Szerbia
A magyar és a szerb gazdaság együtt épül, viszont 10 év alatt egy Szabadka tűnt el

Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminisztérium miniszterhelyettese kijelentette, hogy Magyarország és Szerbia „egy és ugyanazt a rendszert építi: a magyar gazdaság rendszerét, a magyar nemzetgazdaság szerbiai pozícióit, Szerbia gazdaságának az erősítését, és a Magyarország és Szerbia közötti gazdasági kapcsolatok fellendítését. Magyar pénteken Szabadkán részt vett a Masterplast ötödik nagy hőszigetelőanyag gyárának ünnepélyes átadásán. Az ünnepség fényét némileg csökkentette annak beismerése, hogy a jelenlegi (háborús) körülmények miatt nem lehet folytatni a „hasonló beruházások” támogatását.
Magyar: A zavarokon urrá lehet lenni
Az MTI jelentése szerint a politikus kiemelte: jelenleg adódnak zavarok a magyar nemzetgazdaságban és államháztartásban, elsősorban az ukrajnai háború miatt, de ezeken „úrrá lehet lenni”, és folytatni lehet az együttműködést.
– A következő években, amint erre költségvetési lehetőség nyílik, folytatni fogjuk a hasonló beruházások támogatását. Szerbia és Magyarország olyan sikertörténetet épít, amit erősíteni kell, és az eddigi tapasztalatok csak erre bíztatnak bennünket, nincsen ebben a kapcsolatrendszerben olyan akadály vagy negatív tényező, ami eltántorítana bennünket attól, hogy fokozva a tempót, és fokozva az ambíciót, ennek a két országnak a közös jövőjét építsük a magunk gazdaságfejlesztési eszközeivel
– húzta alá Magyar, aki részt vett a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjában megnyert pályázatok ünnepélyes szerződés-aláírási ceremóniáján is.
A szabadkai Városháza dísztermében tartott eseményen a miniszterhelyettes megköszönte az eddigi együttműködést, és kijelentette, hogy egy korszak, egy szakasz most ugyan lezárul, de új szakasza kezdődik egy hosszabb folyamatnak, amely arról szól, hogy „Magyarország miként tudja minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni a határon túli honfitársak boldogulását”.
– A magyar kormány az utóbbi tíz évben nagyon komoly eszközöket mozgatott meg annak érdekében, hogy gazdasági, vállalkozásfejlesztési, végső soron egzisztenciális vonalon erősítse a határon túli közösségeket. Ez a program különösen sikeres lehetett Szerbiában több ok miatt is
– jelentette ki Magyar, aki az egyik tényezőnek nevezte, hogy Szerbiában egy rendkívül jól szervezett közösség fogadta a forrásokat, amely képes volt arra, hogy hatékonyan és a legnagyobb célszerűséggel használja fel azokat.

A Masterplast szabadkai gyára (Forrás: Facebook, Pásztor István)
Magyar méltatta a szerb elnök szerepét
A második fontos feltétel szerinte az volt, hogy Magyarország és Szerbia különlegesen jó viszonyt ápol egymással, és a magyar miniszterhelyettes itt a szerb elnök méltatásába kezdett.
– Nagyrészt annak köszönhetően, hogy Szerbiának olyan vezetője van Aleksandar Vučić személyében, aki a magyarságra barátként és szövetségesként, nem pedig veszélyként tekint
– mondta a magyar politikus, aki a harmadik kedvező körülményként említette, hogy Magyarország képes volt az utóbbi években megtermelni azokat a forrásokat, amelyeket korábban nem, 2010 óta viszont ezek a források a szerinte sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően rendelkezésre álltak, és tudták mobilizálni őket annak érdekében, hogy soha korábban nem látott mértékben támogassák a határon túli magyar közösségeket.
Magyar Levente azt is elmondta, hogy a fejlesztések körülbelül 170 milliárd forintos nagyságrendben valósultak meg, emellett pedig a magyar kormány magyarországi vállalatoknak adott támogatást arra, hogy Szerbiában fektessenek be.
– A két program összértéke mintegy 230 milliárd forintot tesz ki
– tette hozzá. Magyar Levente szerint a támogatásnak rövid, közép és hosszú távon olyan hatása lesz, amely megtartja a vajdasági magyar közösséget „abban az erőben, amelyben ma is van”, és ez lehetővé teszi számára, hogy a valós súlyánál sokszor nagyobb mértékben tudjon részt venni a szerbiai közéletben, ami által olyan intézményrendszer épülhet ki, amely egyedülállónak mondható a Kárpát-medencében”.

Pásztor István szerint most hosszabb szünet következik (Forrás: Facebook, Pásztor István)
Hosszabb szünet következik
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a helyszínen kiemelte: a gazdaságfejlesztési program nem zárul le, viszont most hosszabb szünetre lehet számítani a következő pályázatok kiírásáig.
– A körülmények olyanok, hogy azt a dinamikát, amelyet az elmúlt hét és fél évben tudtunk tartani, most nem tudjuk. A háború miatt, a háború következményei miatt egyszerűen mások lettek a prioritások
– fogalmazott a VMSZ elnöke. Ehhez még hozzáfűzte, hogy a következő időszak a tervezésé, azoknak az ötleteknek a papírra vetéséé, amelyeket az elkövetkezendő időszakban akarnak megvalósítani.
A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016-2018-as szakaszára a magyar kormány kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget.
A programban a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték a legnagyobb hangsúlyt, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, a folyamat visszafordítása volt.
A gazdaságfejlesztési program második szakaszát 2019-ben indították el. A program összértéke már meghaladta a 170 milliárd forintot.
A program sikerére azonban némi árnyékot vethet a legutóbbi szerbiai népszámlálás eredménye, amely szerint 2011-hez képest – amikor 253 899 magyar élt Szerbiában, nyilván többnyire a Vajdaságban – mára ez a szám mindössze 184 442, vagyis közel annyi magyar tűnt el a Vajdaságból, mint amennyi Szabadka lakossága.

Szerbia
Szerbiában már megint választások lesznek, a miniszterelnök lemondása az asztalon

A szerb elnök szerint most már világos, hogy előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szerbiában, Aleksandar Vučić pontos időpontot azonban nem mondott, csak annyit árult el, hogy ez mindössze hónapok kérdése. Ana Brnabić miniszterelnök, akivel Vučić közösen tartott „nemzeti sajtótájékoztatót”, bejelentette, hogy bármely pillanatban hajlandó benyújtani a lemondását, és hozzátette, hogy a választásokat az év végéig mindenképpen megtartják.
Megint egy „nemzeti sajtótájékoztató”
Szerbiában egyre gyakrabban fordul elő, hogy a szerb elnök meghívja az elnöki palotába az újságírókat, ahol sajtótájékoztatót tart valami nagy bejelentést ígérve, amire kicsődül az összes tévécsatorna, hogy élőben közvetítse az elnöki mondókát.
Ez történt szerdán este is, amikor legalább hat csatorna közvetítette a sajtótájékoztatónak nevezett szeánszot, ezek közül több is országos frekvenciával rendelkezik, vagyis egyáltalán nem túlzás azt mondani, hogy Vučić „nemzeti sajtótájékoztatót” tartott.
A napokban előfordult, hogy a szerb államfő 24 óra leforgása alatt két-három televízióban vendégeskedett, a „nemzeti sajtótájékoztató” azonban sokkal jobb módszer arra, hogy Vučić megsokszorozza magát, és megsokszorozza Ana Brnabićot, merthogy szerdán este őt is kiültette maga mellé.
A „nemzeti sajtótájékoztatót” legalább hat csatorna közvetítette, a Pink, a Prva, a Happy, a Studio B, a közszolgálati RTS, valamint az ellenzéki N1, de itt valószínűleg nem fejeződik be a sor.
Elnöki szempontból ez nagyon jó, mert Vučićnak nem egy nap alatt kell hat, vagy annál is több stúdióba befáradnia ahhoz, hogy üzenjen a mindenféle nézőknek, ráadásul a tévécsatornák házhoz jönnek, hogy lessék a szavait.
A „nemzeti sajtótájékoztatók” további haszna, hogy a néző nem tud elugrani elölük, mert bármelyik csatornára kapcsol, mindegyiken Vučićot látja, a szerb elnök egyszere folyik a csapból, lép ki a hűtőszekrényből, ugrik elő a mosógépből és bújik elő a lerniből, ennél tökéletesebb médiadiktatúrát kitalálni sem nagyon lehet.
Jönnek a választások
A szerb elnök az utóbbi napokban többször is tárgyalásokra hívta az ellenzéket, de eddig senki sem akadt, aki hajlandó lett volna szóba állni vele, ami miatt Aleksandar Vučić nagyon egyedül érezhette magát.
Ezért a szerda esti „nemzeti sajtótájékoztatón” a szerb államfő nagy szomorúságában arra fanyalodott, hogy meglebegtette az új választások kiírását, mert szerinte kormányt csakis választásokkal lehet váltani, ezt az utca nem teheti meg.
Lehet, hogy felderengett előtte a nagy előd, Slobodan Milošević esete, de azért ott még nem tartunk, ha abba az irányba is haladunk, merthogy egyre többen és többen elégelik meg a káoszt.
– Várunk még egy kicsit, hogy valaki jöjjön tárgyalni, de mivel tisztában vagyunk azzal, hogy ők olyasmiben bíznak, ami nem fog bekövetkezni, merthogy soha nem fog megtörténni, hogy az utca vegye át a hatalmat… bár remélem hogy lesznek olyanok, akik érzik a maguk felelősségét, és bejönnek tárgyalni, de ha nem, akkor megyünk a választásokra
– mondta a szerb államfő, aki általában a választásokat arra használja , hogy elmeneküljön a tornyosuló problémák elől, a választási időszakban az ország a „béna kacsa” állapotban leledzik, nincs parlament, a kormány ügyvivő üzemmódban működik, így államfőként ő az egyetlen választott közjogi méltóság, aki az ország nevében dönthet, mondjuk Koszovó esetében, vagy éppen nem dönt, mert netalán nem akar dönteni a kormány és a parlament hiányában.
A választások arra is jók, hogy lerázza magáról az egyre inkább hangoskodó ellenzéket, Szerbiában ugyanis régi gyakorlat, hogy az ellenzéki pártok egymás torkát is szorongatják, és amíg egymás fojtogatásával vannak elfoglalva, addig sem az ő lemondását követelik.
– Ez azt jelenti, hogy hamarosan feloszlatjuk a parlamentet, mert vannak törvényes határidők. Ha Ana Brnabić benyújtja a lemondását, akkor nekem harminc napom van arra, hogy valakit kormányalakítással bízzak meg, aki biztosítani tudja a többséget a parlamentben
– mondta a szerb elnök, aki ugyanakkor biztos abban, hogy a Szerb Haladó Párt nem akar új kormányfőt jelölni, mert elégedett Ana Brnabić tevékenységével.
Ne feledjük, hogy Vučić a múlt hónap végén lemondott az említett párt éléről, ami persze nem jelent semmit, merthogy továbbra is a párt nevében beszél, arra viszont ne is számítsunk, hogy a Szerb Haladó Párt névleges elnöke, Miloš Vučević, akit mi csak Kisfarkasnak nevezünk, megrója emiatt a Nagyfarkast, vagyis Aleksandar Vučićot.

A Kisfarkas (Forrás: Szerb Haladó Párt)
Átmeneti kormány nem lesz
A szerb elnök elmagyarázta, hogy miután Ana Brnabić helyett nincs, aki kormányt alakítson, ezért nem marad más hátra, minthogy legfeljebb hatvan napon belül új választásokat tartsanak, így jön ki a három hónap, vagyis Szerbiában legkorábban szeptemberben, esetleg októberben választások lehetnek, ami attól függ, hogy a szerb elnök mikor fogadja el a miniszterelnök lemondását.
– Most már világos, hogy előrehozott választások lesznek Szerbiában, már csak az a kérdés, hogy melyik hónapban, mert – ahogy Ana is mondta – a társadalomban uralkodó feszültségeket mindig választásokkal kell megoldani
– állapította meg a szerb államfő, aki úgy fogalmazott, hogy az iskolai erőszak okán tüntető ellenzéknek egyetlen olyan követelése sincs, ami a gyerekekkel vagy a tanárokkal lenne kapcsolatos, mert minden ellenzéki követelés hátterében egy szerb oligarcha, illetve médiamágnás, Dragan Šolak áll, akit nyugodtan nevezhetünk a szerb Soros Györgynek, vele riogatják a jóravaló és kevésbé jóravaló embereket.
Vučić egyúttal elutasította az átmeneti kormány megalakítására vonatkozó ellenzéki követeléseket, szó szerint azt mondta ugyanis, hogy átmeneti kormány nem lesz, mert ahhoz az ő beleegyezésére volna szükség, ő pedig ilyen döntést nem hoz, mert az Szerbia lerombolásához és megsemmisítéséhez vezetne.
A szerb elnök ezt részletezve annak a véleményének adott hangot, hogy az átmeneti kormány engedélyezése azt jelentené, hogy Szerbia felett egy oligarcha és több külföldi hatalmi központ venné át az irányítást a nép választott képviselőitől.
Az előre hozott választások kiírása, illetve mindaz, amit fent leírtunk, arra enged következtetni, hogy az új szerb kormány jó esetben valamikor jövő tavaszra alakul meg, természetesen csak akkor, ha addig minden simán megy.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt