Connect with us

Szerbia

Jelentősen közeledett egymáshoz a szerb és az orosz narratíva, ha nem vettük volna észre!
0 (0)

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

narratíva, Zaharova, orosz
SZÖGES ELLENTÉT: Marija Zaharova az Elemi ösztöntől a szerbekkel egyazon szótár használatáig (Forrás: RT, GLP)
A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Ebben a cikkben arra teszünk kísérletet, hogy felvázoljuk a szerb és orosz narratíva közeledését. A szerb elnök még a bécsi osztrák-magyar-szerb “migránstalálkozó” előtt felvetette, hogy Koszovó ügyében szeretne tárgyalni Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, ezt követően pedig sürgősen össze kellene hívni az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amelynek 1244-es határozata folyamatos hivatkozási alap a világ szerb féltekén. A legnagyobb katasztrófa az, hogy Aleksandar Vučić nem szokott szabadságra menni, így nyáron is “melegen tartja” a témát, ezért a napocska Szerbiában ezen a nyáron is nagy “koszovózás” közepette kél és nyugszik.

Sürgős intézkedéseket vár

A szerb elnök jelezte, hogy “sürgős intézkedéseket” vár a Biztonsági Tanácstól a koszovói szerbek védelme érdekében, ami az összes koszovói albán fegyveres alakulat leszerelését jelentené az 1244-es határozattal összhangban.

Mert hogy véleménye szerint a koszovói albán “biztonsági erők veszélyt jelentenek a biztonságra”, vagyis a koszovói szerbek biztonságára.

narratíva, Zaharova, orosz

Ribizli, málna, eper és áfonya ízlésesen tálalva a Bécsből éppen hazatérőben lévő szerb elnöknek (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Vučić mindeközben nap mint nap fényezi Szerbiát, amely szerinte mindent megtett a koszovói helyzet enyhítése érdekében, de “a pogrom, az üldöztetés és a szerbek elleni etnikai tisztogatás továbbra is szervezett módon folytatódik, és a nemzetközi közösség egy része is támogatja”.

A “bújtatott alany” használatával a szerb elnök nyilván nem Moszkvára vagy Pekingre gondolt.

Vučić megjegyezte azt is, hogy Koszovó esetében folytatódik “a szerb nép kriminalizálása”, ami egyértelmű utalás Alicia Kearns közlésére, miszerint Szerbia mentőautókkal csempészi be a fegyvereket Koszovóba, ahol a szerb ortodox egyház “raktározza azokat”.

A szerb elnök szerint a brit parlament külügyi bizottságának elnöke lobbista, aki Koszovó érdekeit képviseli, ezért Vučić jelezte, hogy nyomozást indítanak vele szemben annak kiderítésére, hogy Kearns kinek a fizetési listáján van, vagyis hogy kinek a szolgálatában áll.

A Biztonsági Tanács szerepe

A Biztonsági Tanács és ez által az ENSZ bevonása nem újkeletű elképzelés a szerb politikai színtéren, néha fel-felmerül, hogy a közvetítői szerepkört vissza kell adni az ENSZ-nek, Koszovó ügyében pedig a Biztonsági Tanáccsal kellene konzultálni.

Szerbia tehát úgy sürgeti a Koszovóról szóló tárgyalásokat az ENSZ-ben és a Biztonsági Tanácsban, hogy éppen a BT-ben lévő befolyásos barátai által akadályozza volt tartományának felvételét a Világszervezetbe.

Elég sajátos megközelítés, de nem idegen a szerb, főleg a szerb radikális gondolkodásmódtól, mert hogy most körülbelül ott tartunk ezen a téren, ahol 1990-es évek közepén voltunk, azzal a különbséggel, hogy az “intézményes terrort” most nem Belgrád, hanem a pristinai albán vezetés gyakorolja a koszovói szerb területeken. A szerepek felcserélődtek a kilencvenes évekhez képest.

A Biztonsági Tanács bevonása a Koszovó körül kialakult huzavonába azt a célt szolgálja, vagy szolgálná, hogy Oroszországot és Kínát is pozícióba hozzák a koszovói kérdéssel összefüggésben, ami által Koszovó ismét felkerülne a globális konfrontálódásra alkalmas területek képzeletbeli listájára, ha egyáltalán lekerült róla, főleg miután az Európai Uniót ma már Oroszországgal szembeni erőként lehet lajstromozni.

Marija Zaharova az orosz külügyminisztérium szóvivője természetesen támogatta a szerb elnök elképzelését, és időszerűnek nevezte Aleksandar Vučić kezdeményezését, amely szerint a koszovói helyzet romlása miatt hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését.

Szinte azonos narratívák

A Russia Today (RT) jelentése szerint Zaharova azért aggódik, mert Moszkva megítélése szerint közvetlen veszély fenyegeti a koszovói szerbek fennmaradását az ellenük folytatódó pogrom, üldöztetés és terror, vagyis az etnikai tisztogatás miatt.

Zaharova már nem volt annyira szégyenlős, mint a szerb elnök, és néven nevezte a “főbűnösöket”, akiket az Egyesült Államokban és az Európai Unióban talált meg, mivel ezek nem akarják megállítani a pristinai “ultraradikálisokat”.

Igencsak szembetűnő, hogy az orosz külügyi szóvivő ezúttal ugyanazt a szótárt használta, mint a szerb elnök, régen esett ennyire egybe az orosz és a szerb álláspont.

Három évvel ezelőtt egészen más volt a helyzet, az oroszoknak ugyanis akkor annyira fájt Szerbia és az Egyesült Államok közeledése, hogy elővették az Elemi ösztön című filmet a szerb államfő megalázására, amit éppen a jelen esetben teljesen egybeeső szótárt használó Zaharova tett meg.

Akkortájt erre válaszul a szerb elnök nagy barátja, Marko Đurić, Szerbia jelenlegi washingtoni nagykövete azt üzente vissza Zaharovának, hogy “szégyellje magát”. Ez majdnem olyan volt, minta maga Vučić válaszolt volna az orosz szóvivőnek.

Az idők ugyan változnak, de nem annyira, hogy esetleg ne egy filmmel érzékeltessük – amit már korábban is megtettük – a koszovói helyzettel kapcsolatos kilátásokat.

Cirka egy évvel ezelőtt azt írtuk, hogy a koszovói helyzet leginkább az Idétlen időkig (Groundhog Day) című filmhez hasonlít, amelyben a főszereplő minden reggel arra ébred, hogy ugyanazt a napot éli meg, mint tegnap, egyazon szereplőkkel és ismétlődő eseményekkel.

No, jó! A szereplők cserélődnek, a helyzet azonban nem változik, jó reggelt, minden mormotának!

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava