Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Koszovó

MORMOTÁK IDEJE: Vučić és Kurti újabb “drámai kalandjai”

IDÉTLEN IDŐKIG: Az egyik nap olyan, mint a másik
IDÉTLEN IDŐKIG: Az egyik nap olyan, mint a másik
Olvasási idő: 4 perc

A Európai Unió Tanácsa két évvel meghosszabbította a és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízott mandátumát. Miroslav Lajčákot először 2020 áprilisában nevezték ki a posztra Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai javaslatára. Ez egy nyugdíjas állás, mert a szerbek és a koszovói albánok soha sem fognak megegyezni, főleg miután az egyik az , a másik meg támogatását tudhatja maga mögött. A szerbeknek mindig jól jön egy kis dráma, a koszovói albánok pedig erőszeretettel hergelik őket.

Drámai kalandok

A Horvátország és Szerbia közötti legújabb “műbalhé” háttérbe szorította a néhány héttel ezelőtti koszovói albán-szerb kutyakomédiát, de nem szabad elmenni mellette, mert a forgatókönyv nagyon hasonló mindkét esetben. A szerbiai média ugyanolyan drámai hangvételű jelentéseket közölt a koszovói különleges rendőrség akcióról a koszovói szerb enklávékban, mint most Jasenovac esetében.

A tét akkor az Európai Unió égisze alatt zajló tárgyalások várható folytatása volt, miközben ott lebegett a levegőben egy esetleges konfliktus réme. Ez a rém leginkább azoknak a szeme előtt jelent meg, akik vakon bíznak a médiában, és a médiából származó forrásokból alkotnak képet a helyszínen kialakult helyzetről.


A valóság azonban valójában egészen más.

Ez a valóság (legalábbis a szerbek számára) az Idétlen időkig (Groundhog Day) című filmhez hasonlít, amelyben a főszereplő minden reggel arra ébred, hogy ugyanazt a napot éli meg, mint tegnap, egyazon szereplőkkel és ismétlődő eseményekkel.

A szerb kormány Koszovóval kapcsolatos politikájában már régóta megvannak ezek a jellemzők, csak a koszovói albán oldalon változnak az ellenségek, mondjuk úgy, hogy a mormoták.

A szerb rezsim bulvárlapjai és televíziói a régóta megszokott “hasonlóság elve” alapján írják & sugározzák a két Sándor, Vučić és “szellemi alteregója”, rendőrminiszter nyilatkozatait a szerbekre nehezedő nyomásról, a tervezett etnikai tisztogatásról, a Nyugat igazságtalanságáról és Szerbia szilárd elhatározásáról, hogy megvédi a népét.

A mormotaszellem

Miroslav Lajčak, európai bürokrata, aki Brüsszel nevében és a mormotanap szellemében moderálja a “Belgrád és Pristina közötti úgynevezett párbeszédet”, július elején annak rendje és módja szerint bejelentette a következő találkozót és Albin Kurti között.

Vučić szokásához híven azzal a kijelentéssel mélyítette el a drámát, hogy a találkozó megtartása nagyon kérdéses, mert semmi értelme, amiben töbé-kevésbé igaza is van.


A tárgyalási folyamat, legalábbis a brüsszeli megállapodás 2013-as aláírása óta, nem vezet sehova, kivéve talán azt, hogy Szerbia egyenként adja át a joghatóságot a pristinai albán intézményeknek, miközben a szerbek legnagyobb védelmezőjének szerepében tetszeleg.

A találkozó körüli bizonytalanságot fokozta a pristinai hatóságok döntése, hogy viszonossági intézkedéseket vezetnek be a koszovói szerbekre vonatkoztatva az autók rendszámtábláinak cseréjével kapcsolatban, de ez a drámai elem sem hat az újdonság erejével.

Mindezt tetézi a pristinai különleges rendőri erők akciója az erősen szerb többségű Štrpce (albánul Shtërpca) településen, amely a Šar-hegység lejtőin fekszik, a macedóniai és az albán határ mentén. Az eset történt a régió hagyományos nemzeti ünnepén, amikor a koszovói különleges erők elfoglalták a helyi önkormányzat épületét, hogy összegyűjtsenek bizonyos dokumentumokat és elhagyják a települést.

