Connect with us

Népszámlálás

NÉPSZÁMLÁLÁS: Növekszik a marslakók száma Szerbiában, avagy a „többrétegű identitás”

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

1emberek
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

A legutóbbi népszámlálások eredményei alapján az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett a jedik, indiánok, marslakók, törpök, földönkívüliek, kozmopoliták, pacifisták, manók, kalózok, rockerek, eszkimók és misztikusok száma Szerbiában. A belgrádi Politika azt írja, hogy a 2011-es adatok szerint csaknem 82 ezer ember vallotta magát valamilyen „imaginárius nemzethez” tartozónak. Szerbiában a téma azt követően került napirendre, hogy a Vajdasági Front elnevezésű tömörülés kezdeményezte a „vajdasági nemzet” kategóriájának bevezetését a jövő évi népszámlálás alkalmával.

További imaginárius nemzetek

A további imaginárius nemzetekhez tartozóknak számítanak azok, akik valamelyik focicsapattól vagy sportklubtól származtatják magukat, a Crvena Zvezda szurkolói esetében ezek a „delije”, vagyis a dalia nemzetség tagjai, vagy a Partizanhoz kötődő „grobari” vagyis a sírásók törzs leszármazottai.

A tíz évvel ezelőtti népszámlálás során több mint 30 ezer ember vallotta magát vajdaságinak, szerémséginek, šumadijainak, timočaninak vagy krajinainak, ezek mind tájegységek Szerbiában. Többen a nemzeti hovatartozás rovatban azt a várost tüntették fel, ahol élnek. Így megjelent a belgrádi, a vranjei, vagy a zimonyi hovatartozás is.

Azokat, akik nem „vallják meg” egyértelműen etnikai hovatartozásukat, végül négy kategóriába sorolják: a „nem nyilatkozott” kategória azokat tartalmazza, akik nem akarták meghatározni egyetlen nemzethez való tartozásukat sem, a „regionális” hovatartozás rovatba azok kerülnek, akik a nemzetiség alatt egy földrajzi régiót (, Šumadija) értettek, az „ismeretlen” rovatban pedig azokat tüntetik fel, akik például földönkívülinek vagy pacifistának vallották magukat.

Az „egyéb” kategóriába a kevesebb mint kétezer fős etnikai csoportokhoz tartozók kerülnek, mint például cincárok, csehek vagy olaszok, valamint azok a személyek, akik „kettős nemzetiséget” fejeztek ki, például szerb-macedón, magyar-jugoszláv vagy montenegrói-szerb.

Az előző két népszámlálás között csökkent azoknak a száma, akik szerbnek vallották magukat – 2011-ben 222 688 fővel kevesebb ember nyilatkozott úgy, hogy a szerb nemzet tagja, mint tíz évvel korábban.

Műbalhé, vagy „többrétegű identitás”?

A legutóbbi népszámláláskor 160 ezren nem akartak etnikai hovatartozásukról nyilatkozni, ami statisztikai nyelvről magyarra fordítva azt jelenti, hogy Szerbia minden negyvenharmadik lakosa nem vallja magát egyik „elfogadott” nemzetekhez, de még az „imaginárius” vagy valamilyen „egzotikus családhoz” tartozónak sem.

A szerbiai statisztikai hivatal szerint Szerbiában az embereknek egyébként jogukban áll, hogy kimutassák nemzeti érzelmeiket a népszámlálás során, vagyis hogy azt írjanak be a „nemzeti hovatartozás” rovatba, amit éppenséggel akarnak, végsősoron pedig akár azt is megtehetik, hogy nem írnak be semmit, mint ahogy az az egy mondattal előbb említettek esetében előfordult.

Nenad Čanak, a „vajdasági nemzettel” kapcsolatos kérdést felvető egyik párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezetője kijelentette, hogy a téma „szenzációhajhász” módon került nyilvánosságra, miközben ők csak nyilvános vitát szeretnek volna kezdeményezni.

– Nincs itt semmi különös vagy éppen vitatható megközelítés, mi csak felvetettük a témát, hogy mi történjen azok esetében, akik többrétegű identitással rendelkeznek, és ilyenből sok van a Vajdaságban, akár a lakosság fele ide sorolható. Az ilyen identitás a különböző vallású, nemzetiségű és származású emberek találkozásának a következménye

– vélte a vajdasági politikus, aki szerint a nemzeti hovatartozás meghatározásának erőltetése kellemetlen helyzetbe hozza az egyéb kategóriába szoruló embereket, akik valamilyen okból nem tartoznak egyetlen „fontos nemzethez” sem, ami miatt ők kevésbé fontosnak, akár söpredéknek is érezhetik magukat.

A közelgő népszámlálás, amelyet Szerbiában (is) várhatóan tavaszra tartanak meg, választ ad majd arra a kérdésre, hogy hányan vallják meg „másságukat” nemzeti hovatartozás tekintetében, illetve hányan nem rendelkeznek „tiszta nemzeti identitással” mondjuk a vegyesházasságok miatt, vagy a marslakókhoz vonzódásuk révén.

Horvátország

DIGITÁLIS ÖSSZEÍRÁS: Népszámlálást tartanak hétfőtől Horvátországban

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

popis
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

 
Népszámlálást tartanak hétfőtől Horvátországban, Észak- Macedóniához hasonlóan itt sem akadály a járvány, bár Horvátország esetében magasabb az átoltottság, és a népszámlálás is másképp zajlik. Az első szakaszban, szeptember 16-a és 26-a között az interneten található kérdőívet tölthetik ki a lakosok, míg a második szakaszban, szeptember 27-től október 17-ig papíralapú kérdőívet kapnak azok, akik nem használták ki az internetes lehetőséget. Az összeírást népszámláló biztosok végzik.

A horvátországi statisztikai intézet igazgatója arra kérte az állampolgárokat: használják ki az online kitöltés lehetőségét, és ezzel járuljanak hozzá az első horvát digitális összeírás sikerességéhez.

– Teremtsünk közösen képet Horvátországról

– hangsúlyozta csütörtöki sajtótájékoztatóján Lidija Brković.

A statisztikai felvétel időpontjában Horvátországnak 4 284 889 lakosa volt, de az elvándorlás és más demográfiai okok miatt (évről évre kevesebb gyerek születik) – az új népszámlálás alapján kiderülhet, hogy már 4 millió alatt van az ország lélekszáma.

Tíz évvel ezelőtt a lakosság 90,42 százaléka vallotta magát horvát nemzetiségűnek, a kisebbségek közül egyedül a szerbek aránya haladta meg az egy százalékot, egészen pontosan 4,36 százalék volt.

A népszámlálás előtt több nemzetiségi szervezet is kampányt indított, hogy a hozzájuk tartozó kisebbségek minél nagyobb számban és nyíltan vállalják hovatartozásukat.


A horvátországi Szerb Nemzeti Tanács „Nem csak szerb, hanem e-szerb” jelszóval kéri a szerb nemzettársakat, hogy csatlakozzanak az online népszámláláshoz, mert az interneten keresztül bátran bátran nyilatkozhatnak arról, hogy hova tartoznak. A plakátok után a kampány szellemes videó formájában folytatódott, lásd feljebb.

A Horvátországban élő bosnyákok száma 2011-es népszámlálás során 31 479 volt, vagyis a teljes népesség 0,73%-a, ezzel ők az ország harmadik legnagyobb etnikai csoportja.

Tíz évvel ezelőtt magyar nemzetiségűnek 14 048-an vallották magukat, vagyis az összlakosság 0,33 százaléka. A magyart összesen 10 231 fő jelölte meg anyanyelveként Horvátországban.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke közölte, hogy ők is arra bátorították az ottani magyarokat, hogy aktívan kapcsolódjanak be a népszámlálásba. Nem hivatalos értesülései szerint a nagy számban magyar lakta településeken a népszámlálási biztosok fele magyar nemzetiségű lesz.

– Kevesebben leszünk, mint voltunk, de reményeink szerint a többségében magyar lakta településeken nőni fog a magyarok aránya, mert az elvándorlás inkább a többségi nemzetre jellemző

– fogalmazott Jankovics, aki abban bízik, hogy a horvátországi magyarság megfelelő öntudattal rendelkezik, amit ez alkalommal is kinyilvánít.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava