Connect with us

Szerbia

A magyar és a szerb gazdaság együtt épül, viszont 10 év alatt egy Szabadka tűnt el

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Szabadka
Magyar Levente a Masterplast szabadkai gyárának megnyitóján (Forrás: Facebook, Pásztor István)
A cikk meghallgatása

Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminisztérium miniszterhelyettese kijelentette, hogy Magyarország és Szerbia “egy és ugyanazt a rendszert építi: a magyar gazdaság rendszerét, a magyar nemzetgazdaság szerbiai pozícióit, Szerbia gazdaságának az erősítését, és a Magyarország és Szerbia közötti gazdasági kapcsolatok fellendítését. Magyar pénteken Szabadkán részt vett a Masterplast ötödik nagy hőszigetelőanyag gyárának ünnepélyes átadásán. Az ünnepség fényét némileg csökkentette annak beismerése, hogy a jelenlegi (háborús) körülmények miatt nem lehet folytatni a “hasonló beruházások” támogatását.

Magyar: A zavarokon urrá lehet lenni

Az MTI jelentése szerint a politikus kiemelte: jelenleg adódnak zavarok a magyar nemzetgazdaságban és államháztartásban, elsősorban az ukrajnai háború miatt, de ezeken “úrrá lehet lenni”, és folytatni lehet az együttműködést.

– A következő években, amint erre költségvetési lehetőség nyílik, folytatni fogjuk a hasonló beruházások támogatását. Szerbia és Magyarország olyan sikertörténetet épít, amit erősíteni kell, és az eddigi tapasztalatok csak erre bíztatnak bennünket, nincsen ebben a kapcsolatrendszerben olyan akadály vagy negatív tényező, ami eltántorítana bennünket attól, hogy fokozva a tempót, és fokozva az ambíciót, ennek a két országnak a közös jövőjét építsük a magunk gazdaságfejlesztési eszközeivel

– húzta alá Magyar, aki részt vett a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjában megnyert pályázatok ünnepélyes szerződés-aláírási ceremóniáján is.

A szabadkai Városháza dísztermében tartott eseményen a miniszterhelyettes megköszönte az eddigi együttműködést, és kijelentette, hogy egy korszak, egy szakasz most ugyan lezárul, de új szakasza kezdődik egy hosszabb folyamatnak, amely arról szól, hogy “Magyarország miként tudja minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni a határon túli honfitársak boldogulását”.

– A magyar kormány az utóbbi tíz évben nagyon komoly eszközöket mozgatott meg annak érdekében, hogy gazdasági, vállalkozásfejlesztési, végső soron egzisztenciális vonalon erősítse a határon túli közösségeket. Ez a program különösen sikeres lehetett Szerbiában több ok miatt is

– jelentette ki Magyar, aki az egyik tényezőnek nevezte, hogy Szerbiában egy rendkívül jól szervezett közösség fogadta a forrásokat, amely képes volt arra, hogy hatékonyan és a legnagyobb célszerűséggel használja fel azokat.

Szabadka

A Masterplast szabadkai gyára (Forrás: Facebook, Pásztor István)

Magyar méltatta a szerb elnök szerepét

A második fontos feltétel szerinte az volt, hogy Magyarország és Szerbia különlegesen jó viszonyt ápol egymással, és a magyar miniszterhelyettes itt a szerb elnök méltatásába kezdett.

– Nagyrészt annak köszönhetően, hogy Szerbiának olyan vezetője van Aleksandar Vučić személyében, aki a magyarságra barátként és szövetségesként, nem pedig veszélyként tekint

– mondta a magyar politikus, aki a harmadik kedvező körülményként említette, hogy Magyarország képes volt az utóbbi években megtermelni azokat a forrásokat, amelyeket korábban nem, 2010 óta viszont ezek a források a szerinte sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően rendelkezésre álltak, és tudták mobilizálni őket annak érdekében, hogy soha korábban nem látott mértékben támogassák a határon túli magyar közösségeket.

Magyar Levente azt is elmondta, hogy a fejlesztések körülbelül 170 milliárd forintos nagyságrendben valósultak meg, emellett pedig a magyar kormány magyarországi vállalatoknak adott támogatást arra, hogy Szerbiában fektessenek be.

– A két program összértéke mintegy 230 milliárd forintot tesz ki

– tette hozzá. Magyar Levente szerint a támogatásnak rövid, közép és hosszú távon olyan hatása lesz, amely megtartja a vajdasági magyar közösséget “abban az erőben, amelyben ma is van”, és ez lehetővé teszi számára, hogy a valós súlyánál sokszor nagyobb mértékben tudjon részt venni a szerbiai közéletben, ami által olyan intézményrendszer épülhet ki, amely egyedülállónak mondható a Kárpát-medencében”.

Szabadka

Pásztor István szerint most hosszabb szünet következik (Forrás: Facebook, Pásztor István)

Hosszabb szünet következik

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a helyszínen kiemelte: a gazdaságfejlesztési program nem zárul le, viszont most hosszabb szünetre lehet számítani a következő pályázatok kiírásáig.

– A körülmények olyanok, hogy azt a dinamikát, amelyet az elmúlt hét és fél évben tudtunk tartani, most nem tudjuk. A háború miatt, a háború következményei miatt egyszerűen mások lettek a prioritások

– fogalmazott a VMSZ elnöke. Ehhez még hozzáfűzte, hogy a következő időszak a tervezésé, azoknak az ötleteknek a papírra vetéséé, amelyeket az elkövetkezendő időszakban akarnak megvalósítani.

A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016-2018-as szakaszára a magyar kormány kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget.

A programban a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték a legnagyobb hangsúlyt, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, a folyamat visszafordítása volt.

A gazdaságfejlesztési program második szakaszát 2019-ben indították el. A program összértéke már meghaladta a 170 milliárd forintot.

A program sikerére azonban némi árnyékot vethet a legutóbbi szerbiai népszámlálás eredménye, amely szerint 2011-hez képest – amikor 253 899 magyar élt Szerbiában, nyilván többnyire a Vajdaságban – mára ez a szám mindössze 184 442, vagyis közel annyi magyar tűnt el a Vajdaságból, mint amennyi Szabadka lakossága.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava