Connect with us

Koszovó

MORMOTÁK IDEJE: Vučić és Kurti újabb „drámai kalandjai”

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

IDÉTLEN IDŐKIG: Az egyik nap olyan, mint a másik
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

A Európai Unió Tanácsa két évvel meghosszabbította a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízott mandátumát. Miroslav Lajčákot először 2020 áprilisában nevezték ki a posztra Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő javaslatára. Ez egy nyugdíjas állás, mert a szerbek és a koszovói albánok soha sem fognak megegyezni, főleg miután az egyik az Egyesült Államok, a másik meg Oroszország támogatását tudhatja maga mögött. A szerbeknek mindig jól jön egy kis dráma, a koszovói albánok pedig erőszeretettel hergelik őket.

Drámai kalandok

A Horvátország és Szerbia közötti legújabb „műbalhé” háttérbe szorította a néhány héttel ezelőtti koszovói albán-szerb kutyakomédiát, de nem szabad elmenni mellette, mert a forgatókönyv nagyon hasonló mindkét esetben. A szerbiai média ugyanolyan drámai hangvételű jelentéseket közölt a koszovói különleges rendőrség akcióról a koszovói szerb enklávékban, mint most Jasenovac esetében.

A tét akkor az Európai Unió égisze alatt zajló tárgyalások várható folytatása volt, miközben ott lebegett a levegőben egy esetleges konfliktus réme. Ez a rém leginkább azoknak a szeme előtt jelent meg, akik vakon bíznak a médiában, és a médiából származó forrásokból alkotnak képet a helyszínen kialakult helyzetről.

A valóság azonban valójában egészen más.

Ez a valóság (legalábbis a szerbek számára) az Idétlen időkig (Groundhog Day) című filmhez hasonlít, amelyben a főszereplő minden reggel arra ébred, hogy ugyanazt a napot éli meg, mint tegnap, egyazon szereplőkkel és ismétlődő eseményekkel.

A szerb kormány Koszovóval kapcsolatos politikájában már régóta megvannak ezek a jellemzők, csak a koszovói albán oldalon változnak az ellenségek, mondjuk úgy, hogy a mormoták.

A szerb rezsim bulvárlapjai és televíziói a régóta megszokott „hasonlóság elve” alapján írják & sugározzák a két Sándor, Vučić elnök és „szellemi alteregója”, Vulin rendőrminiszter nyilatkozatait a szerbekre nehezedő nyomásról, a tervezett etnikai tisztogatásról, a Nyugat igazságtalanságáról és Szerbia szilárd elhatározásáról, hogy megvédi a népét.

A mormotaszellem

Miroslav Lajčak, európai bürokrata, aki Brüsszel nevében és a mormotanap szellemében moderálja a „Belgrád és Pristina közötti úgynevezett párbeszédet”, július elején annak rendje és módja szerint bejelentette a következő találkozót Aleksandar Vučić és Albin Kurti között.

Vučić szokásához híven azzal a kijelentéssel mélyítette el a drámát, hogy a találkozó megtartása nagyon kérdéses, mert semmi értelme, amiben töbé-kevésbé igaza is van.

A tárgyalási folyamat, legalábbis a brüsszeli megállapodás 2013-as aláírása óta, nem vezet sehova, kivéve talán azt, hogy Szerbia egyenként adja át a joghatóságot a pristinai albán intézményeknek, miközben a szerbek legnagyobb védelmezőjének szerepében tetszeleg.

A találkozó körüli bizonytalanságot fokozta a pristinai hatóságok döntése, hogy viszonossági intézkedéseket vezetnek be a koszovói szerbekre vonatkoztatva az autók rendszámtábláinak cseréjével kapcsolatban, de ez a drámai elem sem hat az újdonság erejével.

Mindezt tetézi a pristinai különleges rendőri erők akciója az erősen szerb többségű Štrpce (albánul Shtërpca) településen, amely a Šar-hegység lejtőin fekszik, a macedóniai és az albán határ mentén. Az eset történt a régió hagyományos nemzeti ünnepén, amikor a koszovói különleges erők elfoglalták a helyi önkormányzat épületét, hogy összegyűjtsenek bizonyos dokumentumokat és elhagyják a települést.

Koszovói oldalról olyan vádak hangzottak el, hogy a formálódóban lévő párhuzamos (szerb) állami intézményekkel szemben léptek fel, amelyeken keresztül szerb-orosz kémkedés folyik.

A belgrádi rezsim szószólói ugyanakkor bejelentették, hogy a koszovói vezetés pogromot hajtott végre az ottani szerbek ellen, és megesküdtek arra, hogy ebben az esetben „bizonyisten” megvédik a koszovói szerbeket, miközben könnyeket morzsoltak el Európa és a Nyugat igazságtalansága miatt.

Vučić és Kurti egyaránt profitált ebből a kutya- vagy inkább „mormotakomédiából”, vagyis a szerbek és a koszovói albánok közötti félelem elhintéséből. Az eseményeket mindketten hatalmuk megszilárdítására használták fel. Mint ahogy a Jasenovac körüli bonyodalmakkal is ez a cél.

Remek ürügyek

Amióta Albin Kurti átvette a koszovói miniszterelnöki posztot, folyamatosan azt követeli, hogy az uniós tárgyalások egyetlen pontja a Szerbia és Koszovó közötti kölcsönös elismerés legyen, amit Vučić határozottan elutasít.

Abban azonban egészen biztos vagyok, hogy a találkozó megtörténik, és Vučić minden beképzeltsége (mint eddig minden alkalommal) legalább egy napra alábbhagy.

A dolgok működésének megértéséhez tisztában kell lennünk az alapokkal.

Sokszor hangsúlyoztuk már, hogy az egész parádét az amerikaiak vezénylik, európai szolgálólányaik és szolgálófiaik segítségével. Az Európai Unió nyomást gyakorolhat Szerbiára, de csak annyit, amennyi az Atlanti-óceánon túlról megengednek neki.

Való igaz, hogy a Biden-kormányzat jobban érdekelt Koszovó formális elismerésében, mint az előző, trumpi vezetés volt, amely konkrét gazdasági megállapodásokhoz ragaszkodott, de nem hiszem, hogy Biden Szerbiától kerek perec megköveteli ezt a lépést.

Az Európai Parlament nemrég határozatot fogadott el, amely szerint a szerbiai helyzet rossz a jogállamiság, a reformok és a polgári szabadságjogok terén. A képviselők – ha már ennél a témánál tartottak – felszólították Szerbiát, hogy ismerje el Koszovó függetlenségét, és csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz.

Ezzel remek ürügyet szolgáltattak Vučićnak ahhoz, hogy megerősítse választóiban a „hazafias morált”, és még inkább kisajátítsa a hatalmat, Szerbia, a béke, a haladás és a szabadság védelmezőjének állítva be magát.

Az utóbbi két követelés egyike sem fog teljesülni (a közeljövőben biztosan nem), viszont az Európai Unió továbbra is együtt fog működni Vučićtyal, vagyis minden megy tovább, ahogy eddig is, á la Groundhog Day.

Az európai nyomás nem komoly, ellentétben az amerikaival, ami a washingtoni megállapodás 2020-as aláírásakor kiderült, amikor nyilvánvaló volt, hogy Vučić azt sem tudta, hogy mit ír alá, viszont szorgalmasan teljesített minden, vagy majdnem minden követelést.

Az egyik követelés a gázdiverzifikáció volt, és a szerb elnök idén májusban részt is vett egy témának szentelt találkozón Görögországban, amelyen megígérte, hogy elindítja a folyamatot.

Ami a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédet illeti, valószínűleg az fog történni, hogy Vučić és Kurti találkozik, de semmiben sem egyeznek meg.

Vučić ennek ellenére újabb győzelemről számol majd be, mert nem ismerte el Koszovót, az albánok pedig örülnek, mert a következő évtől alkalmazhatják a 2017-ben aláírt villamosenergia-megállapodást, amely szerint az észak-koszovói szerbeknek fizetniük kell az áramért a koszovói szolgáltatónak, visszamenőleg egészen 2008-ig.

De minden más folytatódik, így hát tovább élvezhetjük a Groundhog Day-t, vagyis az Idétlen időket.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Koszovó

Üzembe helyezik a gjakovai repülőteret a koszovói hadsereg számára

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Gjakova, gjakovai repülőtér
Armend Mehaj (jobbról) koszovói védelmi és Liburn Aliu környezetvédelmi, területrendezési és infrastrukturális miniszter bejelentette, hogy ezentúl a hadsereg az úr a gjakovai repülőtéren (Forrás: Facebook, Armend Mehaj)
hajnalcsillag 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=KarlOveKnausg%C3%A5rd%3AHajnalcsillag&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

A koszovói hatóságok bejelentették, hogy befejezték az Albániával szomszédos Gjakova (szerbül Đakovica) községben található gjakovai repülőtér és a Babaj i Bokës település körüli földek kisajátítási eljárását. Armend Mehaj koszovói védelmi és Liburn Aliu környezetvédelmi, területrendezési és infrastrukturális miniszter közölte, hogy ezeknek a földeknek a kisajátítása és a koszovói kormány tulajdonába történő adása lehetővé teszi a koszovói hadsereg számára a stratégiai projektek végrehajtásának megkezdését.

