Connect with us

Montenegró

Rekordalacsony részvétel a montenegrói választásokon és a kriptokirály szerepe

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

rekord, kriptokirály, párt
Az Európa Most Mozgalom két vezetője, az egyik államfő lett, a másik miniszterelnök lehet (Forrás: Pokret Evropa sad, PES)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

Legutóbb pozitív, most viszont negatív értelemben dőlt meg a részvételi rekord a montenegrói választásokon, amelyeken ezúttal a legalacsonyabb részvételi arányt mérték az ország függetlenségének 2006-os kikiáltása óta. Ugyanakkor a vártnál jóval kevesebb szavazatot kapott az Európa Most Mozgalom, aminek megvannak az okai, az egyikről mi is írtunk. Nem szerepelt jól a valamikori állampárt jogutódja sem, de esetükben nem következett be a totális csőd.

Kik maradtak otthon?

A montenegrói parlamenti választásokon a részvételi arány mindössze 56,4 százalékos volt, ami sokkal-sokkal, majdnem 20%-kal kevesebb, mint az előző, 2020-as, nagy feszültséggel teli megmérettetésen, amikor a már addig is gyengélkedő, egykori állampárt jogutódját sikerült kibuktatni a hatalomból.

rekord részvétel párt

Negatív rekord dőlt meg a részvétel tekintetében (Forrás: Vijesti.me)

Az előző rekordmagas részvételt 2020-ban az etnikai és vallási feszültségek generálták, most viszont sem a szerbek és a montenegróiak közötti ellentétek, sem a két egyház közötti küzdelem nem lángolt fel annyira, hogy mozgósító erőként hasson.

Elemzők szerint a tegnapi választási nap volt a legunalmasabb a montenegrói parlamentarizmus eddigi, rövid történelmében, elmaradtak a vádaskodások, az incidensek és látványos vallási körjáratok, így az érdeklődés lankadását okozta, hogy a résztvevők nem tudtak, vagy nem akartak ellenségképeket gyártani.

Miután elkoptatott pszichológiai közhely, hogy a félelem a legnagyobb mozgósító erő, de ennek a fordítottja is igaz lehet, hogy ha nincs félelem, akkor sokkal nehezebb motiválni a szavazókat.

A távolmaradásnak másik oka lehet, hogy megszűnt a pártfegyelem, amely részvételre ösztönözte volna a szavazókat, miközben a választási kultúra Montenegróban még nem emelkedett a zsák krumpli szintjére.

Ebből következik, hogy elmaradtak a korábban gyakori szabálytalanságok a választások titkosságának megsértésével kapcsolatban, ami Twitter-bejegyzésre késztette Filip Adžić montenegrói belügyminisztert, aki szerint a választás napja jelentősebb problémák nélkül telt el, akárcsak a legfejlettebb demokratikus államokban.

Az is hozzájárulhatott a negatív részvételi rekord megdöntéséhez, hogy kilenc hónap alatt ez volt a negyedik választás Montenegróban, így kialakult a “választói fáradság”, ami arra utalhat, hogy a demokráciából is megárt a sok.

Ezt jelezheti az is, hogy elmaradtak a választást követő zászlós, autós ünneplő felvonulások, amelyek a korábbi választásokat olyannyira jellemezték.

Ki ünnepelhet?

Ez a megállapítás felveti a kérdést, hogy vajon kinek van oka az ünneplésre, merthogy igazi győzelmet senki sem aratott, aminek több oka is van.

A kétpólusú Európa Most Mozgalom ugyan behúzta a választásokat, és hirtelenjében egy parlamenten kívüli pártból az ország vezető politikai ereje lett, de mégis a várakozások alatt teljesített.

A pártot mindössze egy évvel ezelőtt alapította Milojko Spajić volt pénzügy- és Jakov Milatović korábbi gazdaságfejlesztési miniszter, akik legfontosabb programcélként az ezer eurós átlagfizetést és 450 eurós átlagnyugdíjat jelölték meg.

Az igazi és a “fake” közvéleménykutatási eredmények 30% körüli eredményt jósoltak az “ezer eurós pártnak”, amelynek ebből csak 26 százalékot sikerült besöpörnie, amivel így is a legerősebb politikai szereplővé lépett elő.

Némi magyarázatra szorul a “fake” közvéleménykutatási eredményre történő utalás, ami azt jelenti, hogy a Facebookon megjelent egy hamis közvéleménykutatási eredmény, amelyet az Ipsosnak tulajdonítottak, ennek eredetiségét azonban az Ipsos cáfolta. Az utóbbi időben ebből sportot űznek a Balkánon, legutóbb a bosznia-hercegovinai helyhatósági választások alkalmával trollkodott valaki az Ipsos nevében.

rekord, párt, kriptokirály

A nem hivatalos végeredmények szerint az Európa Most Mozgalom (Pokret Evropa sad, PES) a szavazatok 25,6%-át szerezte meg, ami 24 mandátumhoz elegendő a 81 fős montenegrói parlamentben.

A vártnál alacsonyabb választási eredmény azzal magyarázható, hogy a két pólusú párt egyik vezetőjéről, Milojko Spajićról kiderült, hogy kapcsolatban volt a március 23-án Montenegróban letartóztatott dél-koreai Kwon Do-Hyung kriptokirállyal. Spajićot már a választások előtt is, és az eredmények ismeretében most is az ország következő miniszterelnökének tartják.

A dél-koreai elfogatóparancs alapján letartóztatott férfit 40 milliárd dollár elsikkasztásával gyanúsítják a kriptovaluta-kereskedelem révén. Dél-Korea mellett az Egyesült Államok és Szingapúr is kérte a kiadatását, Do Kwon azonban egyelőre egy Podgorica melletti börtönben ül, mert Montenegró útlevélhamisítás miatt eljárást indított ellene.

Spajić nem tagadta, hogy ismerte a kriptokirályt, és hogy dolgozott is vele együtt, azt viszont cáfolta, hogy a “kriptoközösség pénzéből” jutott volna az Európa Most Mozgalomnak is.

Ez a fejlemény azonban minden bizonnyal csökkentette az “ezer eurós párt” iránti szimpátiát, de elriaszthatta a potenciális szavazók egy részét az is, hogy a párt másik vezetője Jakov Milatović montenegrói elnök nem sokkal a vasárnapi választások előtt úgy nyilatkozott a bécsi Standardnak (Der Standard), hogy az ország lakosságának 60%-a támogatja hazája csatlakozását az Open Balkanhoz, ami a Szerbiával fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzését jelenti.

A vasárnapi választásokon a második helyet az áprilisban megbukott Milo Đukanović volt montenegrói elnök demokratikus szocialistái szerezték meg, akik 23,2%-ot kaptak, és ezáltal 21 parlamenti helyhez jutottak, ami azonban így is kilenccel, más számítások szerint tizeneggyel kevesebb, mint az előző parlamenti ciklusban, és legalább 16-17 mandátum elvesztését jelenti 2016-hoz képest, ez egy 81 tagú parlament esetében igencsak nagy hanyatlásnak tekinthető.

Ennek ellenére még erre az eredményre is úgy lehet tekinteni, hogy a Szocialisták Demokratikus Pártja jól szerepelt ahhoz képest, hogy Milo Đukanović elvesztette az elnökválasztást, majd lemondott a pártvezetői posztról.

A harmadik helyen a többségében szerbeket tömörítő Együtt Montenegró Jövőjéért (Zajedno za budućnost Crne Gore, ZBCG) nevet viselő koalíció végzett 14,7%-kal, ezzel 13 parlamenti helyet biztosított magának, ez mindenképpen kormányzati szerepet jelent a számára, ha csak nem jön létre nagykoalíció a két vezető párt között, ami az egyedüli stabil kormányzást jelenthetné az országban, miután a két “nagypárt” egyedül nem képes kormányozni.

Nem lesz nagykoalíció

Szinte biztosra vehető, hogy Jakov Milatović köztársasági elnök párttársát, vagyis a kétpólusú Európa Most Mozgalom (ezer eurós párt) másik vezetőjét, Milojko Spajićot bízza meg kormányalakítással, aki korábban csak azért nem indulhatott a montenegrói elnökválasztásokon, mert a montenegrói mellett szerb állampolgársága is van.

rekord, párt, kriptokirály

Milojko Spajić leadja a szavazatát (Screenshot)

Spajić, miután aludt egyet a tegnapi parlamenti választásokon kialakult eredményekre, hétfőn reggel bejelentette, hogy sem a Szocialisták Demokratikus Pártjával, sem a negyedik helyen végzett kétpárti koalíció egyik tagjával, az URA (United Reform Action) polgári mozgalommal nem kíván koalícióra lépni, ami azt jelenti, hogy az eddig miniszterelnök Dritan Abazović a partvonalon kívülre kerül.

Ettől kezdve végképp felértékelődik a montenegrói szerb pártszövetség szerepe, és az ottani szerbek ezáltal valóban kormányzati pozícióba kerülnek, ami természetesen nem lesz az államfő, Jakov Milatović ellenére sem, hiszen – mint egyik korábbi cikkünkben megjegyeztük – Milatović hívőként a szerb ortodox egyház követője.

Mindez további értelmet és jelentőséget ad a fent már említett Standard-interjúnak, valamint Milatović “komázásának” Aleksandar Vučić szerb elnökkel az Európai Politikai Közösség moldovai csúcstalálkozóján.

Ugyanezt támasztja alá a szerb származású Zdravko Krivokapić volt montenegrói miniszterelnök hétfő délelőtti kijelentése, miszerint az új montenegrói kormányt a szerbeket tömörítő Együtt Montenegró Jövőjéért (ZBCG) párttal együttműködve, és a kisebbségek bevonásával kell létrehozni.

Milojko Spajić nyilatkozatát követően másképp nem is lehet, ám az Európa Most Mozgalom és a szerb ZBCG közösen sem rendelkezik a kormányalakításhoz szükséges 41 mandátummal, így egy harmadik erőre is szükség lesz, ez lehet a bosnyák, az albán és a horvát kisebbség, amely összesen 9-10 parlamenti helyet tudhat magáénak. Közülük elég csak a hat parlamenti hellyel rendelkező bosnyákokat bevonni, ez már önmagában elegendő lehet.

Ha ez nem megy, akkor körülbelül ugyanennyi helyet hozhatnak az Aleksa Bečić által vezetett demokraták, ha sikerül őket kicsalogatni az URA-val alkotott választási koalícióból, ami egyelőre csak matematikai értelemben vett lehetőség, és nem igazán felmerülő alternatíva, bár még a választási éjszaka során sokan gondolták úgy, hogy az első, a harmadik és a negyedik helyet megszerző erők fognak össze, vagyis az URA a demokratákkal együtt bekerül a kormányba.

Miután azonban a politika nem pusztán matematika, hétfőn délelőttre egészen más konstelláció alakult ki, az Európa Mozgalom Most vezetői ugyanis az egészen stabil nagykoalíció visszautasítása mellett, nem mutatkoztak hajlandónak arra sem, hogy bevonják a kormányzásba a demokratákkal közösen induló URA-t, így ne maradt más, mint a legkevésbé stabil koalíció létrehozása a kisebbségekkel, akiknek az újonnan összeálló kabinet szerbbarát jellege miatt bármikor előjöhetnek az averzióik a kormányzással szemben.

Az új montenegrói kormány instabilitását az is fokozhatja, ha az Európa Most Párt és a dél-koreai kriptokirály kapcsolatairól esetleg több is kiszivárog, de az sem kimondott előny, hogy a tavaly alakított pártnak nincs kiépült intézményi struktúrája, amelyre a nehéz időkben támaszkodhat. Aki eddig azt hitte, hogy a parlamenti választásokat követően a helyzet stabilizálódik Montenegróban, az még egy jó ideig tűkön ülhet.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás az a Hírlevélre


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia3 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava