Hogy lett magyar nemzetiségű kormányfője Szlovákiának?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A legfőbb közjogi méltóságok közül eddig a parlamenti elnöki poszthoz került legközelebb szlovákiai magyar nemzetiségű politikus, de akkor Bugár Béla lemondott róla a Selye János Egyetem létrehozásáért cserébe. Ódor Lajos kormányfővé nevezésével összetörhet az üvegplafon. Míg Bugár Béla 2002-ben a második legerősebb kormánypárt elnökeként volt a házelnöki poszt várományosa, addig Ódor Lajos miniszterelnöksége mögött nincs tömegpárt. A szlovák államfő, Zuzana Čaputová a belpolitikai válság közepette találta meg a Szlovák Nemzeti Bank alelnökét arra a nem könnyű feladatra, hogy egy szakértői kormány fejeként elvezesse az országot a következő előrehozott választásokig.

This is the road to hell

A belpolitikai válság gyakorlatilag a 2020-as választások után elkezdődött, mert hiába indult alkotmányos többséggel az új kormány, hiába cserélt miniszterelnököt, 2022 szeptemberében kisebbségbe került, decemberben pedig a parlament bizalmát is elveszítette. Megbízott kormányként folytatták működésüket, mivel a köztársasági elnök az előrehozott választásokig nem akarta új kormány kinevezésével tovább hergelni a közhangulatot.

Kapcsolódó cikk

„ATOMBOMBA” POZSONYBAN: Kisebbségbe szorult a szlovák kormány

Čaputová még a nyári szünet előtt szerette volna letudni az előrehozott választásokat, de a korábbi kormánykoalíció abban még meg tudott egyezni, hogy csak szeptember 30-án járuljon az urnák elé az ország.

Úgy tűnt, hogy a megbízott kormány el tud evickélni 2023 őszéig, de a belpolitikai mozgások és a korrupciós ügyek mégiscsak bedöntötték a megalakulása óta folyamatosan agonizáló szlovák kormányt.

Szinte mellékszál a történetben, hogy a legnagyobb kormánypárt kettészakadt, és ennek megfelelően a párt által jelölt miniszterek is megoszlottak az utódpártok között. Az új párt gründolása közben Eduard Heger miniszterelnök kezei közül kezdtek kicsúszni a szálak.

Samuel Vlčan földművelésügyi miniszter lemondásra kényszerült, miután kiderült, hogy cége 1,4 millió eurós támogatást kapott a környezetvédelmi minisztériumtól, és ennek kapcsán Ján Budaj környezetvédelmi miniszter távozását is követelni kezdték, akinek nem sokkal korábban kommunista ügynöki múltját kezdték újra pedzegetni.

Az ügyre az a Smer hívta fel a figyelmet, amely ellen a 2020-ban győztes pártok keresztes hadjáratot indítottak, a kocka tehát fordulni látszik. Az is már csak díszítőelem, hogy a külügyminiszter, az Orbán-ellenes kijelentéseiről elhíresült Rastislav Káčer is elküldte lemondását a köztársasági elnöknek.

Eduard Heger kormányfő a botrányok közepette szózatot intézett a néphez a közszolgálati televízióban, amelyben még elképzelhetetlennek tartotta egy szakértői kormányt kinevezését, ám ezzel csak olajat öntött a tűzre, mert politikai ellenfelei szerint saját pártpolitikai céljaira használta ki az alkalmat.

A csütörtöki beszéde után vasárnap bejelentette lemondását, és szomorúan vette tudomásul, hogy a köztársasági elnök már nem benne látja a helyzet megoldásának kulcsát. Čaputová szakértői kormányában olyan szakembereket szeretne látni, akiknek nincsenek politikai ambíciói az előrehozott választásokon.

A köztársasági elnök stabilitást, rendet és szakmaiságot szeretne, szerinte a tisztességes politika visszatérésére olyan szükség lenne, mint a sóra.

Ódor, a szlovák euró egyik atyja

A komáromi születésű, a helyi magyar tanítási nyelvű Selye János Gimnáziumban érettségiző Ódor Lajos kormányfőségét már régóta rebesgetik, hiszen már 2022 decemberében is felmerült egy szakértői kormány kinevezése, de egy aktuális kormány-mélypont kapcsán 2023 februárjában is emlegették a nevét.

A pozsonyi Comenius Egyetemen végzett matematika-fizika szakon, de a későbbiekben pénzügyi elemzőként és közgazdászként foglalkoztatták kezdetben a kereskedelmi bankok, majd állami pénzügyekkel kezdett foglalkozni.

Máris kikezdte Ódor Lajost egy francia jobboldali politikus. François Asselineau volt „egy százalékos” francia elnökjelölt a Twitteren „szerencsés egybeesésnek” nevezte, hogy Ódor a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem (CEU) professzora is!

A Híd első kormányzati szerepvállalása idején 2010 és 2012 között a Radičová-kormány a miniszterelnök és a pénzügyminiszter tanácsadójaként működött, illetve részt vett a pénzügypolitikai intézet, a költségvetési felelősség tanácsa és a pénzügyminisztérium értéket a pénzért osztályának megalapításában.

Az Európai Unió Független Költségvetési Tanács Szövetségének alelnöke is volt, 2018-tól pedig a Híd nominánsaként a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, ahol korábban már kutatásért felelős igazgatóként is dolgozott.

Tevékenyen hozzájárult a szlovák gazdasági csodát megalapozó egységes adókulcs bevezetéséhez, az államháztartás irányításának pénzügyi reformjához, a nyugdíjrendszer első és második pillérének megreformálásához, részt vett az adósságfékről szóló törvény megalkotásában, de az euró bevezetésének stratégiája is az ő nevéhez fűződik.

2016 óta a CEU vendégprofesszora. Saját magát pragmatistának tartja, talán ezért is írt több pénzügyi ismeretterjesztő könyvet.

Magyarok sohasem látott posztokon?

Ódor neve már biztos, hiszen nevét maga a köztársasági elnök jelentette be, de Ódor kormányának névsora még nem ismert, és azt sem tudni, mennyi beleszólása lesz az egyes miniszterek kiválasztásában.

A folyosói híresztelések szerint nem ő lesz az egyetlen magyar tagja a kormánynak, ráadásul olyan tárcák élén jelenhetnek meg magyar származású szakemberek, amelyek vezetését eddig nem kapták meg a kormánykoalíciókon belül a magyar pártok.

A pénzügyminiszteri székbe Horváth Mihály érkezhet szintén a Szlovák Nemzeti Bankból, aki jelenleg a gazdasági és monetáris elemzések osztályának igazgatója, de a kulturális minisztérium élén is egy magyar művészettörténészt, Barczi Gyulát vélik látni a folyosói pletykák.

Kormány program nélkül?

Ódor kinevezése a köztársasági elnök feladata, ehhez jelen esetben nincs szükség a parlament jóváhagyására. Azonban mint minden kormánynak, az Ódor-kormánynak is el kell fogadtatnia a kormány programját a parlamenttel, amely alapján később nekiállhat a munkának, de egyáltalán nem biztos, hogy ez zökkenőmentesen megtörténik.

A legerősebb ellenzéki párt, a Smer elnöke, Robert Fico máris kijelentette, hogy csak abban az esetben támogatja a szakértői kormány programjának elfogadását, ha még júliusban megtartják az előrehozott választásokat. Ennek időpontját ugyanis még mindig nem hirdették ki, hiába emlegeti mindenki a szeptember 30-i időpontot.

A várhatóan május 15-én kinevezendő Ódor-kormány elfogadott kormányprogrammal vagy anélkül, de valószínűleg októberig hivatalban marad, és akár tovább is húzhatja, ha elhúzódik a kormányalakítás, ha egyáltalán meg tud alakulni egy parlamenti többséggel rendelkező kormány.

Ódorék egyik legfontosabb feladata a Helyreállítási Terv megvalósítása lesz, amely az utóbbi időben botrányok melegágya volt.

Čaputová ezzel a húzásával elvonhatja a rivaldafényt úgy a leköszönő (Heger), mint a már korábban megbukott miniszterelnökökről (Matovič, Fico), akik populizmustól sem mentes kampányt folytattak, és ez esélyt adhat nem csak az őt a köztársasági elnöki székbe jelölő Progresszív Szlovákia pártnak, hanem más demokratikus erőknek is, hogy magukra találjanak.