Connect with us

Szerbia

Vučić szerint az albánok 99,99 százaléka független Koszovót akar, de ő nem írja alá

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A szerb elnök nem írja alá Koszovó függetlenségének elismerését
A szerb elnök nem írja alá Koszovó függetlenségének elismerését (Forrás: RTS)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

A szerb elnök kijelentette, hogy Szerbia nem kíván tárgyalni Koszovó függetlenségének elismeréséről, és annak ENSZ-tagságáról. Aleksandar Vučić a szerb állami televízió Takovska 10 című politikai műsorában a koszovói miniszterelnökkel folytatott párbeszéd legújabb fordulója kapcsán azt mondta, hogy amíg ő lesz az elnök, addig Szerbia nem írja alá sem Koszovó formális, sem informális elismerését, sem annak ENSZ-tagságát. Egyúttal úgy értékelte, hogy az európai javaslat módosításának az esélye a nullával egyenlő, és úgy fogalmazott, hogy Koszovóval “racionális kompromisszumokat kell kötni, amelyeknek van közük a realitásokhoz”.

A függetlenség és a realitások

Vučić tisztában van azzal, hogy az albánok 99,99 százaléka a független Koszovó mellett van, és rámutatott, hogy ez nem is fog változni, ezért úgy fogalmazott, hogy “racionális kompromisszumokat kell kötni”, amelyeknek van némi közük a realitásokhoz.

Ami a racionalitást illeti, a szerb elnök ezúttal valóban nagyfokú racionalitásról tett tanúbizonyságot, jelezve, hogy érti azt, amit Szerbiában sokan nem képesek felfogni, vagy nem akarnak elfogadni, a végkövetkeztetés azonban mégsem logikus.

– Mi lesz, ha háborúzni kezdünk? Elveszítünk tízezer, százezer embert, és megint elveszítjük a háborút a NATO-val. Erre azt mondják, hogy ők (a szélsőjobb) ezt békés úton képzelik el. Valóban, de hogyan? Meggyőzik az albánokat arról, hogy igazi autonómiát kapnak Szerbiában. Hagyjunk fel azzal, hogy magunknak hazudunk! Ez soha többé nem fog bekövetkezni, az albánok 99,99 százaléka független Koszovót akar. És ez nem fog változni

– mondta a szerb elnök, aki szerint Szerbia számára az a legfontosabb, hogy megőrizze a békét és a gyermekek életét, valamint a nemzeti érdekeket. Tegyük hozzá, hogy a nemzeti érdekeket újra lehetne fogalmazni a racionalitás szellemében, de ez egyelőre még várat magára.

Ennek tudható be, hogy Vučić a helyzet ellentmondásosságának felismerése ellenére kijelentette, hogy amíg ő lesz az elnök, addig Szerbia nem egyezik bele Koszovó függetlenségébe és annak ENSZ-tagságába, ami összhangban van a szerb alkotmánnyal, amely szerint Koszovó Szerbia része, viszont ellentétes a francia-német javaslat negyedik pontjával, amely feketén fehéren kimondja, hogy “Szerbia nem fogja ellenezni Koszovó tagságát egyetlen nemzetközi szervezetben sem”.

A szerb elnök Koszovó függetlenségéről és ENSZ-tagságáról

A szerb elnök egy feszült hangulatú interjú keretében beszélt Koszovó függetlenségéről és ENSZ-tagságáról a szerb állami televízió Takovska 10 című politikai műsorában. A Takovska 10 az említett televízió postacíme. (Forrás: Screenshot, RTS)

A választás tehát nem könnyű, Vučić vagy szembe megy az ország alkotmányával, amelynek betartására felesküdött, vagy ellenáll a nemzetközi nyomásnak, aminek lehetnek következményei.

A szerb elnök beszélt a végrehajtási ütemtervről is, amelyet az európai (francia-német) javaslattól eltérően nem hoztak nyilvánosságra Brüsszelben, főleg azért, mert még nincs kész, így mindig marad valami “titokzatos”, ami miatt “lehet izgulni”, illetve amit lehet értelmezni vagy éppenséggel félreértelmezni a helyzetet.

A szerb elnök értelmezése szerint az ütemterv arról szól, hogy megállapodnak abban, amit a jövőben végrehajtanak, de ezzel kapcsolatban is hangsúlyozta, hogy “nem implementálja” Koszovó felvételét az ENSZ-be.

– Készek vagyunk tárgyalni a végrehajtási tervről, de ezt nem írom alá

– jelentette ki Vučić, aki ugyanakkor arról is meg van győződve, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök a közeljövőben nem alakítja meg a koszovói szerb önkormányzatok szövetségét, vagyis a Szerb Községek Közösségét (Zajednica Srpskih Opština, ZSO).

– Egy hónap múlva, kettő vagy hat, valakinek azonban ezt meg kell alakítania, akkor rajtunk a sor, hogy más témákról is beszéljünk

– fogalmazott a szerb elnök, aki a brüsszeli párbeszédet leírva kijelentette, hogy a találkozók azzal telnek, hogy mindenki elmondja a magáét, aztán kiderül, hogy semmiben sem, értenek egyet.

A szerb elnök azonban megjegyezte, hogy senki sem fogja tűrni a megbeszélések vég nélkül történő folytatódását. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Josep Borrell március 18-án Észak- Macedóniába érkezik, ahol találkozik a koszovói párbeszédben érintettekkel.

– Az Európai Tanács március 24-én ülésezik, ott megmondják majd, hogy mit csináljunk. Ha annak nem teszünk eleget, akkor nem nyitnak meg néhány csatlakozási fejezetet. Természetesen lesz nyomás, mert senki sem hagyja, hogy a tárgyalások a végtelenségig elhúzódjanak

– mondta Vučić, aki azonban azt is megjegyezte, hogy a párbeszéd ennek ellenére “máris a végtelenségig elhúzódott”.

A szerb jobboldal és az árulás

A Szerb Haladó Párttól jobboldalra lévő parlamenti pártok azt kifogásolják, hogy a szerb elnök elfogadta tárgyalási alapként az európai javaslatot, amelyek a fent említett negyedik pontja szúrja leginkább a szemüket. Ezeknek a pártoknak a véleménye nem sokban tér elé a parlamenten kívüli szélsőjobb véleményétől, legfeljebb megpróbálják civilizált módon megfogalmazni a gondolataikat, kisebb-nagyobb sikerrel.

A NADA (Remény) szerb koalíció, valamint a Zavetnici (Az eskü őrzői, Védelmezők) és a Dveri (Ajtó, régies) valamint a Szerb Néppárt (Narodna stranka) a legutóbbi brüsszeli találkozót követően felszólította a szerb elnököt, hogy az európai javaslat elfogadása miatt monnyonle (mondjon le).

Vučić minden bizonnyal az ilyen hőzöngések okán hangsúlyozza, hogy nem történt semmiféle aláírás, és amíg ő lesz az elnök, addig Szerbia nem is írja alá sem Koszovó függetlenségét, sem annak ENSZ-tagságát a fent felvázolt értelmezési nehézségek ellenére sem.

Nem értenek egyet, de végülis egyetértenek Koszovó függetlenségének kérdésében

Nem értenek egyet, de végülis mégis egyetértenek Koszovó függetlenségének kérdésében (Kép forrása: Nova)

Koszovó kérdésben különösen radikális álláspontot képvisel Vuk Jeremić néppárti vezető, aki ugyan Belgrádban született, de szerb-bosnyák vegyesházasságból származik, ráadásul anyai ágon a Pozderac-családhoz tartozik, amely a kommunista időkben a volt Jugoszlávia legbefolyásosabb boszniai muszlim politikai dinasztiája volt.

Jeremić 2007 és 2012 között külügyminiszteri posztot töltött be Szerbiában, 2012 és 2013 között pedig az ENSZ-közgyűlés elnöke volt, amivel kapcsolatban az utóbbi időben elég sok vád éri, de erre most nem térnénk ki.

A szerb-bosnyák származású politikus most a Néppártot vezeti, amelynek elnökeként kijelentette, hogy a Koszovóról és Metóhiáról szóló európai javaslat elfogadása “nemzeti katasztrófával felérő hazaárulással” lenne egyenlő. Itt nyilván szerb, és nem bosnyák nemzeti tragédiára gondolt.

Az ellenzéki politikus ennél tovább is ment, úgy nyilatkozott ugyanis, hogy ha egy ilyen aláírás megtörténne, akkor azzal szemben – erkölcsi, történelmi, politikai, jogi és minden egyéb okokból – bármilyen ellenállás indokolt lehet.

Jeremić a Nova.rs portálnak azt mondta, hogy az ilyen javaslatokat egyszerűen nem szabad aláírni, mivel konkréten ennek a megállapodásnak a szövege több helyen is egyértelműen kimondja, hogy Szerbia elfogadja Koszovót egyenlő partnerként.

– Tekintettel arra, hogy Szerbia állam, ez azt jelenti, hogy Belgrád elfogadja, hogy Koszovó is állam, és kifejezetten vállalja, hogy nem akadályozza meg Koszovó tagságát semmilyen nemzetközi szervezetben, tehát az ENSZ-ben sem

– jegyezte meg az ellenzéki politikus az uniós javaslat 4. pontjára utalva.

Jeremić úgy értékelte, hogy a felkínált javaslat elfogadása hozzásegíti Koszovót az ENSZ-tagság megszerzéséhez – ennek menetét nyilván jól ismeri – az viszont egyelőre még csak fikció, hogy az ENSZ-tagságot a Nagy- Albánia létrehozása követi, ami a balkáni konfliktusok új évtizedének kezdetét vonja maga után. Egyelőre ott még nem tartunk, de egy ilyen forgatókönyv sem zárható ki.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország1 óra telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia3 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava