A Nyugat vezessen be vízumkényszert, és állítsa le a szerbiai beruházásokat!

Ha valamiért sajnálni lehet, hogy véget ért a nyár, akkor az mindenképpen a politikai főszezon kezdete. A Balkánon is beindul az élet, ami leginkább a gyűlölködés fokozódását jelenti. Megjelennek ismét a színen az ügyeletes bajkeverők, akik partner hiányában a nyár folyamán legfeljebb önmagukkal folytathattak párbeszédet, ami imitt-amott kimerítette a monodráma fogalmát. A politikai főszezonban viszont már lesznek társak, akiknek a segítségével egymás agyrémeit erősíthetik a saját országaik és nemzeteik kárára.

A nyugtalanság megzavarása

Ennek szellemében szeptember 14-én európai és amerikai közvetítéssel megkezdődik Brüsszelben a nyugtalanság megzavarására vonatkozó kísérlet a szerbek és a koszovói albánok között, ami újabb tíz hónapos nacionalista nyűglődést jelent, és csak remélni lehet, hogy ez talán nem követel újabb áldozatvállalást és maradandó testi károsodást a magyar KFOR-katonák részéről.

Szeptember 14-e közel van, ezért a szerbek és az albánok lassan ráerősítenek egymás gyalázására, aminek számos jele lehet, az egyik ilyen az az interjú, amelyet a koszovói miniszterelnök adott a Delfi észt hírportálnak.

Albin Kurti ebben kijelölte azt a csapásirányt, amelyben a koszovói albánok kívánnak haladni a brüsszeli tárgyalásokon a nyugalom megzavarása terén.

A pristinai kormány vezetője úgy vélte, hogy a Nyugatnak az elkövetkező politikai főszezonban büntetőpolitikát kell folytatnia Belgráddal szemben az eddigi puhánykodás helyett, és rá kell kényszerítenie Szerbiát a soha alá nem írt ohridi szerződés végrehajtására.

Kurti szerint az Európai Uniónak vízumkényszer bevezetésére kellene kényszerítenie Szerbiát, amely – a koszovói miniszterelnök szerint – ettől megriadva azonnal végrehajtaná a német-francia tervnek nevezett ohridi szóbeli akármit, mert nem kockáztatná meg a mozgásszabadság elvesztését.

Kapcsolódó cikk

Macron vízumpolitikával büntetne, a szerb külügyminiszter nem mond igazat

A koszovói miniszterelnök természetesen “nem a saját kútfejéből merített”, vagyis az ötlet nem tőle származik, annak megszülője Emmanuel Macron francia elnök volt augusztus végén, amikor a francia nagykövetek párizsi találkozóján kijelentette, hogy hazája Koszovó és Szerbia esetében – Németországgal karöltve – felülvizsgálja a vízumkényszer eltörlésével kapcsolatban, valamint a más gazdasági és politikai kérdésekben vállalt kötelezettségeket, ha a két egymással acsarkodó balkáni ország nem mutat felelősségteljes magatartást.

A koszovói származása által nem csak politikailag, hanem emocionálisan is érintett Ivica Dačić szerb külügyminiszter egy szerbiai televíziós műsorban azzal áltatta önmagát és még inkább a lebutításra ítélt nézősereget, hogy a macroni fenyegetés inkább vonatkozik Koszovóra, mintsem Szerbiára.

A koszovói miniszterelnök – miután a macroni gondolat közkinccsé vált – megkezdte annak politikai kiaknázását, és a mindkét félnek szánt figyelmeztetést Szerbiára projektállta azzal a kijelentéssel, hogy az Európai Uniónak a vízumkényszer visszaállításával kellene befenyítenie Szerbiát az ohridi szerződés végrehajtása érdekében

Kurti ezzel igyekezett levenni a fókuszt Koszovóról, és a figyelmet Szerbiára irányítani, vagyis előre tematizálni a szeptember 14-re tervezett brüsszeli szerencsétlenkedést.

Nem csak vízumkényszert akar Szerbiával szemben

A nem meglepő újságírói érdeklődés folytán a koszovói miniszterelnök igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ultimátumot kell-e adni Szerbiának, és fel kell-e vetni a közvetlen külföldi beruházások megszüntetését Szerbia esetében.

Kurti úgy vélte, hogy ha ez felmerülne, akkor Szerbia rögtön fegyelmezettebben viselkedne az ohridi megállapodás végrehajtása terén, amivel kapcsolatban a szerb elnök akkortájt azzal viccelődött, hogy azért nem írta alá, mert fájt a keze. Lehetett némi fejfájása is, de azt nem említette.

A pristinai kormány vezetője ugyan beismerte azt a nyilvánvaló tényt, hogy az Európai Unió és az USA támogatja és segíti Koszovót, azt viszont tévedésnek nevezte, hogy a Nyugat békés eszközökkel próbálja leválasztani Szerbiát Oroszországról.

Kapcsolódó cikk

DISTANC: Nemzetközi összefogás, távolságtartást kérnek Szerbiával szemben

Kurti – aki az összes koszovói állampolgár miniszterelnökének nevezte magát – úgy vélte, hogy Belgrádot nem a szerbek jogai érdeklik, hanem a szerb területek bővítése, ugyanakkor ő kész meghallgatni bárkit, akinek nincsenek területi követelései, így viszont Szerbia aligha jöhet számításba.

Koszovó 2008-ban nyugati támogatással, önkényesen kiáltotta ki a függetlenségét Szerbiától, miután tíz évvel korábban a szerbek népirtás jellegű katonai hadműveleteket hajtottak végre a korábban Szerbiához tartozó tartományban, amelyben ezt megelőzően is elnyomó politikát folytattak.

Szerbia azonban nem mondott le Koszovóról, amelynek kiválását az ország szuverenitása és integritása elleni támadásnak tekinti, bár ilyen aggályok nem merült fel nála Horvátország és Bosznia-Hercegovina esetében, amelyek szétzúzására korábban törekedett.