GIGANTIKUS VASÚT: Tizenegy évvel az aláírás után ért Szabadka központjába az építkezés

Amikor elkészül – a tervek szerint 2025 közepén – a szerb fővárost a magyarral összekötő gyorsvasúton Belgrád és Budapest között 2 óra 45 percre csökken a menetidő. Jelenleg az utazás legalább nyolc órát vesz igénybe a régi típusú vonatokon, síneken. A szerb oldalon Szabadka központjába érkezett az építkezéssel a kínai kivitelező, a magyar oldalon viszont egyes helyeken még zajlik a terület kisajátítása, máshol megkezdték a vágányok fektetését.

Naponta nyolcezren használják majd?

A Belgrádot és Budapestet összekötő gyorsvasút megépítéséről 11 évvel ezelőtt írt alá megállapodást Szerbia, Magyarország és Kína. A beruházás a kínai kezdeményezésű Egy övezet, egy út (BRI) nemzetközi együttműködés keretében létesül.

A tervek szerint a vonalon naponta több mint 50 személyvonat közlekedik majd, ez napi átlagban 8200 utast jelent a Kínai Állami Vasúttársaság (CRI) adatai alapján.

Az elképzelések szerint a szerelvények a szerbiai szakaszon óránként 200 kilométeres sebességgel haladnak, ennek köszönhetően a korábbi 90-ről 30-ra csökkent a már elkészült szakaszon, vagyis Belgrád és Újvidék között az utazási idő. Ez egyébként Szerbia első nagy sebességű vasútja.

A magyar oldalon legfeljebb óránkénti 160 kilométeres sebességgel közlekedik majd a szerelvény.

Az észak–dél vasút teljes hosszát 341,7 kilométerre tervezik, ebből 183,1 esik Szerbiára és 158,6 Magyarországra. A szerb szakaszon emeletes, svájci gyártmányú villamos motorvonatok közlekednek. A Belgrád és Újvidék közötti vonal berendezéseinek több mint 54 százaléka Kínában készül.

Épül a vasút Szabadkánál (Forrás: BALK, Tómó Margaréta)

Kínai hitelből építik egyébként az Újvidék és Szabadka közötti szakaszt is, de ugyanígy készült el a Belgrád és Ópazova (Stara Pazova) közötti rész is. Ópazova és Újvidék között orosz hitelből valósulhatott meg a beruházás, ennek értéke eléri a 800 millió eurót.

A Belgrád-Budapest vasútvonal kiépítésének összértékét a megállapodás aláírásakor 2 milliárd dollárra becsülték.

A kínai kivitelező már az Újvidék és Szabadka közötti, 108 kilométer hosszú szakaszt építi, a munkálatok várhatóan 2024 végére készülnek el.

A magyar oldal 2025-re lesz kész a vasútépítéssel, ekkora ígérik az üzembe helyezést is.

2018 helyett 2025

A kivitelezési határidő a kezdeti 2018 helyett ma már 2025, a határidőt ugyanis több alkalommal módosították.

A vasút szerbiai szakasza – mint láttuk – orosz és kínai hitelből épül, míg a magyar munkálatok 85 százalékát kínai kölcsönből finanszírozzák.

Első körben azt ígérték, hogy az első utasok 2018-ban utazhatnak majd a gyorsvasúton, de a határidőt előbb 2021-re, majd 2022 végére, végül pedig 2024 végére módosították.

Kapcsolódó cikk

Hogy lesz ebből gyorsvasút, amikor a színesfém tolvajok szétlopják a vezetéket?

A szerb oldalon először a rosszul megírt projektek miatt nem tudott megkezdődni az építkezés, Szerbiának ezért több millió dollár büntetést is kellett fizetnie. Ezt követően a kisajátítási folyamat zajlott sokáig, végül pedig a Kishegyesnél talált régészeti lelőhely miatt nem tudott haladni a munka.

Végül a szerb oldalon 2022-ben elkészült a Belgrád és Újvidék közötti szakasz, amelyen azóta közlekedik a Soko (Sólyom) névre keresztelt vonat. A két város közötti menetidő harminc perc, azonban több alkalommal is előfordul, hogy a járat kimarad vagy lassabban halad, mert a szakaszon ellopják a berendezéseket vagy a vezetéket.

Az első évben egyébként csaknem hárommillió utast szállítottak a Belgrád és Újvidék közötti szakaszon.

Munkagépek Szabadka központjában

Az Újvidék és Szabadka, vagyis a magyar határ közöti szakasz 108 kilométer hosszú, mintegy egy hónappal ezelőtt pedig Szabadka központjába értek a munkálatokkal.

Május 1-jén lezárták az egyik szabadkai főútnak azt szakaszát, amely felett a vasút halad, és elkezdték bontani a régi felüljáró egy részét.

Azóta elkészült a gyalogosok számára az a konstrukció, amelyet azt követően használhatnak majd, hogy a négysávos utat és a gyalogos aluljárót is teljesen lezárják a forgalom elől.

A tervek szerint erre július elsején kerül sor.

Ideiglenes gyalogosátkelő Szabadka központjában (Forrás: BALK, Tómó Margaréta)

A minap Goran Vesić, szerb építési-, közlekedésügyi és infrastrukturális miniszter azt mondta, hogy a hat felüljáró közül öt már átadás előtt áll.

Hozzátette, hogy a főútnál lévő felüljárónál a munkálatok előreláthatólag december 22-ig tartanak, korábban Pásztor István, a tartományi parlament elnöke októberre ígérte a befejezést.

Miután a vasút megépül, Szabadka és Budapest között a menetidő mindössze 1 óra 12 perc lesz.

Mennyibe kerül?

Május 30-án megkezdődött a vágányfektetés a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszán is. Az első vágányokat Kunszentmiklós és Tass között tették le, a 7,98 kilométeres vágányfektetést a China Railway Engineering Group Limited (CREC) végzi.

Az Index.hu megírta, hogy a minden idők legnagyobb magyarországi vasúti fejlesztéseként emlegetett Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítésére és fejlesztésére a tervezettnél többet szán a magyar kormány, bár erről kevés adat áll rendelkezésre, a kínai hátterű beruházás szerződéseit és alapdokumentumait ugyanis már korábban 10 évre titkosították, a Népszava cikke szerint pedig a titkosítás egyre inkább kiterjed a kisajátítási megállapodásokra is.

A Magyar Közlönyben megjelent, hogy a pénzügyminiszternek a 7. pontban foglalt feladatok végrehajtása érdekében gondoskodnia kell a 2023–as és a 2024-es évben összesen 3 246 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára.

Az ütemezés szerint 2023-ban 900 000 000 forint, míg 2024-ben 2 346 000 000 forintot költ a vasútra a magyar kormány.

A 8. pontban meghatározott feladat végrehajtása érdekében gondoskodni kell a 2023 és a 2026 közötti években összesen 3 560 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára.

A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás engedélyezési eljárása során felmerült települési igények megvalósításához pedig 2023 és 2025 között összesen 5 114 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára, az alábbi ütemezés szerint:

• 2023-ban 218 000 000 forint,
• 2024-ben 2 580 000 000 forint,
• 2025-ben 2 316 000 000 forint.

Ha minden kiadást egybeveszünk, a magyar kormány összesen 17 074 000 000 forintot költ a többletfeladatok elvégzésére, írta az Index.

Mire költi ezt a kormány?

Hogy mire költi ezt a pénzt a kormány, egy táblázatban foglalták össze. Ezek szerint ebből finanszírozzák az alábbiakat:

• Kiskunhalas település logisztikai központjához kiszolgálás kialakítása a kiágazásig, vasúti kapcsolat kiépítése a logisztikai központtal,
• a vonal menti települési többletigények zajvédelme (Dunaharaszti, Taksony, Kelebia)
• katonai rakodók megvalósítása (Kiskunlacháza és Szabadszállás vasútállomásokon)
• az állomási mellékvágányok átépítéséhez használt, felújított, minősített sínek biztosítása
• a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekten belüli kármentesítés (talaj- és talajvízszennyezés megszüntetése)
• a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekten belüli illegális hulladéktelepek felszámolása
• a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekt Ferencváros (Soroksári úti állomás) – Soroksár állomás szakaszán mérnökfeladatok ellátása
• a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekt Ferencváros (Soroksári úti állomás) – Soroksár állomás szakaszával kapcsolatban a kisajátítási eljárás kezdeményezése és kapcsolódó feladatok
• a MÁV Zrt. üzemi forgalmi, pályafenntartási, felsővezetéki, távközlési és biztosítóberendezési szakaszépületei és telephelyei felújításának, új épületek létesítésének tervezése és megvalósítása.

Az Index itt idézett cikke szerint jóval többe kerül a Budapest–Belgrád vasútvonal Magyarországnak, mint azt korábban gondolták.

Hogyan zajlik majd a határellenőrzés?

Annak érdekében, hogy a határon való várakozás ne jelentsen problémát, a magyar és a szerb kormány abban állapodott meg, hogy a vasútállomásokon elvégzik az útlevél ellenőrzését, vagyis a menetidőt nem befolyásolja majd a határon való várakozás.

Goran Vesić szerb építési-, közlekedésügyi és infrastrukturális miniszter szerint hasonlóan működik majd az ellenőrzés a Szabadka-Szeged vonalon is, ahol októberben megindulhat az utasszállítás is.

Vesić hangsúlyozta, hogy határ- és vámellenőrző pontok lesznek Budapest és Belgrád mellett Újvidéken és Szabadkán is, vagyis az ellenőrzést ott végzik, ahol az utas felszáll a vonatra.

Vagyis arra, aki már fent van a vonaton, útközben már semmilyen ellenőrzés nem vár, ennek köszönhetően tudják majd tartani a menetidőt.

A kérdés csak az, hogy mikor és mennyiért utazhatunk majd nap mint nap a két fővárost összekötő gyorson, és hogy a napi átlagos utasszám mikor éri el a kínaiak által tervezett 8200-at?

FacebookX platformTelegramLinkedInPinterest
FacebookX platformTelegramLinkedInPinterestViberSnapchatWhatsApp