Connect with us

Szerbia

GIGANTIKUS VASÚT: Tizenegy évvel az aláírás után ért Szabadka központjába az építkezés

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

vasút
Kicsit görbe, de a miénk, sínfektetés Csantavérnél (Forrás: BALK, Tómó Margaréta)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

Amikor elkészül – a tervek szerint 2025 közepén – a szerb fővárost a magyarral összekötő gyorsvasúton Belgrád és Budapest között 2 óra 45 percre csökken a menetidő. Jelenleg az utazás legalább nyolc órát vesz igénybe a régi típusú vonatokon, síneken. A szerb oldalon Szabadka központjába érkezett az építkezéssel a kínai kivitelező, a magyar oldalon viszont egyes helyeken még zajlik a terület kisajátítása, máshol megkezdték a vágányok fektetését.

Naponta nyolcezren használják majd?

A Belgrádot és Budapestet összekötő gyorsvasút megépítéséről 11 évvel ezelőtt írt alá megállapodást Szerbia, Magyarország és Kína. A beruházás a kínai kezdeményezésű Egy övezet, egy út (BRI) nemzetközi együttműködés keretében létesül.

A tervek szerint a vonalon naponta több mint 50 személyvonat közlekedik majd, ez napi átlagban 8200 utast jelent a Kínai Állami Vasúttársaság (CRI) adatai alapján.

Az elképzelések szerint a szerelvények a szerbiai szakaszon óránként 200 kilométeres sebességgel haladnak, ennek köszönhetően a korábbi 90-ről 30-ra csökkent a már elkészült szakaszon, vagyis Belgrád és Újvidék között az utazási idő. Ez egyébként Szerbia első nagy sebességű vasútja.

A magyar oldalon legfeljebb óránkénti 160 kilométeres sebességgel közlekedik majd a szerelvény.

Az észak–dél vasút teljes hosszát 341,7 kilométerre tervezik, ebből 183,1 esik Szerbiára és 158,6 Magyarországra. A szerb szakaszon emeletes, svájci gyártmányú villamos motorvonatok közlekednek. A Belgrád és Újvidék közötti vonal berendezéseinek több mint 54 százaléka Kínában készül.

vasút

Épül a vasút Szabadkánál (Forrás: BALK, Tómó Margaréta)

Kínai hitelből építik egyébként az Újvidék és Szabadka közötti szakaszt is, de ugyanígy készült el a Belgrád és Ópazova (Stara Pazova) közötti rész is. Ópazova és Újvidék között orosz hitelből valósulhatott meg a beruházás, ennek értéke eléri a 800 millió eurót.

A Belgrád-Budapest vasútvonal kiépítésének összértékét a megállapodás aláírásakor 2 milliárd dollárra becsülték.

A kínai kivitelező már az Újvidék és Szabadka közötti, 108 kilométer hosszú szakaszt építi, a munkálatok várhatóan 2024 végére készülnek el.

A magyar oldal 2025-re lesz kész a vasútépítéssel, ekkora ígérik az üzembe helyezést is.

2018 helyett 2025

A kivitelezési határidő a kezdeti 2018 helyett ma már 2025, a határidőt ugyanis több alkalommal módosították.

A vasút szerbiai szakasza – mint láttuk – orosz és kínai hitelből épül, míg a magyar munkálatok 85 százalékát kínai kölcsönből finanszírozzák.

Első körben azt ígérték, hogy az első utasok 2018-ban utazhatnak majd a gyorsvasúton, de a határidőt előbb 2021-re, majd 2022 végére, végül pedig 2024 végére módosították.

A szerb oldalon először a rosszul megírt projektek miatt nem tudott megkezdődni az építkezés, Szerbiának ezért több millió dollár büntetést is kellett fizetnie. Ezt követően a kisajátítási folyamat zajlott sokáig, végül pedig a Kishegyesnél talált régészeti lelőhely miatt nem tudott haladni a munka.

Végül a szerb oldalon 2022-ben elkészült a Belgrád és Újvidék közötti szakasz, amelyen azóta közlekedik a Soko (Sólyom) névre keresztelt vonat. A két város közötti menetidő harminc perc, azonban több alkalommal is előfordul, hogy a járat kimarad vagy lassabban halad, mert a szakaszon ellopják a berendezéseket vagy a vezetéket.

Az első évben egyébként csaknem hárommillió utast szállítottak a Belgrád és Újvidék közötti szakaszon.

Munkagépek Szabadka központjában

Az Újvidék és Szabadka, vagyis a magyar határ közöti szakasz 108 kilométer hosszú, mintegy egy hónappal ezelőtt pedig Szabadka központjába értek a munkálatokkal.

Május 1-jén lezárták az egyik szabadkai főútnak azt szakaszát, amely felett a vasút halad, és elkezdték bontani a régi felüljáró egy részét.

Azóta elkészült a gyalogosok számára az a konstrukció, amelyet azt követően használhatnak majd, hogy a négysávos utat és a gyalogos aluljárót is teljesen lezárják a forgalom elől.

A tervek szerint erre július elsején kerül sor.

vasút

Ideiglenes gyalogosátkelő Szabadka központjában (Forrás: BALK, Tómó Margaréta)

A minap Goran Vesić, szerb építési-, közlekedésügyi és infrastrukturális miniszter azt mondta, hogy a hat felüljáró közül öt már átadás előtt áll.

Hozzátette, hogy a főútnál lévő felüljárónál a munkálatok előreláthatólag december 22-ig tartanak, korábban Pásztor István, a tartományi parlament elnöke októberre ígérte a befejezést.

Miután a vasút megépül, Szabadka és Budapest között a menetidő mindössze 1 óra 12 perc lesz.

Mennyibe kerül?

Május 30-án megkezdődött a vágányfektetés a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszán is. Az első vágányokat Kunszentmiklós és Tass között tették le, a 7,98 kilométeres vágányfektetést a China Railway Engineering Group Limited (CREC) végzi.

Az Index.hu megírta, hogy a minden idők legnagyobb magyarországi vasúti fejlesztéseként emlegetett Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítésére és fejlesztésére a tervezettnél többet szán a magyar kormány, bár erről kevés adat áll rendelkezésre, a kínai hátterű beruházás szerződéseit és alapdokumentumait ugyanis már korábban 10 évre titkosították, a Népszava cikke szerint pedig a titkosítás egyre inkább kiterjed a kisajátítási megállapodásokra is.

A Magyar Közlönyben megjelent, hogy a pénzügyminiszternek a 7. pontban foglalt feladatok végrehajtása érdekében gondoskodnia kell a 2023–as és a 2024-es évben összesen 3 246 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára.

Az ütemezés szerint 2023-ban 900 000 000 forint, míg 2024-ben 2 346 000 000 forintot költ a vasútra a magyar kormány.

A 8. pontban meghatározott feladat végrehajtása érdekében gondoskodni kell a 2023 és a 2026 közötti években összesen 3 560 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára.

A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás engedélyezési eljárása során felmerült települési igények megvalósításához pedig 2023 és 2025 között összesen 5 114 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára, az alábbi ütemezés szerint:

  • 2023-ban 218 000 000 forint,
  • 2024-ben 2 580 000 000 forint,
  • 2025-ben 2 316 000 000 forint.

Ha minden kiadást egybeveszünk, a magyar kormány összesen 17 074 000 000 forintot költ a többletfeladatok elvégzésére, írta az Index.

Mire költi ezt a kormány?

Hogy mire költi ezt a pénzt a kormány, egy táblázatban foglalták össze. Ezek szerint ebből finanszírozzák az alábbiakat:

  • Kiskunhalas település logisztikai központjához kiszolgálás kialakítása a kiágazásig, vasúti kapcsolat kiépítése a logisztikai központtal,
  • a vonal menti települési többletigények zajvédelme (Dunaharaszti, Taksony, Kelebia)
  • katonai rakodók megvalósítása (Kiskunlacháza és Szabadszállás vasútállomásokon)
  • az állomási mellékvágányok átépítéséhez használt, felújított, minősített sínek biztosítása
  • a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekten belüli kármentesítés (talaj- és talajvízszennyezés megszüntetése)
  • a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekten belüli illegális hulladéktelepek felszámolása
  • a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekt Ferencváros (Soroksári úti állomás) – Soroksár állomás szakaszán mérnökfeladatok ellátása
  • a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekt Ferencváros (Soroksári úti állomás) – Soroksár állomás szakaszával kapcsolatban a kisajátítási eljárás kezdeményezése és kapcsolódó feladatok
  • a MÁV Zrt. üzemi forgalmi, pályafenntartási, felsővezetéki, távközlési és biztosítóberendezési szakaszépületei és telephelyei felújításának, új épületek létesítésének tervezése és megvalósítása.
  • Az Index itt idézett cikke szerint jóval többe kerül a Budapest–Belgrád vasútvonal Magyarországnak, mint azt korábban gondolták.

    Hogyan zajlik majd a határellenőrzés?

    Annak érdekében, hogy a határon való várakozás ne jelentsen problémát, a magyar és a szerb kormány abban állapodott meg, hogy a vasútállomásokon elvégzik az útlevél ellenőrzését, vagyis a menetidőt nem befolyásolja majd a határon való várakozás.

    Goran Vesić szerb építési-, közlekedésügyi és infrastrukturális miniszter szerint hasonlóan működik majd az ellenőrzés a Szabadka-Szeged vonalon is, ahol októberben megindulhat az utasszállítás is.

    Vesić hangsúlyozta, hogy határ- és vámellenőrző pontok lesznek Budapest és Belgrád mellett Újvidéken és Szabadkán is, vagyis az ellenőrzést ott végzik, ahol az utas felszáll a vonatra.

    Vagyis arra, aki már fent van a vonaton, útközben már semmilyen ellenőrzés nem vár, ennek köszönhetően tudják majd tartani a menetidőt.

    A kérdés csak az, hogy mikor és mennyiért utazhatunk majd nap mint nap a két fővárost összekötő gyorson, és hogy a napi átlagos utasszám mikor éri el a kínaiak által tervezett 8200-at?

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia2 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava