Milatović szerint a montenegróiak 60%-a szeretne belépni az Open Balkanba

A cikk meghallgatása

Montenegróban ma, június 11-én választásokat tartanak, holnapra kiderül, hogy miként szerepel az új montenegrói elnök, Jakov Milatović pártja, az Európa Most Mozgalom, és azt is megtudjuk, hogy hogy muzsikál a márciusi-áprilisi elnökválasztást elbukó Milo Đukanović pártja. Đukanović – még államfői pozícióból – mindössze három nappal az elnökválasztás első fordulója előtt oszlatta fel a parlamentet, és írta ki az előrehozott parlamenti választásokat, az elnökválasztása elvesztése után pedig lemondott a Szocialisták Demokratikus Pártjának vezetéséről. A BALK akkor azt írta, hogy Đukanović az előrehozott választások kiírásával megásta saját pártjának sírját, a pártelnöki tisztségről történt lemondásával pedig alighanem el is temeti a kommunista utódpártot. Amíg kíváncsian várjuk a montenegrói parlamenti választások eredményét, egy interjú apropóján felvázoljuk, hogy milyen irányba indulhat Montenegró a jelentős személycseréket követően, erről Jakov Milatović nyilatkozott a bécsi Der Standardnak, a montenegrói elnök interjújának lényegét a Cafe del Montenegro portál foglalta össze.

Belépnek az Open Balkanba?

Az előző elnök, Mile Đukanović a Frank-Walter Steinmeier német államfővel folytatott találkozója után tavaly májusban úgy nyilatkozott, hogy hazája, illetve ő “nem nyitott az Open Balkanra”, és előnyben részesíti a Berlini Folyamatot, ami egyértelmű elutasítást jelent az Open Balkant illetően.

Csakhogy fordult a kocka, Đukanović már nem a hatszázezer fős balkáni ország elnöke, és már nem is ő vezeti a montenegrói kommunista utódpártot, így elvben már nincs jelentős befolyása a politikára, bár nem kizárt, hogy még hallunk róla, ha másképp nem, akkor esetleges felelősségre vonása kapcsán.

Most Montenegróban a legnagyobb figyelem az új elnökre Jakov Milatovićra irányul, aki jóformán a parlamenti választások előestéjén adott interjút a bécsi Der Standarnak, igen jelentős irányváltást felvázolva, véleménye szerint ugyanis az Open Balkanhoz való csatlakozás megkönnyítené a kapcsolattartást Szerbiával.

Milatović ehhez még hozzátette, hogy a montenegróiak 60 százaléka szeretné, hogy az ország csatlakozzon a Belgrádból indult kezdeményezéshez, miután ugyanazt a nyelvet beszélik, és egyazon kultúrán osztoznak, ráadásul korábban egy közös országban éltek (volt Jugoslávia)”. (Arra nem találtunk utalást, hogy ezt Milatović milyen felmérésre hivatkozva jelentette ki.)

Az új montenegrói elnök némi kritikát is elejtett nyugati irányban, szerinte ugyanis az Open Balkan annak az eredménye, hogy túl lassan haladt a Berlini Folyamat, amelynek a célja szintén a regionális együttműködés elősegítése (volt).

Vagyis ez valamiféle pót-Európa az uniós folyamatokból kihagyott hat balkáni ország: Szerbia, Észak-Macedónia, Koszovó, Albánia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina számára, de ezt csak mi tesszük hozzá.

– A Berlini Folyamattal az a probléma, hogy mind a hat országnak mindig egységes álláspontra kell jutnia, és ez néha nehezen megy, különösen Koszovó és Szerbia szembenállása miatt

– fogalmazott “jó diplomáciai érzékkel” Milatović, aki szerint ezért az Open Balkan üzenet az Európai Unió számára is.

– Ha van valami, ami a berlini folyamatok felgyorsítására szolgál, az jó dolog

– mondta a montenegrói államfő, aki szerint a csatlakozást illetően hazája az európai integráció élvonalában van, és továbbra is az EU napirendjére összpontosít, miközben enyhíti és normalizálja viszonyát a szomszédaival, amelyek közül a Szerbiával ápolt kapcsolatok ugyanolyan fontosak, mint az Ausztriával és a Németországgal fenntartott együttműködés.

Montenegró és Európa

Jakov Milatović természetesen beszélt az Európával fenntartott kapcsolatokról is, különös tekintettel az ukrajnai háború következményeire.

– Pontosan ugyanazokat a szankciókat vezettük be Oroszországgal szemben, mint az Európai Unió. Emellett megnyitottuk munkaerőpiacunkat a háborús övezetből elmenekült ukrán lakosság előtt

– mondta a montenegrói elnök, aki szerint a hazája élő emberek öt-hat százaléka Ukrajnából származik, ez az öt-hat százalék körülbelül harmincezer embert jelent.

– Egy főre vetítve az ukrán lakosság szempontjából Montenegró az egyik legmagasabb felvevőképességű ország Európában

– tette még hozzá Milatović, aki hangsúlyozta, hogy ingyenes egészségügyi ellátást biztosítottak az ukránok számára, miközben anyagilag támogatják Ukrajnát és az ukránok harcát Oroszország ellen.

A montenegrói elnök úgy fogalmazott, hogy az Európai Politikai Közösség moldovai találkozóján összefutott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki Milatović szerint tisztában van azzal, amit Montenegró tesz, és aki abban is biztos lehet, hogy Montenegró ezen az úton halad tovább.

Milatović azt is megjegyezte, hogy szintén sok orosz állampolgár érkezett Montenegróba az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta, akik majdnem ugyanannyian vannak, mint az ukránok.

– Néhányuknak már volt saját ingatlanja Montenegróban. Nálunk körülbelül öt százalék az oroszok és öt százalék az ukránok aránya

Kapcsolódó cikk

ALTERNATÍVA AZ EU HELYETT: Montenegró nem nyitott az Open Balkanra

– jegyezte meg a nemrégiben beiktatott államfő, aki szerint a Montenegróba “menekült” ukránok és oroszok nem csak személyi, hanem némi pénzügyi tőkét is vittek magukkal “ideiglenes hazájukba.

Milatović szerint ennek következtében jelentősen növekedett a betétállomány a montenegrói bankrendszerben, és ez az oka annak, hogy a turisztikai szektor – a holtszezon ellenére – elég jó eredményeket mutatott az év elején.

Ha kommentálni akarnánk a montenegrói elnöknek ezt a kijelentését, akkor megjegyezhetnénk, hogy a kis balkáni országnak nem kell sírnia azért, hogy nincstelen ukrán és orosz menekültek tömegeiről kell gondoskodnia, amiért esetleg netalán uniós segítségre szorulna.