, egyedül a Danasban nyilvánult meg Žarko Korać, a Zoran Đinđić-által vezetett kormány miniszterelnöke az Új Selyemút konferenciával kapcsolatban.

Korać azt mondta, hogy Szerbia helyzete soha nem javul, amíg Oroszország és Kína védelmezi a Biztonsági Tanácsban, és egyúttal arra emlékeztetett, hogy hogyan végezte Slobodan Milošević volt jugoszláv & szerb diktátor, akit szintén Kína és Oroszország istápolt a nemzetközi színtéren.

Koszovó Szerbia Tajvanja

Vučić ugyan nem találkozott “bilaterális értelemben” az orosz elnökkel, viszont – mint fogalmazott – rendkívül baráti beszélgetést folytatott Hszi Csin-ping kínai államfővel minden fontos témában, ami bizonyára mindenekelőtt Koszovóra vonatkozott, erről azonban kevés információ jelent meg.

A szerb elnök körülbelül egy hónappal ezelőtt New Yorkban, az ENSZ Közgyűlés őszi ülésszakának egyik szünetében szerb újságíróknak nyilatkozva jelezte, hogy kezdeményezte a koszovói helyzettel kapcsolatos kérdések megvitatását Hszi Csin-pinggel.

Vučić most azzal fényezte hazáját, hogy az országra nehezedő jelentős nyomás körülményei között Szerbia az egyedüli Európában, amely soha nem csatlakozott a Kínát kritizáló vagy támadó nyilatkozatokhoz egyetlen kérdésben sem.

– Hongkong, Tibet, Hszincsiang, Tajvan vagy bármilyen más kérdésben mindig Kína oldalán álltunk, és az egy Kína elvet támogattuk, és ez így is marad

– hangoztatta a szerb elnök, amire kínai részről megtámogatták Szerbia nemzeti szuverenitásának és területi integritásának megőrzését, és arra emlékeztettek, hogy Kína “értékes támogatást” nyújtott Szerbiának, amikor az nehézségekkel szembesült.

összefut kínai

A szerb elnök, a magyar miniszterelnök és William Ruto kenyai elnök, ők is csak összefutottak (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Liu Co-kuj, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Európai Kutatások Intézetének igazgatóhelyettese ezzel kapcsolatban Tajvant Koszovóhoz hasonlította, amikor kijelentette, hogy Kínában és Szerbiában erős a kölcsönös politikai bizalom, ezért megértik egymás alapvető érdekeit és aggodalmait Kína esetében a tajvani, Szerbia vonatkozásában pedig a koszovói kérdéssel kapcsolatban.

Ebből aztán az a magvas megállapítás következett, hogy határozottan szembehelyezkednek a szeparatizmussal, és ugyancsak határozottan szembeszállnak a bajt okozó megosztó tényezőkkel, amelyek az erő politikáját alkalmazzák hegemonista céljaik megvalósítása érdekében.

Szerbia kizsákmányolása

Belgrádi lapértékelések szerint Szerbia számára a keddi nap, de lehet, hogy a hónap legfontosabb híre a szabadkereskedelmi szerződés aláírása Kína és Szerbia között, amivel Szerbia Kína 29. szabadkereskedelmi partnere lett.

A szerb elnök ezzel kapcsolatban az Instagramon egy politikai közhellyel élve úgy fogalmazott, hogy a Pekingben megkötött megállapodás “új távlatokat nyit” a két ország kapcsolataiban, maga az Új Selyemút kezdeményezés pedig sok jót hoz Szerbia számára.

A szerződés lényege, hogy megnyitja a határokat a Kínába irányuló szerb áruk előtt, és fordítva, miután számos termék esetében csökkenti vagy eltörli a vámokat, ami alapján a Politika címlapja szerint eljuthat Kínába a szerb alma.

A szerb mezőgazdaság valóban profitálhat a két ország közötti szabadkereskedelmi szerződés aláírásából, de közel sem ez a legfontosabb ebben az esetben.

A Kínába irányuló szerb export 2022-ben messze elmaradt a 4,98 milliárd dolláros import mögött, és alig haladta meg az egy milliárd dollárt az 1,17 milliárd dolláros végösszeggel, ami azt jelenti, hogy Szerbia majdnem ötször akkora értékben vásárolt kínai árut, mint amennyi terméket oda kiszállított.

összefut kínai

A szerb és a kínai elnök a feleségekkel. Alig egy hónappal ezelőtt készült egy hasonló fotó az amerikai elnökkel és nejével is (Szerb elnöki Instagram)

A szabadkereskedelmi szerződés ebből következően ötszörös haszonnal járhat Kína esetében, vagy még nagyobbal, mert mint Ljubodrag Savić, a Belgrádi Közgazdasági Egyetem professzora hangsúlyozta: minden szabadkereskedelmi megállapodás előrelépést jelent mind az importőrök, mind az exportőrök számára, de rövid távon általában kevesebb haszonnal jár a kevésbé fejlett ország esetében.

Ez Szerbia vonatkozásában különösen igaz, mert Kína szofisztikált termékeket ad el a szerbeknek, gondoljunk csak a kínai fegyverekre és a modern telekommunikációs eszközökre, miközben Szerbia jóformán csak nyersanyagot szállít Kínába, mint egyik-másik afrikai ország.

Ez mindenekelőtt a Szerbiában bányászott rézre vonatkozik, aminek hihetetlen gyorsasággal növekedett a kivitele Kínába, miután a bori székhelyű rézbánya a 2018 végén történt privatizációt követően kínai kézbe került.

Tavaly Szerbia 913,5 millió dollár értékben szállított rézércet és egyéb rézzel kapcsolatos koncentrátumokat Kínába, további 133 millió dolláros tételben pedig finomított réztermékeket.

Ha ezt összehasonlítjuk a Kínába irányuló teljes szerb exporttal, akkor azt látjuk, hogy a rézszállítmányok értéke egy szerb paraszthajszállal marad el a Kínába szállított összes termék értékének 90 százalékától.

– Büszke vagyok a barátságunkra és az elért eredményekre

– hangsúlyozta Vučić a kínai látogatás végén, és egyúttal köszönetet mondott a kínai elnöknek, hogy személyesen vett részt a két ország és a két nép közötti kapcsolatok erősítésében.

Kínai felszerelés a szerb katasztrófavédelemnek

Bratislav Gašić szerbiai belügyminiszter máris bejelentette, hogy kínai segítséggel megerősítik a szerbiai katasztrófavédelmi és a rendkívüli helyzetek kezelésével foglalkozó szektort, amire egy másik szerződés utalt abból a négy szerbiai-kínai megállapodásból, amelyet Pekingben kötöttek.

A szerb belügyminiszter rámutatott arra, hogy a globális éghajlatváltozások sok új biztonsági kihívást jelentenek, ezért rengeteg a teendő, és nagyobb felkészültségre van szükség ezen a téren.

Hozzátette, hogy a Pekingben aláírt megállapodás alapján a szerb katasztrófavédelem új kínai felszereléseket kap, tagjait pedig a kínaiak képezik ki.

Gašić arra emlékeztetett, hogy a szerb katasztrófavédelem az utóbbi időben a görög- és törökországi, valamint a szlovéniai mentésből is kivette a részét.

Egyúttal elmondta, hogy a Kínai Népköztársaság a szerbiai belügyminisztérium egyik stratégiai partnere, és hogy a kínai befektetések védelme is a szerb belügyminisztérium feladatai közé tartozik, ami kiemelt helyen szerepel a megállapodásban.

Nišben 2012 áprilisában orosz-szerb humanitárius központ létesült azzal a céllal, hogy az oroszok besegítenek a szerbeknek a természeti katasztrófák és egyéb vészhelyzetek kezelésében, ezt a központot a nyugatiak az orosz kémek fészkének tekintik.

Ennek alapján felmerül a kérdés, hogy vajon a Kínával most kötött szerződés befolyásolja-e az orosz-szerb központ szerbiai megítélését, és hogy netalán létesül-e hasonló központ kínai közreműködéssel.

A szerb elnök pekingi látogatása és a feltételezett orosz-szerb találkozó elmaradása azt jelzi, hogy Belgrád egyre inkább Kínára támaszkodik, mert a jelenlegi világpolitikai helyzetben Oroszország nem képes kellő módon támogatni balkáni szövetségesét.


Mini közvélemény-kutatás


Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

302
Fel kell-e venni Szerbiát az Európai Unióba?

Fel kell-e venni Szerbiát az Európai Unióba? - ez itt a kérdés!

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.
SZÍV KÜLDI SZÍVNEK! Értékeld ezt a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
Az olvasás folytatása


QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



KÖVETÉS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava