Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

„Ellenséges interjúk” jelentek meg a belgrádi Politikában, az utóbbi egy-két napban. Vasárnap (február 12-én) Ukrajna belgrádi nagykövete Volodimir Tolkacs adott interjút a nagy múltú szerb lapnak/hírportálnak, hétfőn viszont ugyanez a lap „exkluzív” interjút közölt Gyenyisz Pusilinnal, akit orosz oldalon a Donyecki Népköztársaság vezetőjének tartanak. Az ukránok ezt nem hagyták szó nélkül, és azzal vádolták meg a Politikát, hogy a Pusilinnal készült interjúval nyíltan támogatta az Ukrajna elleni orosz agressziót. Az ukrán nagykövet a vasárnapi interjúban egyébként a magyar miniszterelnököt is megemlítette.

Tolkacs Orbánt is megemlítette

Az ukrán nagykövet azt reméli, hogy Szerbia bevezeti a szankciókat Oroszország ellen, legalábbis ez olvasható ki a vasárnapi interjú címéből, az alcím viszont azt is tartalmazza, hogy Orbán (Viktor magyar miniszterelnök) egyes húzásai nagyon meglepők, ami az Ukrajnával szembeni területi „pretenziókat” illeti.

Tolkacs az interjú során reagált arra a kérdésre, miszerint „egyre gyakrabban esik szó arról, hogy Ukrajna szomszédjai – Lengyelország és Magyarország – területi követeléseket támasztanak”.

Az ukrán nagykövet biztos abban, hogy ez az állítás egy újabb „orosz információs-pszichológiai művelet”, amelynek az a célja, hogy aláássa azt a bizalmat, amelyet Ukrajna a partnereibe vetett.

– Lengyelország az egyik legközelebbi szövetségesünk, és támogatását fejezi ki azzal, hogy katonai felszerelést, lőszert, humanitárius segélyt, lakhatást, valamint jogi és szociális védelmet biztosít nagyszámú ukrán menekültnek

– mondta az ukrán nagykövet, akinek tehát nem volt semmiféle kifogása Lengyelország irányába, nem úgy Magyarország felé.

Tolkacs elmondja, hogy mire kellene emlékeztetni Orbánt

– Valóban, Orbán egyes lépései meglepőek, meglepik a magyarországi politikusokat is, akik – vele ellentétben – emlékeznek az 1956-os magyar forradalom utáni tragédiára. Úgy gondolom, hogy ha Ukrajna nem tart ki, akkor neki emlékeznie kell 1956 következményeire, vagy emlékeztetni kell rá

– jegyezte meg az ukrán nagykövet. Az interjúból az viszont nem derült ki, hogy kinek és milyen formában kellene ezt megtennie, és hogy a nagykövet pontosan mit értett ezalatt.

Amerika leváltja Zelenszkijt?

A Politika újságírója arra is kíváncsi volt, hogy az amerikaiak leváltják-e Zelenszkijt, mint ahogy arról „a nyugati sajtóban olvasni lehet”.

– Ezzel a kérdéssel Ön megerősíti, hogy Putyin kategóriáiban gondolkodik, és nem érzékeli a hatalomváltás demokratikus mechanizmusának lényegét

– mondta a nagykövet, aki úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában – Oroszországgal ellentétben – az elnököket a nép választja és bocsátja el, amit a választásokon és a Majdanokon (tüntetéseken) be is bizonyítottak.

Tolcsak arra is emlékeztett, hogy 2019-ben Ukrajna népe választotta meg Zelenszkijt a választásokon, amelyeket minden nemzetközi megfigyelő törvényesnek, szabadnak és demokratikusnak nyilvánított.

– Ma a hazánkat és népünket védő vezetőnk köré gyűltünk össze, akinek a bátorságát a világ elismerte

– jelentette ki a nagykövet, aki szerint csakis Ukrajna népe döntheti el, hogy ki lesz hatalmon a hazájában, majd Oroszországra utalva azt mondta, hogy ott nem ismerik a szabad és demokratikus választások fogalmát, s nem értik, hogy mit jelent a népakarat és a néphatalom.

– Összefoglalva: ez azt jelenti, hogy ahol a fenyítés és a félelem ereje uralkodik, az megváltoztatható, és ezért fél Putyin és az orosz kormány annyira saját népétől

– állapította meg az ukrán nagykövet a belgrádi Politikának nyilatkozva.

Mindent visszakövetelnek

A nagyköveti interjúból az is kiviláglik, hogy nem ülnek tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyinnal és a jelenlegi orosz kormánnyal, de további feltételek is vannak.

– Arra számítok, hogy Oroszországban lesz valaki – ideiglenes kormány vagy az orosz elit küldöttsége -, aki felelősséget vállalhat azért az agresszióért, amelyet Oroszország követett el Ukrajnával szemben. Ám Ukrajna csak akkor ül tárgyalóasztalhoz, ha a következő témák kerülnek megvitatásra: az orosz csapatok kivonása az összes megszállt ukrán területről az 1991-es nemzetközileg elismert határoknak megfelelően, jóvátétel fizetése és a felelősök letartóztatása, beleértve Oroszország legmagasabb katonai és politikai vezetését. Mindez már megjelent annak a béketervnek a 10 pontjában, amelyet az elnökünk a nép nevében hirdetett meg

– nyilatkozta Tolkacs, aki továbbra is baráti országnak tekinti Szerbiát, bár megjegyezte, hogy Ukrajnának és Szerbiának még mindig nem sikerült közös nevezőre jutnia az Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban.

– A szerb fél többször is felhívta a figyelmet arra, hogy az Orosz Föderációval való kapcsolatában nemzeti érdekeket véd, és nem csatlakozott az agresszor elleni szankciók bevezetéséhez

– jegyezte meg Ukrajna belgrádi nagykövete, aki annak a reményének adott hangot, hogy a szerb vezetés idővel megváltoztatja a hozzáállását ehhez a kérdéshez, bármilyen nehéznek is tűnik az ma.

A másik interjú

A belgrádi Politika február 13-i száma a Pusilin-interjúval a címlapján

Az ukránok számára a „hideg zuhany” másnap következett, amikor a Politika hétfőn (február 13-án) délelőtt egy Pusilin-interjúval köszönt be, amelyet a lap egyik munkatársa Donyeckben készített, mint fogalmazott, Szoledar felszabadítása után.

Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője úgy értékelte, hogy „a jelen pillanatban még nem sikerült minden kitűzött célt elérni, mert nehezen megvalósítható célokról van szó, amelyekről nem lehet lemondani”.

– Mindenekelőtt Ukrajna demilitarizálásáról és nácitlanításáról beszélek. Ez döntő fontosságú, de magában foglalja a Donyecki Népköztársaság egész területének előzetes felszabadítását is, amely az alkotmány betűje szerint hozzánk tartozik

– mondta Pusilin, aki szerint „fel kell szabadítani azokat a területeket”, amelyek ma már az Orosz Föderációhoz tartoznak.

– Ez a fő cél, amelyre törekszünk, mindannyiunk célja, a donbassziak célja, akik hosszú évek óta várnak erre a pillanatra. A Donyecki Népköztársaságot az Orosz Föderáció elismeri, és számunkra ez a legfontosabb

– jelentette ki a szakadár terület vezetője, aki szerint a „hazája felszabadítását” megnehezítette az USA által vezetett kollektív Nyugat nyomásának növekedése és konfrontációjának mértéke, mindez pedig az Orosz Föderáció szuverenitásának lerombolására tett kísérlet.

– A Nyugatnak nem felel meg az erős, és szuverén Oroszország. További cél Európa meggyengítése. Látjuk, hogyan bánik az USA az európai országokkal, szó szerint diktálja nekik a feltételeket

– állapította meg Pusilin, aki szerint az európai országok, mint például Németország, Franciaország és mások, nem rendelkeznek a szuverenitásukkal, és elvesztették az irányítást a saját országaik felett.

Az ukrajnai orosz szakadár politikus szerint mindebből az derül ki, hogy az USA megpróbálja kiiktatni a versenytársakat, beleértve az európai országokat is.

Egyre erőteljesebb a konfrontáció

Pusilin megjegyezte, hogy sajnos a szembenállás egyre markánsabb, amit a Fehér Ház döntései is bizonyítanak az Ukrajnának szánt pénzügyi segélyekkel és fegyverszállítmányokkal.

– Személy szerint nem látom a konfliktusok mértékének a csökkenését sem a retorikában, sem a katonai akciókban, sem az információs hadviselés terén

– mérte fel a helyzetet az oroszbarát Donyecki Népköztársaság vezetője, aki szerint ez az oka annak, hogy bizonyos döntéseket korrigálni kell, de az Orosz Föderáció döntéshozói megfelelően kezelik a kihívásokat.

Szavai szerint orosz és ukrajnai orosz erők számszerűen ugyan gyakran kevesebben vannak, mint az ellenség, de a motivációjuknak köszönhetően „felszabadítják” a különböző településeket.

