Connect with us

Szerbia

ŐSZINTÉN SZÓLVA: Szerb nemzeti készülődés Stoltenberg után szabadon

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

őszinte stoltenberg szabad
SZORONGÓ ALANYOK: Nemzeti egyeztetést tartott a szerbiai és a boszniai szerb elnök, valamint a szerb egyházi vezető (Forrás: Tanjug)
A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Teljesült a szerb elnök kívánsága, találkozhatott Jens Stoltenberggel, viszont nem teljesült az elvárása, merthogy a NATO-főtitkár nem állt be teljes mellszélességgel a szerb nemzeti ügy mögé. A szerb elnök ezt követően rögtön tárgyalt Milorad Dodik boszniai szerb fővezérrel és az egyházi seregek földi vezetőjével, Porfirije pátriárkával, miután a fontos nemzeti ügyekbe nem szokták bevonni a koszovói szerb vezetőket.

Őszintén szólva, mit vártunk?

A sarokba szorítottság érzésével küzdő szerb államfő július 6-án a nemzethez intézett beszédében közölte, hogy az ország önhibáján kívül az eddigi legnehezebb helyzetbe került, ezért megbeszélést kezdeményezett a NATO-főtitkárával, és kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását.

Az első kívánsága máris teljesült, szerdán találkozhatott Jens Stoltenberggel, miközben az oroszok külügyminisztériumi szinten támogatták a Biztonsági Tanács ülésének összehívását.

fegyverek Vucevic

– Túl sok a feszültség bennem – mondta a szerb elnök, majd néhány másodpercig így relaxált a Pink Televíziónak adott interjú során

Őszintén szólva, próbáljuk már megfogalmazni, ha már a szerb elnök eddig nem tette meg, hogy a belgrádi vezetés, és személyesen az egyre inkább szorongó Aleksandar Vučić, mit várhatott egy ilyen találkozótól, vagy egy rendkívüli BT-üléstől.

Mert hogy ez lenne a legfontosabb kérdés, amit Vučićnak meg kellene válaszolnia előbb magának, aztán a szerb népnek, végül pedig Európának, meg az univerzumnak, esetleg az Atyaúristennek, hogy most Putyinról ne beszéljünk.

Vučić talán azt várja, hogy a NATO örömmel átadja Szerbiának a Koszovó feletti ellenőrzést, Albin Kurti pedig dalolva visszavonul a szerb börtönökbe, hogy letöltse 15 éves börtönbüntetésének hátramaradt részét, és onnan szurkoljon a szerb elnöknek, hogy minél gyorsabban élessze fel a kilencvenes években, és az előtte gyakorolt szerb elnyomást az albánok felett.

A szerbek és az albánok pedig ölelgetni fogják egymást, mint ahogy azt Donald Trump volt amerikai elnök megálmodta a Szerbia által kitüntetett szárnysegédje, Richard Grenell sugallatára.

Donald Trump – mint azt már korábban megírtuk – azt állította, hogy véget vetett a térségben a “négyszáz éve tartó háborúknak és tömeggyilkosságoknak”, és arra késztette a két ország vezetőit, hogy “öleljék és csókolják meg egymást”.

Nos, a helyzet nem éppen úgy néz ki, amint az Trump felvázolta, túl nagy vágyat egyik nép sem mutat az ölelkezésre, inkább visszatérnének a négyszáz éves hagyományhoz.

Vajon Vučić mit várt?

Még egyszer feltesszük a kérdést, hogy vajon Vučić mit várt a Jens Stoltenberggel folytatott megbeszéléstől, mert hogy a találkozó után adott nyilatkozat során úgy állt a NATO-főtitkár mellett, mint akit leforráztak. Mondják ezt másképp is, de elégedjünk meg ennyivel.

A szerb elnök láthatóan nem úszik a boldogságban (Forrás: Twitter, Jens Stoltenberg)

Stoltenberg a Twittere azt írta ki, hogy Pristinának és Belgrádnak meg kell akadályoznia az eszkalációt, és részt kell vennie az EU által támogatott párbeszédben.

Ezek után nem is csoda, hogy Vučić olyan ábrázattal “virított” Stoltenberg mellett, mint amilyennel – mert megint őszintén szólva – sem neki, sem a börtönbe vonulásra nem készülő Kurtinak sincs kedve végrehajtani az elfogadott és el nem fogadott határozatokat, így az ölelkezésre vajmi kevés az esély.

Stoltenberg – a diplomáciai illemtant betartva – még azt írta a Twitteren: jó volt találkozni a szerb elnökkel, hogy megvitassák a közelmúltban kirobbant észak-koszovói erőszakot, amely során a 93 NATO-KFOR katona megsérült.

Ez arra az “álságos tüntetésre” vonatkozik, amikor a szerb tüntetők, vagyis a “meztelen kezű nép” (goloruki narod) agyba-főbe verte a KFOR katonákat, köztük szép számmal magyarokat is, amiről a szerb udvari sajtó uszító stílusban azt írta, hogy a KFOR elgázolta a védtelen szerb népet, vagy hogy a KFOR is a szkipetárok (így csúfolják a szerbek az albánokat) közösen lőtték a szerbeket, vagy ha nem, akkor KFOR asszisztált ahhoz, hogy a koszovói rendőrök tüzet nyissanak rájuk.

De miért kellene megválaszolnia a szerb vezetésnek és konkrétan Vučić elnöknek az általunk feltett kérdést?

Annál az egyszerű oknál fogva, mert ha a szerb vezetés, ami többé-kevésbé egy személyben Vučić elnökre vonatkozik, képes lenne világosan és reálisan megfogalmazni, hogy mégis mit vár egy olyan találkozótól, mint amilyen a Stoltemberggel történt volt, akkor talán nem érnék csalódások, és talán enyhülnének a szerb elnök szorongásai.

A Stoltenberggel folytatott megbeszélésével kapcsolatban Vučić megjegyezte, hogy Brüsszelben a koszovói helyzet deeszkalációját szeretnék látni, de attól tart, hogy “nem olyan úton járunk, amely garantálja a biztonságot”, vagyis a NATO-főtitkárral folytatott terápiás találkozó nem jól sült el.

Ehelyett mi történik?

Ehelyett az történik, a szerb elnök elmondja, hogy nagyon aggódik a Koszovó és Metóhijában az utóbbi időben lejátszódó események miatt, és ez egyre fontosabb biztonsági, és nem csak politikai kéréssé válik.

De nem csak ő aggódik, mint fogalmazott, hanem minden Koszovóban élő szerb, illetve minden szerb, éljen bárhol is.

A szerb elnök azt is elmondta, hogy a májusi incidens véleménye szerint a pristinai hatóságok felelőtlen hozzáállásának köszönhető, és aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az ügyet nem vizsgálják ki érdemben, miközben “indokolatlan és önkényes szerb letartóztatások” történnek, vagyis a koszovói (albán) hatóságok több koszovói szerbet is őrizetbe vettek.

És mi történik még?

A szerb elnök hazatér Brüsszelből, és találkozik előbb külön Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel, majd ezt követően kezet csókolnak Porfirije pátriárkának.

A Dodikkal folytatott külön találkozót követően Vučić megállapodik a Bosznia-Hercegovinában folyamatos feszültséget generáló Dodikkal, hogy a lehető leghamarabb megszervezik Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság összes állami szervének találkozóját a Szerb Köztársaság területén.

Ez a bejelentés pedig azzal kapcsolatban került leírásra, hogy Vučić különös figyelemmel hallgatta végig Dodik elnök mondandóját a Szerb Köztársaságban és a Bosznia-Hercegovinában zajló eseményekkel kapcsolatban, és ezt követően állapodtak meg az állami szervek találkozójában, jelentsen ez bármit is.

Ezt követően a két szerb vezér találkozott a szerb ortodox egyház fejével, akivel a szerb nép számára kulcsfontosságú nemzeti kérdéseket vitatta meg, és – mint az előbb említettük – a közeljövőben fontos közös találkozókról állapodtak meg a Szerb Köztársaság területén.

A szerb elnök és Porfirije pátriárka egyúttal elfogadta Milorad Dodik javaslatát, hogy augusztus 4-én, Prijedorban tartsák meg a horvát Vihar fegyveres akcióban elhunyt és száműzött szerbek emléknapját.

A horvát hadsereg a Vihar hadművelettel űzte el a szakadár szerbeket, akik az akkori belgrádi vezetés sugallatára fegyverrel mentek neki a horvátoknak, hogy kiszakítsanak egy darabot maguknak Horvátországból, amire akkortájt Aleksandar Vučić személyesen is buzdított.