Koszovói oldalról olyan vádak hangzottak el, hogy a formálódóban lévő párhuzamos (szerb) állami intézményekkel szemben léptek fel, amelyeken keresztül szerb- kémkedés folyik.

A belgrádi rezsim szószólói ugyanakkor bejelentették, hogy a koszovói vezetés pogromot hajtott végre az ottani szerbek ellen, és megesküdtek arra, hogy ebben az esetben “bizonyisten” megvédik a koszovói szerbeket, miközben könnyeket morzsoltak el és a Nyugat igazságtalansága miatt.

Vučić és Kurti egyaránt profitált ebből a kutya- vagy inkább “mormotakomédiából”, vagyis a szerbek és a koszovói albánok közötti félelem elhintéséből. Az eseményeket mindketten hatalmuk megszilárdítására használták fel. Mint ahogy a Jasenovac körüli bonyodalmakkal is ez a cél.


Remek ürügyek

Amióta Albin Kurti átvette a koszovói miniszterelnöki posztot, folyamatosan azt követeli, hogy az uniós tárgyalások egyetlen pontja a Szerbia és Koszovó közötti kölcsönös elismerés legyen, amit Vučić határozottan elutasít.

Abban azonban egészen biztos vagyok, hogy a találkozó megtörténik, és Vučić minden beképzeltsége (mint eddig minden alkalommal) legalább egy napra alábbhagy.

A dolgok működésének megértéséhez tisztában kell lennünk az alapokkal.

Sokszor hangsúlyoztuk már, hogy az egész parádét az amerikaiak vezénylik, európai szolgálólányaik és szolgálófiaik segítségével. Az Európai Unió nyomást gyakorolhat Szerbiára, de csak annyit, amennyi az Atlanti-óceánon túlról megengednek neki.

Való igaz, hogy a Biden-kormányzat jobban érdekelt Koszovó formális elismerésében, mint az előző, trumpi vezetés volt, amely konkrét gazdasági megállapodásokhoz ragaszkodott, de nem hiszem, hogy Biden Szerbiától kerek perec megköveteli ezt a lépést.

Az Európai Parlament nemrég határozatot fogadott el, amely szerint a szerbiai helyzet rossz a jogállamiság, a reformok és a polgári szabadságjogok terén. A képviselők – ha már ennél a témánál tartottak – felszólították Szerbiát, hogy ismerje el Koszovó függetlenségét, és csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz.

Ezzel remek ürügyet szolgáltattak Vučićnak ahhoz, hogy megerősítse választóiban a “hazafias morált”, és még inkább kisajátítsa a hatalmat, Szerbia, a béke, a haladás és a szabadság védelmezőjének állítva be magát.

Az utóbbi két követelés egyike sem fog teljesülni (a közeljövőben biztosan nem), viszont az Európai Unió továbbra is együtt fog működni Vučićtyal, vagyis minden megy tovább, ahogy eddig is, á la Groundhog Day.

Az európai nyomás nem komoly, ellentétben az amerikaival, ami a washingtoni megállapodás 2020-as aláírásakor kiderült, amikor nyilvánvaló volt, hogy Vučić azt sem tudta, hogy mit ír alá, viszont szorgalmasan teljesített minden, vagy majdnem minden követelést.

Az egyik követelés a gázdiverzifikáció volt, és a szerb elnök idén májusban részt is vett egy témának szentelt találkozón Görögországban, amelyen megígérte, hogy elindítja a folyamatot.

Ami a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédet illeti, valószínűleg az fog történni, hogy Vučić és Kurti találkozik, de semmiben sem egyeznek meg.

Vučić ennek ellenére újabb győzelemről számol majd be, mert nem ismerte el Koszovót, az albánok pedig örülnek, mert a következő évtől alkalmazhatják a 2017-ben aláírt villamosenergia-megállapodást, amely szerint az észak-koszovói szerbeknek fizetniük kell az ért a koszovói szolgáltatónak, visszamenőleg egészen 2008-ig.

De minden más folytatódik, így hát tovább élvezhetjük a Groundhog Day-t, vagyis az Idétlen időket.

Napi hírlevél


Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!



Lektor nélkül dolgozunk. Ha helyesírási hibát találsz, akkor jelöld ki a szót az egérrel, majd egyszerre nyomd le a következő két billentyűt: Ctrl+Enter. A program semmiféle személyes adatot nem kér, és nem továbbít. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a BALK-ot!





Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: