Montenegró
Milatović szerint a montenegróiak 60%-a szeretne belépni az Open Balkanba
Montenegróban ma, június 11-én választásokat tartanak, holnapra kiderül, hogy miként szerepel az új montenegrói elnök, Jakov Milatović pártja, az Európa Most Mozgalom, és azt is megtudjuk, hogy hogy muzsikál a márciusi-áprilisi elnökválasztást elbukó Milo Đukanović pártja. Đukanović – még államfői pozícióból – mindössze három nappal az elnökválasztás első fordulója előtt oszlatta fel a parlamentet, és írta ki az előrehozott parlamenti választásokat, az elnökválasztása elvesztése után pedig lemondott a Szocialisták Demokratikus Pártjának vezetéséről. A BALK akkor azt írta, hogy Đukanović az előrehozott választások kiírásával megásta saját pártjának sírját, a pártelnöki tisztségről történt lemondásával pedig alighanem el is temeti a kommunista utódpártot. Amíg kíváncsian várjuk a montenegrói parlamenti választások eredményét, egy interjú apropóján felvázoljuk, hogy milyen irányba indulhat Montenegró a jelentős személycseréket követően, erről Jakov Milatović nyilatkozott a bécsi Der Standardnak, a montenegrói elnök interjújának lényegét a Cafe del Montenegro portál foglalta össze.
Belépnek az Open Balkanba?
Az előző elnök, Mile Đukanović a Frank-Walter Steinmeier német államfővel folytatott találkozója után tavaly májusban úgy nyilatkozott, hogy hazája, illetve ő “nem nyitott az Open Balkanra”, és előnyben részesíti a Berlini Folyamatot, ami egyértelmű elutasítást jelent az Open Balkant illetően.
Csakhogy fordult a kocka, Đukanović már nem a hatszázezer fős balkáni ország elnöke, és már nem is ő vezeti a montenegrói kommunista utódpártot, így elvben már nincs jelentős befolyása a politikára, bár nem kizárt, hogy még hallunk róla, ha másképp nem, akkor esetleges felelősségre vonása kapcsán.
Most Montenegróban a legnagyobb figyelem az új elnökre Jakov Milatovićra irányul, aki jóformán a parlamenti választások előestéjén adott interjút a bécsi Der Standarnak, igen jelentős irányváltást felvázolva, véleménye szerint ugyanis az Open Balkanhoz való csatlakozás megkönnyítené a kapcsolattartást Szerbiával.
Milatović ehhez még hozzátette, hogy a montenegróiak 60 százaléka szeretné, hogy az ország csatlakozzon a Belgrádból indult kezdeményezéshez, miután ugyanazt a nyelvet beszélik, és egyazon kultúrán osztoznak, ráadásul korábban egy közös országban éltek (volt Jugoslávia)”. (Arra nem találtunk utalást, hogy ezt Milatović milyen felmérésre hivatkozva jelentette ki.)
Az új montenegrói elnök némi kritikát is elejtett nyugati irányban, szerinte ugyanis az Open Balkan annak az eredménye, hogy túl lassan haladt a Berlini Folyamat, amelynek a célja szintén a regionális együttműködés elősegítése (volt).
Vagyis ez valamiféle pót-Európa az uniós folyamatokból kihagyott hat balkáni ország: Szerbia, Észak-Macedónia, Koszovó, Albánia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina számára, de ezt csak mi tesszük hozzá.
– A Berlini Folyamattal az a probléma, hogy mind a hat országnak mindig egységes álláspontra kell jutnia, és ez néha nehezen megy, különösen Koszovó és Szerbia szembenállása miatt
– fogalmazott “jó diplomáciai érzékkel” Milatović, aki szerint ezért az Open Balkan üzenet az Európai Unió számára is.
– Ha van valami, ami a berlini folyamatok felgyorsítására szolgál, az jó dolog
– mondta a montenegrói államfő, aki szerint a csatlakozást illetően hazája az európai integráció élvonalában van, és továbbra is az EU napirendjére összpontosít, miközben enyhíti és normalizálja viszonyát a szomszédaival, amelyek közül a Szerbiával ápolt kapcsolatok ugyanolyan fontosak, mint az Ausztriával és a Németországgal fenntartott együttműködés.
Montenegró és Európa
Jakov Milatović természetesen beszélt az Európával fenntartott kapcsolatokról is, különös tekintettel az ukrajnai háború következményeire.
– Pontosan ugyanazokat a szankciókat vezettük be Oroszországgal szemben, mint az Európai Unió. Emellett megnyitottuk munkaerőpiacunkat a háborús övezetből elmenekült ukrán lakosság előtt
– mondta a montenegrói elnök, aki szerint a hazája élő emberek öt-hat százaléka Ukrajnából származik, ez az öt-hat százalék körülbelül harmincezer embert jelent.
– Egy főre vetítve az ukrán lakosság szempontjából Montenegró az egyik legmagasabb felvevőképességű ország Európában
– tette még hozzá Milatović, aki hangsúlyozta, hogy ingyenes egészségügyi ellátást biztosítottak az ukránok számára, miközben anyagilag támogatják Ukrajnát és az ukránok harcát Oroszország ellen.
A montenegrói elnök úgy fogalmazott, hogy az Európai Politikai Közösség moldovai találkozóján összefutott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki Milatović szerint tisztában van azzal, amit Montenegró tesz, és aki abban is biztos lehet, hogy Montenegró ezen az úton halad tovább.
Milatović azt is megjegyezte, hogy szintén sok orosz állampolgár érkezett Montenegróba az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta, akik majdnem ugyanannyian vannak, mint az ukránok.
– Néhányuknak már volt saját ingatlanja Montenegróban. Nálunk körülbelül öt százalék az oroszok és öt százalék az ukránok aránya
– jegyezte meg a nemrégiben beiktatott államfő, aki szerint a Montenegróba “menekült” ukránok és oroszok nem csak személyi, hanem némi pénzügyi tőkét is vittek magukkal “ideiglenes hazájukba.
Milatović szerint ennek következtében jelentősen növekedett a betétállomány a montenegrói bankrendszerben, és ez az oka annak, hogy a turisztikai szektor – a holtszezon ellenére – elég jó eredményeket mutatott az év elején.
Ha kommentálni akarnánk a montenegrói elnöknek ezt a kijelentését, akkor megjegyezhetnénk, hogy a kis balkáni országnak nem kell sírnia azért, hogy nincstelen ukrán és orosz menekültek tömegeiről kell gondoskodnia, amiért esetleg netalán uniós segítségre szorulna.
Montenegró
Önkormányzati választások, a szerbek ismét királycsinálók lehetnek Montenegróban?
Azért is kérdéses a választás kimenetele, mert egyelőre nem világos, hogy a PES! szimpatizánsok közül hányan szavaznak a párt egykori, de immáron renegát politikusára, mármint Milatovićra, és mennyien választják Spajićot. A miniszterelnök feje felett az elmúlt hónapokban gyülekező felhők miatt Spajićnak nagyon fontos lesz ez az önkormányzati választás, akárcsak a köztársasági elnöknek, Milatovićnak ugyanis bizonyítania kell az új formációval
Önkormányzati választásokat tartanak 2024 őszén Montenegróban. Talán kijelenthetjük, hogy az apró nyugat-balkáni országban a helyhatósági választások nem szoktak kiemelt figyelmet kapni, leszámítva a podgoricai választásokat. Idén azonban várhatóan az összes város, ahol önkormányzati választásokat tartanak, kiemelt figyelmet érdemel majd. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a montenegrói belpolitika meglehetősen turbulens napjait éli, miután a Jakov Milatović köztársasági elnök és Milojko Spajić miniszterelnök közötti belső feszültség régóta témája a montenegrói közbeszédnek, és az elemzők is gyakran foglalkoznak vele.
Egy már várt szakítás újabb fejezete
A választásokat övező figyelem ezúttal azon kérdés köré összpontosul, hogy ki kivel köt választási szövetséget, feltételezhető ugyanis, hogy önmagában egyik párt sem lenne elég erős ahhoz, hogy a települések közgyűléseiben többséget alkosson, és a polgármesteri székért is nagy eséllyel szálljon harcba.
Mielőtt rátérnénk a pártok egymással történő egyezkedéseire, fontos kiemelni, hogy ezúttal nem csak a pártok közötti dinamikákra érdemes figyelni, hanem a legnagyobb kormánypárt, az Európa Most Mozgalom! (Pokret Evropa sad!, PES!) belső helyzetére, szavazóinak lehetséges mozgásaira is.
A Jakov Milatović és Milojko Spajić közötti feszültség régóta témája a montenegrói közbeszédnek, és az elemzők is gyakran foglalkoznak vele. A PES két vezető politikusa között (akik jelenleg elnöki, illetve miniszterelnöki pozíciót töltenek be) ma már folyamatos a konfliktus, amiről a BALK-on is írtunk.
A két politikus konfliktusa most a podgoricai kampányban is tetten érhető, szimbolikusnak hathat ugyanis, hogy Milatović és Spajić politikai karrierje során először nem egyazon pártlista támogatásában és ugyanannak a pártlistának a győzelmében érdekelt.
Míg Spajić kitartott a PES pártlistája mellett, amely a PES hivatalos listája is, addig Milatović a „Jobb Podgoricáért – Jakov Milatović” választási lista mellett kampányol.
A Milatovićhoz közel álló Podgoricáért Mozgalom (PzPG) lehet ennek a választási listának a mozgató ereje. A listát a Dritan Abazović volt miniszterelnök által fémjeleztt URA (Ujedinjena reformska akcija, Egyesült Reformakció), valamint a Változásért Mozgalom (PzP) támogatja, ami azt jelenti, hogy hivatalosan is egymásnak feszül Milatović és Spajić két rivális önkormányzati listával.
Milatović az általa vezetett lista bemutatkozó nagygyűlésén megemlítette, hogy gyakran felteszik neki a kérdést, miszerint ki ellen harcolnak, a DF (Demokratikus Front), a DPS (Szocialisták Demokratikus Pártja), vagy a PES (Európa Most Mozgalom!) ellen, és rögtön válaszolt is a szavazóknak, szerinte ugyanis elég volt a szembenállásból.
Az önkormányzati választásokba beszálló montenegrói elnök arra szólított fel, hogy ne valami ellen küzdjenek, hanem inkább valamiért, például új óvodákért, iskolai uzsonnáért, ingyenes tankönyvekért, jobb tömegközlekedésért, vagy éppenséggel az idősebbek megsegítéséért, és végül az emberhez méltó életért – a jobb Podgoricáért.
Milatović beszédében kitért arra is, hogy egy centrista polgári blokkot szeretne létrehozni, és abban bízik, hogy az általa vezetett lista győzelme megállítja azt a politikai cirkuszt, amelynek minden nap szemtanúi Montenegróban.
Spajić alkuja
Lassan a montenegrói médiában és a balk.hu-n is Dunát, Moračát lehetne rekeszteni azokkal a cikkekkel, amelyek Spajić kényszerű szövetségeiről, alkuiról szólnak. Nincs ez ezúttal sem másként, a Spajić által irányított PES ugyanis ezúttal a Demokraták – Demokratikus Montenegró nevet viselő párttal (Demokrate – Demokratska Crna Gora), vagyis Aleksa Bečić pártjával áll össze a podgoricai, kotori és budvai választásokon.
A Spajić vezette lista és a demokraták összeállása nyilván érthető, hiszen a montenegrói parlamentben is megfigyelhető már hosszú ideje a két párt, vagy inkább a két vezető közeledése egymáshoz.
Az is beszédes, hogy a koalíció bejelentését Spajić egyelőre nem kommentálta hivatalosan a saját csatornáin. A hivatalos kommunikáció a pártok (PES! és Demokraták) közleményein keresztül zajlott. Spajić hallgatása mögött valószínűleg az húzódik, hogy még folynak a politikai háttéralkuk a választási koalíció résztvevőiről, vagyis még zajlik a pozícióharc.
Ezt az is alátámaszthatja, hogy a választási előkészületekről másként és másként beszámoló montenegrói híroldalak azt tényként kezelik, hogy a podgoricai első hat befutó képviselői helyet fele-fele arányban osztja meg a két párt, míg a „maradékot” 60-40%-ban viheti el a PES! a demokratákkal szemben.
Az is biztos, legalábbis a pártok már ezt kommunikálták, hogy Podgoricában a PES! jelöltje vezeti a listát, míg Budvában és Kotorban a demokraták jelöltje. Ennek fényében az talán kijelenthető (mint szinte minden koalíciós megállapodás esetében), hogy a kis párt jóval nagyobbat nyer az együttműködéssel.
A pártok szerint a koalíció a gazdasági és társadalmi felelősségvállalás, valamint a polgárok jólétével való törődés szimbólumának tekinthető, és ezek mellett igyekezett magát a koalíció egy igazán cselekvő formációként feltüntetni: “ők tényleg megteszik, amit megígérnek”.
Kapcsolódó cikk
Elválnak a montenegrói elnök és a miniszterelnök útjai, az államfő új pártot alapít(?)
Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy Spajić mennyit hajlandó feláldozni a győzelem érdekében, a podgoricai választások ugyanis szorosnak ígérkeznek, főként a formálódó Milatović lista miatt.
Már csak azért is, mert kérdéses a választás kimenetele, hogy a PES! szimpatizánsok és szavazók közül hányan szavaznak a párt egykori, de immáron renegát politikusára, mármint Milatovićra, és mennyien választják Spajićot. A miniszterelnök feje felett az elmúlt hónapokban gyülekező felhők miatt Spajićnak nagyon fontos lesz ez az önkormányzati választás.
Persze a Milatović listára válaszként Spajićnak két megoldása is lehet, amiről érdemes beszélni. A polgármesteri szék megszerzése érdekében valószínűsíthető, hogy további összefogásra lesz szükség, ehhez vagy a DPS, vagy pedig a DF jelenik meg a PES! előtt, mint potens partner, már ami a politikai erejüket illeti.
A DPS minden bizonnyal kiesik, hiszen az egykori kormánypárttal való együttműködést mindeddig kizárta a PES és annak vezetése. Ennek fényében a királycsinálók ismét a szerb pártok lehetnek, akik Podgorica etnikai arányait figyelembe véve (a város lakosságának körülbelül negyede szerb) ismét zsarolási helyzetbe kerülhetnek Spajićtyal szemben.
A DPS és a szerb pártok
Milo Đukanovićot valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. Az egykori montenegrói elnök és miniszterelnök a Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) podgoricai választási kampányeseményén tűnt fel, ami az első kiemelt fellépésének, szereplésének tekinthető azt követően, hogy tavaly áprilisban lemondott a DPS elnöki pozíciójáról.
A DPS vérhatóan a podgoricai (és más települések) önkormányzati választásán arra a helyzetre épít, hogy nevető harmadikként a mérleg nyelve lehet, viszont a szerb pártok oldalválasztása döntő lehet az önkormányzati választások során, ők pedig nemigen lelkendeznek Đukanovićért még egy koalícióban sem.
Ennek fényében azt talán ki lehet jelenteni, hogy a szerb pártok továbbra is királycsinálók maradhatnak Montenegróban, illetve annak a legfontosabb városában, Podgoricában.
- Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić fügét mutatott Putyinnak, Szerbia is bevezeti a kötelező katonai szolgálatot
- Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország5 nap telt el azóta
Drágul a gáz és az áram, de mérsékelten
- Szerbia1 nap telt el azóta
Vučić kartellje létrehozott egy újgazdag kasztot: milliárdosok a sárból