A szerbek 1992-ben nyitották meg a trnopoljei koncentrációs tábort. A tábor a boszniai népirtás egyik leghírhedtebb tábora volt, amelyen harmincezer ember haladt keresztül 1992 májusa és novembere között

Ez egy újabb döntés, ami megint nem szolgál semmiféle megbékélést, nem önmagában a megemlékezés miatt, hanem azért mert egy uszítás áldozataira kíván emlékezni az, aki uszított, ráadásul a helyszín megválasztása is problematikus lehet, merthogy Prijedor közelében volt a kilencvenes években az Omarska, a Keraterm és a Trnopolje gyűjtőtábor, amelyet a szerbek bosnyák és horvát férfiak és nők számára állítottak fel.

Őszintén szólva, rosszabb helyszínt a megemlékezésre nem is választhattak volna.

Az augusztus 4-i prijedori megemlékezésnek akkor lenne igazán értelme, ha a szerbek megkövetnék a horvátokat és a bosnyákokat, és csak azt követően rónák le tiszteletüket a szerb halottak előtt, akik az akkori végzetes belgrádi politika áldozatai lettek.

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Egymilliárd eurós kézfogás, Mickoszki ilyen értékű pénzügyi csomagban állapodott meg Orbánnal a macedón Forum című hetilap szerint Egymilliárd eurós kézfogás, Mickoszki ilyen értékű pénzügyi csomagban állapodott meg Orbánnal a macedón Forum című hetilap szerint
Macedónia2 nap telt el azóta

Egymilliárd eurós magyar hitelből lökné be a gazdaságot az új macedón miniszterelnök

Magyarország pénzét - nem hivatalos értesülések szerint - olyan infrastrukturális projektek befejezésére fordítják, mint például a Kicsevo-Ohrid autópálya, és nem...

HŐSÉG: Hőhullám sújtja a héten Horvátországot és a Balkánt, ahol rekordmagas hőmérsékletek várhatók, Magyarország sem ússza meg HŐSÉG: Hőhullám sújtja a héten Horvátországot és a Balkánt, ahol rekordmagas hőmérsékletek várhatók, Magyarország sem ússza meg
Horvátország1 hét telt el azóta

Hőség a horvát tengerparton és az egész térségben, 40 fok körüli hőmérsékletek várhatók

A legmelegebb légtömegek a hét közepétől érik el a közép-balkáni térséget, Németországot, Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot és Lengyelországot. Az előrejelzések szerint...

8372 - Magyarországnak üzentek Szarajevóban 8372 - Magyarországnak üzentek Szarajevóban
Bosznia1 hét telt el azóta

8372: Srebrenicára utaló graffiti jelent meg a magyar és a szlovák nagykövetség falán Szarajevóban

TartalomjegyzékŐszintén szólva, mit vártunk?Vajon Vučić mit várt?Ehelyett mi történik? A labdák segítségével értékeld a cikket! [Összesen: 8 Átlag: 5] Hallgasd...

A hidegháborús korszak egyik járművének számító BTR-ek egy oroszországi katonai parádén A hidegháborús korszak egyik járművének számító BTR-ek egy oroszországi katonai parádén
Fegyverzet3 hét telt el azóta

A szerb média szerint Orbán 66, és nem 26 BTR-t küld(ött) ajándékba Vučićnak, mi lesz a MiG-29-esekkel?

A magyar és a szerbiai hírek több ponton is eltérnek egymástól: magyar részről eladásról beszélnek, a szerbiai kormánymédia viszont arról...

A győzelmet nemcsak a Real Madrid szurkolói ünneplik, hanem a zágrábi Dinamo szimpatizánsai és a klub dolgozói is, mert ez nekik is pénzesőt jelent A győzelmet nemcsak a Real Madrid szurkolói ünneplik, hanem a zágrábi Dinamo szimpatizánsai és a klub dolgozói is, mert ez nekik is pénzesőt jelent
Horvátország3 hét telt el azóta

A Real Madrid győzelme pénzesőt hozott a zágrábi Dinamónak

Az fájlalható leginkább, hogy sem a Hajduk, sem az összes többi horvát csapat nem tud megbirkózni azzal a pénzügyi fölénnyel,...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava