Szlovákia
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
Május utolsó három napján a világ majd 70 országából 1500 vendég érkezett a pozsonyi Globsec politikai fesztiválra, hogy meghallgassák a 160 előadót és megbeszéljék a világ legfontosabb biztonságpolitikai kérdéseit. A középpontban természetesen az orosz–ukrán háború és a vele szorosan összefüggő témák álltak, de a Balkán is szóba került. Az idén 18. alkalommal megrendezett Globsec biztonságpolitikai konferenciát először besztercebányai egyetemisták szervezték meg ugyanezzel a címmel. Az évek során nem csak a név nem változott, de a főszervező személye sem.
Átütemezés a kormányváltás miatt
Robert Vasséknak idén olyan világpolitikai nagyágyúkat sikerült Pozsonyba hozniuk, mint Emmanuel Macron francia elnököt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét, de jelen volt az orosz és belorusz ellenzék, Mihail Hodorkovszkij és Szvjatlana Cihanovszkaja vezetésével, valamint egy erős ukrajnai küldöttség is.
A hazai politikai elit is a legmagasabb szinten képviseltette magát. Zuzana Čaputová köztársasági elnök rendszeres résztvevője a találkozónak, annál nagyobb szervezést igényelt, hogy a frissen kinevezett kormányfő, Ódor Lajos, illetve az új honvédelmi és külügyminiszter is tiszteletét tegye a rendezvényen.
Ez volt tulajdonképpen az új szlovák szakértői kormány első igazi bemutatkozása nemzetközi szinten. Gyakorlatilag házhoz jöttek a világpolitika szereplői, szakértői.
Ódor azért is szakított a szokásjoggal, és nem utazott Csehországba kinevezése után, mert a cseh miniszterelnök, Fiala amúgy is részt vett a Globsecen. Ódor, Petr Fiala és Andrej Plenković, horvát miniszterelnök egy szekcióban szerepeltek, nyilván a találkozókat zárt ajtók mögött is folytatták.
Ódor Lajos szlovák és Andrej Plenković horvát miniszterelnök egy szekcióban szerepeltek (Forrás: Globsec)
A Globsec portfóliójában fokozatosan a világ öt legfontosabb találkozója közé került, de nem csupán tematikus előadások sora, amelyen az előadók elemzik, értékelik a biztonságpolitikai helyzetet vagy osztják meg meglátásaikat, koncepcióikat, terveiket egyes témákban, de legalább ennyire fontosak a konferencia idején tartott szűkkörű találkozók, folyosói beszélgetések is.
A Globsec tulajdonképpen egy háromnapos biztonságpolitikai fesztivállá vált, ahol kicsit kötetlenebb módon is tárgyalhatnak a résztvevő politikusok, szakértők és újságírók, maguk az előadások is kötetlenebbek, hiszen a közönség is tehet fel kérdéseket.
Társadalmi megosztottság Szlovákiában
2012-ben Robert Fico hivatalban lévő miniszterelnökként még szlovák diplomáciai sikerként tekintett a Globsecre, ma mára legerősebb ellenzéki párt vezetőjeként a szélsőjobboldali pártokkal egyetemben nemzetellenesnek tekinti. Óriásplakátokon is tiltakoztak a rendezvény ellen. Különösen nehezen viselték, hogy pár hétre visszaállították a határellenőrzést a határokon.
Egy hackercsoport pozsonyi honlapokat is megtámadott, többek között a város parkolási rendszeréét is.
Robert Vass főszervező megjegyezte, hogy nyilván a meghívottak miatt komoly biztonsági intézkedéseket kellett foganatosítani, de nem csak a Globsec, hanem az ebben az időszakban tartott más kiemelt rendezvények is indokolták a határellenőrzés ideiglenes bevezetését. Hozzátette, hogy Ficoék éppen az egységes Európa szétverésén munkálkodnak, aminek a határellenőrzések állandó bevezetése lenne az egyik következménye.
A szervezők a konferencia előtt hozták nyilvánosságra egy kutatásuk eredményét, mely szerint Szlovákia az információs hadviselés frontvonalában helyezkedik el, és a társadalom jelentős része az orosz propaganda befolyása alatt áll. Szlovákia lakosságának mindössze 34%-a tartja Oroszországot felelősnek a 2022-ben eszkalálódó háborúért, 51% szerint a nyugat, illetve Ukrajna a hibás a konfliktusért. Ennél már csak Bulgáriában rosszabb a helyzet a felmérés szerint.
Ugyancsak kiemelkedő Szlovákiában az intézmények iránti rendkívül alacsony bizalmi index is, amelyhez hozzájárult a 2020-ban győztes, alkotmányos többséggel kezdő, majd 2022 decemberében a parlament bizalmát elveszítő, idén májusban pedig teljesen megbukó szlovák kormány teljesítménye is.
Mit kezdjünk az oroszokkal? Merre tovább Európa?
A rendezvény legtöbbször használt kifejezése a béke volt, amelyhez mindenki hozzátette, hogy csupán a fenntartható és igazságos béke hozhat megoldást, nem egy tűzszünet. Ennek megfelelően a legtöbb előadás Ukrajnával és Oroszországgal foglalkozott.
Az idei Globsec sztárja, Macron hitet tett az egységes Európa mellett (Forrás: Globsec)
Az idei Globsec sztárja, Macron hitet tett az egységes Európa mellett, és kijelentette, nem szabad hagyni Oroszországnak, hogy ezt megbontsa. Elmondása szerint azért jött, hogy meghallgassa Közép-Európát, ugyanakkor saját korábbi kijelentését is felülvizsgálta, hiszen az elmúlt majd másfél év megmutatta, hogy a NATO nem halott az oroszoknak köszönhetően.
Ursula von der Leyen arról beszélt, hogy nem lehet Ukrajnáról Ukrajna nélkül dönteni. Az orosz viszonyokat testközelből ismerő és megszenvedő Hodorkovszkij szerint csak Putyin halála hozhat változást Oroszországban.
Európa jövője kapcsán Macron egyik legfontosabb megjegyzése szerint az EU-nak meg kell találnia az EU-tagság innovatív formáit. Ezzel részben egybecseng Ursula von der Leyen megszólalása is, aki a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos kezdeményezését mutatta be.
Aleksandar Vučić szerb elnök a koszovói helyzet miatt lemondta részvételét a Globsecen, Albin Kurti koszovói miniszterelnök viszont nem (Forrás: Globsec)
A rengeteg előadás természetesen érintette a világ további biztonságpolitikai kihívásait is, így szó esett a NATO jövőjéről, az orosz propagandáról, dezinformációkról, energetikai kérdésekről, a mesterséges inelligenciáról, globális felmelegedésről, a globális kölcsönös gazdasági függőségről, stb.
Jövőre veletek máshol?
A Globsec valószínűleg elérte pozsonyi kapacitásainak határait, a szervezők a fizikai akadályok miatt egyszerűen nem tudnak több vendéget fogadni. Robert Vass ugyanakkor arra is panaszkodott, hogy a szlovák fővárosban nincs alkalmas konferenciahelyszín, ahol megfelelő körülmények között lehetne lebonyolítani egy ilyen magas presztízsű rendezvényt.
Vass hangsúlyozta, hogy a Globsec Szlovákia számára is egy rendkívül fontos projekt, amely bizonyítja, hogy egy ilyen kis ország is a világ érdeklődésének középpontjába kerülhet, aktívan hozzájárulhat az események alakulásához, de egy interjúban azt már nem merte kijelenteni, hogy 2024-ben is Pozsony ad otthont a rendezvénynek.
Talán nem mellékes ezért megjegyezni, hogy az idei konferencia megszervezéséből Ausztria is kivette a részét.
Szlovákia
Szlovákia választ: Kelet vagy Nyugat? Fico pedig nem eszik szénát
Mind a kelet- azaz oroszbarát, mind a nyugatbarát oldal kormányalakítása elképzelhető, de mindkét oldalon vannak akadályozó tényezők, amelyek feloldása nem lesz egyszerű. Persze sok függ attól, hogy a parlamenti küszöb körül táncoló öt párt közül melyeknek sikerül bekerülni a törvényhozásba. A magyar pártokat ilyen veszély nem fenyegeti. A szlovákiai választók szeptember 30-án reggel 7 és este 10 között járulhatnak három és fél év után újra az urnákhoz.
Elszalasztott akkugyár
A választási kampány egyik sajátossága az volt, hogy az elmúlt öt hónapban szakértői kormány vezette Szlovákiát, így azóta nem beszélhetünk érdemben pártszintű kormányról és ellenzékről.
Ahogy arról korábban írtunk, a kampányban előkerült a Magyarország felől érkező migránshullám, de nem vitte el a fókuszt az ország aggasztó gazdasági és pénzügyi helyzetéről, az egészségügy áldatlan állapotáról, a szomszédban zajló háborúról, illetve az ország keleti vagy nyugati irányultságáról szóló vitáról.
Mit mondott Fico egy német újságírónak?
– Ha valaki Európában az ukrajnai konfliktus békés megoldását támogatja, az automatikusan oroszbarát. Ha valaki nem hajlandó fegyvereket küldeni Ukrajnába, mert az csak meghosszabbítja a konfliktust, akkor az automatikusan oroszbarát. Azt mondjuk, hogy a szankciók nem működnek, mert nem működnek, tehát oroszbarát… Nem vagyunk kötelesek az Amerikai Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa retorikáját ismételgetni! Mi vagyunk a szuverén Szlovák Köztársaság! Miért kellene megismételnem, amit az önök szövetségi kancellárja mond? Azt kellene mondanom, amit Macron mond? Nem, Szlovákia egy olyan ország, amely történelmi kötelékeket ápol azokkal a nemzetekkel, amelyek a múltban a Szovjetuniót alkották… Szlovákiában olyan emberek élnek, akik nem esznek szénát… a mi népünknek saját gondolata van. A Globsec által végzett felmérésből kiderült, hogy a szlovákok többsége úgy gondolja, hogy az ukrajnai háborúért elsősorban maga Ukrajna a felelős… vagy hogy az USA biztonsági fenyegetést jelent… a népünknek saját véleménye van!
A magyar nagykövetnek Orbán elszakított országrészekről tett kijelentései után Szijjártó Szövetséget támogató szlovákiai kijelentései miatt is magyarázkodnia kellett a pozsonyi külügyminisztériumban, mivel úgy gondolták, hogy Magyarország beleavatkozik Szlovákia belügyeibe.
A migránshullám kapcsán felmerülő hasonló vádak mellett a Szövetség politikusai kifejezetten elismerték, hogy a FIDESZ aktivistákkal is segítette a kampányukat.
A magyar szál Matovič kapcsán is előkerült, aki miután tettlegességig fajuló vitába keveredett a legnépszerűbb párt, a Smer sajtótájékoztatóján, az utolsó napokban korábbi szövetségesét és koalíciós társát, Richard Sulíkot támadta be.
Többek között azt vetette a szemére, hogy Szlovákia azért bukta el történetének legnagyobb befektetését, mert Sulík gazdasági miniszterként nem tett ajánlatot annak a kínai akkumulátorgyárnak, amely végül Debrecenben kötött ki.
Az ilyen viták is rámutatnak arra, miként veszítették el a 2020-ban alkotmányos többséggel bíró kormánypártok először a parlamenti többségüket, majd engedték ki a kormányrudat a kezükből, és miért táncol mindegyikük a bejutási küszöb körül.
Az Oľano és a Zaľudí (Az emberekért) koalícióban indulva próbálja megugrani a koalíciók számára 7%-ra megemelt parlamenti küszöböt.
Az SaS és a Sme rodina (Család Vagyunk) egymaga indult, utóbbit azonban egyre többször parlamenten kívül mérik, nem függetlenül attól, hogy a 11 nőtől 12 gyermekkel rendelkező pártvezért, Boris Kollárt több korábbi partnere is erőszakos viselkedéssel, illetve abortuszra kényszerítéssel vádolta, ezzel szertefoszlani látszik a nagy szexuális étvággyal rendelkező, de a korábbi partnereivel később is törődő férfi mítosza.
A parlamenten kívüli pártok felemelkedése
A jobboldali szavazók a volt kormánypártok helyett két, 2020-ban éppen hogy csak a parlamenten kívül rekedt pártot emeltek fel. A Kereszténydemokrata Mozgalom esetében azért kétséges a bejutás, de a Progresszív Szlovákiának jó esélye van akár a választások megnyerésére is.
Ha ez meg is történne, akkor sem biztos, hogy kormányt tudna alakítani és nem csak azért, mert a programját túlságosan liberálisnak tartják a potenciális szövetségesei.
Nem mindegy ugyanis, hogy a jobbközép pártok közül mennyi kerül be a parlamentbe, ráadásul a korábbi tapasztalatok szerint Matovičcsal nehéz együttműködni, hiszen lételeme a politikai riválisok ekézése (neki estek áldozatul 2020-ban a kereszténydemokraták és a progresszívek, de részben a Híd is).
Nemzetibb gondolkodású választóik miatt könnyen lehet, hogy a jobbközép pártok közül a Sme rodina és kereszténydemokraták is koalícióra lépnének a Smerrel, ha szükség lenne rájuk.
Budapest a keleti tömbnek szurkol?
Nincs könnyű helyzetben ugyanis a másik oldal vezető ereje, a már említett Fico vezette Smer sem, akinek sikeréért a magyar kormány is szorít.
Az ő problémájukat a szélsőjobboldali Republika jelenti, akivel a Smerből kiváló, de a Smer politikáját diplomatikusabb köntösben előadó volt miniszterelnök, Peter Pellegrini pártja, a Hlas (Hang/Szavazat) nem kíván együttműködni.
Pellegriniék sokáig vezették a népszerűségi listát, de miután felmerült, hogy összeállnának a Progresszívekkel, visszacsúsztak a képzeletbeli dobogó harmadik fokára.
Az újra a parlamentbe készülő Szlovák Nemzeti Párttal tehát visszatérhetnek a 2020-ban megbukó kormány főbb szereplői immár fékező tényezők, azaz a Híd nélkül.
A magyar gyűjtőpártnak tervezett Szövetség a Híd kilépése óta korántsem tölti be a neki szánt szerepet, és korábbi jobbközép társaitól eltávolodva a kampányban egyre inkább a Smer-féle csoporthoz közeledett.
A Híd a kétszeres miniszterelnökkel, Mikuláš Dzurindával próbál szerencsét a jobbközép oldalon, a Magyar Fórum pedig sok kis párttal fogott össze.
A felmérések szerint egyik formáció sem kerül be a parlamentbe. A Szövetség 3-4%-ra számíthat, a hidasok támogatottságát 1% körülre mérik, a Magyar Fórum csoportosulását még ennyire sem.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Koszovó3 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Horvátország6 nap telt el azóta
A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?