– A legnehezebb irány Avdeevka, ami számunkra fontos jelentéssel bír – Avdeevka felszabadításával minimálisra csökkentjük Donyeck ágyúzását az ukrán hadsereg részéről

– vázolta fel a harctéri helyzetet Pusilin, majd azt sorolta, hogy „fel kell szabadítaniuk” Vuhledart és Kurakhovét, ami által bekerítik Avdeevkát.

Az ukrajnai orosz politikus szerint fontos számunkra a „Köztársaság északi része”, de abba az irányba nem haladnak előre, mert ott állóháború folyik, ám szerinte minden megszerzett 50 vagy 100 méternek is megvan a maga szerepe.

A Wagner tevékenysége Ukrajnában

Pusilin arról is beszélt, hogy milyen szerepet játszik a Wagner Csoport a Donbasszban.

– A Wagner nagyon jó eredményeket mutat fel, és annak a stratégiának a keretein belül lép fel, amely magában foglalja a Donbassz területének felszabadítását

– válaszolta meg a Wagner Csoportra vonatkozó kérdést Pusilin, aki arról is beszélt, hogy a térségben a Wagner nincs egyedül, mert szintén „jó eredményeket” mutat fel az OBTF Kaskad (operatív harci taktikai alakulat), amely gyakran a saját szabályai szerint cselekszik.

Pusilin a rövid kitérő után visszatért a Wagner magasztalásához, miközben azt magyarázta el, hogy a Wagner Csoport hogyan ér el jelentős eredményeket, és miért tartják a világ egyik legerősebb katonai alakulatának?

– Van egy korporatív etika, egy nagyon világosan felépített irányítási modell, ahol abszolút minden parancsot végrehajtanak. Egységeik jól koordináltak a legmagasabb szintű fegyelem miatt

– mondta az orosz vezető, aki arra emlékeztetett, hogy ők már 2014 óta harcban állnak, és így volt idejük „tanulmányozni az ellenséget”, tapasztalatot szereztek, és most, Oroszország támogatásával mindennek érvényt tudnak szerezni.

Pusilin az interjú végén megállapította, hogy a szabadság ára mindig magas, és a saját identitás megőrzése a jelenlegi körülmények között igazi bravúrnak számít.

– A donbasszi nép minden problémát megért, megértik, hogy nehéz úton haladnak, de 2014-ben ezt az utat választották

– emlékeztetett a nyolc-kilenc évvel ezelőtti eseményekre a „Donyecki Népköztársaság vezetője”.

Gyenyisz Pusilin Szerbiára utalva megjegyezte még, hogy „hasonló folyamatokat lát most Szerbiában, ahol a szerb nép tudatában van minden nehézségnek, amellyel szembe kell néznie, azonban mindenekelőtt gyökereire, történelmére gondol, és olyan jövőt kíván, amely a szerb nép akaratán, attitűdjén és érdekein fog alapulni. Pusilin szerint talán ez a legfontosabb.

Az ukrán nagykövetség dühös

Ukrajna belgrádi nagykövetsége dühödten reagált, és azzal vádolta meg a Politika című napilapot, hogy nyíltan támogatta Oroszország Ukrajna elleni agresszióját azzal, hogy interjút közölt „a magát Donyecki Népköztársaság vezetőjének tartó Gyenyisz Pusilinnal”.

Ez természetesen nem a Politikából derült ki, hanem az ellenzéki hírportálok adták hírül, amelyek idézték az ukrán nagykövetség közleményét.

Az említett nagykövetség szerint Pusilin egy marionett terrorszervezet egyik vezetője, és a vele készített ukránellenes interjú közzétételével „a Politika több száz gyermek és több ezer felnőtt meggyilkolását, valamint a szuverén európai ukrán állam városainak és falvainak elpusztítását, továbbá a békés városok és a polgári infrastruktúra mindennapossá vált bombázását támogatja”.

– A nagykövetségnek hangsúlyoznia kell, hogy a belgrádi napilap ura, az orosz fasiszta rezsim parancsára nemcsak Ukrajna és Szerbia viszonyát próbálja megrontani, hanem aktívan dolgozik nemcsak Ukrajna, hanem Szerbia területi integritásának és szuverenitásának aláásásán is

– olvasható a közleményben, amely szerint az ukrán nagykövetség annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „Szerbia vezetése és az illetékes hatóságok megfelelő, nyilvános értékelést adnak a moszkvai zsoldosok felforgató tevékenységéről, akik arra használják a szerb médiát és Szerbia információs teret, hogy ellenségeskedést szítsanak Európa közepén”.