Az amerikaiakkal közösen

Armend Mehaj úgy nyilatkozott, hogy a gjakovai repülőteret védelmi céllal helyezik üzembe, miközben Babaj i Bokës a Koszovói Biztonsági Erők (Kosovo Security Force, KSF) hadműveleti területévé válik, ahol a NATO-szabványoknak megfelelő taktikai lőtereket építenek ki

Gjakova, gjakovai repülőtér

A Kosovo Security Force logója

A védelmi miniszter azt is közölte, hogy a gjakovai repülőtéren különféle hadműveleti célú létesítmények építését is tervezik a koszovói hadsereg számára.

Ezek a projektek megvalósítása szerinte a hadsereg szerepét betöltő Koszovói Biztonsági Erők (KSF) kiképzési kapacitásának növelését szolgálja.

Mehaj azt sem titkolta, hogy ezek az infrastrukturális beruházások Koszovó stratégiai partnereivel, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal együttműködve valósulnak meg.

Milliós nagyságrendű befektetésekről van szó, amelyek garantálják, hogy a koszovói hadseregnek minden feltétele meglegyen a védelmi képességek megteremtéséhez, és a kiképzések megtartásához. Ez nem csak a koszovói hadsereg, hanem minden stratégiai partnerünk javát szolgálja

– magyarázta a koszovói védelmi miniszter.

Az 1999-ben a Kis-Jugoszlávia ellen végrehajtott légicsapások során a NATO négyszer is bombázta Gjakova környékét, a Human Rights Watch egyik jelentése szerint a szerbek elől menekülő albán civileket is megszórta piszkos bombákkal, mert szerb katonai menetoszlopnak nézte a koszovói albán menekültek menetét. Csak az egyik ilyen légicsapás során legalább 70 civil vesztette életét.

A gjakovai repülőtér újjáépítése

A gjakovai repülőteret az 1998/99-es szerb-koszovói háború után a NATO koszovói missziója, a KFOR, illetve az olasz békefenntartók építették újjá, és 2013-ig a NATO-misszió katonai tevékenységének támogatását szolgálta.

Ugyanezen év decemberében az akkori olasz és koszovói kormány között aláírt megállapodást követően a Gjakova repülőteret minden működési eszközzel átadták Koszovónak.

Hat évvel később a koszovói kormány döntésével összhangban a védelmi minisztérium a Koszovói Biztonsági Erők szolgálatába állította.

Djakova, djakovai reptér

A djakovai reptér elhelyezkedése

A repülőtér Gjakova városától mintegy 5 kilométerre északra található. Viszonylag sík területen, körülbelül 400 méterrel a tengerszint felett, a Koszovói Polgári Légiközlekedési Hatóság 2016-ban auditálta.

A repülőtérnek mobil légiforgalmiirányító tornya van, amelyet felszereltek a zavartalan működést biztosító kommunikációs rendszerekkel. A repülőgépek üzemanyaggal történő feltöltéséhez szükséges eszközök is rendelkezésre állnak.

A repülőtér egyetlen kifutópályával rendelkezik, párhuzamos gurulóúttal. A kifutópálya 1.799 méter hosszú és 30 méter széles.

A gjakovai repülőteret a második világháború után alakították ki és helyezték üzembe mezőgazdasági célokra, a 90-es években azonban a működése megszűnt egészen addig, amíg a KFOR nem vette át.

Gjakova egyébként az albán határ közvetlen közelében fekszik, és mivel Albánia NATO-tagállam, a koszovói védelmi fejlesztések kihatnak Albánia védelmi struktúrájára is.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Az olvasás folytatása

Egyesült Államok

BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Blinken a szenátusban
Az amerikai külügyminiszter egyebek között a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatokról is beszélt az amerikai szenátusban (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 2 perc

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

Öt ország helyett gondolkodik

Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.

Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.

Ha normalizálódnak a kapcsolatok, akkor az pozitív hatással lesz, és azt hiszem, hogy idővel eljutunk oda, hogy ezek az országok elismerjék Koszovót. Ha Koszovó és Szerbia megállapodásra jut, és feltételezve, hogy a megállapodás életbe is lép, ez az öt uniós országot az elismerés felé löki

– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.

Blinken és az ohridi megállapodás

Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.

Azt hiszem, hogy ami fontos, az nem más, minthogy mindkét ország elvben egyetértett ezzel, és így ez az elköteleződés bekerült a két ország uniós csatlakozását érintő tervekbe, és remélem, hogy ez ösztönző lesz számukra a végrehajtásban

– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)

Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.

Ebben a tekintetben tárgyaltam (Albin) Kurti miniszterelnökkel és (Aleksandar) Vučić elnökkel is, ezért úgy gondolom, hogy ez egy pozitív pillanat

– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.

Ez kulcsfontosságú lenne

– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.

Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.

Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: